Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-29 / 27. szám

4 Budapest,' 1921. junius 29. A halál — teveháton Megfigyelések az elmúlt közgyűlésen A múlt közgyűlés olyan volt, jpinit1 egy gyász- iiimep. A karzati publikum: fiatal és öreg, feketébe öltözött nők voltak. Akiket ők gyászolnak, azok még élnek, bia ugyan életoeik lehet nevezni az orosz bör­tönökben, orosz rabságban sínylődő és halódó magyar hadifoglyok életét. Lenti (al közgyűlési teremben ha­lálos csendben ezekről a szegény, szenvedő magya­rokról beszélt P e ti r o v á c z Gyula és dr. Fábián Béla. Fábián Béla már két héttel ezelőtt bejelen­tette, hogy inteirpellálni akan taz oroszországi magyar hadifoglyok érdekében, de az idő annyira előrehaladt, hogy nem jutott szóhoz. A gyászruhás asszonyok ős lányok akkor is ott voltak a karzaton, hogy végig hallgassák a beszédet. Mikor aztán látták, hogy úgyis hiába várnak, szomorúan elvonultak. A múlt szerdán aztán Fábián Bállá mégis csak elmondhatta beszé­dét. Előzőleg azonban Petrovácz Gyula beszélt a hadifoglyok sorsáról. Voltok, akiknek disszonáns­nak tetszett, hogy a különböző pártok szónokai igy versengenek akkor, amikor olyan halálosan Komoly témáról van szó, mint az Oroszországban sínylődő magyar hadifoglyok hazahozatala. De végeredmény­ben nem baj, ha minél többen beszélnek énről a na- gyon-nagyon szomorú némáról. Hátha igy mégis lesz valami eredménye a sok szónak, a sok beszédnek és egyszer mégis csak hazahozzák a Szerencsé ti etn oroszországi magyarokat. Petrovácz Gyula nagyon szomorú képet fes­tett a hadifoglyok helyzetéről és elmondta azt is, hogy a kormány mit tett eddig iái szerencsétlenek hazaszállítása érdekéiben. Megemlítette a többi kö­zött, hogy a revali tárgyalások csak nehezen halad­nak előre, mert az orosz bolsevisták megbízottja na­gyon követelődző. Petrovácz azt ajánlotta, hogy a főváros intézzen körtáviratot a világ összes nagy­városaihoz és kérje meg őket is, hogy segítsenek hozzá bennünket, hogy végre valahára eredménye legyen a revali és rigai tárgyalásoknak. Fábián Béla, aki maga is végigélte az orosz sanyaruságokat, figyelmébe ajánlotta a közgyűlés­nek, hogy sietni kell a foglyok hazaszállításával, ha még látni akarjuk őket. Sietni kell, mert különben sohasem látjuk őket viszont. Ez nem pártkérdés, — mondotta Fábián — ez a becsület dolga. Es nagyon igaza volt. Beszéde során nagyon megható dolgot mondott el arról, hogy a sok szenvedéstől és sok csalódástól agyongyötört magyar hadifoglyok mi­képpen gondolkoznak arról, hogy mikor fogják őket hazahozni. Valamelyik fogolytáborban a magj'ar fiúk emléket akartak állítani azoknak a magyar bajtár­saknak, akik meghaltak, tehát nem láthatják: többé hazájukat. Egy fogoly magyar szobrász készítette e] a síremlék tervét. Lovon ülő kaszás halált ábrázolt az emlék. — Ne lovon üljön a halál — mondta a foglyok elnöke, egy ismert nevű, hősiességéről sokat emle­getett százados. •— Fiuk, ne lovon üljön a haliál, ha­nem tevén. A ló hamar kidől. A teve jobban bírja az utat és a szenvedést. Átgázol sivatagon, homok­tengeren és talán mégis inkább eljut az ígéret föld­iére: — haza. Ez az emlék nem honfitársaink sírját akarja megjelölni, hanem szimbóluma akar lenni a mi hazautazásunknak is. Es ez a hazautazás még nagyon messze van. Hogy mikor visznek bennün­ket haza: az még nagyon bizonytalan. Azért mon­dom, hogy a végeláthatatlan türelemnek, az apatikus vándorlásnak találóbb szimbóluma a teve. mely a kaszás halált viszi a hátán ... Folkusházy Lajosi alpolgármester megígérte, hogy még a nyári szünet előtt a közgyűlés elé hozza a tanács azoknak a tárgyalásoknak a beszámolóját, amelyet a kormány megbízásából Révaiban és má­sutt folytatnak a hadifoglyok hazaszállítása érdekében. — Legyenek türelemmel!, — mondta Fo>lku,s- házy — mindent el fogunk követni, hogy fogoly- tesvéreinket hazahozzák. LUKÁCS VILMOS és FIA TŐZSDEÜGYNÖKI ÉS BIZOMÁNYI IRODA BUDAPEST,V., FALK MIKSA-UTCA 3. 7 lozsdel megbízások: Értékpapírok, valuták és devizák vátele és Te efor» eladása legelányö­í01 04, sebb feltételek mellett. A Menetjegyiroda bérlete. A városgazdasági ügy­osztály a Vigadó bérletére július 5-i lejárattal verseny- tárgyalást hirdetett, ismeretes dolog, hogy- a Vigadó földszinti helyiségeit részben az Idegenforgalmi- és Utazási Vállalat Részvénytársaság (a Menetjegyiroda) bérli, j Értesülésünk szerint a városgazdasági ügyosztály fel­szólította a Menetjegyirodát, hogy helyiségeinek uj bérmegállapítása iránt lépjen érintkezésbe az ügyosz­tállyal. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a Menetjegyiroda ma már nem magánvállalat, hanem fele­részben állami intézmény, minthogy a részvénytársaság részvényeinek a fele a Máv. tulajdonába ment át. Az ügyosztály felhívása folytán a bérleti tárgyalások lefoly­tatására a Máv. egyik főtisztviselőjét, a Menetjegyiroda pedig Gálos Kálmán vezérigazgató helyett, aki fővárosi bizottsági tag, egy másik igazgatóját delegálta. A tárgyalá­sok folyamatban vannak és a napokban befejezést nyernek. Győzött a fogyasztók sztrájkja. Azt az ese­ményt, hogy a gázmüvek vezérigazgatója a világítási bizottság ülésén őszinte képet volt kénytelen adni a helyzetről és az ipari gáz árának leszállítását volt kénytelen javasolni, a fogyasztók sztrájkja eredményezte. Ez a sztrájk küzdelmesen végződött. RipJca Ferenc vezér- igazgatót mi sokkai kiválóbb szakembernek ismerjük, mintsem megvádolnánk azzal, hogy ö kezdeményezte volna az ipari gázszolgáltatásnak ilyen arányú emelését. A Fővárosi Hírlap annak idején is rámutatott arra, hogy ezek az árak vagy a gázgyárat, vagy a gázra rászorult magyar ipart juttatják a csőd szélére. Ripka Ferenc éppen olyan jól látta ezt, mint mi magunk, de akkor az volt a tendencia, hogy az üzemek jövedelmezőségét bár­milyen áron is, de emelni kell olyan mértékben, hogy ezen a réven ki lehessen egyenlíteni talán a háború és bolsevizmus terheit is. Ez naivság volt, ezt ma amikor már nemcsak a kávéházak és vendéglők tértek át uj hajtóerőre, hanem a nyomdák is élénken fenyeget­nek ezzel, be kellett látni. Győzött tehát a fogyasztók sztrájkja. Ezek a fogyasztók azonban, sajnos, csak a ka­pitalista körök. A középosztály, amely nem tartozik az állami és fővárosi tisztviselők kedvezményes csoport­jába, nem kap se olcsóbb gázt, se o'csóbb villanyt. Ezek azok a fogyasztók, akik nem tudnak sztrájkolni, mert egy- és kétszobás lakásaikba nem tudnak beállítani motorokat. A főváros tanácsában és közgyűlésében azonban mindenesetre meglesz a szükséges szociális érzék, hogy a lehetőség első pillanatában ezek is árle­szállításban részesüljenek. Ha a korona árfolyama javulni fog és az import-szén, amelyre a gázgyárnak szüksége van, olcsóbb lesz, a hatóságok bizonyára ezen a téren is ismerni fogják kötelességüket. A helyiérdekű vasutak visszaadása. Azok a tár­gyalások amelyek a legjobb előjelek között indultak meg» a helyiérdekű vasutak visszaadása körül, — értesülésünk szerint — befejeződtek és arra az eredményre vezettek hogy azokat az Egyesített Városi Vasutak komplexumá­ból máris kiveszik és julius hó elsejével visszaadják régi gazdájuknak és már a jövő hónaptól kezdve a részvénytársaság fog velük újból rendelkezni. Budai Színkör £ heti műsora. Egész héten minden este : A tánckirály. Szerda délután : Orfeusz a pokolian. Szombat délután : Hcidlbergi diákélet. Vasárnap délután : Túl a nagy Krivánon. fi TŐKE • •• Terjeszkedő pénzintézet. A Magyar Hitelintézet Részvénytársaság, amely tavaly alakult egy millió korona alaptőkével, német érdekeltség bevonásával 20 millió koronára emeli föl alaptőkéjét és érdekközösségbe lép a Continental export Unió részvénytársasággal,, amely dr. Mihályi Imre és Schuller József igazgatók ügyes veze­tése alatt máris jelentékeny exportot bonyolított le Németországgal, főleg magyar nyersterményekben. A tranzakció, amelyet Szántó Lajos, a Hitelintézet vezér- igazgatója vezet, befejezés előtt áll. A Dozzi-gyár részvénytársasággá alakul. Az Első Magyar Iparbank a Dozzi-féle szalámigyárnak mintegy 50 millió korona kölcsönt nyújtott, amelyet a gyár szalámigyártásra használt föl. Minthogy a szalámi­ban immobilizált töke a roszra fordult konjunktúra következtében egyelőre nem likvidálható, a bank és a gyár között tárgyalások indultak meg, amelynek ered­ménye, hogy az Iparbank a Dozzi-gyárat érdekeltségébe vonja és részvénytársasággá alakiíja át. .Magyar—lengyel kereskedelem. A Miaigyair Ke­reskedelmi Csarnok textiláru szakosztályának; fel­kérésére Pál Jób, a Magyar—Lengyel Kereskedelmi Kamraira ügyvezető igazgatója vasárnap a Kereske­delmi Csarnok nagytermében előadást tant ott a lodzi textilipar helyzetéiről; az előadó, elkinek közel egy hónapig a helyszínén volt alkalma arriai, hogy a vi­lág második helyen álló textiliparát tanulmányozza, ia lengyel ipar történelmének ismertetése után a lodzi textilipar mai helyzetevéi foglalkozott. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvény- Társaság rendkívüli közgyűlése egyhangúlag elhatá­rozta a társulat alaptőkéjének 100 millió koronáról 124_ millió koronára való felemelését és azt, hogy az uj rész vényeket a Salgótarjáni Köszénbánya részvénytársulatnak adja át 75.000 darab Salgótarjáni Kőszénbánya rész­vénytársulati részvény átvétele ellenében. Heinrich De­zső dr. részvényes meleg szavakkal méltatta a tranz­akció közgazdasági kihatásait. — Az igazgatóság uj tagjaiul megválasztották id. Chorin Ferenc dr.-t, Gratz Gusztáv dr.-t, Reimann Lázárt és ifj. Chorin Ferenc dr-.t. — A közgyűlést követő igazgatósági ü'ésén az igazgatóság elnökévé id. Chorin Ferenc dr.-t, alelnökké pedig Popper-Artberg Bernátot és T-Feíss Fülöpöt válasz­totta meg. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat rendkívüli közgyűlése Zelovich Kornélnak a tranzakció nagy jelentőségét méltató felszólalása után egyhangúlag elfogadta az igazgatóságnak a Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvénytársasággal létesítendő érdekközösségre vo­natkozó javaslatait és igazgatósági tagokul megválasz­totta Popper-Artberg Bernátot és Biró Pál dr.-t. A Klotild tőkeemelése. A Klotild Első Vegyipar Részvénytársaság e hó 25-én tartott rendkívüli közgyű­lésében elhatározta alaptőkéjének 10 millió koronáról 25 millió koronára való felemelését, az uj részvények 4‘3 arányban 250 korona árfolyamon — hozzáadva 25 korona illeték és költség — bocsáttatnak a régi rész­vényesek rendelkezésére. A Wiener Bankverein osztaléka és részvény- tőkeszaporitása. A Wiener Bankverein f. hó 21-én Bécsben tartott közgyűlésén elhatározta, hogy részvé­nyen kint 12°/0 = 48 K osztalék fizettessék. Az alap­tőkét 300,000.000 koronáról 500,000.000 koronára emel­ték föl. , Az Atlantika osztaléka. Az „Atlantika“ Tengerha­józási Részvénytársaság folyó hó 20-án igazgatósági ülést tartott, melyen elnökének, tiszasülyi Polnay Jenő, volt közélelmezési miniszter indítványának megfelelően, el­határozta, hogy a folyó évi julius hó 7-én tartandó köz­gyűlésnek részvényenként 100 K osztalék fizetését fogja javasolni. A Fonciére Általános Biztositó Intézet Széchenyi Bei tálán grór elnök vezetésével megtartott közgyűlésén bemutatta az 1920. évi üzletjelentést. Az intézet összes díjbevételei az 1919-ik évi 53,951.342 36 koronával szemben, 1920-ban 125 millió 531 952 11 koronára, a dij- és egyéb tartalékok 85,1485.96.60 koronáról 107,874.573 25 koronára emelkedtek. Az intézet a múlt évi nyereségből 15°/o (30 K) osztalékot fizet. A Pesti Tőzsde. Kallós János hírlapíró kitünően szerkesztett közgazdasági hetilapjának uj száma igen érdekes tartalommal jelent meg. Kapható a tőzsdékben és az újságárusoknál. A Magyar élet- és járadékbiztosító intézet m. sz. 1920. évi mérlegét 685.500 korona részjegytőke és 6,927.632 korona bruttó díjbevétel mellett 61.848 koro­na tiszta nyereséggel zárja. A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete Tornyai Rezső báró elnöklésével tartotta közgyűlését. Az elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta a Csonka- Magyarországon megmaradt cukorgyárak összetartásé nak szükségességét. Bosányi Endre királyi tanácsos is­mertette a cukoripar helyzetét a háború előtt, a háború alatt és után. A közgyűlés 6 évre megválasztotta elnök­nek Tornyai Rezső bárót, alelnököknek Patzenhofer Kon- rádot és Maier Emi! udvari tanácsost. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Kiadja: a ..FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest V. kér.. Ügynök-utca 8. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents