Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-07-06 / 28. szám

Budapest, 1921. julius 6.

3

Az Apolló-knbaré sorsa

A főváros, a Projektograf és a Kaszelik- alapitvány

Az Apolló-kabaré sorsa — egészen különös módon — szoros összefüggésben van a trianoni békeszerződéssel és annak ratifikálásával. Az Apolló művészgárdájának, sok-sok alkalmazottjának exisztenciája — sajnos — szintén ebbe kapcsolódik be. Egy ízben már kétségbeejtő helyzetbe jutottak ezek az emberek és magának ennek a magas nívón álló intézménynek a sorsa bizonytalanná vált; akkor rövid időre eliminálódott a súlyos probléma, mígnem most ismét az aktualitás előterébe jutott. Ezúttal azonban kedvezőbb viszonyok között indulnak a művészi intézmény és alkalmazottai a küzdelembe, mert most maga a Kaszelik-alapitvány, amely jótékony célokat szolgál, is az Apolló mellé állott és igy a fővárosnak ezúttal nagyon meg kell fontolnia, hogy tulajdonképen milyen lelkiismeretlenség tenne tönkretenni egy kultúrintézményt, az utcára szórni művészeket és alkalmazottakat és megfosztani jelentékeny bevételétől egy jótékony alapot.

Az Apolió-kabarét — mint ismeretes — a Projek- tograf részvénytársaság építette, a telket pedig a Ka- $xelik ié\e alapítványtól vette bérbe. A szerződés úgy szól, hogy a Projektograf csak ideiglenes épületet emelhet a telken, az építési engedélyt három esztendőre kapta, amit időközönkint mindig megújítottak. Az utolsó megújítás alkalmával azonban kikötötték, hogy a békekötést követő három hónapon belül le kell bontani az épületet. Tekintettel arra, hogy a három nagyhatalom ratifikálása már csak rövid idő kérdése, bekövetkezett az az időpont, amikor ezt az épületet le kellene bontani.

A főváros középitési bizottsága már foglalkozott ezzel a kérdéssel és akkor nem vette figyelembe sem a kulturális célt, sem a művészek és egyéb alkalmazottak sorsát. Kimondta ellenben a bizottság, hogy az épületet ■más nemesebb célra kell felhasználni. Ez a határozat azonban súlyos tévedésen alapszik, mert az épület felett senki más nem rendelkezik, csak a Projektograf r.-t., amely azt ép.tette és amely annak kizárólagos jogos tulajdonosa. A telek tényleg a Kaszelik-alapé, de a Projektograf r.-t. aligha lesz abban a helyzetben, hogy amikor őt létalapjától fosztják meg, egy nagylelkű gesztussal felajánlja az épületet. Természetesen ütőkártyának használja fel ezt a körülményt és azt mondja, hogy ha az építkezési engedélyt megvonták tőle, akkor viszont ö egészen egyszerűen lebontja az épületet.

ilyen körülmények között a Kaszelik-alap is abba a helyzetbe került, hogy nem igen volt más választani valója, minthogy a Projektograf mellé álljon. Az alap megbízottja megjelent tehát a városházán, ahol k^vényt adott be arról, hogy a főváros hosszabbítsa meg a Projektograf építési engedélyét, mert a mai viszonyok között a jótékony célt szolgáló alap azt a telket jobban értékesíteni nem tudja. A Kaszelik-féle alap a saját hibájukon kívül rossz sorsba jutott középosztály fölsegitésére szolgál és igy a középitési bizottságnak, amely e kérdésben dönteni fog, alaposan meg kell fontolni, hogy mit cselekszik.

Körséta a városházán

A gyorsforraló tanács — Az Existencia existenciája — A távollevő Zilahi-Kiss

Szerdán lesz a főváros közgyűlése és a pénzügyi bizottság még mindig tárgyalja a költségvetést. Csodálatos gyorsasággal forszírozza az ügyek Letár- gyaLását a tanács és alig ad módót a bizottsági tagoknak arra, hogy kellően tanulmányozzák az óriási anyagot. A hivatalos lap vaskos kötet, amely alapos tanulmányozást igényel. Nem értjük, miért oly sürgős a tanácsnak, hogy ilyen szédületesen gyors tempóban tűzi ki a nagy anyag' közgyűlési tárgyalását. Vagy azt gondolják, hogy a gyorsforralás szisztémájával fátyol borul azokra a kérdésekre, amelyeknek feszegetését nem tartják kívánatosnak? ... o

< Existencia liipanji [és kereisi'kie cfel'm i szövetkezet hangzatos címe van annak az üzleti vállalkozásnak, amelynek a pénzügyi bizottság — a XIV. ügyosztály nagylelkű javaslata alapján —

100.000 koronát szavazott meg. A Fővárosi Hírlap már megemlékezett erről az intézményről, amelynek élén Balázs báró, egy derék, jóhiszemű generális áll, de ügy hisszük, hogy a százezer koronát még az ő kedvéért sem szavazták volna meg, ha a szövetkezet kérelmét a szociálpolitikai bizottságban annakidején nem Csilléry András pártolta volna. Csililéry közben már kilépett az Existencia

igazgatóságából, de Zilahi-Kiss Lajos törvényhatósági bizottsági tag még ma ás tagja. Hogy kik vannak még az Existencia vezetőségében, azt nem tudjuk, de sejtjük, hogy még több befolyásos tagja is van. Értesülésünk szerint a részvényjegyzési alapon megszavazott segélyügyet .szóváteszik a közgyűlésen is, mint ahogyan azt Joanovich Pál már a pénzügyi bizottságban is kifogásolta. Mi ugyan nem kételkedünk az Existencia vezetőségének jóhiszemű szándékában, de úgy gondoljuk, hogy nemes célját, a leszegényedett középosztály talpraállitását. bajosan tudja majd megvalósítani. Joanovich Pálnak az álláspontja az, hogy a főváros sanyarú pénzügyi helyzete az ilyen nagylelkű adományozásokat nem engedheti meg magának és áldozatkészségét ott kell ■tanúsítani, ahol a segély föltétlenül hatékonynak bizonyulna. 'A tiidöbajosok és a venereás betegek csak garasokat kaptak, pedig a fővárosnak itt nem szabadna szűkmarkúnak lenni. Az Existenciának sok sikert kívánunk működéséhez, de Joanovich igazának megállapításától mi sem tudunk elzárkózni, o

A költségvetés pénzügyi bizöt.tsági tárgyalásánál az iigyosztályvpze.tő tanácsnokok jelenléte természetes követelmény. Ott is volt minden ügyosztály vezetője, kivéve Lobmayer Jenő tanácsnokot, aki mos.t jól megérdemelt nyári szabadságát élvezi és helyette Karányi főjegyző adott felvilágosításokat. De hiányzott a szombati tárgyaláson Zilahi- Kiss Jenő tanácsnok is, akinek állítólag egyéb elfoglaltsága volt és az ügyosztályt a terjedelmes külsejű M a l a k y mester képviselte. Pedig a bizottsági tagok több esetben közvetlen az ügyosztályt vezető tanácsnoktól szerettek volna választ kapni, de tá- vollétében Buzáth alpolgármesternek jutott a megtisztelő szerencse, hogy helytálljon a közoktatási ügyosztály vezetőjének ténykedéseiért. Szinte példátlan eset, hogy költségvetési tárgyalás alkalmával az ügyosztályvezető tanácsnokot számvevőségi ember — legyen az bármilyen kitűnő tisztviselő is — helyettesítse.

liMMi az orosz pokolból

52.072 koronába kérni egy hadifogoly hazaszállítása

A minap, amikor Fábián Béla ésPetrovácz Gyula a főváros közgyűlésén megsürgették az Oroszországban raboskodó magyar hadifoglyok hazaszállítását: Folkusházy Lajos megígérte, hogy a tanács még ia nyári szünet előttt a közgyűlés elé hozza a magyar hadifoglyok hazaszállításának az ügyét és jelentést tesz arról, hogy mi történt eddig ebben az ügyben, és mit szándékozik tenni a jövőben. Folkusházy szavának állott, mert az utolsó közgyűlés programmján csakugyan ott szerepel a hadifoglyok dolga. A jelentés megállapítja, hogy az eddigi jelentésiek szejrint e z e r budapeait 1 (hadifogoly sínylődik Oroszországban, ellenben a honvédelmi minisztérium számítása szerint összesen hatvan- ezerre tehető az Oroszországban raboskodó magyar hadifoglyok száma. Elmondja a. jelentés, hogy a hadifoglyok hazaszállítására nézve két útirány áll rendelkezésre. Az első útirányban egy-egy hadifogoly szállítási költsége a következő:

Tengeri ut Triesztig (200 dollár)

................... 50.600 K

Tr

ieszttől szárazföldön Tarvisig (29 lira 25 cent) 369 „ Tarvistól osztrák területen a magyar határig

(272 osztr. kor.) ......................-.......... 103 „

Ös

szesen 51.072 K

A második útirányban:

Tengeri ut Németországig (200 dollár) ........ 50.600 K

Sz

árazföldi ut Németországon át Passauig

(600 márka) ........................................ 2.160 „

Pa

ssautól Bécsig hajóút (160 osztr. kor.) 61 „

Összesen 52.821 K

Tehát az előnyösebb szállítási irányt véve alá pul, egy-egy hadifogoly hazaszállítása mintegy 51.072 korona, az összes künnLévőké tehát 3 milliard 66 millió korona költséget igényel. A hadifoglyok hazaszállítására ezidőszerint rendelkezésre áll:

a Move gyűjtése — — — — 13 mill. kor. a honvéüelmi minisztériumban 5 „ „

a bélyegakcióból ... ... ........ 4 „ „

a kormány által felajánlott ... 30 „ „

Összesen 52 mill. kor.

A már rendelkezésre álló összegen felül tehát sziiksé'g lenne még 3 milliárd és 14 millió koronára. Ez bizony csinos kis összeg, mert ha csak az ezer budapesti hadifoglyot akarnák, hazaszállítani, a2

egymaga 51 millió koronába kerülne. A főváros éppen azért a hazaszállítás költségeire 2 millió koronát akar megszavazni. Ezenkívül a tanács azt proponálja a közgyűlésnek, hogy forduljon a kormányhoz felirattal, melyben kéri, hogy a hadifoglyok hazaszállításának ügyét haladék nélkül vigye dűlőre, most az utolsó órában, minden rendelkezésére álló eszközzel és minden anyagi áldozat kímélése nélkül mozdítsa elő, esetleg a társadalom terűinek igénybevételével, vagy e célra szolgáló külön adó kivetése utján is, de haladék nélkül. Minthogy nyilvánvaló, hogy a hazaszállítás elé az orosz kormány akadályokat állít, valamennyi kulturnemzét kormányát kérje meg, hogy tegyék lehetővé a hazaszállítást esetleg olyan irányban, hogy az illető kultur- kormányok által az orosz szovjetkorinánnyál megkötendő nemzetközi szerződésekbe, mint feltétel, vagy kivánalom foglaltassák be a magyar hadifoglyoknak azonnal való szabadonbocsátása. Ugyanennek a kérelemnek a hathatós támogatása érdekében forduljon a magyar kormány valamennyi kulturnem- zet törvényhozó testületéihez és fővárosaihoz.

Megnyomorítják az „adóalany“-okat

A főváros uj üzeme

A városházán napok óta tárgyalják az 1921. évi költségvetést és emlékezet óta nem beszélteik any- nyit a főváros üzemeiről, mint most. Ki mellette, ki ellene prelegált. Voltak olyanok is a budget-kritiku- sok között, akik azt mondták, hogy ia nem prosperáló üzemeken <6ul kell adni. Ernst Sándor prelátus, aki elsőnek vetette föl azt az ideát, hogy a nem jövedelmező üzemektől szabadulni kell: egyúttal

erélyesen védelmére kelt a tnagániparnak, különösen a kisiparnak

és (kifejtette, hgy nem lehet a kommunitás feladata, hogy konkurenciát csináljon a kisiparnak. Wolff Károly és Platthy György is védelmére kelt ugyan ái „házi kezelésinek“, de szerintük csak jövedelmező üzemet szabad a fővárosnak házi kezelésbe vennie, vagy pedig olyant, amelynek a megváltását és házilagos kéz ülését szociális érdekek! k övié telik. Hogy .a főváros községi kezelésbe vette a vízszolgáltatást, a kórhálzakatt a világítási üzemeket és például a köz- vágóhidakat, ezért igazán nem érheti a fővárost gáncs, még abban az esetben sem, ha ezekre az üzemekre ráfizetne. De nem is fizet rá, ment; ezek az üzemek, a kórházakat kivéve, monopolisztikus üzemek, a gáznak, a víznek, az elektromos áramnak az árát a főváros maga szabja még és úgy szabja meg, hogy rá ne fizessen. Ha átmenetileg egyik-másik üzem mérlege deficittel végződik is, a tanács, mihelyt észreveszi, hogy valamelyik közüzem deficittel dolgozik, addig emeli a produktumok árát, amig nemcsak a deficit tűnik el, de jelentékeny fölösleg támad.

A nagy üzemek városi kezelése elten tehát nekünk sem lehet szavunk. Annál inkább- íurcsáljuk azonban, hogy a tanács egyre-másra kreálja az apró- cseprő üzemeket. A legújabb városi üzem — hogy egyebet ne említsünk — a villanyfelszerelő üzem, amelyet most csinál a főváros építési osztálya (XIII. ügyoszály) és ezzel a reformjával a kisipar körében meglehetősen nagy felzúdulást vált ki. Tulajdonképen lairról van szó, hogy a XIII. ügyosztály a villanyfelszerelési, gázszeneLési, fűtési, felvonóépi- tési és egyéb hasonló munkákat saját kezelésben akarja elvégezni. Nem kell hossziaisan magyarázni, hogy ez az újítás sérelmes a kisiparra, mert segít elszedni abból a kevés munkaalkalomból, amelyre a kisipar sohasem volt annyira rászorulva, minit a mai nehéz időkben, laimikor pang az ipar, szünetéi az építkezés, amely sok-sok ezer embernek adott más időben kenyeret. Természetesen a városházán nem látják olyan sérelmesnek a dolgot. Illetékes helyen a következőket mondták nekünk a főváros ui üzeméről:

— Tényleg igaz, hogy a XIII. ügyosztály egy üzemet rendez be, amely villanyfelszereléseket, gázszereléseket, fűtési berendezéseket,

Háztartáson és beszerzési csoportok

U,m jó minőségű y[||Q ellOtÓSÓt VÓllOljUk

házhoz szállítva, augusztus 1-től a jelentkezés sorrendjében.

kltgeffogadseaB udapesívidéki Miímaiom R.-T. íS