Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-06-09 / 24. szám
Budapest 1920. június 9. 3 kívánja foglalkoztatni s a státuszba való felvételt egy pár évre lezárni. A főváros üzemeinek védelme. A városi reform gerinceként ann:,k az elvnek a biztosítását kívánja biztosittatn*. hogy a városok olyan helyzetbe hozassanak, hegy a jövőben spécii lis feladataiknak minden változó politikai áramlattól függetlenül a legjobban megfelelhessenek. Minthogy pedig a városok a jövőben közhatalmi bevételeiket aligha fokozhatják, szükségleteik fedezésénél saját kereseti tevékenységükre le áznék utalva, k végből a közcélú üzemek városi kezelésbevételét és jobb k'használását ajánlja és mindem meggyanusitás ellenére, bátran rá mer mutatni, fővárosunk méltatlanul meghurcolt üzemeire, ezek között első sorban a világítási üzemekre, amelyek minden gáncs és agyon- csépel't kritika ellenére, büszkén hivatkozhatnak arra, hogy a háború és az ezt követő még súlyosabb évek hihetetlenül nehéz gazdasági viszonyai között egyetlen napra sem kellett üzemeiket felfüggeszteni, vagy beszüntetni, amire még Berlin vagy Pár is sem hivatkozhatik. Jövedelmezőségük pedig olyan volt, hogy minden adóemelés nélkül módot adtak a fővárosnak fokozottabb gazdasági és kulturális kiadásáénak a fedezésére,’ mind a mellett, hogy az üzemek egy-; általán nem éltek vissza monopolisztikus helyzetükkel és hogy az árak mindig mélyen alulmaradtak a hasonlít hatatlanul kedvezőbb termelési viszonyok között dolgozó Pécs városi üzemeinek árainál. Mai is az a helyzeti, hogy ezek az árak a bécsinél jóval alacsonyabbak. A tanácsi szervezet fenntartása. A városoknak erre a gazdálkodási tevékenységre való utaltsága teljesen szükségessé teszi a tanácsi (municipiális) szervezet fenntartását, sőt szélesebb alapokon való fejlesztését, az egyéni intézkedési jog és felelősség intenzív kiterjesztését, mert a változó áramlatok és egyes csoportok tulhatalmát csak erős tanácsi (önkormányzati) szervezettel lehet, megakadályozni, amelynek további hathatós támogató eszközei egyébként a jő választási rendszer, kötelező szavazással és méltányos kisebbségi képvselettel. A jó választási rendszer. A jó választási rendszer azi, amely egyrészt biztosítja a demokratikus fejlődésnek megfelelően a köz szempontjából értékes elemek minden osztályának és rétegeinek minél kiterjedtebb mértékben való érvényesülését; másrészt szükséges gátakat szab a szélsőséges és minden meg- gondoltsüg nélkül, mindenáron újítani, s'öt felforgatni akaró és a felelősség érzetétől is kevésbbé áthatott elemek érvényesülésének. Az országos választójog szempontjából is igen körültekintő, gondos kiválasztás tárgyává kell tenni azokat a rétegeket és elemeket., amelyeket az alkotmány úgynevezett bástyái közé felvenni akarunk, nehogy a minden körülmények között biztosítandó demokratikus haladás helyett az anarchiának nyissunk kapukat, mint ezt a közelmúlt szomorú eseményei mutatják. Még az országos választójog korlátáin belül is szákit end ők azonban a községi és városi választón jog határai. A központi kor m ány h at Óságoknál erős decentralizációt tart szükségesnek, a kisebb jelentőségű ügyek és az alacsonyabb vagy kezdő rang- osztályú tisztviselők kizárásával és azt ajánlja, hogy központi, kormányhatósági szolgálatra csak megfelelő hosszabb külszolgálat után és csak magasabb rangosztályba lehessen tisztviselőket kinevezni; ekként lehető, sőt .szükséges lenne önállóbb hatáskörrel ruházni fel úgy az egyéneket, mint az egyes ügyosztályokat. _ A közigazgatási bíráskodás rendszerét kiépítendőnek tartja két, esetleg három tagozatban és ennek hatáskörébe lentiének utailandók a tisztviselők fegyelmi ügyei ilsi. I—ROY AL-ORFEUM ~ MINDEN ESTE FÉL 8 0RAK0R Szenzációs uj műsor. Kőváry Gyula vendégfelléptével Bolondokháza a r U Kpam utalványok. FLEINER JENŐ ÉS TÁRSA Mindennemű használt és uj zsákok vétele és eladása. Telefon 119-76. Budapest V., Percei avrór-io.- 4. Rözgyuiés-pólló - Kánikulában Aggságoskodás a víz miatt A tanács tagjai lassan gyülekeznek és utolsónak jelenik meg Bódy Tivadar polgármester. Akkor már nagyjában áll a vita. mint egy kisgazda-ország fővárosi tanácsnokaihoz illik, a termésről, no meg az esőről, ami nincs. Az első közgyűlés-pótló óta különben nagy és szervi változások nincsenek. Mindössze a kormánybiztos óriás-székét cserélték ki valamivel kisebbre, amely azonban még mindig méltóan reprezentálja az elölülő tekintélyét. De meg kellett lennie ennek a változásnak abból az egyszerű okból, mert a használatból kivont szék úgy körülölelte a kormánybiztos fejét, hogy se jobbra, se balra nem láthatott, csak egyenesen előre lehetett belőle nézni, pont É d e s tanácsnok szeme közé. Sipőcz kormánybiztos különben parentálások- kal kezdi. L ó c z y Lajost, Á b r á n y i Kornélt, de leg&zomoriibban a békét búcsúztatja el. Aztán bejelenti, hogy a fővárosi választásokról szóló törvény- javaslat tárgyalása a parlamentben jelentékenyen előrehaladt és igy közelebb jutottunk a ponthoz, amikor a közgyűlés összeülhet... —. . . és tisztújító széket tarthat . . . — gondolták, de nem mondták némelyek. És megkezdődik a ,,tárgyalás“, ami abban áll, hogy a kormánybiztos egymásután hívja ki a „fe- lelö“-ket: — Bukovszky tanácsnok ur! —Bérezel tanácsnok ur! — Réuyi tanácsnok ur! Valami különös iskolás ize van ennek, de még inkább a referátumoknak, amelyek már átmentek a tanácsülésen, tárgyaik megjelentek a lapokban. Semmi újság, semmi szenzáció, semmi élénkség. A kormánybiztos hiába igyekszik animálni a tanácsnok urakat: — Kiván valaki hozzászólani? Nem, nem kiván senki. Mindenki abban a véleményben van, hogy amit a tanácsban egyszer már átrágtak, nincs értelme, hogy a nyilvánosság előtt emésszék meg. A leghosszabb előterjesztés Bukovszk y tanácsnoké, aki félóráig tartó névsort olvas feli. Orvosok és szülésznők nevei. Oklevélkihirdetés. Szinte egy kis ebédutáni bóbiskolás.ra vágyik az ember a nevek ritmustalan zuhatagában. Bukovszky megértő lélek és mintegy mentegetődzve szépen megköszöni, hogy figyelmükkel megajándékozták. Peregnek a tárgyak, Bérezel elmondja az óbudai Magyar Korona esetét, S a 11 a y telekügyekről beszél, P é n y i az omnibuszról, és a tekintetes tanács tagjai a frissen felszolgált viz élvezetébe merülnek. Végre egy módosítás. B u z á t h tanácsnok elmondja, hogy a tiz év előtt megállapított tandijakat fel kell emelni. Az emelési tervezet megjelent a hivatalos lapban. Közben azonban a kultuszminiszter a magánvizsgákra vonatkozólag eitérö rendelkezést .tett, amely szerint a fővárosnak is ki kellett korrigálni a maga tervezetét. Marher tanácsnok mentegetődzéssel kezdi, amikor a vágódijak felemeléséről szól: — Tudom, hogy a javaslat, amelyet hozok, ellenszenves. Én magam is szívesebben jönnék árleszállítással, mint áremeléssel, de ... De muszáj mindent emelni és a közgyűlés-pótló tényleg mindent föl is emelt. Csupor tanácsnok a kórházakról mond jere- miádot. A betegápolási dijakat még mindig nem emelték tel, hiába volt minden kilincselés, hiába minden kérés, minden beadvány. «— Ma húsz koronát fizetnek naponta, persze azt is csak aki akar. Sok a szegénységi bizonyítvány. A havi ráfizetés 5—6—700,000 korona. Az esztendő eddig lezajlott részében ez a ráfizetés négy-öt milliót tesz ki. Most aztán csoda történt. V á r o s y tanácsnok referált a vizdijaknak uiabb négyszeresre való emeléséről. A kormánybiztos még meg se kérdezte, hogy kiván-e valaki hozzászólani, amikor Bódy polgár- mester interpellációt intézett a tanácsnokhoz, amiből aztán olyan pergő vita keletkezett, hogy az igazi közgyűlés is megirigyelhette volna. Történt pedig színre alkalmazva a következőképpen: Bódy; A felső emeleteken megint nincs viz. Mi az oka ennek? A kormánybiztos ur is említette, hogy a Várban is panaszkodnak, hogy nincs viz. Városy : A vizmiitelepen kisebb defektus* történt, ez okozhatta, de különben ezidőtájt minden esztendőben bajok voltak a vízzel a vízállás miatt. B u z á t h : A legfőbb ok az, hogy a nyári fogyasztás mindig nagyobb, mint egyébkor. Most különben szokatlanul magas a Duna. Ha nem lenne ilyen magas a vízállás, akkor még rosszabbul állnánk. Bódy: Szomorú d o log! M a g a s a v i z- á 11 á s és m é g i s b a i o k vannak! — Mi lesz júliusban? B u z á t h : Még rosszabb lesz a helyzet! Megeshet! k, hogy naponta csak egy óra li o s s z a t lesz viz. Bódy; Intézkedni kell, hogy a vízvezetéket, mint az előbbi években, most is bizonyos órákban elzárják. A közönséget pedig figyelmeztetni kell. hogy takarékoskodjék a vízzel. Mi van a vízvezeték kibővítésével? Városy: Még a teriiletkisajátitási engedélyt kell megszerezni. Bódy: Meg kell sürgetni a dolgot. Városy: Nagy baj az Ls, hogy a házakban levő vezetékek igen rossz karban vannak. Bódy: A kibővítés sürgősebb, mint a karbantartás. Kérem a tanácsnok urat, hogy a kibővítési munkálatok miegkfezdése iránt m i- előbb intézkedjék. Ha nem sietünk vele, katasztrófák történhetnek. V áros y: Meg fogom tenni a szükséges intézkedéseket. B u z á t h : Az egész világon a mi vízvezetékünk a legjobb.-Marher: Nagy a vízpazarlás, azon kell segíteni. Még két műsoron kívüli szám volt. Az egyik a Krisztina-téri nyári színház bérletének ügye, amelyet Kemény Géza tanácsnok adott elő. A Krisztina-téri Színházat a Várszínházzal együtt tudvalevőleg az Opera és Nemzeti Színház intendánsa bérelte ki annak idején lés a fővárosnak félesztendős felmondási jogot biztosítottak. A Krisztina-téri Színházat Sebestyén Géza temesvári színigazgató bérli és most a kultuszminiszter is felkérte a fővárost, hogy Sebestyén szerződését három évre liosz- szabbitsa meg, mert ennek a színháznak „nemzeti szempontból rendkívül fontos missziója van.“ A közgyűlés-pótló hozzá is járult a szerződés meghosszabbításához és igy Sebestyénék 1923-ig játszhatnak Budán. , A másik miisoronkivüli számot Bukovszky tanácsnok terjesztette elő. Elmondta, hogy a fővárosi alkalmazottak segítő alapja nem tud elég kölcsönt adni, pedig mind sűrűbb a kérés. Javasolja tehát, hogy a tiszti nyugdíjalapból adjanak kölcsön a segítő alapnak 300,000 koronát. — Helyes — mondta mindenki és ezzel vége is volt az ülésnek. Kint a folyosón Bérezel tanácsnok megfogja Vita tanácsnokot. Azt mondja: — Milyen jó dolgod lett egyszerre. Eddig mindig a Vitát zárták be. Most nincs vita, nem lehet bezárni... • • • Kombinációk és pletykák. Az uj közgyűlés negyven napon, belül tisztújító széket tart — mondja az uj választási törvény. Olyan nagy általánosságban mondja azonban ezt ki. hogy esetleg csak majd az ősszel kerül rá a sor a restaurációra. A kombinációk és a pletykák azonban már megindultak. Ki lesz az uj polgátrmester? Marad-e Bódy? Ha nem mlatrad, ki következik? Kik lesznek az uj alpolgármesterek? Kik buknak ki a tanácsból? A kombinációk hetek előtt már egészen a szertelenségekbe csaptak át. Már hallani sem akartak másról, mint három-négy1 lépcsőfoknak az átugrásáról. Polgár- mester csak tanácsjegyzőből lehet, alpolgármesterek a fogalmazókból, a tanácsnokok pedig segéd- íogailmazókból lesznek. így folyt a játék a városházán. A politikai pártokban azonban sokkal komolyabb, érettebb módon fogják Sfel a dolgot nem találják, hogy pár hetes politikai statisztálás arra predesztinálna, hogy magas hivatalos álláshoz jusson. De nem is akarják a mai tanácsot szőröstül- bőröstül megenni. Érdemeket, becsületet, évtizedes munkát mindenki megbecsül. Az uj közgyűlés nem fog embe<revökből állami és igy a vakmerő reményeket Le kell maid szállítani. Néhány érdemes fő-
