Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-09 / 10-11. szám

2 rf Budapest 1921. március 9. bízom. Védjen meg. Vállalja el a védelmemet a Táblán. A híres fiskális elvállalta. Abban egyeztek meg. hogy kliense hazautazik és az ügyvéd a tárgyalás után majd sürgönyileg értesíti az eredményről. A tárgyalás nagyszerűen sikerült. A fiskális olyan re­mekül védte kliensét, hogy a lábla felmentette. Az ügyvéd menten sürgönyzött Grün urnáik: „Az igaz­ság győzött.“ Még aznap megérkezett Grün ur válasza: „N u í apellieren!“ Mert Griin ur igen helyesen úgy okoskodott: ha az igazság győzött akkor őt a Tábla is elítélte. Mialatt a pipázóban veséztek: azalatt a közgyű­lés termében javában folyt a „vita.“ A zsidó humo­ráért népszerű C z i g á n y Sándor volt az első szó­nok. Ezúttal keresztény munkatársai nevében be­szélt a nyomdász-sztrájk ellen. Kifejtette, hogy a sztrájkot a zsidó kapitalizmus és a destruktiv sajtó csinálta. Inti a nyomdászokat, hogy ne dobják oda magukat a Jakabok ölébe. Kéri a munkásokat, hogy ne1 játszanak a tűzzel, de ne játszón a tűzzel a zsidó töke sem! A közgyűlés arculatján különben bizonyos csa­lódást lehetett észrevenni, mikor CzigánV abba­hagyta a beszédét és leült. Humort vártak tőle és az egész beszéde alatt nem mondott egyetlen zsidó vic­cet sem. A sztrájk után az uj lóverseny-tér bérleti szer­ződése következett, amelyről beszéltek sokan, de amelyet mégis Stadler Nándor világított meg leg­tökéletesebben. — A lóverseny — mondta Stadler — erkölcste­len abból a szempontból, hogy a játékszenvedélyt szítja» és mint ilyet, nekem, mint keresztény ember­nek, tulajdonképpen nem szabadna megszavaznom. Mivel azonban a lóverseny akkor sem szűnik meg, ha én nem is szavazom meg, és ha én nem szava­zom meg, akkor megszavazza más, tehát megszava­zom én is. Végül a játékosok védelmére kelt és nagy szak­ismeretre valló előadásban kifejtette a szónok, hogy a totalizatör-íogadásoknál a nyereség kiszámításánál megkárosítják a fogadó társadalmat. A lovak után az iparról és a kereskedelemről esett szó. Nemcsak a téma volt érdekes, hanem ér­dekes és tartalmas ember az is, aki ezt a témát a közgyűlés elé hozta: Fayer Sándor. Tulajdonké­pen az volt a kérdés, hogy a magyar ipart és keres­kedelmet miképpen lehetne és miképpen kellene belekapcsolni a világkereskedelembe. Azt mondja Hayer, hogy a főváros lakosságának 64 százaléka az iparból és a kereskedelmből él, tehát elég fontos ez a kérdés, hogy a közgyűlés foglalkozzék vele. El­mondta, hogy a főváros mai kereskedelmi forgalma negyedrésze a békebeli forgalomnak és még ennek a negyedrésznek jórészét is Bécsben bonyolítják le. Beszélt az ipar-törvény revíziójáról, amelyet a mos­taniak úgy akarnak megcsinálni, hogy az ipar- és ke- reskedelemiizésre való jogot engedélyhez és szak­képesítéshez akarják kötni. Ezt pedig úgy akarják keresztülvinni, hogy egy szállodának csak pincér le­het a vezetője és a Rimiamurányi-Salgótarjáni vasmű részvénytársaságnak bányász. — A temetkezési vállalatnak csak halott lehet a vezetője — szólt közbe egy szellemes városatya. Fayer tovább akarja vinni ezt a gondolatot és azt szeretné kimondani, hogy az efféle törvényeket pedig csak hozzáértő emberekkel szabad megcsinál­tatni. A tisztességtelen kereskedelmet a szabad ke­reskedelemmel akarja kipusztitani. Majd a szövetke­zetekről és egyéb monopóliumokról mondott el pikáns dolgokat a jobboldal állandó közbeszólás- zápora közepette. Fayer Sándornak nagy sikert hozott a felszó­lalása. Az elnök azután kihirdette, hogy az elöljáró-vá­lasztáson R a j h á t i Győző és Szenté Miklós kap­ták a legtöbb szavazatot. Abszolút1 többséget azon­ban egyik sem kapott, tehát pótválasztás lesz. Lipót­városi városbirónak ellenben L u k ács G y u 1 a ven­déglőst választották meg. NEMZETI ROYAL ORFEUM VII., Erzsébet-körut 31. Minden este V;7 órakor. Tel.: József 121—68. Uj miisor! Uj operett! Uj varietészámok! .jLWAtiMER YMAGVA TI HAIS GSZEllÁli VHÁZA dZj-f Budapest, Jözsef-körut 15. Fióküzlet: Ráday-u. IS. ^ Képes árjegyzéket ingyen küld. A bíróság ítélt a csarnoki kilakoltatások ügyében Visszahelyezett három mészárost — Birtokháboritásnak minősítette a főváros intézkedését V ajna Ede tanácsnokot, a közélelmezési ügy­osztály vezetőjét, heteken át szorongatták ai köz­gyűlésnek a jogtudománynyal hadilábon álló elemei a csarnoki fülkék bérletének kérdésében. A főváros tanácsában kétségkívül meg van a törekvés, hogy a keresztény hegemóniát minden U3 r v é n y e s esz­közzel biztosítsa, j o g t ;a lanságok r a azonban csak kényszeríteni lehet a tanácsot annál is inkább, mert hiszen egészen természetes-, hogy a jogta­lanságok csak gyengítik, nem p e d i g e r ő s i t i k a keresztény kurzust. Amikor Vájná tanácsos ,a csarnokban fülkéket bérlő zsidó vallásu mészárosok ügyében válaszolt egy interpellációra, a közgyűlés ezt a választ nem vette tudomásul. Vaijna tanácsnok ilyenformán kény­telen volt kilenc zsidó vallásu m észáro s- nak felmondani. Történeti sorrendben előbb a vásárcsarnoki igazgató mondott fel, majd ezt a fel­mondást a tanács és a közélelmezési bizottság is megerősítette. A felmondás terminusra szólt, amit a szomorúan érdekeltek, akik 12—23 év óta bér­lik a fülkéjüket, azzal igyekeztek kitolni, hogy a kereskedelmi, majd a belügyminiszternél deputá- cióztak. A miniszterek azonban kijelentették, hogy nem ismerik az ügyet, előbb tanulmányozni kívánják azt, különben is magánügyről van szó. Ez­zel nyertek is pár napot, azonban február 19-ikén rendőrök és csarnoki hordá­rok jelentek meg, akik a régi bérlőket kila­koltatták, a holmijukat pedig kiszórták. A karhatalommal történt kilakoltatás után meg kezdődött a vetélkedés az üresen maradt csarnoki fülkékért. Az egyiket meg is kapta a N y. ukosz és az Ergo n R.-T. közösen. Egy másik fülkét, hogy a fővárosi választásokról szóló törvény összefér­hetetlenségi szakaszainak is legyén módja- a piru­lásra, egy fővárosi bizottsági tag kapta. Schneide r Béla fülkéjébe ugyanis Rátz Sándor mészáros, fővárosi bizottsági tag költözött be, akinek nemcsak a Klauzál-téri csarnokban, hanem itt a központi vásárcsarnokban is volt fülkéje, de a Schneider helyét üzleti szempontból előnyösebbnek talált a. Sőt mán Schneider Béla cégtábláját is éppen a maga nevére akarta átfestetni, amikor erőteljesen beleszólt az ügybe a í ü g g e 11 e n magyar b i r ó s á g hangja. ' ( A kilakoltatott mészárosok ugyanis időközben a bírósághoz fordultak. Pénteken, március hó 4-ikcn, a központi járásbíróságon tartották meg az első tárgyalást. Ez alkalommal három kilakoltatott mé­száros ügye került szőnyegbe: Schneider Béláé. Grünspan és t á r s á-é és S p a-t z Miksáé. Mind­hármuk jogi képviseletét dr. K ö n c s Boldizsár ügy­véd látta- el, »aki az utolsó tisztujitásig a főváros tiszti főügyész helyettese volt. Köncs Boldizsár ügyfeleinek sommás visszahelyezését kérte és a bíróság teljes mértékben helyt adott ennek a kérelemnek. A bíróság elrendelte a tényleges állapot visszaállítását, amelyen jogtalan változtatás történt: majd kimondotta.-, hogy ia- bérleti viszonyt ön­hatalmúlag nem lehet megszüntetni. Megállapította a bíróság, hogy birtokhábo r i t á s történ t, minek folytán a tényleges jogállapotot 24 órán belül helyre kell állítani. A bíróság döntésével szemben feli e b b e z é s- ii e k sincs helye, laimiböl most már levonhatják •a közgyűlés tinibuzgó tagjai azt a konzekvenciát, hogy a jogot felrúgni akkor sem szabad, ha bármi­lyen szép jelszavak mellett történik is az. A függet­len bíróságtól eredő kemény cáfolatok egyáltalán nem válnak dicsőségére azoknak, akik az ilyeneket kiprovokálják. Ernszt Sándor, a Koronatanú Divatba jön a városházán az igazmondás ? Bocsánatkéréssel kell bevezetnünk ezt az írásun­kat. Bocsánatot kérünk, hogy mi mutatunk rá a közel jövő vezéríérfiair-a, akiket nem akarunk megrágal­mazni azzal, hogy liberálisak, de akikről nyíltan állítjuk, hogy keresik az igazságot és azt -le nem t a g a d j á k. Ezek közé »a férfiak közé tar­tozik Er nszt Sándor is. Mi nem törődtünk soha pártállásokkal, mi soha sem szegődtünk egyetlen párt szolgálatába sem. A Fővárosi Hírlap nyíltan szembesz állott a múlt rezsim hibáival, ellenzéke voltunk a virilis­tákkal t e I i t e 11. közg yii lésnek, a m e 1 y még emellett a k 1 i k k rendszer j á r m á t i s n y ö g t e. Tessék utána nézni a Fővárosi Hírlap hasábjain azoknak a harcoknak, amelyeket mi vívtunk: a mai rezsim nemcsak értékes arzenált gyűjthet a Fő v á r-ősi H i r 1 a p régi évfolyamai­ból, de m e g t a n u 1 h a t j -a azt is, bog y m i- ként kell építeni. Igazságtalanok nem voltunk soha. Ha kiapadta feszítenének bennünket, . akkor sem mondhatnánk azt. hogy például Bárczy István ártott a fővárosnak. Ma, »amikor milliárdos vagyo­nok hirdetik az ő kormányzásának dicsőségét, ilyen aljasok nem tudnánk lenni. A Keresztény Községi Párt nem azért vette át a kormányzást, hogy lerombolja, ami meg­van. hanem hogy szaporítsa Budapest javait. E n nek azonban legelső feltétele a múlttal szemben való objektivitás. Ezt az ob­jektivitást kevesen gyakorolták min d- ezide.ig. Pedig azon ,a ponton teremnek az igazi vezérek, ahol riafíinált szemüvegek nélkül néznek az' emberek. Volt már egy ember, aki igy akarta meg­kezdeni munkásságát a városházán. Vass József volt. akit azonban a;z ország ügyei szólítottak el a kisebb, de tálán kedvesebb munkaterületről. Most Ernszt Sándor kezd feltünedezni az igazság meg­közelíthetetlen, meggyanusitást nem tűrő palástjában. Soha, munkában gazdag életében egy pillanatra sem gondolt arra, hogy ö legyen Budapest megváltója. Múltjának puritánsága, jellemének tisztánlátása pe­dig predesztinálja erre. A csökönyös, rövid­látó és az igazsággal nem számoló ve­zérek ideje lejárt. Az olyan emberieknek kell jönniük, akik a szónoki bombasztok helyett az igaz­ság szolgáinak álltak be, vagy ezt gyakorolták egész életükben. Er liszt Sándor nem törődik azzal, hogy ma még népszerű vezérek abban lelik a maguk n a g y s á g á t, h o g y a múlt éré n y e i köz ü 1 csak a múlt hibáit h a 1 á s z s z á k k i. Ez a módszer lehet ideig-óráig érvényesülő demagógia, de nem lehet & reális városi politikának bázisa. Aki egy városért dolgozik, az nem temet­kezhetne bele a napi politikába, annak rövidlátónak kell lennie és nem szabad mást látnia, mint a v á- ros érdekeit. Ernszt Sándor ma ezt cselekszi. Az erkölcsi magaslat, amelyen ő áll, megengedheti azt, hogy dicsérettel emlékezzék meg azokról, akik a múltban is becsületesen sáfárkodtak. Egy a közel­múltban elmondott beszédjét idézzük Ernszt Sán­dornak, hogy ezt az állításunkat igazolhassuk. Az igen fontos beszéd-részlet igy hangzik:- Azt méltó,ztatnak mondani, hogy eddig tör­vényesen rendezve nincs az autonómia ügye és amig a törvény nem rendezi ezt. nehéz foglalkozni itt a jogviszonyokkal Ez nem áll. Maga a székes- f ö v á r o ,s in á r r é g ebben a z o n vol ,t. h o g y ezt a nagy kapitális ü g y e t. a m e 1 y m é r- hetetlem aj; ő kifolyásaiban» r a d i k á- 1 i s a n megoldja. Én hálával és tiszte­lettel emlegetem az eddigi patron üst, mert az az ő kötelességeit nobilisán v é g e z t e. Ezt 'éli isi merték mindig a f ö- p á is z t o r o k és azonkívül itt van ti a k a nagy m ii vészi te ni p 1 o m ok, amelyek európai h i r ii e k, mint p é 1 d á u 1 a m i g y ö n y ö r ii, fenséges, elsőrangú és művészi B a z i- 1 i k á n k, a m e 1 y ie t a f ő város e m e 11. Mi nagyszerűbb erkölcsi tanút keresve sem ta­lálhatnánk Budapestnek a múltban volt adminisztrá­ciójának igazolása számára, mint amilyen E r n s'z t Sándor. Mi miagunk, akik százával vetettünk gáncsot Budapest urai ellen, soha sem találtunk kifogásolni valót működésűkben, amikor kegyúri jogait bőkezűen, odaadással gyakorolta. Egy magas rangú pap, aki ma igy nyilatkozik Budapest elmúlt rezsimjéröl, azt méltán, lehet szavahihető koronatanúnak tekinteni.

Next

/
Thumbnails
Contents