Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-06-09 / 24. szám

Budapest 1920. június 9. 3 kívánja foglalkoztatni s a státuszba való felvé­telt egy pár évre lezárni. A főváros üzemeinek védelme. A városi reform gerinceként ann:,k az elvnek a biztosítását kívánja biztosittatn*. hogy a váro­sok olyan helyzetbe hozassanak, hegy a jövőben spécii lis feladataiknak minden változó politikai áramlattól függetlenül a legjobban megfelelhes­senek. Minthogy pedig a városok a jövőben köz­hatalmi bevételeiket aligha fokozhatják, szük­ségleteik fedezésénél saját kereseti tevékenysé­gükre le áznék utalva, k végből a közcélú üzemek városi kezelésbevételét és jobb k'használását ajánlja és mindem meggyanusitás ellenére, bátran rá mer mutatni, fővárosunk méltatlanul meghur­colt üzemeire, ezek között első sorban a világí­tási üzemekre, amelyek minden gáncs és agyon- csépel't kritika ellenére, büszkén hivatkozhatnak arra, hogy a háború és az ezt követő még sú­lyosabb évek hihetetlenül nehéz gazdasági vi­szonyai között egyetlen napra sem kellett üze­meiket felfüggeszteni, vagy beszüntetni, amire még Berlin vagy Pár is sem hivatkozhatik. Jö­vedelmezőségük pedig olyan volt, hogy minden adóemelés nélkül módot adtak a fővárosnak fo­kozottabb gazdasági és kulturális kiadásáénak a fedezésére,’ mind a mellett, hogy az üzemek egy-; általán nem éltek vissza monopolisztikus hely­zetükkel és hogy az árak mindig mélyen alul­maradtak a hasonlít hatatlanul kedvezőbb terme­lési viszonyok között dolgozó Pécs városi üze­meinek árainál. Mai is az a helyzeti, hogy ezek az árak a bécsinél jóval alacsonyabbak. A tanácsi szervezet fenntartása. A városoknak erre a gazdálkodási tevékeny­ségre való utaltsága teljesen szükségessé teszi a tanácsi (municipiális) szervezet fenntartását, sőt szélesebb alapokon való fejlesztését, az egyéni intézkedési jog és felelősség intenzív kiterjesz­tését, mert a változó áramlatok és egyes csopor­tok tulhatalmát csak erős tanácsi (önkormány­zati) szervezettel lehet, megakadályozni, amely­nek további hathatós támogató eszközei egyéb­ként a jő választási rendszer, kötelező szava­zással és méltányos kisebbségi képvselettel. A jó választási rendszer. A jó választási rendszer azi, amely egyrészt biztosítja a demokratikus fejlődésnek megfele­lően a köz szempontjából értékes elemek minden osztályának és rétegeinek minél kiterjedtebb mértékben való érvényesülését; másrészt szük­séges gátakat szab a szélsőséges és minden meg- gondoltsüg nélkül, mindenáron újítani, s'öt felfor­gatni akaró és a felelősség érzetétől is kevésbbé áthatott elemek érvényesülésének. Az országos választójog szempontjából is igen körültekintő, gondos kiválasztás tárgyává kell tenni azokat a rétegeket és elemeket., amelyeket az alkotmány úgynevezett bástyái közé felvenni akarunk, ne­hogy a minden körülmények között biztosítandó demokratikus haladás helyett az anarchiának nyissunk kapukat, mint ezt a közelmúlt szomorú eseményei mutatják. Még az országos választó­jog korlátáin belül is szákit end ők azonban a köz­ségi és városi választón jog határai. A központi kor m ány h at Óságoknál erős de­centralizációt tart szükségesnek, a kisebb jelen­tőségű ügyek és az alacsonyabb vagy kezdő rang- osztályú tisztviselők kizárásával és azt ajánlja, hogy központi, kormányhatósági szolgálatra csak megfelelő hosszabb külszolgálat után és csak magasabb rangosztályba lehessen tisztviselőket kinevezni; ekként lehető, sőt .szükséges lenne önállóbb hatáskörrel ruházni fel úgy az egyéne­ket, mint az egyes ügyosztályokat. _ A közigazgatási bíráskodás rendszerét kiépí­tendőnek tartja két, esetleg három tagozatban és ennek hatáskörébe lentiének utailandók a tisztvi­selők fegyelmi ügyei ilsi. I—ROY AL-ORFEUM ~ MINDEN ESTE FÉL 8 0RAK0R Szenzációs uj műsor. Kőváry Gyula vendégfelléptével Bolondokháza a r U Kpam utalványok. FLEINER JENŐ ÉS TÁRSA Mindennemű használt és uj zsákok vétele és eladása. Telefon 119-76. Budapest V., Percei avrór-io.- 4. Rözgyuiés-pólló - Kánikulában Aggságoskodás a víz miatt A tanács tagjai lassan gyülekeznek és utolsónak jelenik meg Bódy Tivadar polgármester. Akkor már nagyjában áll a vita. mint egy kisgazda-ország fővárosi tanácsnokaihoz illik, a termésről, no meg az esőről, ami nincs. Az első közgyűlés-pótló óta különben nagy és szervi változások nincsenek. Mind­össze a kormánybiztos óriás-székét cserélték ki va­lamivel kisebbre, amely azonban még mindig méltóan reprezentálja az elölülő tekintélyét. De meg kellett lennie ennek a változásnak abból az egyszerű ok­ból, mert a használatból kivont szék úgy körül­ölelte a kormánybiztos fejét, hogy se jobbra, se balra nem láthatott, csak egyenesen előre lehetett belőle nézni, pont É d e s tanácsnok szeme közé. Sipőcz kormánybiztos különben parentálások- kal kezdi. L ó c z y Lajost, Á b r á n y i Kornélt, de leg&zomoriibban a békét búcsúztatja el. Aztán be­jelenti, hogy a fővárosi választásokról szóló törvény- javaslat tárgyalása a parlamentben jelentékenyen előrehaladt és igy közelebb jutottunk a ponthoz, ami­kor a közgyűlés összeülhet... —. . . és tisztújító széket tarthat . . . — gondolták, de nem mondták némelyek. És megkezdődik a ,,tárgyalás“, ami abban áll, hogy a kormánybiztos egymásután hívja ki a „fe- lelö“-ket: — Bukovszky tanácsnok ur! —Bérezel tanácsnok ur! — Réuyi tanácsnok ur! Valami különös iskolás ize van ennek, de még inkább a referátumoknak, amelyek már átmentek a tanácsülésen, tárgyaik megjelentek a lapokban. Semmi újság, semmi szenzáció, semmi élénkség. A kormánybiztos hiába igyekszik animálni a tanácsnok urakat: — Kiván valaki hozzászólani? Nem, nem kiván senki. Mindenki abban a véle­ményben van, hogy amit a tanácsban egyszer már átrágtak, nincs értelme, hogy a nyilvánosság előtt emésszék meg. A leghosszabb előterjesztés Bukovszk y ta­nácsnoké, aki félóráig tartó névsort olvas feli. Orvo­sok és szülésznők nevei. Oklevélkihirdetés. Szinte egy kis ebédutáni bóbiskolás.ra vágyik az ember a nevek ritmustalan zuhatagában. Bukovszky megértő lélek és mintegy mentegetődzve szépen megköszöni, hogy figyelmükkel megajándékozták. Peregnek a tárgyak, Bérezel elmondja az óbudai Magyar Korona esetét, S a 11 a y telekügyek­ről beszél, P é n y i az omnibuszról, és a tekintetes tanács tagjai a frissen felszolgált viz élvezetébe me­rülnek. Végre egy módosítás. B u z á t h tanácsnok elmondja, hogy a tiz év előtt megállapított tandija­kat fel kell emelni. Az emelési tervezet megjelent a hivatalos lapban. Közben azonban a kultuszminiszter a magánvizsgákra vonatkozólag eitérö rendelkezést .tett, amely szerint a fővárosnak is ki kellett korri­gálni a maga tervezetét. Marher tanácsnok mentegetődzéssel kezdi, amikor a vágódijak felemeléséről szól: — Tudom, hogy a javaslat, amelyet hozok, el­lenszenves. Én magam is szívesebben jönnék árle­szállítással, mint áremeléssel, de ... De muszáj mindent emelni és a közgyűlés-pótló tényleg mindent föl is emelt. Csupor tanácsnok a kórházakról mond jere- miádot. A betegápolási dijakat még mindig nem emelték tel, hiába volt minden kilincselés, hiába min­den kérés, minden beadvány. «— Ma húsz koronát fizetnek naponta, persze azt is csak aki akar. Sok a szegénységi bizonyítvány. A havi ráfizetés 5—6—700,000 korona. Az esztendő eddig lezajlott részében ez a ráfizetés négy-öt mil­liót tesz ki. Most aztán csoda történt. V á r o s y tanácsnok referált a vizdijaknak uiabb négyszeresre való emelé­séről. A kormánybiztos még meg se kérdezte, hogy kiván-e valaki hozzászólani, amikor Bódy polgár- mester interpellációt intézett a tanácsnokhoz, amiből aztán olyan pergő vita keletkezett, hogy az igazi közgyűlés is megirigyelhette volna. Történt pedig színre alkalmazva a következőképpen: Bódy; A felső emeleteken megint nincs viz. Mi az oka ennek? A kormánybiztos ur is említette, hogy a Várban is panaszkodnak, hogy nincs viz. Városy : A vizmiitelepen kisebb defektus* történt, ez okozhatta, de különben ezidőtájt minden esztendőben bajok voltak a vízzel a vízállás miatt. B u z á t h : A legfőbb ok az, hogy a nyári fo­gyasztás mindig nagyobb, mint egyébkor. Most kü­lönben szokatlanul magas a Duna. Ha nem lenne ilyen magas a vízállás, akkor még rosszabbul áll­nánk. Bódy: Szomorú d o log! M a g a s a v i z- á 11 á s és m é g i s b a i o k vannak! — Mi lesz júliusban? B u z á t h : Még rosszabb lesz a hely­zet! Megeshet! k, hogy naponta csak egy óra li o s s z a t lesz viz. Bódy; Intézkedni kell, hogy a vízvezetéket, mint az előbbi években, most is bizonyos órákban elzárják. A közönséget pedig figyelmeztetni kell. hogy takarékoskodjék a vízzel. Mi van a vízvezeték kibővítésével? Városy: Még a teriiletkisajátitási engedélyt kell megszerezni. Bódy: Meg kell sürgetni a dolgot. Városy: Nagy baj az Ls, hogy a házakban levő vezetékek igen rossz karban vannak. Bódy: A kibővítés sürgősebb, mint a karban­tartás. Kérem a tanácsnok urat, hogy a kibővítési munkálatok miegkfezdése iránt m i- előbb intézkedjék. Ha nem sietünk vele, katasztrófák történhetnek. V áros y: Meg fogom tenni a szükséges intéz­kedéseket. B u z á t h : Az egész világon a mi vízvezeté­künk a legjobb.-Marher: Nagy a vízpazarlás, azon kell se­gíteni. Még két műsoron kívüli szám volt. Az egyik a Krisztina-téri nyári színház bérletének ügye, ame­lyet Kemény Géza tanácsnok adott elő. A Krisz­tina-téri Színházat a Várszínházzal együtt tudva­levőleg az Opera és Nemzeti Színház intendánsa bé­relte ki annak idején lés a fővárosnak félesztendős felmondási jogot biztosítottak. A Krisztina-téri Szín­házat Sebestyén Géza temesvári színigazgató bérli és most a kultuszminiszter is felkérte a fővá­rost, hogy Sebestyén szerződését három évre liosz- szabbitsa meg, mert ennek a színháznak „nemzeti szempontból rendkívül fontos missziója van.“ A közgyűlés-pótló hozzá is járult a szerződés meg­hosszabbításához és igy Sebestyénék 1923-ig játsz­hatnak Budán. , A másik miisoronkivüli számot Bukovszky tanácsnok terjesztette elő. Elmondta, hogy a fővá­rosi alkalmazottak segítő alapja nem tud elég köl­csönt adni, pedig mind sűrűbb a kérés. Java­solja tehát, hogy a tiszti nyugdíjalapból adjanak köl­csön a segítő alapnak 300,000 koronát. — Helyes — mondta mindenki és ezzel vége is volt az ülésnek. Kint a folyosón Bérezel tanácsnok megfogja Vita tanácsnokot. Azt mondja: — Milyen jó dolgod lett egyszerre. Eddig min­dig a Vitát zárták be. Most nincs vita, nem lehet bezárni... • • • Kombinációk és pletykák. Az uj közgyűlés negy­ven napon, belül tisztújító széket tart — mondja az uj választási törvény. Olyan nagy általánosságban mondja azonban ezt ki. hogy esetleg csak majd az ősszel kerül rá a sor a restaurációra. A kombi­nációk és a pletykák azonban már megindultak. Ki lesz az uj polgátrmester? Marad-e Bódy? Ha nem mlatrad, ki következik? Kik lesznek az uj al­polgármesterek? Kik buknak ki a tanácsból? A kom­binációk hetek előtt már egészen a szertelenségekbe csaptak át. Már hallani sem akartak másról, mint három-négy1 lépcsőfoknak az átugrásáról. Polgár- mester csak tanácsjegyzőből lehet, alpolgármeste­rek a fogalmazókból, a tanácsnokok pedig segéd- íogailmazókból lesznek. így folyt a játék a város­házán. A politikai pártokban azonban sokkal komo­lyabb, érettebb módon fogják Sfel a dolgot nem találják, hogy pár hetes politikai statisztálás arra predesztinálna, hogy magas hivatalos álláshoz jus­son. De nem is akarják a mai tanácsot szőröstül- bőröstül megenni. Érdemeket, becsületet, évtizedes munkát mindenki megbecsül. Az uj közgyűlés nem fog embe<revökből állami és igy a vakmerő remé­nyeket Le kell maid szállítani. Néhány érdemes fő-

Next

/
Thumbnails
Contents