Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-16 / 8. szám

Budapest, 1921. február 16.

99

3

Budapest fáldalmas tükre

Payer Sándor indítványa és a Tanács előterjesztése — Bekapcsolódás a külkereskedelembe

E a y e r Sándor törvényhatósági bizottsági tag még a múlt esztendő novemberében igen iontos indítványt tett, amelyben azt kívánta, hogy a törvény- hatóság intézzen feliratot a nemzetgyűléshez és a kormányhoz, hogy kapcsolódjunk be a nemzetközi forgalomba, mert a főváros életlehetőségei a fokozott külkereskedelemben találhatók m e g. A közgyűlés m ár akko r szimpatikusán fogadta qzt az indítványt és utasította a tanácsot, hogy ebben az értelemben tegyen előterjesztést. A szerdai közgyűlés elé fog kerülni P u r e b 1 Győző dr. tanácsnoknak ebben a kérdésben való sok jóindulatra valló, de meglehetősen gyengén f o- g almazott előterjesztése.

Az előterjesztés lényege, ami tulajdonképpen Payer Sándori bizottsági tag érdeme, teljes elismerést fog aratni. Konstatálja ez az előterjesztés, hogy teljesen érdemtelenül, de a politikai viszonyok kedvező kihasználásával B é c s feje f ö lé kerekedett B u d a p e s t n e k. Bécset nem sok választotta el, de mégsem volt szerencséje mind máig a kommunizmushoz. A mi politikai zavaraink, a szabad forgalomtól való elzárkózottságunk mindazt a tranzitó-kereskedelmet, amely bennünket illetett volna meg, Bécs letarolta az orrunk elől.

Budapest viszonyaira élénk világot vetnek azok az adatok, amelyekkel Pur ebi tanácsnok előterjesztése szolgál. Budapest fájdalmas tükre ez, amelynek vidámabbá változtatása még sok energiát és sok józanságot fog megkövetelni. Ezek az adatok igazolják, hogy Budapest igazi életereje mindenkor az ipar és a k c r e s k e d e1e m v o 11, amelyeket a jövőben százszoros gonddal kell majd istápoliiunk. A háborít utolsó éve, valamint a forradalmak és a román megszállás ideie a) legsúlyosabb gazdasági visszaesés képét mutatja. Az üzletnyitások száma, amely 1911-ben 7419 volt, 1918-ban 6027-re, 1919-ben 4334-re csökkent. Legjobban jellemzi azonban a gazdasági fejlődést az áruforgalom szomorú képe. Budapest áruforgalma volt tonnákban: 1910-ben behozatal 72.994, kivitel 33.302, 1911-ben behozatal 86.683. kivitel 35.133, 1912-ben behozatal 80.333, kivitel 33,686, 1918-ban behozatal 47.529. kivitel 17.965, 1919-ben behozatali 23.959, kivitel 8050, 1920-ban október haváig meglevő statisztika szerint behozatal 28.987. kivitel 8584 tonna. Mindez azt jelenti, hogy az árubehozatal a békeíorga- I o m eg y h a r m a d á r a, a k i v i t e 1 p e d i g a háború előtti forgalom, egynegyedére siilyedt. Mindez az adat Fayer Sándor felszólalásának tökéletes igazolása, mert megmutatják ezek az adatok, hogy Budapestet, h a n e m s c g i- t ii n k, kivédhetetlen katasztrófa fen y e- geti. Sajnálatosan nincsenek benne .az érdemes előterjesztésben azok az adatok, amelyek ma Bécs üzleti, gazdasági előretörését determinálják. Mi szerintünk ezeket az ijesztő, sőt kétségbeejtő adatokat szintén fel kellett volna vonultatni, hogy lássák a közgyűlés tagjai, mi mindent vesztettünk a politikai zavarok miatt, amelyeknek ajándékképpen átengedett idejét Bécs gazdasági előnyeinek kiépítésére használt fel. Mi abban a meggyőződésben élünk, hogy ha most, ebben a feltétlenül naj- gyon kései időpontban kezdjük e,i a regenerálódás munkáját és ha azt komolyan csináljuk, még mindig meg van a módunk arra. hogy mindent visszaszerezzünk. amit Bécs elharácsolt tőlünk. A szerdai közgyűlés hangulata meg fogja mutatni, hogy komolyan veszik-e a városatyák ezt a tragikus helyzetet, amelybe belejutittunk, vagy sem. Ha igen, akkor k i- t a r t 6 m u n kával, e g y m á s m e g b e c s ii 1 é s é- v e 1 még mindent elérhet ii n k.

NEMZETI ROYAL ORFEUM

VII., Erzsébet-körut 31. Minden este V»7 órakor. Tel. : József 121—68.

^ a világhírű gladiátorok ós a nagy«9 szerü színházi és varietémüsor:!

f'l

cimü tréfás, különösen sikerült eredeti hanglemez a gyermekek kedvence. — Ismét kapható kizárólagosan: beszélőgépek osztályában, Budapest, József-körut 15. Fióküzlet: Káday-utca 18.

£ legjobb terpentines

IA Gellért-fürdő a betegeké

Be kell szüntetni az éjszakai duhajkodást

Lapunk más helyén foglalkozunk azokkal a tervekkel, amelyek a Ocllért-szállő nagyarányú fejlesztéséről szólnak.

Előtérbe tolódik azonban nz a probléma is, hogy mi történjék a Gellért-fürdő vendéglőjével? E r c n- r e i s z Istvánnak, a mostani bérlőnek a szerződése május elsejére lejár. A vendéglő mai vezetése ellen igen sok a panasz. A bérlőnek tagadhatatlanul óriási jövedelmei vannak, amit jelentékenyen fokoz az a körülmény, hogy g y akran reggelig tart ó mulatságokat rendezne k a G eltér t-f ii r.. dőben. Igaz, hogy a mulatságok jövedelméből a főváros 8V27o-os haszonrészesedést kap, de ez sem elég ok arra, hogy a fiirdövendégek, legelsősorban a betegek nyugalmát zajos. éjszakai mulatozásokkal zavarják. A fővárosnak tehát akkor, amikor a Gel- lért-éttermet újból bérbeadja, elsőrendű kötelessége, hogy aat a kitűnő üzletet jó kézbe adja. Meg kell adni a módot arra. hogy előkelő budapesti vendéglősök ajánlkozzanak és a bérletet olyan vendéglős kapja meg, aki a Gellért-fürdő világhíréhez méltó módon lássa el .a vendégeket.

A vendéglő bérletére vonatkozólag különben kérdést intéztünk

Bérezel Jenő dr. tanácsnokhoz,

aki a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette:

A Gellért-fürdő vendéglőjének bérletével legközelebb foglalkozik az illetékes bizottság. Az ott kialakuló vélemény fogja megszabni, hogy nyilvános versenytárgyalást hirdetünk-e, vagy sem. Én — őszintén szólva egyénileg nem vagyok hive az ilyen esetekben a nyilvános versenytárgyalásnak. Hz nekem régi álláspontom, mert nem egyszer megesett, hogy a főváros, különösen vendéglők bérbeadásánál, a versenytárgyalás révén kellemetlen helyzetbe, jutott. Versenytárgyaláson nem lehet kiválasztani azokat a pályázókat, akiknek személye és üzleti múltja a legmegfelelőbb. Spekulánsok és komolytalan pályázók Ígérik be a legmagasabb béreket. Pedig egy ilyen természetű üzletet, amilyen könnyű tönkretenni, épp olyan nehéz annak renoméját visszaszerezni. Megesett már, hogy a fővárosnak igen magas bért ajánlottak meg, de az üzletből ezt a bért nem lehetett kicsiholni; akkor aztán megkezdődött a bérlet sibolása. Milliós hasznokkal adták tovább az üzletet, amivel szemben mi tehetetlenek voltunk, mert a bérlő orvosi bizonyitványnyal igazolta, hogy halálos beteg. Az ilyen visszaéléseknek csak akkor tudjuk elejét venni, ha olyan bérlőt választunk ki, akinek személye is garancia arra, hogy a visszaélések és az üzlet tönkretétele ki van zárva.

■ tm mmm m wmtm m *mmm m mmrnm o mmmm ft« —w**

Az Existencia existenciája

A főváros 100,000 koronás részvény] agy zése

Őszintén szólva, nem tudjuk, hogy mi az az Existencia? Már tudniillik ez az Existencia, amelyről itt szó van és amelyről a szociálpolitikai bizottságban olyan sokat hallottunk. Az Existencia a főváros súlyos segedelmével akarja existenciáját biztosítani, lehet, hogy joga is vau hozzá, de lehet, hogy nincs joga hozzá. Se a tanács, se a bizottság- nem tudja, mi ez az Existencia? Csilléry András hallott róla. Zilahi Kiss Lajos bizottsági tag azonban tele van a dicséretével. Az ő zsírójára szavazott meg azután a bizottság százezer koronás r é s z v é n y i e g y z é s t.

El kell ismerni, hogy a bizottság nem volt könnyelmű, nagyon rágták a dolgot, csóválták a fejüket, de végül mégis belementek a hatalmas szubvencióba. Százezer korona na:gv összeg és a százezer koronákkal a fővárosnak is nagyon, de nagyon óvatosan kell bánni, mikor azt az adófizetők keserves garasaiból kénytelen kifizetni. A# Existenciának lehetnek igen nemes céljai, de a fővárosnak nem sok százezer koronája van. aminek ne lenne helye. Nagy 'takarékossági fogadalmak között ilyen összegeket áldozni egy célra, amelylyel a mélyen tisztelt bizottság tagjai sincsenek valami nagyon tisztában, egyszerűen nem lehet.

Olyan adat ez a városházi gazdálkodásról, hogy érdemes feljegyezni, mi történt a szociálpolitikai bizottság ülésén, mert meg kell állapítani, hogy ki felelős ezért a százezer koronáért? Karányi Elemér főjegyzőnek üitott a megtiszteltetés, hogy ismertesse az Existencia „ipari és kereskedelmi szövetkezet“ kérését, amink teljesítését Zilahi Kiss Lajos igen melegen ajánlotta. Elmondta, hogy az eddig befizetett alaptőke fél millió korona. Csilléry András is bizonyította, hogy az Existenciának az a célja, hogy „s e g i t s e a házi-ipari m u n k á n a k g é p- ipari utón v a I ó előállítású t.“ Ez. a furcsa cél nem elégítette ki dr. Z 1 i n s z k y Jánost, aki az. alapszabályok, az elszámolások, a mérleg és a cégjegyzés beterjesztését követelte. Hr. Bar á n s z k i Gyula is úgy vélekedett, hogy idézze be az ügyosztály ,a vezetőket, tárgyalják meg az alapítási tervezetet és tu d i á k m e g, m it akar az Existencia? Az elnök erre bejelentette, hogy a főváros már eddig is támogatta a szövetkezetét és a mühely-bérházban adott neki helyiséget. Szakái Géza az ilyen arányú támogatóst „v esz e- d e 1 m e s precedensnek“ mondta; ha. különben a főváros az Existencia megalakulását előmozdította azzal, hogy helyiséget adott neki, akkor már eleget támogatta az egyesületet, amelyben ,.k ii 1 ö n- ben sc m b i z i k." Most Zilahi Kiss Lajos m á- s o d s z o r is félsz ó Iáit és kijelentette, hogy az „Existencia nem kezdheti in e g a m ii k ö- d é s é t a d d i g. a m i g p é n z e ni n c s.“ (Hát a félmillió befizetett alaptőke?) Végre Csilléry András találta meg a megoldást, azzal a kikötéssel szavazta meg ő is, a bizottság is a, 100.000 koronás részvényjegyzéshez való hozzájárulást, ha ai f ö váró s a z igazgatóságba és a f e 1 ii g ye 1 ő bi- z o 11 s á g b a delegálhat v a laki t.

Kétségtelen, hogy ezt a 100.000 koronát igen könnyű kézzel adta ki a főváros. Pláne, ha tudjuk, hogy a bizottság ugyanezen ülésén a M a g y a r T ö r- f éne Imi Társulatnak 4000 koronát, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak 2000 koronát, a Kévének 4000 koronát szavazott meg segélyképen. A filharmonikusok kérését v i s z o n t i e I f ii g gesztletté k, a m i g zársz á m a d á s á t be nem terjeszti. Az Existencia azonban 100.000 koronát kapott. Pedig ez nem is felekezeti kérdés.

Az ideiglenes alkalmazottak fokozatos elbocsátása. A háború tartamára felvett kisegítő, ideiglenes hivatalnokok, havidíjasok és ideiglenes altisztek fizetése cimén még az 1921. évi költségvetésbe is 1.800.000 koronát kíván felvenni a tanács. Ez ma. amikor a háborúból már régen visszatértek a tisztviselők, némiképp súlyos és felesleges megterhel tetőse a főváros budgetjének. A tanács azonban - mint értesülünk — el van határozva az ideiglenes alkalmazottak létszámának fok o- zatos csökkentésére és Síp ö ez Jenő dr. polgármester a napokban megállapodott az alpolgármesterekkel és Csupor József dr. pénzügyi tanácsnokká!. hogy az ideiglenes személyzet 25 százalékát el fogják b o c s á t a n i, mert a tapasztalat szerint ennyit nélkülözhet a főváros. Vannak ugyanis háborús intézmények, ahol az ideiglenes személyzetre még most is szükség van, a háborúból sem tért vissza mindenki, sok a munkaképtelenek és a fővárostól' eltávozottak száma is., Ez az elbocsátandó 25 százalék körülbelül k é t s z á z személyt jelent, akiknek szolgálati viszonyát egy éven bélül fel fogják bontani.

A Lovaregylet ultimátuma csődöt mondott. A Lovaregyletet a forradalmak egy kicsit megkitioz- ták, de most annál magasabb lóra kapaszkodott fel. Azt hiszi, hogy a nyerészkedésnek, a játékszenvedélynek egyedül a bolsevizmus az ellensége és nem tudja, hogy ezek ellen minden éperkölcsii embernek harcolnia kell. Ebben a beképzeltségében arra ragadtatta magát a Lovaregylet, hogy ultimátumot küldött a fővárosnak. Az ultimátum, tudomására hozza a tanácsnak, hogy ha a ligettelki dülőbeli uj versenytér ügyét nem viszi e hó 19-éig dűlőre, megkezdi az alagi versenypálya átalakítását és kibővítését & s lemond arról, hogy7 a lóversenyek Budapesten tartassanak. A pénzügyi bizottság — igen helyesen — nem ijedt meg ettől a fenyegetéstől és alaposan bele kíván nézni a Lovaragylet számadásaiba. Bizottságot küldött ki. amely megvizsgálja az ügyet. A bizottság kétségki-