Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-04-21 / 17. szám

3 Budapest, 1920 április 21. Hiszen ez egyike azon ügyosztályoknak, ahol a leg­kevesebbet lehet produkálni. Most már értem, miért szeretne mielőbb sza­badulni. — Tanítókat vagy tanítónőket ide vagy amoda rakosgatni, ez csak nem produktiv munka? — foly­tatja most már zsördölődve. Az uj városháza kapujában kezét nyújtja és ér­zem, hogy megfontoltan, nem könnyelműen mondja: — Ezen a helyen csaik egy ember tudott szépet produkálni: B á r c z y István. Ezt ma nem mindenki meri megmondani. B li­es á t h János meri. Pogány Béla. Júliusra várják az uj magisztrátust Izgalmak a belügyminiszter törvényjavaslata korül — A budapesti képviselők a kockarend­szer ellen — A tanács kommünbeli „működése“ Körséta a városházán A városháza csöndjét, sőt immár halálos tespedt- ségét uj izgalmak kavarják föl. A szenzációk szenzá­ciója természetesen az uj községi választási törvény- javaslat, amely tagadhatatlan meglepetéseket ho­zott és pedig legelső sorban a Keresztény Nemzeti Egyesülés ma kissé bizonytalan jövőjű városi bi­zottságában. Ez a városi bizottság nyugodtan dol­gozott, amikor egyszer — hogy úgy mondjuk, — ketté szakadt alatta a pad. ök a városi dolgokkal bíbelődtek komolyan és gyanútlanul, az országos dolgokkal nem is igen törődve, amikor azon vették észre magukat, hogy a pártban szakadás állott be. Sokan még ebben a pillanatban sem tudják, hogy mit csináljanak, hova menjenek, hova tartoznak: a Wenckheim-palótába-e, vagy a Károlyi-palotába-e? A városi bizottság elnöke, Mahumka Imre, ott maradt Eriedrich-ékkal együtt, de vájjon hogy fog­nak csoportosulni a kommunális ügyekkel foglalko­zók, az ebben a pillanatban még nincs eldöntve. A budapesti nemzetgyűlési képviselők közül csak \V e i s s Konrá'd maradt Eridrich-ékkel, ellenben a nagy párttal kell továbbra is mennie Sipőcz Jenő dr. kormánybiztosnak, aki egyik lelke volt a városi bizottságnak, de ha ő ellenzékbe menne, le kellene mondania a kormánybiztosságról. A nagy párttal van U s e t t y Ferenc nemzetgyűlési képviselő is, aki pe­dig a városi politika egyik legagilisabb művelőjének ígérkezik. A városi dolgokkal foglalkozó politikusok körében különben mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a két párt között városi dolgokban, de különö­sen a községi választások tekintetében együtt­működés jöjjön létre, amit annál is fontosabbnak tartanak, mert ellenkező esetben ,a keresztény pártok szétforgácsolódása és egymás ellen való küzdelme révén a liberális pártok a községi választásokon igen k ö n y- nyen kicsavarhat n á k k e?. ü k b ő 1 a m á r biztosra vett győzelmet. Ezzel a törek­véssel el 1 eh tétben áll a pártvezérek véleménye, akik mint a Fővárosi Hirlap mai számában megje­lent Huszár Károly és Friedrich Isván-féle nyilatkozatokból is kiderül, mereven e 1 z á í- k óznak a két pártnak minden együtt­működésétől. Ami most már ;a városi bizottság csalódását illeti, az abban áll, hogy bár ök határozottan elve­tették a Folkusházy-féle kockarendszeres vá­lasztást, a belügyminiszter törvényjavaslata mégis hatvian választókerületre osztja Budapestet. Ez nem elégiti ki a budapesti nemzetgyűlési képviselőket sem és mi arról értesülünk, hogy a törvényjavaslat tár­gyalásánál a KNE-hez tartozó budapesti képviselők tilta­kozni fognak a kockarendszer ellen. A tanács körében a törvényjavaslatnak az äz intézkedése kelti természetesen a legnagyobb emó­ciót, hogy a javaslat a törvényhatósági bi­zottság össze ülése után negyven napon belül elrendeli a restaurá­ciót. A, .tanács tágjainak mandátuma tehát, dacára annak, hogy annak idején 1921 év végéig választot­ták meg őket, megszűnik. Ez tehát normális számítás szerint azt jelenti, hogy Budapestnek legkésőbb julius végéig uj magisz­trátusa lesz. Hogy milyen, az természetesen megint attól függ, hogy mi lesz a községi választások eredménye. A mai auspiciumok mindenesetre olyanok, hogy a t a- n á c s tagjai közül neh á n y an ki b u k- n a k. nagy felforgatásra azonban senki sem számit. Itt jegyezzük meg, hogy az uj törvényhatósági bi­zottságnak mandátuma 1922. év végéig tart és leg­főbb hivatása az uj fővárosi törvény előkészítésé lesz. A városháza problémáinak homlokterében a ta­nács beosztásában történt változások állanak. B u- /. á t h János dr. a közoktatási ügyosztály, Városy Gyula a világítási és vízvezetéki, Bukovszk y Viktor az elnöki ügyosztály és Kerné n y Géza dr. a szociálpolitikai ügyosztály élére került. Mint érde­kességet említjük meg, hogy Buzáth tanácsnok nincs beosztva egyik alpolgár­mesteri csoportba se, hanem egyedül s közvetlenül a polgármestertől függ. Sokat beszélnek Sipőcz Jenő dr. kormánybiz­tosnak főpolgármesterré törtért kinevezéséről is. Úgy tudjuk, ez B ó d y Tivadar dr. polgármesterre nézve nem jelent semmi mellöztetést, meirt a pol­gármester már előbb lemondott a helyettes főpolgár- mesterségről. Ez a tény azonban mindenesetre azt foglalja magában, hogy a kormánybiztos­nak még az eddiginél is jele n t ő s e b b h a t á iskö r, adott a k jo r m á n y. Esemény még az is, hogy a tanács a kommiiii alatt való magaviseleté dol­gában vizsgálatot kért maga ellen, amit a keresztény párt körében meglehetősen epésen kommentálnak. Azt mondják, hogy a tanács megle­hetősen későn gondolta rá magát erre az „elhatá­rozó“ lépésre. Előbb elevenek és holtak fölött Ítél­kezett, felelősségire vont mindenkit, csak önmagával szemben tartotta fölöslegesín/ek -a Vizsgálatot. A tanács tagjai különben pénteken Írták alá a vizsgá­latot kérő okmányt, miután Bőd y polgármester ebben a kérdésben érintkezésbe lépett és tárgyalt a kormány tagjaival. Értesülésünk szerint a tanács komrnüribeli „működéséinek" megvizsgálására a b e I- ii gyminiszteriun^ból de 3;e g á'l n a. k egiy b i z o 11 s á g o t. amely már legközelebb megkezdi munkáját. • • • Kiket nyugdíjaznak? Sipőcz Jenő dr. kor­mánybiztos az elmúlt héten átiratban kérte Bódy Tivadar dr. polgármestert, közölje vele azoknak a tisztviselőknek a listáját, akik szolgálati idejüket már betöltötték. Ezt' az átiratot a városházán ter­mészetesen úgy magyarázták, hogy a legközelebbi időben különösen a főbb tisztviselőket fogják nyug­díjba küldeni. A kérdés most már az, hogy| kiket lehet nyugdíjazni? A válasz igen egyszerű: nyugdí­jazni lehet a jogi képzettségű tisztviselők közül azo­kat, akik betöltötték 35-ik működési és 60-ik szüle­tési évüket, más képzettségű tisztviselők közül pe­dig azokat, akik betöltötték 40-ik működési és 60-ik életévüket. A tanács tagjai közötu pedig egy sincs ilyen. Piperkovics Bátor h. alpolgármester ugyan betöltötte már a 35-ik szolgálati évét, de csak 58 éves, Krátky János tanácsnok pedig már 62 éves ugyan, de csak 37 éve működik a főváros szol­gálatában. Egyetlen főbb hivatalnok, akit a kormány­biztosnak módjában van nyugalomba küldeni: Ger- gelyi Sándor elöljáró, aki 1859-ben született és 1879-ben lépett városi szolgálatba. A kikötö-ankétek. Azok az ankétek, amelyeknek hivatása a csepeli kereskedelmi kikötő raktárterü­leteinek megállapítása és amelyekről a Főváros Hirliap már megemlékezett, megkezdődtek és a szakkörök bevonásával igen élénkén foglalkozik az­zal a kérdéssel, hogy milyen forgalomra számíthat a kikötő. Olyan helyről, ahol az ankétek lefolyását teljesen ismerik, az ott kialakult véleményről a kö­vetkező jellemzést hallottuk: — A kereskedőknek a kikötőkérdésbem igen egészséges és kifejlett nézetük van. Leginkább azt hangoztatják, hogy a kikötőt minél előbb meg kell építeni. Sietnünk kell, nehogy mások megelőzzenek bennünket. Attól, hogy a szerbek akár Belgrádbait, akár Zimonyban: tervezett ki­kötőikkel) megelőzzenek bennünket, vagy hogy ezek a kikötők ártalmunkra legyenek, nem kell tartani. De sokkal komolyabbak a bécsi és a pozsonyi kikötötervek. A dunai hegemóniát a/, dönti el, hogy ki lesz készen előbb a maga ki­kötőjével? A kikötökérdéssel kapcsolatban a kereskedők mindenek fölött az őrlési forgalom visszaállítását kívánják, amit azzal okolnak meg, hogy Budapesten az amerikai Miiteapolfrs után a világ második malomipara fejlődött ki. Amit korán parentáltunk el. A E ö v á r o s i Hirlap az elmúlt hetekben teljes jóhiszeműséggel elparentálta Budapest egyik nevezetességét, a több mint száz esztendős Beitscher-uszódát, amelynek mostani tulajdonosa Svachulay ur. Most öröm­mel konstatáljuk, hogy a Beitseher-uszóda nem szű­nik meg és az idei: is vidáman fogunk lubickolni a kedves öreg deszka-alkotmányban. Mindössze annyi történt, hogy Svachulay ur megkésve adta be part- bérlet iránt való igényét a fővároshoz, ahol akkorra a Beitseher-uszóda megszokott helyét odaadták a hires Z a p I e t a k-niak, aki itt fog kikötőt építeni motor­csónakjai számára. Svachulay ur most ezt keserve­sen elpanaszolja kérvényében és azt mondja, hogy a motoros Zapletak miatt „kénytelen vagyok lejjebb ereszkedni.“ Ami azt jelenti, hogy a Beitseher-uszóda az idén is a mienk lesz, de más helyet kap. Legjobb megóvás a Katzer-féle (R.-T.) Első és legnagyobb konzerváló intézet bundák, szőnyegek stb. részére (Ö-utca 44. Telefon: 21—98.) Egyedül teljes és legkíméletesebb tisztítás a Katze r-íéle szab. szövetóvó-alátéten. Szenzációs — legjobban bevált — találmány. Uj látványosság Budapesten. Szombatom, n.ylilik meg a Városligeti Fasor és az Aréna-ut sarkán a Kér t-mozi, amely teljesen a szabad ég alatt, lom­bos fák és virágzó növények kellemes miliőjében tartja előadásait. A Budapesten teljesen újszerű lát­ványos nyári szórakozóhely, amely legnagyobb be­fogadóképességű mozgó-szinháza a fővárosnak, pre­mier-mozi lesz. A Jancsi-aréna a városligetben még boldogult Barokaldi korában a legkedveltebb szórakozó helye volt a budapesti közönségnek, de olyan hatalmas és szenzációs műsora, évtizedes múltja dacára, sem volt még ennek a helyiségnek, mint ezidén. A gaz­dag műsorból is kiemelkednek azonban S c li m i d t igazgatónő mutatványa a bravúros lóidomitásról, aztán a közkedvelt Jancsi bohóc kedvdenitő jele­netei és különös szenzáció Strohschneider hajmeresztő mutatványa: halálmenet az aréna kupo­lájában. fl TŐKE • •• Megalakult a Magyar-olasz bank A Fabank és Országos bank megszűnése A magyar közgazdasági életnek három nagy esemény© zajlott le a hétfői napon: megalakult a M agya r-o 1 a s z bank és ezzel kapcsolatban megszűnt a F a b a n k és az Országos bank, amelyek beleolvadtak az uj, nagy nemzetközi alapí­tásba. Az utolsó évtizedek közgazdasági eredményei­ben, küzdelmeiben és sikereiben igen nagy része volt ennek a két intézetnek és a Fabank és az Orsz á- g os bank egyaránt azon az -utón voltak, amelyren saját tőkeerejükkel sorakozhattak volna az elsők közé. A háború szerencsétlen kimenetele megakadá­lyozta ezt a természetes fejlődést és arra késztette mindkét intézetet, hogy idegen tőke barátságos vé- delme-tolattl fejlessze vállalatait lés óvja meg érde­keit. Az olasz töke magyarországi érdekeltsége poli­tikai és gazdasági szempontból egyaránt rendkívüli jelentőségű és azok a tranzakciók, amelyek küszö­bön állanak, hivatottak arra, hogyr a magyar renais­sance oszlopai legyenek. A F a b a n k utolsó közgyűlésén — először és utoljára: amint mondotta — Fónagy Aladár elnö­költ. A közgyűlés egyhangúlag eliogadta az igazga­tóság jelentését), amely részletesen lés alaposan meg­okolta a tranzakció szükséges és aktuális voltát és jóváhagyta a zárszámadást és mérleget is. Az Olasz-magyar bankka'l való együttműködés, illetve az uj bankba való beolvadás feltételei és mó­dozatai egyöntetű helyesléssel találkoztak. Ezután Kronberger .és Zádor részvényesek tekintet­tek vissza a Fabank érdemes múltjára és páratlan sikereire és hangsúlyozták, hogy a gazdag aratásban eminens része -van- Fónagy elnök-vezérigazgató­nak, aki szerény hajtásból büszke tölgyfává növesz­tette a hajdan gyenge és kicsiny vállalatot. F ó- nagy Aladár meghatott szavakban köszönte meg az iidvözlést és hangsúlyozta, hogy az igazgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents