Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-04-14 / 16. szám

Budapest, 1920 április 14.

2

folytán nem a többségi elv, hanem az arány- latos képviselet győzött,

amivel igen sokan és helyesen elégedetlenek. Azt mlonclják, hogy ezt az elvet a gyengébb kerületek képviselői forszírozták keresztül. Szerinek fontos a kisebbségi íképviselet, hogy ilyenformán 'lomn-an, ahol a keresztény párt kisebbségben marad is, ennek a pártnak mégis legyenek képviselői ia! törvényhatósági bizottságban. Érvként hangoztatják azt is, hogy a keresztény-szocialista párt egyik régi progranimpontja a kisebbségi képviselet, amivel szemben az ellenpárt azt hangoztatja, hogy ez programm- pont lehetett akkor, amikor a keresztény-szocialista pártnak még igen jelllentéktelen! sanszai voltak. Ma azonban, amikor többségi párt, nincsen ok arra, hogy e mellett a programmpont mellett makacsul kitartson.

A keresztény-pártban történt számítások szerint e mellett a rendszer mellett

a párt 42 főnyi többséget remél a közgyűlésen. Külön kell megemlíteni a IV. kerület dolgát, amely ezen az értekezleten különleges kívánságokkal lépett fel. A derék belvárosiak ugyanis kijelentették, hogy ők alkotják Budapest mag- vát, ők a legelőkelőbb,, legelvhübb kerület, őket kétszerannyi hely illeti meg a főváros közgyűlésében, mint bármely más kerületet. Ezt a naiv, bár ambiciózus követelést t enné szel teisen nem teljesítették.

A keresztény-párt gondoskodásával szemben

igen élénk tevékenységet fejt ki az ellen párt is, amely városi párt címen egységes blokkot hozott létre.

amelyben a liberális pártok mellett teljes erejével résztvesznek a szociáldemokraták is. A vasárnapi értekezlet világos képét mutatja annak, hogy a keresztény-párt a liberális blokkban, igen jetenítőiS ellenfelet kapott. A győzelem egyik félnek sem fog küzdelem nélkül az ölébe hullani és kétségtelen az is, hogy ebben a pillanatban biztos sánszokkal egyik oldal seimi tud elindulni.

Unioék a Margitszigeten

A Közmunkatanács visszaadta a színházi tröszt terveit

B e ö t h y László, alias Unió r.-ű., Budapestnek ez az egyik hatalmas színházi trösztje, mint ismeretes, kivetette hálóját a Margitszigetre Isi, ahol a közönséget operettekkel készül boldogítani. A szigeti operettekből éppen elég volt az, amit B r ó d y Ist- vánék az elmúlt esztendőkben produkáltak. Most Beöthy, ez a színházi nagyiparos, akar fészket rakni a szigeten és. valószínű, hogy a művészet nem lehet valami túlságosan elragadtatva ettől a szép kilátástól.

El kell ismerni, hogy Unióék, akik nem tagadják meg üzletii-szellemüket, kinézték maguknak a legjobb helyet, ahol sátorfájukat fel akarják ütni. A szigeti kávéház előtt épülne az uij színház, amelybe ilyenformán annak is bele kell ütköznie, aki nresz- sziről szeretné elkerülni. Az Unió terveit a Fővárosi K ö z m unká k T a n á c s a legutóbbi ülésjéin tárgyalta, végleges döntési! azonban nem hozott. I ény az, hogy a színházépítés tervéhez elvben hozzájárultok, amit Beöthyék nem minősíthetnek a Közmunkatanácsnak a művészetek iránt való rajongásának, hanem inkább annak, hogy a Közmunkatanács legfőbb és természetes törekvése a szigetnek minél jövedelmezőbbé való tétele.

Hogy mégis miért maradt el a Közmunkatanács végleges döntése? Ennek is megvan a maga oka.- Unioék ugyanis nem mutatkoztak túlságosan gavalléroknak és áldozatkészeknek. Be kelletít ugyanis mutatniok színházépítési tervüket, amelynek költségvetése meglehetősen szerény keretek között mozgott. Egyszóval nem szándékoztak a margitszigeti múzsának valami díszes hajlékot emelni. A Bródy-féle fabódéból, amelyet a néhai Polónyi Géza itlélt még halálra, a Közmunkatanácsnak már elég volt. Most egészen határozottan kifejezték azt az óhajukat!, hölgy legelőbb is csinosabb színházat óhajtanak a szigeten látni, ha már kitűnő és forgalmas helyet biztosítanak Beötíhynek legújabb mííintéze:te szamara. Ez a legkevesebb, amit megkövetelhetnek. Ha már fejőstehenet adnak a kitűnő tröszt kézébe, legalább a tehén legyen kellemes látvány. Nemcsak

a Bródy-féle fabódénál különbet kívánnak, hanem a Beöthyék által mosit benyújtott tervet sem találták megfelelőnek.

Visszaadták tehát az Unió terveit! ési a végleges döntés majd csak akkor történik meg, ha a Közmunkatanács azt fogja látni, hogy az uj színház nem fogja «elcsúfítani, hanem ékesíteni fogja a Sízigetet. Remélhetőleg ez a határozott) állásfoglalási komolyabb áldozatkészségre fogja serkenteni az Uniót, amelyet nem kell sajnálni, mert megtalálja majd a módot, hogy beruházásai’ kárba ne vesszenek.

Megint üres a ládafia

,A kormánybiztos pénzügyi tervei

A főváros megint szegény, mint a templom egere. Mi tűrés-tagadás benne: kiürült a ládafia, amelyben ma már csak a legutóbbi kétszázmilliós kölcsön igen szerény omladékai húzódnak meg. Ha ugyan még egyáltalán meghúzódnak. Pedig pénz kell, mindennap kel. A pénzügyi ügyosztály vezetője, Sfan- k o v i c h Szilárd tanácsnok minden jövedelmi forrást sorra vesz és kétségbeesett erőfeszitjé'ssiel igyekszik segíteni, ha momentán nem is lehet, a főváros 'jövendőjén. Hogy addig isi, amig végleges segedelem érkezik, pillanatnyilag mill fog cselekedni a főváros, eddig nem tudunk semmit. Sajnos, a főváros sem tud semmit.

Amióta Sipőcz Jenő dr.-t kinevezték a főváros kormánybiztosává, ismét egy apával több, aki gondoskodni hivatottl. A kormánybiztos már a Fővárosi Hiriláp legutóbbi számában kifejezést adott annak a vágyának, hogy a főváros vagyoni konszolidációja körül tevékeny munkátl fejthessen ki és itt legelsősorban azt hangoztatta, hogj^ reméli, sikerülni fog visszaszereznie azokat a milliókat, amelyeket a főváros az államnak hitelezett. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt olyan sziem.élyisé'ggel beszélni, aki teljességgel tisztában van a kormánybiztos intencióival. Ez a forrásunk Sipőcz Jenő dr. pénzügyi terveiről a következőket volti szives nekünk elmondani:

— A kormánybiztos az újjáalakítás munkáját a főváros megzavart háztartási egyen súlyának helyreállításával kívánja kezdem. Ez a bevételek emelésié és a kiadások csökikemitése révén érhető el. A bevételek emelése érdekében a községi adópolitikának a fokozatok rendszer (progresszív) terére kell lépnie és azt a községi pótadónál is érvényesíteni kell. A kormánybiztos azt kivámja., hogy a nagyobb vagyon és nagyobb jövedelem után arányiagoisan emelkedő pótadó veltteisjsék ki és különösen a háborús jövedelem erősen emelkedő tételekkel sujtassék, nevezetesen a hadinyereségadó községi pótlékkal terheltessék meg és a tőzsde-adó községi adóként behozassák. Hasznot kell hajtaniok szakszerű takarékos kezelés mellett a községi üzemeknek, elsősorban a világítási vállalatoknak,. a kenyérgyárnak, köziségi élelmiszer- és müsz érti zeninek sitb. is.

— A kiadásoknál úgy a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja, mint ia kormánybiztos is a legszigorúbb takarékosságot kivánja szem előtt tartani. Kerülni kell minden fölösleges személyi és tárgyi kiadást, szakítani1 (kell azzal a rendszerrel, amely tékozló módon bánt a főváros telkeivel és egyéb vagyonával. A kiadások költ- s égvet ésszerű felhasználásának ellenőrzésére a párt a kormány biztos utján külön fővárosi szám- széki hivatal felállítását követeli.

— Amig a pénzügyi egyensúly helyre nem áll, a beruházások terén csak a legszükségesebbekre kell szorítkozni, nevezetesen azokra, amelyek a munkanélküliség enyhítésére,, valamiint a közegészségügy és köz élelmez és javítására szükségesek. Természetesen a takarékosság ncm| lehet olyan mértékű, hogy a Keresztény Nemzeitii Egyesülés pártja emellett ne követelné iái/főváros bármely rendű összes alkalmazottai illetményeinek olyan korszerű rendezését, amely egyszerű, de tisztességes megélhetést biztosit.

Ez volna az a pénzügyi Programm, amelyet a kormánybiztos szeretne megvalósítani. A programúi ina még nincs túlságosan kimélyitve, meglehetősen általánosságokban mozog és azt sem lehet mondani, hogy újításokat hoz. A jövő fogja megmutatni, hogy milyenek lesznek az eredmények.

Vádak a tanács ellen

Mit mondott Usetty Ferenc a nemzetgyűlésen ?

A nemzetgyűlés március 29-iki ülésén súlyos vádakat emielit Usetty Ferenc képviselő a főváros tanácsa e'llleni. A képviselő beszédéből a napisajtóban semmi sem. jelent meg, lajmjiniek az a magyarázata, hogy Usetty és az újságírók között affér támadt. Újságírói kollegialitásból a Fővárosi Hírlap sem ismertethette ilyenformán a beszédet, amelynek — úgy látszik — következményei lesznek. Ma azonban, amikor Usetty képviselő iái sajtónak teljes elégtételt szolgáltatott, semmi akadálya sincs annak, hogy a beszédnek konkrét vádakat tartalmazó részét ne közöljük:

— Bármilyen fényes volt a fővárosban a keresztény kurzus győzelme, a megpróbáltatás, ,a> szenvedések, a vörös uralom rettenetes napjai után elsőrangú kötelességünk, hogy Budapestet újjáalakítsuk. Azt akarjuk, hogy nemcsak a térképen, nemcsak az iskolásikönyvekben, hanem minden magyar ember szivében az ország fővárosa minden magyar ember szive «szerinti főváros legyen. (Élénk helyeslés. . Felkiáltások balfelől: Eddig nem volt!) Amig Budapest törvényhatóságában és egész köz- igazgatásában a rend, a törvényes állapot helyre nem állt, addig mi félmumkát végeztünk.

— Nem szabad halogatnunk a választásokat, hiszen már hat hónap óta itt van ;ai keresztény kurzus., és a vezető emberek mindig büszkén mutattak arra, mikor mi követeltük a keresztény kurzustól, hogy kormánybiztost állítson a főváros törvényhatósága élére, hogy oda nem' fognak kormánybiztost állítani. Valami láthatatlan kéz, amit meg in e m tudok magamnak magyarázni, meg tudta akadályozni, hogy legyen ott a kormány n a k egy bizalmi embere.

— Végtelen hálával és köszönettel tartozom a miniszterelnök urnák, aki — amint hallottam — a mai napon végre kinevezett egy kormánybiztost a főváros élére. (Helyeslés balfelől.)

— Hiába hangoztatták január elején a vezető emberek, hogy végre ők is valláserkölcsi és keresztény erkölcsi alapon állanak. Ez csak papiron van meg. ez csak szóban viam meg, de a tettek ezt nem ■igazolják'. A legfontoslabb ügyosztályok étjén még; most i,s azok iaiz emberek államiak, akik mindennek mondhatók, csak keresztényeknek nem. (Felkiáltások a baloldalion: Zsidók!) Csak egy példát említek fel: az utolsó tiz esztendőben kinevezett fővárosi tan- személyzetnek 80 százalékai nem keresztény. A főváros legfontosabb üzemei nem keresztény emberek kezében vannak. Hosszú évtizedeknek munkáján meglátszott egy láthatatlan kéz, de mi most már tudjuk, hogy ez a szabadkőműves páholyiok keze volt. (Úgy varr! Úgy van!) azok tagjait állították minden elsőrendű állásba.

— Itt tisztogatásra van szükség. (Úgy van! Úgy vám!) mert csak a kaftán változott meg, de a szellem ugyanaz maradt. Nyílt titok, hogy a vezető állásokban olyan emberek vannak, akik á szabadkőműves páholyoknak neveltjei. Nekünk ezek az emberek nem kellenek, mi t i s z t a bort akarunk önleni a pohárba. Követeljük azt, hogy a közgyűlést mielőbb hívják össze. (Úgy van! Úgy vian! a jobboldalon), hogy ez a közgyűlés a mi akaratunk és szivünk szerint való embereket állítsa oda. A legutolsó kis fővárosi alkalmaizott is — sorrendben értem — tudja, hogy a vezetők, tisztelet a kivételnek, mert vannak olyanok is — hogy ezzel a pesti kifejezéssel éljek: me nyír y Ír s b e d! ,'ő 11 e k a proletárdiktatúra mindem) komiszságáoak. C z ó b e 1, Preusz e 1 v t á r s a k, B o k á m y 1, ;a pipázó pallér. Ágoston e 1 v t á r s és nem tudom egyhamar, kik volnának a tanúi, hogy mennyire <szó nélkül, min- d e 'íi' e 11 e mj k e 'Z é s n é (Ék ül ih lat j tot t iá' k i g á- jukba ezek ni e k az embereknek a fejét. Ezért nem igen csodálkozhatunk azon, hogy a főváros tanszemélyzetének milyen óriási százaléka állott a kommunizmus szolgálatába. Mert fel ii !- r ö 1 sem látott mást, mint az t, h o g y szó nélkül m egal k u szarlak a helyzettel. Nem volt egy gondolat sem, nem volt egy merész ember se ni, aki levonta volna a konzekvenciákat és inkább félreállott volna; ellenkezőleg szolgálta ezeket az e’Ívtársakat. Annál sajnálatramél-