Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-28 / 31. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 julius 28-án 31. szám SB)f]»biiiamaniamaiiiniiiniiia»iiamoiüniiiaiiiDmaiiiamamninamamaiiiainamamBiiiaiiiaiiiaiiiPiiii tDCÖrJXK T&S! JtJfMWCf WÍQésM. évr*tt ______100 K. Fe l óvna ..........50,K. Kíg yós számol* ftaplia- MA 4M. Madó hív at atban. Városi, politikai és közgazdasági hetilap Fmlmlös mm*wlkm*xtv> i OCLCSÓ Emil Meg fc lentit mlndrnii unom dán. Szűnhess tőség dm htadó hivatal t VI. á«w. Szív-utca mwm SS. m■ dtm Tv Itt fon ........... SSySM tdk intélyes polgára ülj össze szerdáin ennek a városnak a váci-utcai uj városháza díszes közgyűlési termében. Kétszázhatvankét polgár hivatott ezentúl a város ügyeiben utasításokat, direktívákat adni a tanácsnak, amely meggyőződésünk szerint híven és engedelmesen fog a közgyűlés parancsainak! engedelmeskedni. Budapest népe meleg szeretettel kiséri az uj közgyűlés munkáját és sokat vár attól. Szakszerű alkotásokat, a műit rombolásának helyrehozatalát, a város háztartásának! uj felépítését, a lakosság érdekében való szociális intézkedéseket és minél Ikevesebb, ha lehet, semmi politikát. Mert a keresztény és nemzeti irány követelményeinek való érvényszerzés nem politika. Keresztény és magyar az ország, annak kell lennie a fővárosának is és ha a múltban ebben a tekintetben — általánosítani nem szabad, — iimitfr amott hibák estek: volna, a nemzeti érzés felülkereked ésé;nelkl és virágzásának uj levegője van, amely nem hagyhatja érintetlenül a városházát. Tiltakozunk azonban az ellen és nyilván velünk tiltakozik 'az uj közgyiilíélsnek minden tagja az olyan felfogás ellen, hogy a keresztény és nemzeti bányzat akár a bosszú politikája lenne, akár retrográd irányban haladna. Nem keresztény az, akinek lelkét nem a szeretet hatja át mindenkivel szemben, aki ebben a városban becsületesen, a köz javára, hazafiasam dolgozik. De nem szolgálja a nagy ügyet az sem, aki a középkor elmaradottságába akarná visszataszítani ezt a pompásan fejlett várost. De hogyan lehetne ezt feltételezni erről a közgyűlésről, amely a legdemokratikusabb, a legszélesebb alapokon! nyugvó választói jog alapján ül egybe? Hogy lehetne feltételezni erről a közgyűlésről, amelyből száműzve van a virilizmus és amelyben a város lakosságának úgyszólván minden foglalkozási ága kaleidoszkopszerü változatosságban van képviselve? Bs fontos ez akikor, amikor soha nem látott nagy alkotásokat kell létrehoznia ennek a közgyűlésnek. A' legelső feladat a város pénzügyeinek rendezése. Ebbem a tekintetben azonban igen nagy iHönnyebbséggel fog találkozni a közgyűlés, amely meglepetésszerűen fogja hallani majd. hogy a százmilliós deficitnek neki van már irányítva a faltörőkos és elvben a város pénzügyei el is vannak intézve. Háború, bolsevizmus, forradalmak. román megszállás természetesen: meg- roppantották a város életét is, de azok a hónapok, amelyeket a tanács zajtalan és reiklamnél- kiili munkában töltött el, meghozták az eredményt. Bódy polgármester olyan tervet tud a közgyűlés elé terjeszteni, amely a rekonstrukció útját teljes mértékben megnyitja..' A főváros háztartásának helyreállítása ma már csak attól függ, hogy a közgyűlés kemény akarattal álljon oda a megvalósítás nehéz munkájához és az újjáépítés elhatározását (képviselje mindenkivel szemben, bárki legyen is az, olyan erélylyel, a milyet Budapest szeretete csak kiválthat belőle. Aztán jön a még nagyobb feladat. Nemcsak a budgetet keli rendbe hozni, hanem magát a várost is. Az utcáink döcögősek, az aszfalt lyukaiban kitörik a ló lába, a vízvezetékünk felmondja a szolgálatot, csatornahálózatunk elégtelen, villany- és gázmüveink kibővítésre szolgálnak. A tervek minden ügyosztályban a legteljesebb precizitással kidolgozva készen állanak. Csak pénz kell és csak a munkát kell megkezdeni. És ha minden meg van,-akkor következik egy megkezdett világváros további fejlesztése abban az irányban, amelyet évtizedek előtt kezdtek meg a városházán. Nincs ma itt az ideje annak, hogy a káprázatos, csillogó tervek tömegét soroljuk Mikor ezek a sorok napvilágot látnak, Budapest uj törvényhatósági bizottsága már együtt ül és kezébe veszi az 1918 október óta gazdátlanul eleresztett gyeplőt. Örömmel gondolunk erre, mert a törvény és jog uralmának, a felelősség viselőinek visszatérése lesz az a pillanat, amelyben az elnöklő kormánybiztos az ülést megnyitja. A közgyűlési padokon uj emberek ülnek, akik legalább a városházán nagyrészt ismeretlenek. Az a közönség, maga a tisztviselői kar a legtöbbnek nem ismeri eddig való közéleti tevékenységét, dacára annak, hogy a jövőben ezeknek az embereknek nemcsak hatalmi szavuk pillanatban, amikor még ismeretlenek, ragadja meg az alkalmat a Fővárosi Hirlajj, hogy bemutassa őket hizelgésmentesen, igaz tükörben. Helyünk parancsol és igy nincs módunkban terjedelmes életrajzokat adni, megelégszünk, ha sikerülni fog, nehány odavetett, lehetőleg jellemző vonással képüket megfesteni. A Fővárosi Hírlap minden számában fog az olvasó nehány ilyen: portrét találni. Ha hűek lesznek, a közönség érdekeit szolgáltuk és tegföllebb azok részéről érhet bennünket szemrehányás, akit ábrázolnak. Még csak annyit, hogy az adatgyűjtés technikája és a téma aktualitása nem enged semmi néven nevezendő sorrend-tartást. Rendszertelenül következik, majd egymásután az uj városatyák arczképcsarnoka. Reméljük, hogy pár esztendő múlva gazdag pótolni valónk lesz miniden egyes portréhoz abból a tevékenységből, a melyet az uj városatyák a városháza közgyűlési termében fognak kifejteni. Vass József egyetemi tanár, pápai kamarás, nemzetgyűlési képviselő. Kimagasló, vezető egyéniség lesz a városházán: ennyit meg lehet róla jósolni anélkül, hogy a legtávolabbról is csalódás érne bennünket. Hitünk szerint igen díszes jelzőket lehetne adni az ő jövendő városatyai működésének, de sokkal kiválóbb férfiú, semhogy az ilyen előlegekből1 kellene táplálkoznia. A keresztény, nemzeti és egyben szociális iránynak egyik legjelentősebb és legrégibb harcosa, akinek fegyvereit komoly megfontolás után elszánt akarat irányítja. Kiváló szónok és beszédeiből árad a filozofikus: tudás, a szociális-érzés. Minden gondolata logikán épül, de előbb egy meleg, érző szív tisztitó kohóján metay keresztül. Testében a férfias erő kifejezője, értelmet csillogó szemekkel1, jóságos arckifejezéssel, kellemes, megnyerő hanggal. Vass József különben Sárváron született, beszédjében finoman meg is érzik ennek a vidéknek az erős kiejtése. Középiskoláit Győrött és, Székes- fehérváron, egyetemi tanulmányait pedig Rómában végezte, ahol három esztendeig filozófiát, négy eszfel, ma, amikor az uj közgyűlést melegen üdvözöljük, csak azt kérjük, nyissák meg sietve a munka lehetőségeinek kapuját, amely mögött álombéli szépségek, egy hatalmas, diadalmas magyar főváros tüneményes képe fog eléjük tárulni. tendeig pedig teológiát hallgatott. Ott is szentelték fel, majd mikor hazajött, Adonyban lett káplán, ahol azonban csak 15 hónapot töltött. Kvalitásai egyházi elöljáróinak is hamarosan feltűntek és nemsokára más missiót szántak neki. Székesfehérvárra került, ahol élőbb, 7 hónapon át, hitoktató volt, majd a hittudományi főiskola tanára lett. Itt kezdett kibontakozni társa dalin i tevékenysége is, amelynek során megcsinálta a fehérvári Szent Irnre-kollégiumot, kiépítette a népszövetséget és amellett lapot szerkesztett. Mint lapszerkesztőnek is jelentős sikerei vannak, írásai közkedveitek és följegyzésre érdemes, hogy még fehérvári publicista korában megírta az. ezr^dj) v e z y r ci k- k e t. Hogy a közigazgatás labirintusában nem teljesen járatlan, meg kell említenünk, hogy társadalmi tevékenységének elismeréseként iehérmegye törvény- hatósági bizottsági taggá választotta és igy a vármegye életében is élénken részt vett. 1911-ben hívták meg a budapesti Szent Imre-kollégium igazgatójának ési ebben a minőségében, ahol elévülhetetlen érdemei vannak, 1912-ben kezdte meg a kollégium Ráday-utcai palotájának építtetését, amelyet méigi 1913-ban, tehát a háború kitörése előtt sikerült befejezni. Egyetemi tanár a múlt esztendő augusztusában lett. Irodalmi munkásságából megemlítjük a Magyarok vigasztalása cimü 1916-ban írott könyvét és Szent Ágoston fordítását. A nemzetgyűlési választások óta a politikai életben, amelyben már évek óta részt vett, vezető szerepet játszik. A mai kormányzó-pártnak egyik ékessége és a parlamentben is minden szavának súlya van. Fokozottan igy lesz és igy kell ennek lennie Budapest törvényhatósági bizottságában, ahol Vaiss József nag3r kedvvel kezdi meg majd tevékenységét. Bölcsen, szociális gondolattal telitetten nézi a város ügyeit és ismeri nagyon jól, hogy a városházán nagy koncepciójú emberek dolgoztak eddig is és úgy tartja, hogy amit ők elkezdtek, azt kell kiépíteni keresztény és nemzeti irányban, de hasonlóan nagy koncepciók mellett. Ereky Károly volt közélelmezési miniszter, nemzetgyűlési képviselő. Ereky Károly, mint a keresztény és nemzeti gondolat intranzigens képviselője jön a közgyűlési terembe. Hajthatatlan, kemény ember, \amikor elvekről van szó, ilyenkor alkudozásra nem hajlandó, de ott van minden gondolatnak a támogatásánál, ahol a köznek, vagy jóravaló embereknek segítségére lehet. Nyíltan antiszemita, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne ismerne el olyan értékeket, ame'l/yeket a zsidóság vet felszínre. Fegyvereinek erejét tudományos készültsége adja meg. Amily könnyed, színes és szellemes egy-egy beszéde, ép annyira nem demagóg, sőt ellenkezőleg, közgazdasági tudással vértezett. A városházán a keresztény és nemzeti gondolat megvalósításának legkérlelhetetlenebb ellenőre lesz. Emellett azonban két különösen fontos feladat vár rá. Az egyik: a főváros jajvára $h uj városatyán Kik intézik Budapest sorsát? lesz a város ügyeiben Jp egyben nagyrészben jeles értékeket fognak majd felmutatni. Ebben a KétszdzhotuanRét
