Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-11-30 / 48. szám
4 JfáivwavJXíx&ír Budapest, 1921. november 30. — Ma már egy pár hétnél tovább nem bírják kitartani anélkül, hosy az ö s■?- s z e s fakók lepedő, párna- és paplanhuzat nélkül ji p maradjanak. Ez szociális és egészsé-gi szempontból is tarthatatlan állapot, a tiszti orvos véleménye szerint a legalkalmasabb járványok terjesztésére. De a város anyagi szempontjából is halaszthatatlan, ifiért igy az ágy belső anyaga tönkremegy. Az ügyosztály javasolja, hogy 1,250.000 korona pót- hitel. engedélyezése iránt tegyenek előterjesztést erre a célra. Egyben az engedélyezés esetére a belügyminiszteri jóváhagyás reményében haladéktalan u 1 g o n d o. s k o d á s történjék a beszerzésről. ' És ez rendben is van igy. Még ha gorombasággal kezdődött volna is az ügy, a fontos az, hogy lepedővel végződik. Nem tudjuk tehát megérteni azt a felháborodást, amely Kozma Jenő nevezetessé vált mondása nyomán kerekedett és nem értjük azokat az urakat, akik Kozmával szemben a másik végletbe estek és olyan kijelentéseket tettek, mintha a Népszálló fényűző módon lenne berendezve. Itt említjük meg, hogy a Népszálló vezetősége a dohányzó-, társalgó- és könyvtár-szobákat mozivá akarja.átalakítani 1,300.000 korona költséggel, amely költség azonban három év alatt megtérülne. Ez a terv azonban .még — nemcsak közegészségügyi» szempontból — igen komoly megfontolást igényel. Amúgy is sanyarú sors a. Népszállóba jutni, meg kell, tehát fontolni, szabad-e a lakóktól azt a kis kényelmet elvenni, amit a dohányzó, meg a társalgó nyújt? Mindenekfelett pedig kulturális szempontból szabad-e egy meglevő könyvtárat megszüntetni akkor, amikor a városházán amúgy is kissé barbár módon kezelik a könyveket. • « a Ki jelöli a tanítókat? Nem csodálkozunk egy cseppet sem, hogy a „megüresedett“ fővárosi iskolaigazgatói és tanítói állásokra özönével érkeztek a pályázatok. Nem nagy boldogság ma a főváros kenyerét enni, aminthogy valaha ez volt a vágya és álma- mindenkinek; de mégis jobb ma is valami kenyeret enni, mint semmit. Ez magyarázza meg, hogy, a megüresitett állásokra a 16 igazgatói állásra több mint százan, a kétszáz tanítói, illetve tanítónői állásra pedig több mint ezren pályáztak. A mi meglepetésünk csak ott kezdődik, ahol azt halljuk, hogy a főváros tanácsa felkérte a Magyar Tanítók Nemzeti Szövetségét, hogy a keresztény nemzeti szellem és a pedagógiai képzettség szempontjainak figyelembevételével jelölési lajstromot állítson össze. Minden tiszteletünk és minden megbecsülésünk a Magyar Tanítók Nemzet; Szövetségéé, de úgy találjuk, hogy' a jelölés mégsem az ő dolguk; sőt egyenesen veszedelmesnek tartjuk, ha a tanács ilyen fontos jogokat kiad a kezéből. Csodálkozunk a tanügyi ügyosztály erőskezii, tökéletes jogérzékkel ékes tanácsnokán, Zil^ahi-Kiss Jenőn, hogy egy társadalmi szervezetet ruház fel ilyen jogokkal. Nem mintha össze akarnánk hasonlítani a Magyar Tanítók Nemzeti Szövetségét a szomorú idők szomorú emlékeként eszünkbe ötlő Vaosz- szal, de ahogy meg tudta látni a tanács azt, hogy a jogfeladás mindig veszedelmes, igy ma is, bár a veszedelem sokkal kisebb, tudni kell, hogy a jogokat csak azok gyakorolhatják, akikre azt a törvény ruházza. Ettől ma, amikor a törvénytisztelőt helyreállott, amikor mindenki vágyva-vágyik az idők után, amikor törvények és jogok ereje a legteljesebb volt, éppen a fővárosnak nem szabad eltérnie. Ha voltak is megtévelyedett emberek a főváros tanitó-karában, ez a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhatott és előfordulhat akkor is, ha a tanítók szövetsége nemcsak jelölni, de választani is fog. Hiszen ott van a tanügyi ügyosztály élén Z i 1 a h i-K i s s Jenő, akiben még a legintranzigensebb keresztények is megbízhatnak és aki már 1918-ban is Írásban szögezte le magát a keresztény és nemzeti irányzat mellett. 'Vagy már az ő személye, az ő tisztult Ítélete sem elegendő garancia? Az utca és a programm. Az egyik városatya a napokban szemrehányásokat tett arról, hogy a tanácsnak nem volt az utak építésére, burkolására és karbantartására megfelelő programmja. A meglehetősén laikus vád szinte magától elesik, mégis, miután a fővárosi adminisztráción éppen aima kevés helyeinek egyiken keres sebezhető pontot, ahol ilyen nincs, illik néhány szóval a helyzetet megvilágítanunk. Ebben a kérdésben ugyanis a fővárosnak mindenkor a legrészletesebben kidolgozott programmja volt, de azt is mindenki tudja, hogy hat esztendő óta az anyaghiány, a hallatlanul magas anyagárak és magas munkabérek megakadályozták a nagyobb tevékenységet. A javítások csak a legszükségesebbre, az égetően sürgős munkákra szorítkozhattak. Most már itt az ideje, hogy minden akadályt leküzdve, rendszeres munkához lássunk. Vígszínház e heti műsora. Szerda: Naplemente. Csütörtök; Az ördög. Péntek; Naplemente. Szombat délután: Taifun, este: Liliom. Vasárnap délután: A hattyú, este: Naplemente. A Kamarában viharos kacagást vált ki Pola Negri az Elvarázsolt E e 11 e g v á r-ban és könnyekig megindít Henry Krauss a Korzikai nászban. Ily műsora Budapestnek még nem volt s a Kamara minden eddigi programmját felülmúlja. A kísérőzenét Fricsay őrnagy, katonai zenefőigazgató vezénylete alatt .álló zenekar szolgáltatja. Ezer iovasbravur. A fér geteg fiai. azonkívül a kiráiypuccs felvételei az Eskü-tőri Helikonban. # tőke • •• . A Boni tökét emel. A Boni gyártelep részvényei az utóbbi időben a tőzsdei tipp-papirok sorába lépett elő. Már egy ízben a tavasszal rendkívül keresettek voltak a Boni-papirok, ekkor azonban a Leszámitolóbank, a vállalat patrőnusa, még elég jókor megtudta, hogy a Spódium-gyá-r vásároltatja a részvényeket és a megfelelő ellenintézkedések a betörési szándékot meghiúsították. A Boni- részvényeket most azért keresik, mert beavatott körök révén a tőzsdén hire kelt, hogy a vállalat, a régi részvényesekre kedvező föltételekkel, legközelebb fölemeli az alaptőkéiét. A főváros és a tüzkárbiztositó járulék. A ‘tüz- kárbiztositó járulék szedését még 1917-ben elhatározta a főváros közgyűlése, kimondván, hogy a tüzkárbiztositó intézeteik a Budapest «területén levő ingók és ingatlanok tüzkárbiztositásá után beszedett bruttó dijak után 10% községi tűzkár biztosítási járulékot tartoznak fizetni a fővárosnak. A közgyűlés kimondotta azt is, hogy ez a szabályrendelet a kor- mányhatósági jóváhagyást követő év január 1-én Iélp életbe, még pedig mindazon biztosításokra nézve, amelyek 1917. évi junius 1-én, vagy aztán köttettek. Ezt a közgyűlési határozatot eiz Első Magyar Általános B i z t o s i t ó Társaság és a F o n c i é re B i z t o s i t ó Társaság megföleb- bezték, a belügyminiszter azonban erre a fölebbe- zésre sem felelt. 1920 március 11-én ismét! foglalkozott az üggyel a tanács és a törvényhatósági bizottság közgyűlése nevében és helyett a törvény- hatósági bizottság utólagos jóváhagyása reményében oda módosította a tiizkárbiztositási járulékra vonatkozó hatáiroziaitot, hogy „E szabályrendelet 1920. évi január 1-én lép életbe, még pedig mindazon biztosításokra nézve, amelyek 1917. évi julius 1-e óüa köttettek ; hatálya azonban nem terjed ki a z o k r jaj a tiizkárbiztositási díjbevételekre, amelyek az 1917. évi junius 1-ét megelőzőleg több évre, de évenkénti díjfizetés mellett kötött tüzkárbiztositási szerződésből származnak.“ Már most lássuk, hogy mit jelent az a főváros háztartására nézve, ha életbelépteti a 10%-os 'riizkárbizto- síttási járulékot? A most megjelent 1915. évről szóló statisztikai évkönyv szerint —- újabb adatok - nem állnak rendelkezésünkre — Magyarországon 15.990 millió korona biztosítás Után 49.5 millió, korona di.i folyt be. Ezzel szemben, a biztosító társaságok 19.4 millió korona tűzkárt téri tettek meg; szóval átlag ezer korona biztosított, összegre 1.2 korona kártérítést fizettek. Ez pedig azt jelenti, hogy a befolyt dijak 39.2%-ár kártéfEcs gyanánt fizették .vissza a vállalatok. A díjbevételből átlag minden ezer korona biztosított összegre 3 korona esik. Szóval ezekből a 3 koronákból akar a főváros 10%-ot. Persze jó lenné tudni, hogy Budapest területén mennyi a tüzkárbiz- fosiitás: mert a főváros csak azokat a biztosítási üzleteket akarja megadóztatni, amelyeket budapesti ingatlanok és ingókra kötöttek. 1915-ben • Jász-Nágy- kun-Szolnok vármegye területén 183.59 millió korona értékű tiizkárbiztositás volt érvényben, inig Pest-Pilis-Solit-Kiskun vármegyében 4601 millió. Ha a két száímoí egymás mellé állítjuk, azonnal kitetszik, hogy a differenciát Budapest részi. és kétséges, hogy a 4.6 milliárdos biztosítási összegből legalább négy milliárd korona, ami abból is kitetszik, hogy a 4.6 milliárdos biztosításból épületekre és ingóságokra esik 3.2 milliárd; gyárakra (felszerelésekkel és készletekkel) csak 1.14 milliárd és. a mezőgazda- sági átiailány-biztositás csak 194 millió. Ha tehált azt vesszük, hogy Budapest tüzkárbiztositásá 4 milliárd korona, akkor a befolyt) dijak 12 millió koronát tesznek ki, ebből tehát a főváros 10% tüzkárbiztositási járuleka 1.2 millió korona lenne. Ma azonban a házak és a gyárak, az ingók és az ingatlanok értékben rendkívül megnövekedtek. Ha, tehát 1915-ben négy milLíárdra rúgott Budapest bebiztosított értéke, akkor ma legalább negyven-ötven milliárdra, sőt ennéd is többre kell becsülnünk ezt az értéket. Természetesen aránytalanul megnőtt a biztosítási díj is, egyrészt, mert a biztosítási dijak kulcsa 10—20 "százalékkal emelkedett; másodszor, mért á felemelt dijakat most már a megtízszereződött és meghusz- szorozódott értékbázis után kell számítani. . Ha azt vesszük, hogy a biztosítási dijak 20%-kaJ emelkedtek, akkor a díjbevétel a budapesti biztosítások után 14.4 millió korona lenne. Ha azt vesszük, hogy a bebiztosított 'érték- is megtízszereződött, hogy U biztosítás összege ma már nem 4. hanem 40 milliárd, akkor kétségtelenül a díjbevétel .összegét is meg kell szoroznunk tízzel. Az eredmény pedig 144 millió . korona Lesz. Ennek a száznegyvennégy millió korona díjbevételnek pedig 14.4 millió korona, lenne a tüzkárbiztositási járuléka. Az elmúlj: esztendőben a főváros épp tizenegy millió koronát fizetett rá a íüzőrségre. Ha a tüzkárbiztositó járulék szedését életbeléptetnék, akkor nem fizetne rá a tűzoltóira a, főváros. A Földhitelbank R.-T. tőkeemelése. A Földhitelbank Részvénytársaság november 2S-án báró dr. Kőimé,- Adolf elnöklete alatt; rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen dr. Paupefa Ferenc alelnök javaslatára 27, alaptőkének 42,000.000. koronáról 56.000.000 koronára való fölemelését határozta el. Az ui részvények 1500 korona, árban bocsáttatnak ki és minden 6 darab régi részvény alapján egy uj részvényre december 14-től december 28-ig gyakorolható az. elővételi jog. Magyar Városi Bank. A Magyar- Város- és Köz- ségfc.ilesztési r.-t. szombaton tartott közgyűlésén tudomásul vette, hogy a.cégbíróság a. társaság cégének Magyar Városi Bank-rai történt átváltoztatását! bejegyezte, mihez képest az intézet ezentúl' már az uj cég alatt fog működni. Egyidejűleg Korányi Frigyes báró a, bank igazgatóságának tagjává és alelnökévé választatott. A Kronberger-féle Faipari R.-t. tőkeemelése.. A Kronberger-féle Faipari R.-t. alaptőkéiét ]5 millió koronáról 20 millió koronára emeli íeL A társaság igazgatósága, evégből december 5-ére rendkívüli közgyűlést hivott össze. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emft. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP** Lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest V. ker„ Ügynök-utca 8. se. M £ M £ E Y i KOVÁI, OKFEUM VII., Erzeébet-körut 31. Kipwlen este 7 órakor Te!.: József 128—68. December 1-től aj műsor. llRRKSiailBI SRiR . BGS&BBfl&BBaBBB ül*»! S APOLLO-SZtNPAD | (APOLLO KABARÉ) Btelta Lujza-tér 2. Telefon: József 13—28. A FEHÉR ELIFANT HA8&ATH HK3E és VIKCZE ZSIBBOBB egyfebonásos operettje Harasz’lty ISMci A J/Cí/ Q7AI ÓM LiP,ai Imre fellep ével: ™ l\tl\ C1&.HLUII viciátéka ■1 vigjatéka Cg Szállási róz i, Baross Oéza, Saásdy Alice, Sándor József R] JR és Á dóri László nj magánszániokkal. RÍ » . Rt M Kezdete 8 órakor. Pénztámyitás: lt-tői 1-ig, d. u. 4- tól 6-íg. 81 ü (BBwBPEÜEEBffSKseBB&SSaíBEaSBSaaSHWBaBBI lukacs mmm ** fia TŐZSDEÜGYNÖKI ÉS BANK BIZOMÁNYI IRODA BUDAPEST, V., F&LK M.KSA-U. 3. Tázsóektó alatt tetefoo: I58-S2. TELEFON : íOi-04 es 3941. Eözsdel megbízások s Értékpapírok, valuták és devizák vétele és eladása legelőnyösebb feltételek melle t. BÉRAUTÓK NAPPAL BENZIN OLAJ, PNEUMATIK, SZERSZÁMOK £z.soT KIRáiy AUI0M0BIL RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Központi iroda és miatarakiár VI., ANDßASSY-UT 8. 124-02, 124-03 ÉJJELNAPPAL 91-57, 106 - 08 CSAK NAPPAL A kírály-puccs Szenzációs mozifelvételek IV, Károly magyarországi útjáról, egész héten AZ ESKÜ-TÉRI HELIKONBAN
