Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-12-14 / 50. szám

Budapest, 1921. december 14.

3

létesítésének költségeire az említett 500 millió koronából az 1921/22. költségvetési évre 125 millió korona bocsáttatik a kormány rendelkezésére, mely összeg a pénzügyi tárcánál Átmeneti kiadások ..vagy on váltság“ cím külön tétele alatt számolandó cl.

Fenti megállapodás létesítéséről, valamint ezen munkálatok elohaladásáról a törvényhozásnak az évi költségvetések során jelentés teendő. Ez a szakasz rri%rlehetősen szűkszavú. Többet mond már az indokolás, amelyből már autentikusan megtudjuk, hogy a „nemzetközi Dunán“ létesítendő szabad kikötő megépítése iránt Schneider és Társa francia céggel folynak tárgyalások. A kormány tehát a fent idézett szakaszban arra kér felhatalmazást, hogy a nevezett céggel létesíthessen megállapodást. Elmondja aztán az indokolás, hogy a már folyamatban lévő tárgyalások során, francia részről kifejezett kivánalomhoz képest, de a soroksári Dun’aág munkálatainak sikeres és gazdaságos keresztülvitele érdekében is kívánatos, hogy a Csepel-sziget északi részén megfelelő vasúti és közúti berendezések létesittessenek, amelyek négy év alatt volnának elkészítendők. Eme költségek fedezésére 500 millió koronára van szükség. Az állam máris gondoskodik — valószínűleg a. készülő francia szerződés értelmében — ennek az összegnek az előirányzásáról és ezt az összeget a vagyonváltság terhére kívánja elszámolni.

Ezen a helyen ebben az elkésett pillanatban nem kívánunk egyebet megjegyezni, csak azt, hogy itt a legfőbb ideje, hogy a főváros a maga érdekeinek biztosítása tekintetében megtegye a legsürgősebb és leg erélyesebb lépéseket.

« ® ®

EskStt Lajosról

a főváros közgyűlésén is szó eseti és a panamák ügyét, amelyek valószínűleg velejárói a drágaságnak, igen vidáman elintézték. Kijelentették, hogy Esküit az nem ur, s ezzel napirendre is tériek a dolog fölött. Bíró elé kell állítani, akik pamnnáztak — ez volt az ellenzéki vélemény. Nem lehel őket megfogni — volt a mélabus többségi megállapítás. Ekkor dobta fel valaki az Esküit Lajos nevét, de hamarosan lelőtték a levegőből, mondván: az nem ur. Milyen kedves, milyen joviális elintézése a nagy kérdéseknek! Milyen derűs kedély kell ahhoz, hogy amikor Budapest nyomorának enyhítéséről szóló vita második napján a csirkefogókat, a panamistákat aszerint osztályozzák, hogy ur-e, vagy nem ur? Ez a lelki gazdagság, amely így szórja aranyait, talán elegendő lenne Budapest nyomorának megszüntetésére is. Iia ezt a sok közgyűlési kedélyt mind fel lehetne váltani, talán nem kellett volna a jó Sipöcz polgármesternek a bankok előszobáiban szégyenkeznie.

Panaszom van

a tekintetes vízügyi^osztályhoz, amely eddig mindig rám, budapesti polgárra, panaszkodott, hogy eszeveszetten pocsékolom a vizet. Az ember csak hallgatja, hallgatja ezeket a leckézteléseket, tűri a fejmosásokat, amíg végre heteken át érzett nagy keserűsége elbődül benne. Addig fojtogatjuk magunkban a fájdalmat, áruig egyszer csak kibuggyan, egészen ellentétben a vízzel, amely az én negyedik emeleti lakásomon sohasem hajlandó kibuggyanni. Mert kérem alássan, tekintetes vízügyi szakosztály, én szigorúan betartom a rendszabályokat, amelyek szerint éjszaka nem szabad vizet venni. Sőt tudom ezt a törvényt úgy is iormu- lázni, hogy vizet csak nappal szabad venni. No igen, de mikor nappal meg nem jön? Nem jön egy csepp se. Reggel héttől este tizenegyig folyton — nem jön. A rejtvény megfejtésére ezennel pályázatot hirdetek. Résztvenni azonban csak a tanácsi XII. ügyosztály mélyen tisztelt tagjai és a vízvezetéki tisztviselők jogosultak, A kérdés: éjjel nem szabad, nappal nem jön, hogy szerzek én akkor vizet?

Nagytakarítást rendez a rendőrség

Éjszakai razzia a főváros egész területén

Esztendőkkel (ezelőtt, hv. nagyon sok bűneset sorakozott már egymásután Budapest krónikájában, a rendőrség összes dttíektivjeivel, 40—50 rendőr- tisztviselőjével és párszáz rendőrrel átkutatta egész Budapestet, minden lebujt, minden szállodáit, minden zugfogadót átvizsgált és tizével-huszával fogta el az olyan bűnösöket, akik a főváros közbiztonságát veszélyeztették. Ilyenkor 4—5 hétre mintha elvágták volna a biinesettek sorát. Egyszerre kevesebb lett a szenzációs esemény s a hirtelen tartott éjszakai razziákon rendszerint 15—20 olyan ember került a rendőrség kezére, akiket gyanúsítottak vagy köröztek sok bűncselekményekkel kapcsolatosan.

A mai Budapesten, a bűnesetek számát tekintve, szinte egy ilyen permanens razzia-sorozat lenne szükséges, igy talán elejét vehetné a rendőrség a mindennapos betöréseknek, fosztogatásoknak, utcai támadásoknak és egyéb éjszakai szomoru bűncselekményeknek. Hogy mennyire szükséges egy ilyen razzia-sorozat, mi sem jellemzi jobban, mint a szombaton tartott általános razzia eredménye, amelyen 98 ember került a rendőrség kezére, jau varéset olyanok, akik ellett a legszigorúbb elfogatási parancsok vannak kiadva.

A Fővárosi Hirl afp munkatársának alkalma volt a nyornortiamyákon át, a bünbarlangokon és orgia- helyeken keresztül, ezen az éjszakán belepillantani Budapest életébe és éjszakai tapasztalatairól a következőkben számol be:

Kuíyakaparó és 30 csibésze.

A Conti-utcai kapitányságon volt a gyülekező. Innét osztották szét a deiektiveket és 18 csoportban innen indult a város végigkutatására jól fegyverkezve. mindenre elkészülve a razziazó rendőrcsaoat. Első állomásunk a T e 1 e k y-t é r volt. Éjfél. Csöndes és kihalt a hatalmas tér, sehol egy lélek. A kunyhók, bódék, deszkaüzletek némán szunnyadnak és csak messziről hangzik ide egy-egy kicsapódó korcsmaajtón valami ócska verkli nyöszörgése. A detektívek szétoszlanak, óvatosan, árnyékban lopódznak a bódék közé és alig pár pillanattal később egy éles füttyentés szakítja meg az eddigi végtelen némaságot.

A fütty után rohanó lépteik. A sötétben ú bódék között két kéltségbeesett menekülő ember, mögöttük rendőrök és detektívek rohannak. Most a fér sarkán egy gázlámpához érnek. Egy pillanatra megállnak. de a következő pillanatban már égnek emelik a kezüket. mert előttük lövésre emeli revolverrel rendőrök állanak. Egyenesen a karjaikba üldözte a kutató detektívek csoportja a Teleky-tér két menekülőiét. Éppen úgy, mint hajitóvadászaton a vadat. Kiderül, hogy a sötét, borús éjszakában éppen azon foglalkoztak, hogy az egyik állandó ószeres üzletét felnyissák. Ruhát és kabátot akartak lopni. Alig egy perc és két rendőr megkötözve viszi őket .a legközelebbi rendőri őrszobába. A kutató csa-patt pedig vonul tovább a hatalmas téren, mintha „svarmlé- nrában“ menne. Most a Teleky-tér sarkán egy kopott, ócska ház pincéjéhez érnek. Már két hatalmas szál rendőr elállta a kijáratot, négyen rohannak a szomszéd utcába, hogy az oda nyíló kijáratot is el- állják. két detektív átugrik a kerítésen és az udvari ajtót állja el felhúzott revolverekkel, 8— 10-en pedig egy pillanat alatt benn vagyunk a korcsmában.

Soha nem látóét megdöbbentő kép. Mintha Gorkij éjjeli menedékhelyén volnánk, az élet kicsapotí- jai, kirugottijai mind a vendégek. Fantasztikusan ösz- szekombinált rongyok a ruhák, dülledt, dühös szemek, keserű arcok, bozontos hajak, mind-mind züllött emberek, — ezek a hírhedt ..Kutyakaparó" pince vendégei. 34 embert talált a pincében a rendőrség. 30 csibész, öreg-, kivénült csibészek egymásután kerülnek a rendőri sorfal mögé, négy igazolta, hogy rendes foglalkozása van. Eleinte tiltakoznak, majd könyörögnek és mikor látják, hogy zűrzavaros lármájuk miit se használ, mint régi ismerősük állnak be ai rendörök közé. Már viszik is őket a kerületi kapitányságra. Az arcukon látszik, hogy már előre készülnek arra, mit is fognak odabent foglalkozásról, lakásról, munkáról hazudni.

A detektívek kettőt kitünően ismernek a 30 csibész közül. Hetek óta keresik őket. mert az a hírük, hogy Erzsébetialván betörő-bandát szerveztek és fosztogatják már vaigy négy hété a környékbeli elhagyatott házakat, villákat.

udvar egész környéke, be csaknem egészen a város szivéig, a Nagy-kör útig.

De egy óra már elmúlt. Az utcák kiürültek, a korcsmák bezártak, a. detektívek moát már a tömeglakásokat és magánlebujokat keresik fel. Különösen a Kis- és Nagydiófa-, Hársfa- és Szövetség utca termi ezeket a 'tömegszállásokat. Alig száz lépésre a fényesen kivilágított éttermektől és kávéházaktól van olyan lakás, ahol egy-egy szobában 18—20-an húzódnak meg. Es itt a nyomorban terem meg a prostitúció, innen indul igazi hóditó útjára a tildö- vész, itt ziillik el végleg, akit csak a véletlen sodort az összezsúfolt társaságba.

EegtsaomoTiibb kép • a Szövetség-utca egyik szobájában tárult elénk: 40 ember feküdt egy akkora szobácskábán, amely alig volt 10 lépésnél hosszabb és T2 lépésnél szélesebb. Lemérni az igazi méreteket nem lehetett, mert fejek, karok és testek tömegén kellett volna keresztül gázolni a méréshez. Kétségbeejtő, elszomorító és elijeszltő látvány volt A képet megírni Dosztojevszkij fantáziája és Zola tolla kellene. A szalmazsákok szemetét és a testek súlyos levegőjét és kevertségét, összevisszaságát nincs toll talán, amely hűen tudná visszaadni.

Ijedten és sietve mentünk innen és most a főváros kellős közepén olyan ,.g á 1 á n s“ tanyák meglátogatása következett, ahol Budapest pénzének lefölözöl, a sikerek és hadigazdagok tanyáznak éjjelente. Itt csak gyéren volt publikum, de a rendőrök leigazoltattak itt is mindenkit, épp úgy, mint a piszkos bűnözök. a zsebtolvajok, betörők és fosztogatók társaságában.

Ott, hogy nincs-e közöttük valaki olyan, a k i.t keresnek. Itt, hogy megismerjék őket arra az időre, mikor majd csalások és sikkasztások miatt keresni fogia őket a rendőrség.

<* « e

Gazdát cseréltek a budapesti hidak. Kevesen tudják, hogy a budapesti dunai hidak röviddel ezelőtt gazdát cseréltek. A hidak fölött eddig a mindenkori pénzügyminiszter uralkodott, miután azonban ma mar a hidvámok megszűntek, nincs semmi értelme annak, hogy a hidak tovább is a fináncminiszter gyá- molitása alá tartozzanak. Egyszerű eljárással átutalták tehát azokat a kereskedelmi minisztériumba, amely julius elseje óta kormányozza a budapesti hidakat. Miután pedig minden uj seprő jól szokott seperni, egészen természetesnek kell tartani, ha a hidak most tiszták és csinosak. Komolyra fordítva azonban a dolgot, tény az, hogy a hidak körül az uj gazda tényleg csinál egyet-mást, igen jelentékeny javítási munkálatokat végeztet- ami bizonyára rá is fér a háborús automobilok vaskerekei és szabályellenes, vad rohanása alatt sokat szenvedett hidakra. Különösen az Erzsébet-hid és a Margit-hid kijavítása körül történnek dolgok és folynak további előkészületek. így most van folyamatban az Erzsébet-hid faburkolatának kicserélése, minthogy' a fával való burkolás megfizethetetlenül drága lett, itt is az apró kó'kockáké a jövő. Körülbelül hartnadíélmillióba került ez a munka, de legalább az Erzsébet-hidon ma már megjavult a kocsi-közlekedés lehetősége. A jövő esztendőben már csak az Erzsébet-hid csinosítása lesz a feladat, amennyiben a mázolást fogják felfrissíteni. Sajnos, egy általános mázolásról szó sem lehet, mert a íestékárak rettenetes magasak és a legszükségesebb javítások meghaladják a négymillió koronát. A hidak burkolásánál egyébként ugyanazok a szükség-intézkedések történnek, amiket a főváros, is állandóan csinál az utak és utcák burkolatánál. A kitűnő, kényelmes, zajtalan és a közlekedési eszközöket is kímélő faburkolat egyelőre megszűnik egész Budapesten, s 'igy a hidakon is. Se az államnak, se a fővárosnak nincs annyi pénze, hogy az ehhez szükséges óriási áldozatokat meg tudja hozni. így történt ez a Margit-hidnál is, amelynek fabuTkol&tät először még csak kijavították a Lánchídon íölösle-10 ember egy szobában.

Záróráig 27 ilyen és hasonló korcsmában, lebujbán, zugszállodában fordul meg a razzia. Eeész tömegek kerülnek igy egyszerre rendőrkézre. Sorra kerül a Garantier. Tisza Kálmán-tér, Népliget. Práter-, Bérkocsis-. Nap- és Józseí-utca. A Keleti-pályagessé vált faanyaggal, de ez is megviselt állapotban került oda és igy már a múlt esztendőben felmondta a szolgálatot. A hid közepén félkilométeres területet?, máris kőkockával kellett a faburkolatot kicserélni, majd következett az egész hid burkolatának kicserélése, amely nem régen ért véget és négymillió koronát emésztett fel. A Margit-hidon egyébként nagyobb- szabásu javítási munkálatokkal is számolni kell, úgy hogy a budapesti hidak uj gazdájának, a kereskedelmi miniszternek meglehetősen sok gondja lehet ezzel a szegényes, de drága foldozó-munkával.

Ügyvédi iroda áthelyezése. Dr. S e b e ö k Dezső ügyvéd, a Zsák-bizottság ügyvezetője, ügyvédi irodáját VI., Lázár-utca 16. sz. alá, néhai dr. Pető Sándor, volt nemzetgyűlési képviselő és főv. biz. tag irodahelyiségébe helyezte át.