Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-07 / 49. szám
3 Budapest, 1921. december 7. Zilahi-Kiss áthelyez .Akit a kommunisták elfogtak és akit a kurzus degradál — Az ellenforradalmár büntetése Minek mondjuk rneg a nevét? Elés az hozzá, hogy ő is kapott egy cédulát, amelyet hivatalos írásnak nehéz nevezni. Szólott pedig ekképPC* B u d a p e s t Sz lé k e s f ő v á ros T a n á c s a. Közoktatási ügyosztály. I>r. X. Y. felsőkereskedelmi iskolai tanár urnák Budapest, s t b. Értesítem, hogy a . . . . utcai polgáriiskolához áthelyezem. Felhívom, hogy az iskola igazgatójánál szolgálattételre haladéktalanul jelentkezzék. Budapest, 1921. aug. 19. Or. Z i I a h i-K i s s Jen ö s. k. Kiadmány hiteléül: tanácsnok. Olvashatatla n a k. (P. H) tan. fogalmazó. A kereskedelmi iskolai tanár természetesen nem hagyta ennyiben a dolgot és ezt a cédulát megfellebbezte a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A fellebbezést, amelyből minden kiderül, dr. Kollmann Dezső ügyvéd adta be. Elmondja, hogy a tanács a tanári és tanítói személyzetet az 1872. XXXVI. t.-c. 110. §-a értelmében élethossziglan választja. A tanár, akiről itt szó van, hivatali esküjét is letette. Az ö át- , helyezését, vagy lefokozását a fegyelmi szabályok még büntetésképpen sem engedik meg, életfogytiglan a kereskedelmi iskolai tanári hatáskört van jogosítva és kötelezve betölteni. Amikor a tanár a tanügyi ügyosztályban eljárt és érdeklődött áthelyezésének oka iránt, azt a választ kapta: — Fölösleges a kereskedelmi iskolánál egy történelem-tanári állás. — Hogy lehetek én —- felelte a tanár — fölösleges addig, amig a kertész-utcai felső kereskedelmiben egy elemi iskolai rendes tanító és egy ideiglenes felső kereskedelmi iskolai tanár, a vas-utcai felső kereskedelmiben pedig egy polgári iskolai rendes tanár látják el a történelmi tanszéket? — .42-7 a tanács van hivatva eldönteni — ez volt a felelet. Amikor azután a tanár érdeklődni kezdett a jogi alap irtán, felolvastak neki a Fővárosi Közlöny-bői egy pályázati hirdetményt, amelyben ezek is benne vannak: „Határozottan kiköti a tanács, hogy akiket egy alkalommal valamely íő- reáliskolai, felső kereskedelmi iskolai, felső leányiskolái és gimnáziumi, vagy polgári iskolai tanszékre megválaszt, azok a szükséghez képest mindazokat a tárgyakat, amelyekre képesítésük van, kötelesek a főváros bármely iskoláidban tanítani.“ Természetesen a tanár tisztában volt azzal, hogy a bármely iskola csak bármely felső kereskedelmi iskolát jelenthet, annál is inkább, mert ö a főváros történetében az első tanár, akivel ezt megkísérlik. A sérelem — ezt hangoztatni kell — egyáltalán nem anyagi, mert dr. X. Y/ tanárnak a régi fizetése megmaradt, de annál súlyosabban érinti erkölcsiekben. Érte pedig ez a súlyos erkölcsi séreleiil akkor, amikor a legkevésbbé sem szolgált rá. Ugyanaz az eset lenne az, ha a tanács dr. Zilahi Kiss Jenő tanácsnok urat fizetésének érintetlen meghagyásával beosztaná a katonai ügyosztályba fogalmazónak. Végre is a tanácsnok és a fogalmazó minősítése és képesitése teljesen azonos. Sőt a hasonlat csak akkor nem sántítana, ha Zilahi Kisst írodatisztnek tennék meg, amely állás alacsonyabb képesítést igényel, mim a tanácsnoki. Azt mondhatná azonban valaki, hogy a tanár ur ma vogelfrei: hiszen kommunista volt. Hát nem. Keni volt kommunista. 1919 május 10-ikétől kezdve, amikor vagy negyven ember . jelenlétében a Margit-szigeten letartóztatták a vörös-örök és Jancsik Ferenc elé hurcolták kémkedés címén, az iskolából szabadságolták. „Az igazoló eljárás során — mint a föllebbezés mondja — a keresztény kollégák részéről hangsúlyozták, hogy a történelmi materializmus ellen és a legnagyobb nemzeti érzéssel tanítottam és május 1-én a tantestületben a kommün ellen beszéltem. A magyar kultúra fejlesztésében végzett lelkiismeretes munkálkodásom után nagyon fáj ez a pellengérre állítás, amely egyedül, a törvényellenes iclehezeti türelmetlenségben lelheti magyarázatát.“ Elsírtam ezekben a sorokban egy zsidó vallási! tanárnak a keserű panaszát. Nem csapták el. Nem vették el a kenyerét. Sőt nem is vettek el sokat a kenyeréből. Nem tudták vele megtenni, mert ellenforradalmár volt a kommun alatt. Küzdött még a történelmi materializmus ellen is. De degradálták, de megszégyenítették, mert zsidó. El kell hinnem, hogy a kormány igen komolyan veszi a törvények tiszteletét. A magyar törvények között pedig, mint az őszinte liberalizmus becsületes megnyilatkozása szerepel az 1895. XLI1. t.-c., amely törvényesen bevett vallásnak nyilvánítja a zsidó vallást. Mindaddig, amig ezt a nemes törvényt egy tébolyodon reakció meg nem változtatja, ez ellen a törvény ellen véteni még a főváros tanácsának sincs joga. Sok szomorú eset közül egy igen szomorút mondtam el ezekben a sorokban és kérve nézek fel azokra az emberekre, akikben még ma is beteg lélek öklelőzik, gyógyuljanak meg, legyenek ismét emberséges emberek. Pogány Béla. <n iTWir» '»««Mi» ■»«■ «iimw. m» nrr—m Kis tormás: Pirin 8 für A főváros éleimiEzerüzenaének tízéves jubileuma — Egy kis emlékezés a régi jó időkre Tíz esztendő nagy idő a rendes körülmények között is, hát még ha az embernek módjában van szegény kis életét t ö r t é n e 1 m i i d ő k- ben lemorzsolni. Nincs ma Magyarországon ember vagy intézmény, ©ki, vagy amely meg ne érdemelne, hogy az utolsó tiz esztendőt duplán ne számítsák neki. Jog szerint tehát a főváros élelmiszerüzemének is legalább negyedszázados jubileumát kellett volna megütnie most, amikor a városatyák számára a héten a tízéves jubileumi lunchöt feltálalta'. Az ünneplés azonban legelső sorban Reich Samut, az üzem kiváló igazgatóját illeti. Erről a férfiúról igazán nem kell sokat beszélni, kiáltotta a tiz. esztendő minden pergőtüzét és kiállotta a kurzus rettenthetetlen ellenőrzését is. Amig egyebütt „fajvédelmi szempontból“ raikásszámra szórták ki az utcára az alkalmazottakat, addig ma Reich Samut ünnepük megértő szeretettel. Vájjon miért? Igen egyszerű a dolog. Mert Folkusházy megmagyarázta a faj tisztítás leglelkesebb bajnokainak, hogy ha ezt az embert is ki- numerusklauzusozzák a városházáról, akkor összeomlik az üzem, amely ma milliárdnyi értéket képvisel és amelyet 1911 december 2-ikán 500.000 korona befektetéssel indítottak meg. Reich Samu akkor még Antwerpenben volt, onnan jött hire, hogy milyen kiváló kereskedő és onnan hivták haza >az .üzem élére, amelyet először bürokratákkal akartak kormányozni, de persze nem sikerült. Bizony—akkor még jó ■ idők voltak, azok a bizonyos „régi jó idők“, amelyek után epekedve tekintünk és ©melyekben még nyolc fillér volt egy pár finom „kistormás“ a városi bódékban. A jubileum alkalmából kedves lesz visszaemlékezni ezekre az időkre. És ha valami jót kívánunk J^eicii Samunak, az élelmiszerüzemnek és önmagunknak, akkor ez az, hogy mielőbb megint olyan árjegyzéket olvashassunk, mint amilyet 1913 december végén bocsátott közre. íme: i Hús és kolbászának (Nyomaték nélkül) i Mértékegység Ár fillérben Juhhus 1 kg. 88 Hízott Drücomb és gerinc 104 Máj, lép,, vese, tüdő és szív 48 Juhfej nyelvvel és velővel 1 drb 20 Községi kolbász pározva 1 kg180 Párizsi-kolbász ,, 200 Koszorú-kolbász ,, 200 Nyári szalámi ,, 200 Debreceni kolbász ,, 210 Vadászkolbász ,, 240 Disznósajt ,, 160 Véres kolbász120' Kis tormás • 1 pár 8 Nagy tormás ,, 18 Kis vöröskolbász (szafaládé) 1 drb 8 Nagy vöröskolbász (szafaládé) 18 Akkor még 22 darab tojás volt 2 korona. A csirke kilója 2.60. a libáé 1.80, a vajé 3.60, az igazi liptóié 1.60 és 32 fillér a finom fehér kenyéré. Mit sírjuk el, hogy 3 korona 80 fillérért akkor még a legpompásabb özgerincet lehetett a városi üzemben kapni? Bár ismét igy lenne, inkább elengednénk, ami ma talán dicsőség, hogy ebben a tizedik esztendőben az élelmiszerüzem október végéig 422 milliót árult a maga ötven elárusító-helyén. Éz nem is fejezi ki tulajdonképpen 'azt a hatalmas haladást, amit az élelmiszerüzem tényleg fel tud mutatni. Ezt nem a koronákban, hanem a kilókban kifejezett áruforgalom tünteti ki tisztán. Már pedig az első üzleti év (1911 dec. 2-töl 1913 műre. 31-ig) áruforgalma a következő volt: drb kgJuh. 16.976 272.760 Bárány 8.876 77.915 Nyúl 32.020 Kolbászáruk 838.588 Tojás C.949S01 Baromfi 51.917 Vaj 87.943 Tehéntúró 40.237 Liptói túró 29.231 Sajtfélék 3.775 Községi kenyér 1.081.230 A darabszámban vett árukat is kilogrammra számítva át, ennek az első esztendőnek a forgalma mintegy 2,800.000 kilogrammot tett ki: amivel szemben 1920-ban 12,000.000 kilogramm, 1921-ben pedig október 31-ig 11,000.000 kilogramm portékát adtak el. A 300.000 koronás befektetésből pedig máig legalább egymilliárd értékű raktárai vannak az élelmiszerüzemnek. Ezek azok a jubileumi számok, amelyekhez — azt hisszük — nincsen szükség fejlcngős jelzőkre . . . Csalás hamis százórásokkal A rendőrség keresi a hamisítókat Csak alig néhány hét múlt cl azóta, hogy a rendőrség az Almássy-tér 3. szám alatt egy dollár- hamisitó-társaságot leplezett le, egy olyan társaságot, amely huszdollárosok gyártására rendezkedett be, s mikor a rendőrség rájuk akadt, már éppen az első példányokat helyezték cl kisebb budapesti bankoknál és- a tőzsde előtt. A hamisdollárok felkutatásával és a hamisítók letartóztatásával már azt hitte a rendőrség, hogy egy időre csend következik itt Budapesten a hamisított külföldi pénzek forgalomba- hozásában, azonban már néhány nappal később hire terjedt, hogy hamisított dinárok, leiek és szokolok vannak forgalomban a tőzsde környékén. Kisebb címletekről volt csak szó -és a rendőrség néhány beszolgáltatott hamisítványon kívül egyéb eredményi nem is tudott felmutatni a hamis külföldi bankjegyek forgalombahozásánál. Legújabban azonban már olyan komolyabb pénzhamisitási feljelentés érkezett a rendőrséghez, amely minden körülmények között erélyesebb rendőri akciót kíván, mert könnyen megtörténhetik, hogy ha a tettest idejében kézrekeriteni nem sikerül, száz és száz embert károsítanak meg itt Budapesten és a tőzsdét egy nagyobb címletű külföldi'hamis bankjeggyel elárasztják. Hétfőn, déli félegy órakor megjelent ugyanis a rendőrségen Pick Sámuel tőzsdebizományos és dr. Czibor Ferenc detektivíőíeliigyelőnél feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mert valódi helyett hamis százlirás bankjegyeket adott el neki. Feljelentéséhez mindjárt csatolt is két darab hamisított százlirás bankjegyet, amelyek oly brilliáns hamisítványok, hogy csak hozzáértő emberek képesek a valódi százórástól megkülönböztetni. Színezésükben mindössze annyi az eltérés a hamisított bankjegyek és a százlirás között, hogy a hamisított pénznek valamivel világosabb a tónusa, azonban a rajz és teljes klissirozás kitünően sikerült a hamisítványokon. Legjellegzetesebb ismertetöjele a hamis százlirásnak, hogy papirosa sokkal durvább íogásu, valamint az, hogy a felírás szövegében egy ügyetlen sajtóhiba van. A rendőrségen a tözsdebizományos elmondotta- hogy több mint ezer lírát hozott százas címletekben egy fiatalember beváltásra. Ö elfogadta a pénzt és csak akkor jött rá, hogy hamisítás áldozata, amikor egyik nagyobb bankban tovább akarta adni a száz- lirásokaí és itt felfedezték, hogy hamisítvány. A rendőrségen részletes személyleirást adott arról a fiatalemberről, aki a hamis s-zázlirásokat nála elhelyezte, de a rendőrség eddigi nyomozásánál még eredmény nincs. Nem sokkal-azután, hogy Pick Sámuel megtette feljelentését a hamis százlirások ügyében, két uiabb
