Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-09 / 7. szám

2

Budapest,' 1921. február 9.

a saját házában egy kis lakást kaphasson. Természetesen csak csere ellenében, meit senkit sem lehet kitenni az utcára.

— Igen nehéz kérdés- a n y á r i la k a s o k dolga is. A környéken, a Zuglóban, a Svábhegyen, Zugligetben, Hűvösvölgyben érdeklődtem és statisztikát kaptam, hogy jelenleg hogyan áll a kérdés? Ezeken a helyeken a múlt ősszel 341 villát rekviralt.uk. Hetvenhetén lemondtak az igéin bevételi öl, a megmaradt 263-ból 83-at elfoglaltak,- 182 üresen maradt. Szóval a nyári lakás télen nem kellett, ami meg is érthető, mert ezek a nyári lakások nincsenek berendezve téli szállásrau Viszont érthető az is, hogy a vil'latulajdonos nyáron be akar menni a saját \ illájába. Akik télen nem akartak bevonulni, nyáron szeretnének odamenni. Ezt nem szabad megengedni.

A lakáshivatal.

— Itt van aztán az igénybevétel kérdése. Itt súlyos a helyzet, mert nincsenek a jogi élet terén rendesen íunkcionáiló szervek a megfelelő módon is beállítva, hanem olyan titokzatosan folyik ez az el- iárás és olyan fórumok vaunak felállítva, amelyek nem alkalmasak a közönség megnyugtatására. Sokat hallottam szidni a lakáshivatait, mégis meg vagyok győződve róla, hogy annak minden bírálja a tisztesség magaslatán áll. Nem szabad azonban megengedni, hogy a magyar bírói kart bárhonnan, bármiféle alaptalan támadás érje. Viszont azonban a lakáshivatialnak a struktúrája olyan, amely alapot és módot nyújt arra, hogy ezek a bírák ne részesüljenek egyhangú- elismerésben. Maga az a mód. hogy nincsen jogszabály, hogyan kell eljárni maga az összeállítása a dolognak, az a fórum, amely titkosan tárgyal, a nyilvánosság kizárásával, alkalmat és módot ad mindenféle feltevésre. Miután igazán a rend felé haladunk, be kell hozni itt is a nor m á 1 i s á 11 a p o t o k a t, a m i abban áll, h o g y a n y i 1- v á n o s s á g, a szóbeliség és k ö z v e 11 e n- s é g alapján t á r g y a 1 j a n a k a 1 a k á s- ii gyekben is. Ne legyen alkalom suttogó-gyanúsításokra, alaptalan feltevésekre. Ott a nyilvános s á g n a k, a s z ó b e 1 i s é g n e k és k őzve t- I e n s é g n e k erejével, hatalmával mi n- d e íi k i meg fogja védeni a maga é r d e k é t. A panaszbizottságot, elnöki tanácsot formájában úgy kell átalakítani, hogy az, mint a magyar bíróság egyik orgánuma, mint. tényleges bíróság a biróság eszközeivel, szerveivel és á magyar biróság tradícióival szolgálja ki a feleket. Csakis a jognak helyes és általános alkalmazása mellett és ezenfelül minden egyes esetnek külön speciális tartalma szerint lehet igazságosan Ítélkezni ezekben az ügyekben.

Meg kell kezdeni az építkezést.

Most már mi. a jövő? A jövő nem áll másból, mint hogy minden úron és minden módon meg kell indulnia az építkezésnek. Legelső és legsürgősebb dolog legyen az építési szabály- zat megváltoztatása, hogy miniden nehézséget, mindenféle akadályt, mindenféle bürokratikus szempontot eltávolitsunk és lehetővé tegyük, an- inlak, aki építeni akar, az építkezést. Az építkezések számára megadnék mindenféle előnyt, ott mindenféle felmondási korlátozást kiküszöbölnék, a lakbéremelést a végtelenségig megadnám, az adómentességet minden! formájában biztosítanám, szóval igyekeznék minden, módon és áron arra, hogy a magántőkét is csábítsuk az építkezésre. Meg lehet oldani a közös lakások problémáját is, mert hiszen azáltal, hogy bizonyos berendezések nagyobb területre és többek számára készittetj- nek, szintén olcsóbbságot lehet elérni.

Becsben is minden erővel igyekeznek pénzt, tőkét előteremteni! erre a célra. Ha ott valaki azt mondja, hogy hajlandó 50,000,

60,000 vagy 70,000 korona évi bért] fizetni egy uj lakásért, —- valőszinüleg jómódú ember, — akkor leköti magát tíz évre és mondjuk 500,000 koronát lefizet elölegk-épen. Ilyen módon' összegyűl az építési tőke és építenek.

De allem csak a tőke kérdése vám itt, hanem a nyersanyag kérdése is. A szén-kérdés, a fakérdés megoldása szintén fontos. A szénkérdés, úgy látszik, javulóban va'nl. Ma már azt hallottam-, hogy Poroszországból hozmaik szemet. Olvastam arról, hogy Angolországból- kaptunk szénajanlatokat. A gazdasági forgalom helyre- állítása azért is égető szükség nálunk, hogy a szénkérdést megoldhassuk. Viszont a szélnikérdés megoldásával az építőipar is el tudja kezdeni a munkát: akikor a normális állapot rögtön helyreáll, mert Budapestnek legspeciálisabb éltető

ipara az építőipar. Az építőiparnál miinden iparos megtalálja a maga mimikáját: a bádogos, az ács, a lakatos, az asztalos, hat mine kétféle ipari szakma van érdekelve az építőiparban. Nem kiéli azonnal három- és ötemeletes k'őházakra gondolni. Pp its link barakkokat, építsünk 30- 40 évig használható, fűthető barakkokat, amelyekben el lehet helyezkedni és talán a hivatalokat is helyezzük el ezekben. Ezáltal talán felszabadulnának a lakás óik! is. Erről már számtalanszor volt szó, de elhatározó lépés soha .sem történt. Az adómentességről, vagyonváltság - mentességről szóló ígéreteket törvényben kellene biztosítaná, mert ha csak egyszerű ígéretek vannak, az ígéretek személyhez varrnak kötve, a miniszterek és államtitkárok; gyakran változnak és akkor nincs semmi sem. Az utódnak rendszerint más eszméi vannak és a megkezdett munka abbamarad.

Zielinszliy Izíiarí Programm]!!

A Közmunkatanács uj elnökének bumutat- kozása

A Fővárosi H i r 1 a p már a múlt esztendő februárjának közepén jelentette olvasóinak, hogy a, Közmunkák Tanácsának elnöke előbb, vagy utóbb Zielinszky Szilárd műegyetemi .tanár lesz. Akkor Simo n y i-8 e m a d a ni Sándor minisztériuma volt kormányon és azóta az egyik kormány a másikait váltotta fel, a Közmunkatanács elnökségéről egyik sem döntött. Most azonban megtörtént a kinevezés és Zielinszky már be is mutatkozott a Közmunkatanács ülésén. Nemcsak Zielinszky professzor kiváló kvalitásait nyerték-meg ezzel a kinevezéssel, de egyben' igen fontos, h-ogy technikust állítottak ennek az intézménynek az elére, amelynek munkája oroszlánrészét műszaki kérdések foglalják le. De legfontosabb, hogy Zielinszky eljövetele a Közmunkatanács immár elveszett hatáskörét uj területre terjeszti ki, mert az ő programmja öi Közmunkatanácsnak országos intézménnyé való kiépítése.

Zielinszky Szilárd. ia Közmunkatanács uj elnöke, a múlt héten bem (ft at kozott a tanácsban, de bocsánatot kért, hogy szélesebb, mindenné kiterjedhető prograimm helyett ezúttal csak vázlatot adha/t, mert csak előző estén értesült kinevezéséről és kötelességének ismerte a tanács legelső ülésén megjelenni.

Programmját három főbb pontban foglalhatjuk össze:

/. .4 Közmunkatanács hatáskörének szélesebb, lehetőleg országos alapokra való helyezése. A Közmunkatanács a jövőben legyen irányítója, ellenőrzője a vidéki városok városszabályozási, csatornázási, útépítési és egyéb köz- épitkezési tevékenységének is.

2. Az elavult építési szabályzat helyett uj, a kor igényeinek megfelelő, liberálisabb szabályzat alkotása, amely a réginél lényegesen nagyobb szabadságot biztosítson az építkezők számára.

3. Megakadályozása annak, hogy a budapesti és vidéki építkezéseknél az esztétika és a jóizlés ellen tovább is szabadon lehessen merényleteket elkövetni. E tekintetben is szükséges a Közmunkatanács hatáskörének kiterjesztése.

Bzt a rendkívüli jelentőségű pro grammot a; Közmunkatanács tagjai lelkes tetszéssel fogadták. Annak méltatásaként a Fővárosi Hirlap a következő -nyilatkozatot kapta;

•—■ A Közmunkatanács léte az 1870. évi X.

t.-c. alapján nyugszik. Ez a törVény mindenekelőtt kimondja, hogy a budapesti Dunaszakasz szabályozásának céljaira felhatalmaztatik a minisztérium huszonuégymilliós sorsolási kölcsön kötésére, mely ötven esztendő alatt történik és pedig olyanformán, hogy az utolsó részlet 1920 július 1-én esedékes. A kölcsönből fedezendők a következők: a Lánchíd megváltása, két uj állóhid építése .(azóta az állam még két uj hidat épitett), a Dunának a főváros határai között való s'zabalyózása. amely az áryiz ellen védelmet nyújt és a hajózás akadályait a kereskedelem központján elhárítja, továbbél tágas kikötök biztosítása, uj rakpartok és raktárak létesítése, az áruforgalom könnyítése, a közlekedési zavarok elhárítása, a helyszíni és magasságrajzi

felvételek, tervek, kisajátítások és más előmunkálatok végzése.

_ Mindezek alapján az említett három ponton kívül Zielinszky Szilárd, a Közmunkatanács uj elnöke programmjába vette azt -is, hogy

mi

nden rendelkezésre álló eszközzel a Közmunkatanács hatáskörébe kivánja vonni a csepeli kereskedelmi és ipari kikötő építését is.

amely terv, különösen hä sikerülni fog, igen nagyjelentőségű. Éppen a Fővárosi Hirlap legutóbbi számában olvastuk, hogy a kikötőépités körül a földművelésügyi minisztérium bürokratái ismét nehézségeket akarnak okozni és fel akarják borítani a főváros és az állam eddig való megegyezését.

Az 1870. évi X. t.-c. idézett szakasza mutatja, hogy Zielinszkynek ebben a kérdésben igaza van, mert a törvény kötelességévé teszi a Közmunkatanácsnak, hogy „tágas kikötöket biztosítson, uj rakpartokat és raktárakat létesítsen“. Ezzel szemben a Közmunkatanács képviselői tényleg benne voltak abban az autonom bizottságban, amelyet nemrég jónak láttak feloszlatni, ami azt jelenti, hogy ebben a pillanatban a kikötőépités kérdésébe a Közmunkatanácsnak semmi beleszólása nincs és hogy a földművelési minisztérium a főváros hatáskörét is mindinkább le akarja szorítani, lia a kormány tényleg a Közmunkatanácsra bízza a kikötőépités feladatát, amire valószínűleg garanciákat is kapott Zielinszky, akkor mindezek a súrlódások ki lesznek küszöbölve, mert Zielinszky teljes jóindulattal van a főváros iránt. Es a kikötő jelentőségét is ismeri, amit sajnos, a minisztériumokban nem sokan mondhatnak el magukról. Ezzel biztosítottnak látszik, hogy a kikötőépités. amely most üli Negyvenéves jubileumát, a lehető leggyorsabb tempóban fog tovább haladni.- Ami Zielinszky föntebb felsorolt három programmpontját illeti, azok szinte önmagukban hordják jelentőségüket. Az épitési szabályzat modernizálása régi és általános követelés, szintúgy az építkezési Ízléstelenségek megrend- szabályozása, is. Legfontosabb azonban a Közmunkatanács hutáskor ének kiterjesztése.- A Közmunkatanács fentartásának a mai formájában és a mai hatáskörében nem sok értelme van. Hogy ma, amikor a fővárosnak nagyszerű mérnöki kar áll rendelkezésére, a Közmunkatanács fölöslegesen gyámkodjék, ez nem hozza be azt a horribilis összeget, amit a Közmunkatanács hatalmas apparátusa természetszerűen felemészt. Amikor az 1870 : X. t.-c. megszületett, egészen más volt a helyzet, akkor* még igenis szükség volt erre a gyámkodásra, de ma igazán semmi értelme. Zielinszkynek is az az álláspontja, hogy a Közmunkatanács ellenőrző munkájára ma már nem Budapestnek van szüksége, hanem azoknak a vidéki városoknak, amelyek ma, vagy csak nem régen jutottak el a fejlődésnek abba a stádiumába, amelyben a főváros a Közmunkatanács megalapításakor, 1870-ben volt. Annak a néhány épitési engedélynek a kiadására, amelyre ma Budapesten szükség .van, nem kell olyan hatalmas intézmény, mint a Közmunkatánács. De a ‘vidéki városokat nem szabad még magukra hagyni. Óriási fontosságú, hogy ezek a városok ne engedtessenek teljesen szabadjukra. A városépítési és küzépitési terveiket felül kell bírálni, hiszen városépítő szakemberek nem igen vannak a vidéki városokban, amelyek számára ma ez legalább is luxus lenne. Éppen ezért a Közmunkatanács hatáskörének a vidékre való kiterjesztése igen fontos újítás lesz és kétségtelen, hogy a vidéki városok életében ugyanazt a nagyhivatásu szerepet fogja játszani, mint amelyet Budapest gyermekkorában betöltött.

LUKÁCS VILMOS és FIA

TŐZSDEÜGYNÖKI ÉS BIZOMÁNYI IRODA

BUEmPEST,V.,FALKMIKSA-UTCA3.

tőzsdei megbízások: Értékpapírok, valuták és devizák vétele és

Telefon: eladása legelőnyö101—04.' sebb feltételek mellett.