Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-29 / 27. szám
4 Budapest,' 1921. junius 29. A halál — teveháton Megfigyelések az elmúlt közgyűlésen A múlt közgyűlés olyan volt, jpinit1 egy gyász- iiimep. A karzati publikum: fiatal és öreg, feketébe öltözött nők voltak. Akiket ők gyászolnak, azok még élnek, bia ugyan életoeik lehet nevezni az orosz börtönökben, orosz rabságban sínylődő és halódó magyar hadifoglyok életét. Lenti (al közgyűlési teremben halálos csendben ezekről a szegény, szenvedő magyarokról beszélt P e ti r o v á c z Gyula és dr. Fábián Béla. Fábián Béla már két héttel ezelőtt bejelentette, hogy inteirpellálni akan taz oroszországi magyar hadifoglyok érdekében, de az idő annyira előrehaladt, hogy nem jutott szóhoz. A gyászruhás asszonyok ős lányok akkor is ott voltak a karzaton, hogy végig hallgassák a beszédet. Mikor aztán látták, hogy úgyis hiába várnak, szomorúan elvonultak. A múlt szerdán aztán Fábián Bállá mégis csak elmondhatta beszédét. Előzőleg azonban Petrovácz Gyula beszélt a hadifoglyok sorsáról. Voltok, akiknek disszonánsnak tetszett, hogy a különböző pártok szónokai igy versengenek akkor, amikor olyan halálosan Komoly témáról van szó, mint az Oroszországban sínylődő magyar hadifoglyok hazahozatala. De végeredményben nem baj, ha minél többen beszélnek énről a na- gyon-nagyon szomorú némáról. Hátha igy mégis lesz valami eredménye a sok szónak, a sok beszédnek és egyszer mégis csak hazahozzák a Szerencsé ti etn oroszországi magyarokat. Petrovácz Gyula nagyon szomorú képet festett a hadifoglyok helyzetéről és elmondta azt is, hogy a kormány mit tett eddig iái szerencsétlenek hazaszállítása érdekéiben. Megemlítette a többi között, hogy a revali tárgyalások csak nehezen haladnak előre, mert az orosz bolsevisták megbízottja nagyon követelődző. Petrovácz azt ajánlotta, hogy a főváros intézzen körtáviratot a világ összes nagyvárosaihoz és kérje meg őket is, hogy segítsenek hozzá bennünket, hogy végre valahára eredménye legyen a revali és rigai tárgyalásoknak. Fábián Béla, aki maga is végigélte az orosz sanyaruságokat, figyelmébe ajánlotta a közgyűlésnek, hogy sietni kell a foglyok hazaszállításával, ha még látni akarjuk őket. Sietni kell, mert különben sohasem látjuk őket viszont. Ez nem pártkérdés, — mondotta Fábián — ez a becsület dolga. Es nagyon igaza volt. Beszéde során nagyon megható dolgot mondott el arról, hogy a sok szenvedéstől és sok csalódástól agyongyötört magyar hadifoglyok miképpen gondolkoznak arról, hogy mikor fogják őket hazahozni. Valamelyik fogolytáborban a magj'ar fiúk emléket akartak állítani azoknak a magyar bajtársaknak, akik meghaltak, tehát nem láthatják: többé hazájukat. Egy fogoly magyar szobrász készítette e] a síremlék tervét. Lovon ülő kaszás halált ábrázolt az emlék. — Ne lovon üljön a halál — mondta a foglyok elnöke, egy ismert nevű, hősiességéről sokat emlegetett százados. •— Fiuk, ne lovon üljön a haliál, hanem tevén. A ló hamar kidől. A teve jobban bírja az utat és a szenvedést. Átgázol sivatagon, homoktengeren és talán mégis inkább eljut az ígéret földiére: — haza. Ez az emlék nem honfitársaink sírját akarja megjelölni, hanem szimbóluma akar lenni a mi hazautazásunknak is. Es ez a hazautazás még nagyon messze van. Hogy mikor visznek bennünket haza: az még nagyon bizonytalan. Azért mondom, hogy a végeláthatatlan türelemnek, az apatikus vándorlásnak találóbb szimbóluma a teve. mely a kaszás halált viszi a hátán ... Folkusházy Lajosi alpolgármester megígérte, hogy még a nyári szünet előtt a közgyűlés elé hozza a tanács azoknak a tárgyalásoknak a beszámolóját, amelyet a kormány megbízásából Révaiban és másutt folytatnak a hadifoglyok hazaszállítása érdekében. — Legyenek türelemmel!, — mondta Fo>lku,s- házy — mindent el fogunk követni, hogy fogoly- tesvéreinket hazahozzák. LUKÁCS VILMOS és FIA TŐZSDEÜGYNÖKI ÉS BIZOMÁNYI IRODA BUDAPEST,V., FALK MIKSA-UTCA 3. 7 lozsdel megbízások: Értékpapírok, valuták és devizák vátele és Te efor» eladása legelányöí01 04, sebb feltételek mellett. A Menetjegyiroda bérlete. A városgazdasági ügyosztály a Vigadó bérletére július 5-i lejárattal verseny- tárgyalást hirdetett, ismeretes dolog, hogy- a Vigadó földszinti helyiségeit részben az Idegenforgalmi- és Utazási Vállalat Részvénytársaság (a Menetjegyiroda) bérli, j Értesülésünk szerint a városgazdasági ügyosztály felszólította a Menetjegyirodát, hogy helyiségeinek uj bérmegállapítása iránt lépjen érintkezésbe az ügyosztállyal. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a Menetjegyiroda ma már nem magánvállalat, hanem felerészben állami intézmény, minthogy a részvénytársaság részvényeinek a fele a Máv. tulajdonába ment át. Az ügyosztály felhívása folytán a bérleti tárgyalások lefolytatására a Máv. egyik főtisztviselőjét, a Menetjegyiroda pedig Gálos Kálmán vezérigazgató helyett, aki fővárosi bizottsági tag, egy másik igazgatóját delegálta. A tárgyalások folyamatban vannak és a napokban befejezést nyernek. Győzött a fogyasztók sztrájkja. Azt az eseményt, hogy a gázmüvek vezérigazgatója a világítási bizottság ülésén őszinte képet volt kénytelen adni a helyzetről és az ipari gáz árának leszállítását volt kénytelen javasolni, a fogyasztók sztrájkja eredményezte. Ez a sztrájk küzdelmesen végződött. RipJca Ferenc vezér- igazgatót mi sokkai kiválóbb szakembernek ismerjük, mintsem megvádolnánk azzal, hogy ö kezdeményezte volna az ipari gázszolgáltatásnak ilyen arányú emelését. A Fővárosi Hírlap annak idején is rámutatott arra, hogy ezek az árak vagy a gázgyárat, vagy a gázra rászorult magyar ipart juttatják a csőd szélére. Ripka Ferenc éppen olyan jól látta ezt, mint mi magunk, de akkor az volt a tendencia, hogy az üzemek jövedelmezőségét bármilyen áron is, de emelni kell olyan mértékben, hogy ezen a réven ki lehessen egyenlíteni talán a háború és bolsevizmus terheit is. Ez naivság volt, ezt ma amikor már nemcsak a kávéházak és vendéglők tértek át uj hajtóerőre, hanem a nyomdák is élénken fenyegetnek ezzel, be kellett látni. Győzött tehát a fogyasztók sztrájkja. Ezek a fogyasztók azonban, sajnos, csak a kapitalista körök. A középosztály, amely nem tartozik az állami és fővárosi tisztviselők kedvezményes csoportjába, nem kap se olcsóbb gázt, se o'csóbb villanyt. Ezek azok a fogyasztók, akik nem tudnak sztrájkolni, mert egy- és kétszobás lakásaikba nem tudnak beállítani motorokat. A főváros tanácsában és közgyűlésében azonban mindenesetre meglesz a szükséges szociális érzék, hogy a lehetőség első pillanatában ezek is árleszállításban részesüljenek. Ha a korona árfolyama javulni fog és az import-szén, amelyre a gázgyárnak szüksége van, olcsóbb lesz, a hatóságok bizonyára ezen a téren is ismerni fogják kötelességüket. A helyiérdekű vasutak visszaadása. Azok a tárgyalások amelyek a legjobb előjelek között indultak meg» a helyiérdekű vasutak visszaadása körül, — értesülésünk szerint — befejeződtek és arra az eredményre vezettek hogy azokat az Egyesített Városi Vasutak komplexumából máris kiveszik és julius hó elsejével visszaadják régi gazdájuknak és már a jövő hónaptól kezdve a részvénytársaság fog velük újból rendelkezni. Budai Színkör £ heti műsora. Egész héten minden este : A tánckirály. Szerda délután : Orfeusz a pokolian. Szombat délután : Hcidlbergi diákélet. Vasárnap délután : Túl a nagy Krivánon. fi TŐKE • •• Terjeszkedő pénzintézet. A Magyar Hitelintézet Részvénytársaság, amely tavaly alakult egy millió korona alaptőkével, német érdekeltség bevonásával 20 millió koronára emeli föl alaptőkéjét és érdekközösségbe lép a Continental export Unió részvénytársasággal,, amely dr. Mihályi Imre és Schuller József igazgatók ügyes vezetése alatt máris jelentékeny exportot bonyolított le Németországgal, főleg magyar nyersterményekben. A tranzakció, amelyet Szántó Lajos, a Hitelintézet vezér- igazgatója vezet, befejezés előtt áll. A Dozzi-gyár részvénytársasággá alakul. Az Első Magyar Iparbank a Dozzi-féle szalámigyárnak mintegy 50 millió korona kölcsönt nyújtott, amelyet a gyár szalámigyártásra használt föl. Minthogy a szalámiban immobilizált töke a roszra fordult konjunktúra következtében egyelőre nem likvidálható, a bank és a gyár között tárgyalások indultak meg, amelynek eredménye, hogy az Iparbank a Dozzi-gyárat érdekeltségébe vonja és részvénytársasággá alakiíja át. .Magyar—lengyel kereskedelem. A Miaigyair Kereskedelmi Csarnok textiláru szakosztályának; felkérésére Pál Jób, a Magyar—Lengyel Kereskedelmi Kamraira ügyvezető igazgatója vasárnap a Kereskedelmi Csarnok nagytermében előadást tant ott a lodzi textilipar helyzetéiről; az előadó, elkinek közel egy hónapig a helyszínén volt alkalma arriai, hogy a világ második helyen álló textiliparát tanulmányozza, ia lengyel ipar történelmének ismertetése után a lodzi textilipar mai helyzetevéi foglalkozott. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvény- Társaság rendkívüli közgyűlése egyhangúlag elhatározta a társulat alaptőkéjének 100 millió koronáról 124_ millió koronára való felemelését és azt, hogy az uj rész vényeket a Salgótarjáni Köszénbánya részvénytársulatnak adja át 75.000 darab Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársulati részvény átvétele ellenében. Heinrich Dezső dr. részvényes meleg szavakkal méltatta a tranzakció közgazdasági kihatásait. — Az igazgatóság uj tagjaiul megválasztották id. Chorin Ferenc dr.-t, Gratz Gusztáv dr.-t, Reimann Lázárt és ifj. Chorin Ferenc dr-.t. — A közgyűlést követő igazgatósági ü'ésén az igazgatóság elnökévé id. Chorin Ferenc dr.-t, alelnökké pedig Popper-Artberg Bernátot és T-Feíss Fülöpöt választotta meg. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat rendkívüli közgyűlése Zelovich Kornélnak a tranzakció nagy jelentőségét méltató felszólalása után egyhangúlag elfogadta az igazgatóságnak a Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvénytársasággal létesítendő érdekközösségre vonatkozó javaslatait és igazgatósági tagokul megválasztotta Popper-Artberg Bernátot és Biró Pál dr.-t. A Klotild tőkeemelése. A Klotild Első Vegyipar Részvénytársaság e hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlésében elhatározta alaptőkéjének 10 millió koronáról 25 millió koronára való felemelését, az uj részvények 4‘3 arányban 250 korona árfolyamon — hozzáadva 25 korona illeték és költség — bocsáttatnak a régi részvényesek rendelkezésére. A Wiener Bankverein osztaléka és részvény- tőkeszaporitása. A Wiener Bankverein f. hó 21-én Bécsben tartott közgyűlésén elhatározta, hogy részvényen kint 12°/0 = 48 K osztalék fizettessék. Az alaptőkét 300,000.000 koronáról 500,000.000 koronára emelték föl. , Az Atlantika osztaléka. Az „Atlantika“ Tengerhajózási Részvénytársaság folyó hó 20-án igazgatósági ülést tartott, melyen elnökének, tiszasülyi Polnay Jenő, volt közélelmezési miniszter indítványának megfelelően, elhatározta, hogy a folyó évi julius hó 7-én tartandó közgyűlésnek részvényenként 100 K osztalék fizetését fogja javasolni. A Fonciére Általános Biztositó Intézet Széchenyi Bei tálán grór elnök vezetésével megtartott közgyűlésén bemutatta az 1920. évi üzletjelentést. Az intézet összes díjbevételei az 1919-ik évi 53,951.342 36 koronával szemben, 1920-ban 125 millió 531 952 11 koronára, a dij- és egyéb tartalékok 85,1485.96.60 koronáról 107,874.573 25 koronára emelkedtek. Az intézet a múlt évi nyereségből 15°/o (30 K) osztalékot fizet. A Pesti Tőzsde. Kallós János hírlapíró kitünően szerkesztett közgazdasági hetilapjának uj száma igen érdekes tartalommal jelent meg. Kapható a tőzsdékben és az újságárusoknál. A Magyar élet- és járadékbiztosító intézet m. sz. 1920. évi mérlegét 685.500 korona részjegytőke és 6,927.632 korona bruttó díjbevétel mellett 61.848 korona tiszta nyereséggel zárja. A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete Tornyai Rezső báró elnöklésével tartotta közgyűlését. Az elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta a Csonka- Magyarországon megmaradt cukorgyárak összetartásé nak szükségességét. Bosányi Endre királyi tanácsos ismertette a cukoripar helyzetét a háború előtt, a háború alatt és után. A közgyűlés 6 évre megválasztotta elnöknek Tornyai Rezső bárót, alelnököknek Patzenhofer Kon- rádot és Maier Emi! udvari tanácsost. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Kiadja: a ..FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest V. kér.. Ügynök-utca 8. sz.
