Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-01-07 / 2. szám
2 Budapest, 1920 január 7. alapján állok. Igaztalan támadások engem le nem téríthetnek az utamrol. Meg lehet állapítani ezek után, hogy Bódy és a keresztény párt között az ügy a lovagiasság szabályai szerint befejeződött, a polgármester, miután bebizonyosodott, hogy nem kap kormánybiztost a feje fölé, a keresztény alapra helyezkedett, amit nem volt nehéz megtennie, amivel szemben a keresztény-párt is beszünteti vele szemben a támadásokat, vagy legalább is elejét veszi ci z o J\ 0 ci !\ Persze ma már legendák szólnak a városházán arról, hogyan aratott Bódy győzelmet és bár sikerét nagyon respektálják, a kritika sem némul el. A fegyverszünetet igen hevesen kommentálják nemcsak a városházi „ébredő“ körökben, de a keresztény pártban is. A városházán ezt a kis kommentárt hallottuk: — Egyszer E h r 1 i c h G. Gusztávnak, aki a liberális korszak egyik teljhatalmú városházi népbiztosa volt, megfájdult a torka. Valami komoly, baja lehetett, ami az öregnek {közismert ékesszólását is fenyegette, Amikor a doktor megvizsgálta, őszintén megmondta, hogy komoly bajról van szó. Ehrlichnek azonban csak ennyit mondott : Leben werden sie, singen aber nicht. Egészen ez az eset Bódynál is. Most még nem tesznek kormánybiztost a feje fölé, de a régi hatalmát soha sem kapja vissza. — Életben marad, de nem fog többé énekelni. Hallomásból tudjuk viszont, hogy a paktum után a keresztény párt egy tekintélyes tagja ezt az elmésséget mondta: — Bódy? Hát igen: ő az a Mózes, aki negyven esztendőn át vezeti a zsidókat a pusztában, de meg K eh 1 fi a 1 n i'a, v m í e 1 ő 11 az i g é rétföl d j é r e érne. Egyszóval a megegyezés nem; egészen hátsógondolat nélküli és a béke nem valami túlságosan őszinte. De hát Bódy ügyes ember, amint az utolsó hetek történte megmutatta és a törvényhatósági választásokig még sok viz lefolyik a Dunán. 01 tű $ A Mária Terézia-laktanya ezentúl is kaszár nya marad A Mária Terézia-laktanya, amely az ÜUői-ut és a Ferenc-körut sarkán áll, tudvalevőleg a főváros tulajdona, de évtizedek sora óta a hadsereg veszi igénybe. Itt abriktolták a 32-eg legénységet valaha a cseh katonatisztek, ide kényszeri tették be a kommunista apostolok a vörös hadsereget, most pedig Horthy vitézei tanyáznak itten. Kétségtelen, hogy itt bent a város közepén nem jó helyen van a kaszárnya. Nem jó a katonaságnak sem ez az elhelyezés, hiszen rendkívüli távolságra kell gyalogolni a gyakorlótérre, de semmiesetre sem tartozik a város ékességei közé a forgalmas, fejlődő ponton elterpeszkedő hatalmas kaszárnya. Legutóbb, a Friedlrich-kormány idején, aztán a fővárost azzal a kellemes hírrel örvendeztették meg, hogy a Mária Terézia-laktanyát visszaadják a fővárosnak, használja föl arra, amire jólesik, amire éppen szükséges, mert a hadseregnek nincsen többé szüksége rá. A városházán aztán meg is indultak a kombinációk, hogy mit csináljanak az óriási épülettömbbel, amely valósággal egy kisebbrendü városrésznek felel meg. De nemcsak a főváros gondolt a kaszárnyára, hanem hamarosan uj aspiráns is jelentkezett. Csilléry András népjóléti miniszter tett lépéseket abban az irányban, hogy a főváros engedje át az épületet a népjóléti minisztérium elhelyezésének céljaira. Közben Csilléry ment és Layer Károly jött. De a kaszárnyára Payer is fentartotta igényeit, ö is (szeretné az Üllői-utra lehozni a várból a miniszteri urnát. A két miniszterrel szemben állott a főváros terve, amelynek viruló Szépségét nem kell külön kiemelni, eleget beszél az magáért. A főváros ugyanis k i s i p a r o isi o ki számára akart itt műhelyeket berendezni. Egy óriási műhely-ház, a munka nagyszerű palotája lett volna ez a város közepén, Budapest szorgalmas méheinek, a kisiparosoknak hatalmas kaptárja. Ez a gyönyörű terv azonban most jóidöre megint kútba esett. Nem a népjóléti miniszter győzött, sőt ellenkezőleg, ö sem kapja meg a kaszárnyát, amelyet most a hadügyminisztérium ismét visszakér a nemzeti hadsereg céljaira. A kaszárnya tehát továbbra is kaszárnya marad, mert ma legelsösorban hadseregre van szükség és amikor a hadseregnek van valamire -szüksége, akkor minden más érdeknek el kell némulnda. Mindent emelnek Emelik az üzemi produktumok árát - Nagyobb lesz a házbérkrajcár, a fogyasztási adó és a városi vám - A költségvetés előkészítése Tavaly ilyenkor nem volt költségvetés. Bódy Tivadar polgármester az úgynevezett méptanácsbau '.(expozét mondott, {amelyben nyijva-i nosságra hozta, hogy az 1919. évi előirányzat szerint a pénztári hiány 125.311,348 korona, amelyben azonban még nincsen benno: az 1S98. évi zárszámadási hiány, amellyel együtt a főváros deficitje mintegy százötven millió. Az idén lesz költségvetés. Az egyes ügyosztályokban már készen vannak az adatokkal, a költségvetés azonban még n inc.s végleg összeállítva és így az még nem is volt a tanács előtt, de már legközelebb oda fog kér ü 1 n i. Ma még csak annyit tudnak megállapítani, hogy a hiány igen nagy lesz, bár a főváros vezető köreiben. a kiadott spórolási jelszóban bízva, igen opti- misztikus hangulat észlelhető a deficitre vonatkozólag. A tároarendszerü . költségvetés. A Fővárosi Hírlap már akkor, amikor a városházán megkezdődtek a költségvetés összeállítására vonatkozó tárgyalások, hiriiladta, hogy az idén egészen uj szisztéma szerint fogják összeállítani a budgetet. Erről a t á r c a rí é 1 k ü 1 i költ- ségvieté sr őjl most a követkbző 1 információdat kaptuk: — Az ujrends-zerü költségvetésben a köz- igazgatási csoportok szerint lesznek felosztva az egyes költségvetésű tételek. Minden intézmény, hivatal és üzem külön-külön fejezetet kap, amely könnyen áttekinthetővé teszi, melyik üzem mit jövedelmez és mibe kerül, meyllik közigazgatási ágnak Imik a bevételei és mik a kiadásai. Különös fontossága van ennek az uj rendszernek az üzemeknél, amelyeknek jövedelmezősége {ilyenformán élénken szemünk elé (rajzolódik. Vannak természetesen közigazgatási ágak, amelyek nem tudnak kellő bevételt feltüntetni, ezeknek kiadásait, igy különösen legelsősorban a rendkívül nagy közoktatási költségeket, az úgynevezett általános bevételekből, a házbérkrajcár, a fogyasztási adó és a városi vám jövedelmeiből kelll fectezni. A költségvetésnek ez a része is eklatánsán f o g j a megmutatn i, hogy milyen mértékben kell növelni ezeket a jövedelmi forrásokat, hogy a tanügyi és hasonló horribilis kiadásokat fedezni tudj u k. Emelnek minden vonalon. Kétségtelen, hogy a költségvetés a maga rideg, szomorú mivoltában fogja feltárni a főváros háztartásának kétségbeejtő voltát. A tanács maga — mint fentebb említettük — számszerűen, miég njeim ismeri a deficitet, de abban a tekintetben e 1- v i Le g máris megállapodott, hogy mi n- d e n vi o üi'a 1 o,ti ír a g y arány u emeléseket i o ig eszközöl n i. A Fővárosi Hírlap értesülése szieiint a tanács a főváros pénzügyi helyzetének szanálása érdekében többek között a következőket határozta el: 1. Az üzemeknél a költségvetés most eklatánsán bemutatja, hogy milyen jövedelemmel dolgoznak. (Kivételek csak az élelmezési üzemek, amelyekről nem fog megemlékezni a költségvetés.) A terv az, hogy nemcsak ott, ahol nincs, vagy kicsiny a jövedelmfezőség, de általában minden üzem tér m é ik. e v n,i é- iB vag y s< z p l g á 1. t,a*t,á- sainál emelni fogják az árakat, hogy a főváros bevételeit ezen az utóm is növeljék2. Újból kérni fogják a kormánytól, hogy a főve d e1m i és a vagyonadó után is szedhessenek p ó t a d ó t. 3. Legtöbbet várnak azonban attól, hogy az úgynevezett általános bevételeket fogják növelni. Ilyenformán, természetesen amennyiben a május, júniusban, összeülő közgyűlés elfogadja a tanács előterjesztését, bizonyosra vehető, hogy fel f o ig j á k emelni a házbér krajcárok at, a fogyasztási adót és; a városi vámot. Az emelések természetesen tetemesek lesznek, de a tanács igyekezete az, hogy mégse legyenek ezek az adók és vámok olyan magasak, hogy akár a kereskedelmet, akár az ipart megbénítanák. A deficit vándorutja. A főváros anyagi helyzetének megállapításánál és a kritika gyakorlásánál mindenesetre figyelembe kell venni azt az utat, amelyen a főváros a mai még kérdőjeles nagy deficithez eljutott. Meg kell állapítani. hogy a főváros pénzügyi helyzete a háború előtt a legjobb utón volt. Olyannyira jó utón, hogy az előbb már törvényszerűvé lett deficit 1914-ben már teljesen eltűnt, sőt 1914-b en a költség- vetés 54,240 korona fölösleggel zárult, Jött a háború és vele rosszra fordult a főváros anyagi helyzete is. A deficit növekedésének útja a következő: 1915 év 10.15 millió *' 1916 „ 16.35 1917 .. 29.37 “ 1918 ., 37.30 A főváros fedezetlen kiadásai a következőkbe« állíthatók össze: 1916 év 29.7 millió 1917 57.4 1918 „ 98.8 3919 „ 125.3 Nagy kérdés, milyen rendkívüli számot kell majd az 1920-as év után beleírni ebbe a szomorú sorba, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy az 1919-ik esztendőben bolsevizinust, román megszállást és blokádot usiztunk meg. Olcsó hal a városházi alkalmazottaknak A lágymányosi tó kihasználása — Télen sporttelep, nyáron strandfürdő' A Közmunkák tanácsa jóval a forradalom előtt több esztendőre bérbe adta a Budapesti Horgászok Egyesületének a műegyetem háta mögött levő . hetven katasztrális hold nagyságú úgynevezett lágymányosi tavat. Az Egyesületnek az volt a céljai, hogy e területen mintagazdaságot rendez be, lehetővé teszi, hogy tagjai itt horgásszanak, (emellett azonban lendít Budapest közélelmezési viszonyain is, mert szakszerű számítás szerint a tervszerű hal- tenyésztés esetén a tó évenként több száz métermázsa halat tud a főváros piacára dobni. Az egyesületnek volt ezenkívül még több terve is a tóval, azonban közbejött a forradalom, amikor orvhjászok raja lepte el a lágymányosi tó környékét, majd bekövetkezett a proletárdiktatúra és jekkor Pap József halászmester a magyarországi kommunisták pártjának segitséfeévíeJ a tavat, a benne levő halállománynyal együtt, a maga részére kom- munizálta. Szerencsére a kommunizmus a rendes lehalászási idő előtt ért véget és igy Pap Józsefnek niem sikerült olyan kárt okozni, amilyent különben okozhatott volna. A tó a kommunizmus bukása után ismét a horgászok egyesületének kezelésébe ment át és az egyesületnek most ríső dolga, hogy saját kezielésé-
