Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-09 / 10-11. szám

2

rf

Budapest 1921. március 9.

bízom. Védjen meg. Vállalja el a védelmemet a Táblán.

A híres fiskális elvállalta. Abban egyeztek meg. hogy kliense hazautazik és az ügyvéd a tárgyalás után majd sürgönyileg értesíti az eredményről. A tárgyalás nagyszerűen sikerült. A fiskális olyan remekül védte kliensét, hogy a lábla felmentette. Az ügyvéd menten sürgönyzött Grün urnáik: „Az igazság győzött.“

Még aznap megérkezett Grün ur válasza: „N u í apellieren!“ Mert Griin ur igen helyesen úgy okoskodott: ha az igazság győzött akkor őt a Tábla is elítélte.

Mialatt a pipázóban veséztek: azalatt a közgyűlés termében javában folyt a „vita.“ A zsidó humoráért népszerű C z i g á n y Sándor volt az első szónok. Ezúttal keresztény munkatársai nevében beszélt a nyomdász-sztrájk ellen. Kifejtette, hogy a sztrájkot a zsidó kapitalizmus és a destruktiv sajtó csinálta. Inti a nyomdászokat, hogy ne dobják oda magukat a Jakabok ölébe. Kéri a munkásokat, hogy ne1 játszanak a tűzzel, de ne játszón a tűzzel a zsidó töke sem!

A közgyűlés arculatján különben bizonyos csalódást lehetett észrevenni, mikor CzigánV abbahagyta a beszédét és leült. Humort vártak tőle és az egész beszéde alatt nem mondott egyetlen zsidó viccet sem.

A sztrájk után az uj lóverseny-tér bérleti szerződése következett, amelyről beszéltek sokan, de amelyet mégis Stadler Nándor világított meg legtökéletesebben.

— A lóverseny — mondta Stadler — erkölcstelen abból a szempontból, hogy a játékszenvedélyt szítja» és mint ilyet, nekem, mint keresztény embernek, tulajdonképpen nem szabadna megszavaznom. Mivel azonban a lóverseny akkor sem szűnik meg, ha én nem is szavazom meg, és ha én nem szavazom meg, akkor megszavazza más, tehát megszavazom én is.

Végül a játékosok védelmére kelt és nagy szakismeretre valló előadásban kifejtette a szónok, hogy a totalizatör-íogadásoknál a nyereség kiszámításánál megkárosítják a fogadó társadalmat.

A lovak után az iparról és a kereskedelemről esett szó. Nemcsak a téma volt érdekes, hanem érdekes és tartalmas ember az is, aki ezt a témát a közgyűlés elé hozta: Fayer Sándor. Tulajdonképen az volt a kérdés, hogy a magyar ipart és kereskedelmet miképpen lehetne és miképpen kellene belekapcsolni a világkereskedelembe. Azt mondja Hayer, hogy a főváros lakosságának 64 százaléka az iparból és a kereskedelmből él, tehát elég fontos ez a kérdés, hogy a közgyűlés foglalkozzék vele. Elmondta, hogy a főváros mai kereskedelmi forgalma negyedrésze a békebeli forgalomnak és még ennek a negyedrésznek jórészét is Bécsben bonyolítják le. Beszélt az ipar-törvény revíziójáról, amelyet a mostaniak úgy akarnak megcsinálni, hogy az ipar- és ke- reskedelemiizésre való jogot engedélyhez és szakképesítéshez akarják kötni. Ezt pedig úgy akarják keresztülvinni, hogy egy szállodának csak pincér lehet a vezetője és a Rimiamurányi-Salgótarjáni vasmű részvénytársaságnak bányász.

— A temetkezési vállalatnak csak halott lehet a vezetője — szólt közbe egy szellemes városatya.

Fayer tovább akarja vinni ezt a gondolatot és azt szeretné kimondani, hogy az efféle törvényeket pedig csak hozzáértő emberekkel szabad megcsináltatni. A tisztességtelen kereskedelmet a szabad kereskedelemmel akarja kipusztitani. Majd a szövetkezetekről és egyéb monopóliumokról mondott el pikáns dolgokat a jobboldal állandó közbeszólás- zápora közepette.

Fayer Sándornak nagy sikert hozott a felszólalása.

Az elnök azután kihirdette, hogy az elöljáró-választáson R a j h á t i Győző és Szenté Miklós kapták a legtöbb szavazatot. Abszolút1 többséget azonban egyik sem kapott, tehát pótválasztás lesz. Lipótvárosi városbirónak ellenben L u k ács G y u 1 a vendéglőst választották meg.

NEMZETI ROYAL ORFEUM

VII., Erzsébet-körut 31. Minden este V;7 órakor. Tel.: József 121—68.

Uj miisor! Uj operett! Uj varietészámok!

.jLWAtiMER

YMAGVA TI HAIS GSZEllÁli VHÁZA

dZj-f Budapest, Jözsef-körut 15. Fióküzlet: Ráday-u. IS.

^ Képes árjegyzéket ingyen küld.

A bíróság ítélt a csarnoki kilakoltatások ügyében

Visszahelyezett három mészárost — Birtokháboritásnak minősítette a főváros

intézkedését

V ajna Ede tanácsnokot, a közélelmezési ügyosztály vezetőjét, heteken át szorongatták ai közgyűlésnek a jogtudománynyal hadilábon álló elemei a csarnoki fülkék bérletének kérdésében. A főváros tanácsában kétségkívül meg van a törekvés, hogy a keresztény hegemóniát minden U3 r v é n y e s eszközzel biztosítsa, j o g t ;a lanságok r a azonban csak kényszeríteni lehet a tanácsot annál is inkább, mert hiszen egészen természetes-, hogy a jogtalanságok csak gyengítik, nem p e d i g e r ő s i t i k a keresztény kurzust.

Amikor Vájná tanácsos ,a csarnokban fülkéket bérlő zsidó vallásu mészárosok ügyében válaszolt egy interpellációra, a közgyűlés ezt a választ nem vette tudomásul. Vaijna tanácsnok ilyenformán kénytelen volt kilenc zsidó vallásu m észáro s- nak felmondani. Történeti sorrendben előbb a vásárcsarnoki igazgató mondott fel, majd ezt a felmondást a tanács és a közélelmezési bizottság is megerősítette. A felmondás terminusra szólt, amit a szomorúan érdekeltek, akik 12—23 év óta bérlik a fülkéjüket, azzal igyekeztek kitolni, hogy a kereskedelmi, majd a belügyminiszternél deputá- cióztak. A miniszterek azonban kijelentették, hogy nem ismerik az ügyet, előbb tanulmányozni kívánják azt, különben is magánügyről van szó. Ezzel nyertek is pár napot, azonban

február 19-ikén rendőrök és csarnoki hordárok jelentek meg, akik a régi bérlőket kilakoltatták, a holmijukat pedig kiszórták.

A karhatalommal történt kilakoltatás után meg kezdődött a vetélkedés az üresen maradt csarnoki fülkékért. Az egyiket meg is kapta a N y. ukosz és az Ergo n R.-T. közösen. Egy másik fülkét, hogy a fővárosi választásokról szóló törvény összeférhetetlenségi szakaszainak is legyén módja- a pirulásra, egy fővárosi bizottsági tag kapta. Schneide r Béla fülkéjébe ugyanis

Rátz Sándor mészáros, fővárosi bizottsági tag költözött be,

akinek nemcsak a Klauzál-téri csarnokban, hanem itt a központi vásárcsarnokban is volt fülkéje, de a Schneider helyét üzleti szempontból előnyösebbnek talált a. Sőt mán Schneider Béla cégtábláját is éppen a maga nevére akarta átfestetni, amikor erőteljesen beleszólt az ügybe a í ü g g e 11 e n magyar b i r ó s á g hangja. ' (

A kilakoltatott mészárosok ugyanis időközben a bírósághoz fordultak. Pénteken, március hó 4-ikcn, a központi járásbíróságon tartották meg az első tárgyalást. Ez alkalommal három kilakoltatott mészáros ügye került szőnyegbe: Schneider Béláé. Grünspan és t á r s á-é és S p a-t z Miksáé. Mindhármuk jogi képviseletét dr. K ö n c s Boldizsár ügyvéd látta- el, »aki az utolsó tisztujitásig a főváros tiszti főügyész helyettese volt. Köncs Boldizsár ügyfeleinek sommás visszahelyezését kérte és a bíróság teljes mértékben helyt adott ennek a kérelemnek. A bíróság

elrendelte a tényleges állapot visszaállítását, amelyen jogtalan változtatás történt:

majd kimondotta.-, hogy ia- bérleti viszonyt önhatalmúlag nem lehet megszüntetni. Megállapította a bíróság, hogy birtokhábo r i t á s történ t, minek folytán

a tényleges jogállapotot 24 órán belül helyre kell állítani.

A bíróság döntésével szemben feli e b b e z é s- ii e k sincs helye, laimiböl most már levonhatják •a közgyűlés tinibuzgó tagjai azt a konzekvenciát, hogy a jogot felrúgni akkor sem szabad, ha bármilyen szép jelszavak mellett történik is az. A független bíróságtól eredő kemény cáfolatok egyáltalán nem válnak dicsőségére azoknak, akik az ilyeneket kiprovokálják.

Ernszt Sándor, a Koronatanú

Divatba jön a városházán az igazmondás ?

Bocsánatkéréssel kell bevezetnünk ezt az írásunkat. Bocsánatot kérünk, hogy mi mutatunk rá a közel jövő vezéríérfiair-a, akiket nem akarunk megrágalmazni azzal, hogy liberálisak, de akikről nyíltan állítjuk, hogy keresik az igazságot és azt -le nem t a g a d j á k. Ezek közé »a férfiak közé tartozik Er nszt Sándor is. Mi nem törődtünk soha pártállásokkal, mi soha sem szegődtünk egyetlen párt szolgálatába sem. A Fővárosi Hírlap nyíltan szembesz állott a múlt rezsim hibáival, ellenzéke voltunk a virilistákkal t e I i t e 11. közg yii lésnek, a m e 1 y még emellett a k 1 i k k rendszer j á r m á t i s n y ö g t e. Tessék utána nézni a Fővárosi Hírlap hasábjain azoknak a harcoknak, amelyeket mi vívtunk: a mai rezsim nemcsak értékes arzenált gyűjthet a Fő v á r-ősi H i r 1 a p régi évfolyamaiból, de m e g t a n u 1 h a t j -a azt is, bog y m i- ként kell építeni. Igazságtalanok nem voltunk soha. Ha kiapadta feszítenének bennünket, . akkor sem mondhatnánk azt. hogy például Bárczy István ártott a fővárosnak. Ma, »amikor milliárdos vagyonok hirdetik az ő kormányzásának dicsőségét, ilyen aljasok nem tudnánk lenni.

A Keresztény Községi Párt nem azért vette át a kormányzást, hogy lerombolja, ami megvan. hanem hogy szaporítsa Budapest javait. E n nek azonban legelső feltétele a múlttal szemben való objektivitás. Ezt az objektivitást kevesen gyakorolták min d- ezide.ig. Pedig azon ,a ponton teremnek az igazi vezérek, ahol riafíinált szemüvegek nélkül néznek az' emberek. Volt már egy ember, aki igy akarta megkezdeni munkásságát a városházán. Vass József volt. akit azonban a;z ország ügyei szólítottak el a kisebb, de tálán kedvesebb munkaterületről. Most Ernszt Sándor kezd feltünedezni az igazság megközelíthetetlen, meggyanusitást nem tűrő palástjában. Soha, munkában gazdag életében egy pillanatra sem gondolt arra, hogy ö legyen Budapest megváltója. Múltjának puritánsága, jellemének tisztánlátása pedig predesztinálja erre. A csökönyös, rövidlátó és az igazsággal nem számoló vezérek ideje lejárt. Az olyan emberieknek kell jönniük, akik a szónoki bombasztok helyett az igazság szolgáinak álltak be, vagy ezt gyakorolták egész életükben.

Er liszt Sándor nem törődik azzal, hogy ma még népszerű vezérek abban lelik a maguk n a g y s á g á t, h o g y a múlt éré n y e i köz ü 1 csak a múlt hibáit h a 1 á s z s z á k k i. Ez a módszer lehet ideig-óráig érvényesülő demagógia, de nem lehet & reális városi politikának bázisa. Aki egy városért dolgozik, az nem temetkezhetne bele a napi politikába, annak rövidlátónak kell lennie és nem szabad mást látnia, mint a v á- ros érdekeit. Ernszt Sándor ma ezt cselekszi. Az erkölcsi magaslat, amelyen ő áll, megengedheti azt, hogy dicsérettel emlékezzék meg azokról, akik a múltban is becsületesen sáfárkodtak. Egy a közelmúltban elmondott beszédjét idézzük Ernszt Sándornak, hogy ezt az állításunkat igazolhassuk. Az igen fontos beszéd-részlet igy hangzik:- Azt méltó,ztatnak mondani, hogy eddig törvényesen rendezve nincs az autonómia ügye és amig a törvény nem rendezi ezt. nehéz foglalkozni itt a jogviszonyokkal Ez nem áll. Maga a székes- f ö v á r o ,s in á r r é g ebben a z o n vol ,t. h o g y ezt a nagy kapitális ü g y e t. a m e 1 y m é r- hetetlem aj; ő kifolyásaiban» r a d i k á- 1 i s a n megoldja. Én hálával és tisztelettel emlegetem az eddigi patron üst, mert az az ő kötelességeit nobilisán v é g e z t e. Ezt 'éli isi merték mindig a f ö- p á is z t o r o k és azonkívül itt van ti a k a nagy m ii vészi te ni p 1 o m ok, amelyek európai h i r ii e k, mint p é 1 d á u 1 a m i g y ö n y ö r ii, fenséges, elsőrangú és művészi B a z i- 1 i k á n k, a m e 1 y ie t a f ő város e m e 11.

Mi nagyszerűbb erkölcsi tanút keresve sem találhatnánk Budapestnek a múltban volt adminisztrációjának igazolása számára, mint amilyen E r n s'z t Sándor. Mi miagunk, akik százával vetettünk gáncsot Budapest urai ellen, soha sem találtunk kifogásolni valót működésűkben, amikor kegyúri jogait bőkezűen, odaadással gyakorolta. Egy magas rangú pap, aki ma igy nyilatkozik Budapest elmúlt rezsimjéröl, azt méltán, lehet szavahihető koronatanúnak tekinteni.