Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-26 / 13-14. szám

10

zott senki, mert erre érvek nincsenek, legíöllebb szüíizmákkal lehet dolgozni. Hogy építeni kell, azt semmi jobban nem bizonyltja, mint bogi' vasárnap az Országos Lakásépítő Nagybizottság ülésén három miniszter volt. jelen és nagy érdeklődéssel kisérték a felszólalásokat, de légióként Haltai Béla vezérigazgató konkrét tervét. Hogy a főváros távollétével tündökölt, annak nincs más jelentősége, mint az a ritka hideg- vérüség, amelylyel a tanács a közérdekű és praktikus dolgokkal szemben viselkedik. Pedig Heltai Béla előadása rendkívül tanulságos volt. Mindenekelőtt adatokkal bizonyította be azt, amit eddig mindenki tagadott, nevezetesen, hogy van építő-anyagunk. Ezek után az építkezés tulajdonképen pénzkérdéssé zsugorodott, amelynek megoldására szintén konkrét terve van a Nagybizottságnak. Eloszlanék a pénzügyi nehézség, ha a pénzügyminiszter garanciát vállalna egy két-milliárdos külföldi hitelért. Fedezetül a teherbíró lakosságra 10—60 százalékos progresszív lakásépítési adót kellene kiróni. Ebben az esetben nem lenne semmi akadálya annak, hogy 20—25.000 kislakás épüljön, ami nem csak a hajléktalanok elhelyezkedését tenné lehetővé, de beteljesednék ezáltal a háziurak szive- vágya is: a lakástorgalom szabaddátétele. Érdemesnek tartjuk közölni az Országos Lakásépítő Nagybizottság tisztikarának és választmányának teljes névsorát.

Az elnöki tiszt betöltését akkorra hagyták, amikor majd a külföldön való orientálódás megmutatja, hogy mely ncv legalkalmasabb. Társelnökök lettek: dr. Bár c z y István volt igazságügyminiszter, Giess wein Sándor pápai prelátas, képviselő,, Huszár Károly volt miniszterelnök, dr. Kenéz Béla, a nemzetgyűlés alelnöki, S rét er István volt honvédelmi miniszter, gróf Széchenyi Viktor képviselő, báró Szterényi József volt kereskedelmi miniszter. Ügyvezető igazgató: Heltai Béla. Előadó: dr. Or bók Attila képviselő. Jogtanácsos: dr. Csernyánszky Aladár ny. kúriai bíró.. Titkár: Pogány Béla. A választmány tagjai: Bállá Aladár képviselő, dr. Bar l a Szabó József képviselő, dr. Bródy Ernő képviselő, B. Virágh Géza, szerkesztői, Dacsó Emi! szerkesztő. Do by Andor szerkesztő, Dömötör Mihály volt belügyminiszter, Erődi Harrach Béla képviselő, F ó- t h y Vilmos főv. biz. tag, Frühwirth Mátyás képviselő, dr. Hentz Károly képviselő, I k 1 ó d i Szabó János képviselő, Jaczkó Pál főv. biz. tag, Kolozsi Endre képviselő, dr. Kosa Miklós szerkesztő, Lechner Jenő műépítész, M ahunka Imre képviselő. Magyar Miklós igazgató, dr. Márkus Jenő min. tanácsos, vezérigazgató, M e d- vegy Elemér műépítész, Meskó Zoltán volt belügyi államtitkár, N a g y István főv. biz. tag. Pajor Mátyás igazgató. Pásztor Mihály szerkesztő, Radó Richard szerkesztői, dr. Rassay Károly volt: államtitkár, Róbert Emil képviselő, dr. Rósa Ferenc ügyvéd, Salgó Ignác szerkesztő, Sándor Mihály szerkesztő, dr. Sch w e i g e r Béla ügyvéd, Seifert Károly főmérnök, Stadler Nándor, Szilágyi Lajos képviselő, Sch w ét Henrik szerkesztő’, Stricker Gyula építész. Sümegi Vilmos lapkiadó, Szabó Károly szerkesztő, S z i j i Bálint képviselő, Szilágyi Miklós, főszerkesztő. Tömöri Jenő képviselő. Túri Béla képviselő. Ugrón Gábor volt belügyminiszter.

MHotay István pőre Zilahi Kiss tanácsnok ellen. Milotay István nemzetgyűlési képviselő, a Magyarság főszerkesztője, rágalmazásért bepörölte Zilahi Kiss Jenő tanácsnokot, a közoktatási ügyosztály agilitásáról hires vezetőjét. Az ember önkéntelenül arra gondol, hogy az affér magját Zilahi Kiss tanácsnoknak a legutóbb napvilágra került forradalmi levele alkotja. Ez a levél ugyanis az Uj Nemzedé k-ben jelent meg annak idején és az Uj Nemzedéket akkor Milotay István szerkesztette. Affér azonban a levél újabb felszínre kerülése miatt nincsen Milotay és Zilahi Kiss között, mert hiszen kétségtelen, hogy az Uj Nemzedék régi évfolyamaiból másnak is igen könnyű volt kikeresni a forradalmi hévvel szinte túlfűtött levelet. Zilahi Kiss tanácsnok azonban mindezek dacára nagyon fel van ingerülve Milotay István nemzetgyűlési képviselő ellen és ennek az ingerültségének nemrégiben egy gyűlésen is hangot adott, bár csak közbeszólás formájában; amely közbeszólás igy hangzott:

— Milotay az Éber pénzén csinálja a Magyarságot!

Milotay István azt mondja, hogy Éber Antalnak semmi köze sincs a M .a g y a r s á g-hoz és politikai erkölcstelenségnek tartaná, ha azt a politikát, amelyet ma a Magyarság folytat, Éber Antal anyagi támogatásával csinálná. Ez az oka annak. hogy Zilahi Kiss Jenő tanácsnok ellen rágalmazásért feljelentést tett. j A tárgyalás elé a városházán nagy érdeklődéssel tekintenek.

Borvendég főjegyző üdülése. B o r v ,e n d é g

Ferenc főjegyző a háború alatt és után példátlan munkát végzett a vízvezetéki és világítási ügyosztály élén. ahol a legnagyobb küzdelmet folytatta szénért és mindenért, amire a termelésnél .szükség volt. Idegeit ez a harc a végletekig kimerítette, ráadásul hálából ezért a munkáért a keresztény községi párt Zilahi Kiss Jenőt választotta meg tanácsnoknak. Borvendég ezenkívül makacs légcső- hurutot is kapott és igy kénytelen volt szabadságra menni. Hat hét óta keresi a gyógyulást, inig most Balatoni tired re utazott üdülésre, ahonnan remélhetőleg egészségesen fog visszatérni.

Adó. Ebben az esztendőben úgy látszik jobb aratása van az adószedésnek, mint tavaly volt. Állami adókban az idén az év első két hónapjában 61.5 millió koronával; városi adókban pedig 48.4 millió koronával folyt be több, mint a múlt év első két hónapjában. Érdekes, hogy például hadinyereség-adóban a folyó év első két hónapjában. 18 millió korona, tavaly csak 4.7 millió korona folyt be. Az év első

két hónapjában

az idén

tavaly

Községi adóban

25.2 millió K

8.3 millió K

Házbérkrajcárbaii

tl.Ü

1.9 „

Telekértékadóban

8.9

—

Tefekátirási díjban

.21.4

0.7 „ „

Pezsgőadóban

2.8

1.1 „ „

Vigalmi adóban

8.7

1.1 „ „

folyt be.-----TA „Corso“-ban a szezon elején oly nagy -sikert aratott „Ötödik o s z t á 1 y“ cimü diáktörténet kerül (előadásra. Baiogh Béla, a Star főrendezője zseniális me.sterműve -ez a könnyekig megindító ifjúsági regény, melynek főszerepeit a közönség kedvencei : L q t h Iia, L a t a b á r, U j v á r y. Ver e- b e s Ernő és Papír Miklós játs.szák.

Várszínház e heti műsora: Szerda: Tündérek a földön (a Turul-szövetség előadása). Csütörtök : A samár j ai asszony. Pénteken és 'Szombaton nincs előadás, Vasárnap délután: A kis lord; este: Bűn és b ü n h ő d é s. Hétfő délután: A gólya; este: Bűn és bünhődésc

„Simplicia“ a Royal-Apolióban. A Royal- Apoll ó e heti műsorán , Joe M a y n a k, a hírneves német, fötmrendezőnekí talán ,legsikerültebbnek mondható ezidei íilmaíakitása szerepel: a „S i m p- 1 i c i a“, amelynek női főszerepét a szépséges Éva May alakítja. Technikailag, épitőmüvészetilegí és szinpadilag tüneményesen szép és minden részltében stilszerü a darab. Megelőzi ezt egy kacagtató Chaplin-burkszk „Tűz van!“ címen. Az előadások köznapokon és vasárnapon egyformán 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. Jegyek Bárdnál is.

„A fehér ördög rabszolgái“ az Omniában és a Tivoliban. A X a-X a állandóan zsúfolt széksorok előtt pergett le az eddigi előadásokon s a ‘közönség kifogyhatatlan érdeklődéssel figyelte a vakmerő és folyton növekvő izgalmakkal telitett játékot. A második rész, amelynek „A fehér ördög rab szó 1- g á i“ a cime, Iélekzetelfojtó látványok újabb sorozata. Az Omnia előadásai köznapokon 'h5. 'Ll és 'L9, vasárnapon 'js4, 'L6, 7 és 'h9 órakor, mig- a Tivoli előadásai köznapokon 'h5, 'hl éís 'h9 órakor, vasárnapokon 4, aU6, 'hS ,éís 9 órakor kezdődnek. Omnia jegyei Bárdnál is.

A Fővárosi Cirkusz vasárnap, március hó 27-én nyitja meg kapuit. Az igazgatóság oly szenzációs műsort állított össze, amelyhez hasonlót a háború kezdete óta a közönségnek nem volt alkalma látni.

Megcsodálják a lábát az utcán, a társaságban, feltűnést kelt mindenhol, ha a cipőiét Radio terpentines cipőkrémmel tisztittatja.

AUTOTAXÍ

bármely időpontban bárhova

telefonon rendelhető,

mert ulcai telefonberendezésünk utján a legközelebbi állomásról azonnal küldhetünk autotaxit. Hatósági vjteldijszabás.

Telefon: AUTOTAXI

Budapest, 1921. március 26.

A TŐKE

• ••

A Lloyd Bank és a Fabank tranzakciói

A pénzpiac két szenzációja

A közelmúltnak két nagy eseménye volt közgazdasági szempontból: a Lloyd Bank megalakulása és a Fabank tőkeemelése. A Lloyd Bank jelentősége alapitóinak személyi kvalitásaiban, nemzetközi összeköttetéseiben és tőke-erősségében rejlik, a Fabank tranzakciója pedig egy fiatal, kevéssel több mint féléves intézet fejlődésére jelent uj, biztató stádiumot.

A Lloyd Bank terve hónapokon át érlelődött, beható tanácskozások előzték meg Budapesten és Bécsben, magyar, osztrák és holland töke van lekötve benne és a tekintélyes alapítókon kiviil a közönség széles rétege is intenziven érdeklődik iránta. Az eredetileg 100 millióra tervezett alaptőkét majdnem kétszeresen túljegyezték és később is annyi előjegyzés érkezett, hogy legalább 200 millióra kellett az alaptőkét felemelni és még igy is igen sok aláírást nem lehetett figyelembe venni. A bank programmja felöleli a bank és áruüzleti szakma minden vonatkozását és a magyar piac érdekeit erős külföldi expoziturákkal kívánja kifelé is képviselni.

A bank szervezése heteken át folyt, hatvan tisztviselőt szerződtettek és a vezetőség élére Szterényi és Hartenstein gárdájául Nagy Béla vezérigazgatón! kivid, aki az egész apparátust nagy lelkesedéssel és szakértelemmel irányítja, dr. Mándy Istvánt, a Belvárosi Takarékpénztár igazgatóját ügyvezető igazgatóként és dr. Dréhr Imrét, a Leszámitoló-Bank kitűnő aligazgatóját igazgatónak nevezték ki. Az ő direktíváik szerint dolgoznak az intézet törzsének kiépítésén és az egész szervezet egységes felállításán. Azok az átmeneti nehézségek, amelyet a Központi Hitelbank-kai való fúzió okozott, már elintéződtek, úgy, hogy a hó vétgére a tisztviselői kar megkezdheti egész vonalon a munkát. A Lloyd Bank olyan nagy tranzakciókat készít elő, amelynek lebonyolítása az egész pénzpiac figyelmét fogja felkelteni.

Rendkívül nagystilusu az a fejlődés, amelyet a Fabank karrierje mutat. A múlt év nyarán alakult meg a régi Fabank néhány vezetője közül ez a kis intézet és ma egyike a legelismertebb, legerősebb és legmegbízhatóbb intézeteknek Magyarországon. Bauer, Fhrenfeld és Kral igazgatók valóban csodát műveltek és minden okuk és joguk meg van ahhoz, hogy nem csak a részvényesek, de az egész pénzpiac megbecsüléséit nyugtázhassák. A Fabank e páratlanul nehéz időkben nem csak teljesen mobil maradt, -nem csak hogy hitelre és rceszkomptra nem szorult, hanem példát adott sokkal nagyobb intézeteknek is arra, miként kell óvatos és mégis energikus üzletpolitikával úrrá lenni személyi és tárgyi akadályok fölött Most kezdi meg a bécsi fiók is a maga működéséit és remélhetőleg méltó párja lesz a pesti anyaintézetnek, amely kétszázmilliós alaptőkéjével a legelső nagybankok közé emelkedett.

A fatermelés és értékesítés bankári teendőin felül a Fabank ma már valóban egyetemes értékű pénzintézet, amelyet nem csak respektálnak, de — irigyelnek. Vezetőinek óvatossága, körültekintése és öntudatos gazdálkodása épp oly garanciája a Faluink jövőjének, mint amilyen bizalom kiséri első léptei nyomán a Lloyd bankot, amely fiatalságában is már versenyen és — kartellen kivid áll.

Az Angol-Magyar Bank igazgatóisága megállapította az 1920 december 31-ével zárult 30-ik üzletévre vonatkozó mérlegét. Az üzletév brutto pye- resége az előző évi áthozattal együtt 80,028.459.51 K, mrg a tiszta nyereség- egyen leg 40.523.085.19 K. — A nyereség hovaforditásia tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja' a folyó évi április 9-én tartandó évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy abból 12 és fél százalék, azaz részvényenként 50 K osztalék fejében a részvényesek között 28,750.000 K fizettessék ki, a rendes tartalékalap 4,000.000 K-val gyarapittassék, a bank alkalmazottai nyugdíjintézetének 2,000.000 K (adományoztassék, mig az alap?zabqilyszerü :Fevor nások után fenmaradó 3.015.059.S6 K az 1921. tíz- letév számlájára vitessék át