Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-02-04 / 6. szám
Budapest, 1920 február .4, 3 sének Lebonyolítására még egy szerv: a clearing-hivutalok. Magyarország az eu- tenl'e-államok mindegyikének fővárosában fog felállítani egy ilyen hivatalt, inig az entente-államok együttesen állítanak fel egy ilyent Budapesten. Ezek a hivatalok havonkint számolnak le egymással. A leszámolás megsejtése után mi nyele napon belül idegen valutában kötelesek vagyunk fizi/ni, amivel szemben az entente államai önhatalmúan felfüggeszthetik velünk, vagy polgárainkkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeiket és a pénzt visszatarthatják adósságaink fed e zésé r e. Mondanunk sem k'ell, hogy az idegen valutában való adósságfizetés Budapestre nézve hallatlan terhet jelent, hiszen csak a minap számította ki a Fővárosi Hírlap, hogy a főváros külföldi kölcsöuei ebben az esetben snlyos inil- liárdokat tesznek ki. Nem kevésbé aggodalmas az is, hogy a békeszerződés Budapestet besorozva .a magánadósok sorába, teljesen a jóvátételi bizottság jóindulatának vagy 'ellenszenvének szolgáltatja ki. A békeszerződés ilyenformán valósággal perpetuálja a legteljesebb jogbizonytalanságot, akkor, amikor a legfontosabb kérdésekben a döntést az ellenséges államok képviselőiből megalakított jóvátételi bizottságnak tartotta fenn. Budapest sorsa ezek szerint tulajdonképpen egy Salter nevű angol urnák a kezébe van letéve. Ö a jóvátételi bizottság főtitkára, akinek jóindulata felemelhet, 'ellenséges hangulata pedig lesújthat bennünket. Selter ur kitűnő nemzetgazda és pénzügyi szakértő, ő volt a nép- szövetség gazdasági előadója és még sok minden jót lehetne talán feljegyezni róla, de hogy milyen indulattal viseltetik Magyarországgal ■és Budapesttel szemben, azt igazán nem tudhatjuk. Megint el akarják lopni a Dunát A cseh telhetetlenség — Regensburgtól Bajáig' cseh imperiumot szeretnének — A budapesti cseh révkapitányság ötlete Az első forr adatom izgalmas napjaiban jelentek meg az ideges plakátok: Ellopják a Dunát! Inkább g y u j t s u k fel h a j ó i n kát! Akkoriban nem értette meg a pesti közönség ezt a .kitörést. Ma azonban már tényleg kétségtelen, hogy a csehek azok, akik mindent elkövetnek, hogy még a Dunától is megfosszanak bennünket. Nem csak a dunai központot követelték' a magukénak vélt Pozsony számára, de most kiderül az is, hogy az egész Dunát ki akarják szakítani a magyarok kezéből, el akarják lopni — úgy ahogy egy esztendő előtt az ideges kiállás hangzott. Nem beszélünk most arról a táviratról, amely szerint Prága és Bécs között megállapodás jött létre, hogy a dunai hajópark végleges felosztását sem tudja már a eseti és osztrák kapzsiság bevárni, hanem ideiglenes felosztást követelnek. Ideiglenes felosztást, de azonnal. A cseh telhetetlenség tovább megy énnél és a Fővárosi Hírlap kitűnő forrásból arról értesül, hogy a csehek újabban azt kívánják: helyezzék a Dunát az egész vonalon Regensburgtól Bajáig cseh impe- rium alá. Követeléseik természetesen kiterjednek olyan intézkedésekre és olyan intézményekre is. amelyek aztán az egész Dunán való cseh uralmat biztosítanák. A biztositó intézmények között volra egy Budapesten felállítandó c s e h r év k a p i- t áin yság i s. Egészen nyílt a tendencia: ixm elég az elrabolt 'Tótföld, még a Dunát is elakarják tőlünk lopni. Szerencsére Páris ebben a kérdésben már döntött és a cseh okvetetlenkedcsrek ma már nem lehet több eredménye, mint hogy újból és újból bebizonyítják a saját telhetctlenségiiket. Nekünk budapestieknek pedig komoly vigasztalás ez a Dunáért való tülekedés. Most már ugyanis nyiitan látjuk, hogy nem hiú ábrándozás az, amit a Duna jövőjéhez füzünk. A Duna igenis a világforgalom hatalmas uj útja lesz. amelyen három világrész árui igyekszenek céljuk felé. • • c Polónyi Meghalt Polónyi Géza és benne a magyar közélet egyik legerősebb, legvaskosabb, legimpozánsabb oszlopa dőlt ki. A régi vágású, az igazi, ;i professzió-’ hátas politikusok fajtájából való volt. abból a fajtából, amelynek tehetségadta joga van hozzá, hogy az egész életét a politikai porondon töltse el, és egy egész ország egész figyelmét nyűgözze le szavaival, cselekedeteivel. A politika volt az. igazi levegője ennek a példátlanul hatalmas agyvelönek. itt virágzott tehetsége a legbujább színekben, de bárhol tűnt föl, bárhol ragyogott föl ez. a kivételes elme, káprázatos hatásokat tudott kiváltani. A budapesti városháza is azok közé a területek közé tartozott, ahol Szívesen kelt ellenfeleivel lovagi tornára és int nem voltak ellenfelei, akkor — ö a nagy harckeverő — szerzett magának. A főváros közgyűlésein imponáló erejű pártvezér volt, a sasok élén vonult minden alkalommal a harcba és nagy csatákat vívott a demokraták ellen. A demokraták vezére, Vázsopyi Vilmos, méltó ellenfelet talált benne és Vázsonyiuak azok voltak a legszebb, legértékesebb diadalai, amelyeket a na gyeimé jii Polónyi fölött aratott. A községi életben azonban lassankint kicsúszott a talaj Polónyi lába alól és az utolsó törvényhatósági bizottságnak már nem is volt tagja. Talán semmi sem fájt annyira Polónyi Gézának, mint ez n csatavesztés. Úgy érezte, neki hivatása vau Budapest életében és szertelen tehetsége, ha már nem használhatott, ártott ennek a városnak. A közgyűlési terem ajtaja bezáródott előtte, magával cipelte hát a főváros ügyeit az ország színe elé. Rendkívüli hozzáértéssel, de elkeseredett ellenszenvvel voltak telve azok a beszédei, amelyekben a képviselőházban a városházát, légióként pedig Bárczy Istvánt támadta. And.rássy, V á z s o- n y i. Hock János meg a többiek minden erejüket megfeszítve tudták csak visszaverni a parlamentben a hatalmas elánnal végrehajtott támadásokat, amelyekben Polónyi Budapest közigazgatását részesítette. Ha rokonszenves nem is volt ez a szerepe, a stílust, a nagyszerű felkészültséget itt sem lehet megtagadni a ma már nyugovóra tért Polónyi Gézától. Amikor már látta, hogy a városháza iránt való szerelme reménytelen, ni ajtót keresett, amelyen a főváros ügyeibe való beavatkozáshoz eljuthatott. Így történt, hogy W e k e r 1 e miniszterelnökkel a háború utolsó esztendejében kineveztette magát annak a Közmunkatanácsnak az elnökévé, amely intézmény ellen városatya korában a legklasszikusabb csatáit vívta. Senki ragyogóbb érvekkel nem tudta bizonyítani, hogy a Közmunkatanács nemcsak felesleges, de egyben káros intézmény is. És Polónyi elméjének példátlan nagyságára vall, hogy akkor pedig, amikor beült a Közmunkatanács elnöki székébe, a Közmunkatanács minden ellenségét meg tudta győzni arról, hogy erre az intézményre égető szüksége van Budapestnek, amely összediilne és meghalna, ha a Közmunkatanács nem őrködne fölötte a Döbrentei-téren. Mindenki elhitte neki ezt. csak — hatalmas memoranduma dacára — a Károlyi-kormány nem ment bele a Közmunka- tanács fenntartásába és külön néptörvénnyel törölte el Polónyi állását. A Friedrich-kormánv aztán visszaállította a Közmunkatanácsot és Poló'.yi végtelen ambícióval, élete utolsó lángolásával, hallatlan munkaszeretettel' vetette rá magát a munkára, amelv — sajnos — a dolog természetiéből folyóan meddő maradt. mert a Közmunkatanácsban még egv Polónyi sem tudott értékes, eredményes munkát produkálni. Egy öreg ember játékos pepecselése volt a közmunkatanácsi szereplése, amely mellett a legutolsó hónapokban ismét újraéledő kedvvel kezdett politizálni. A politikában va'ószinüleg uj és szép sikerei lettek volna, mert a keresztény és nemzeti irány minden időkben hozzánőtt Polónyi szivéhez és mikor ennek diadalát üli az ország, Polónyi jogosan kérhetett volna részt a győzelemből. Ma a rettenetes nemzeti gyász napjaiban, amikor egv uj honfoglalás előtt áll a magyarság, az olyan hatalmas agyvelőre és az olyan mérhetetlen magyar fajszeretetre. hazafiasságra, mint amilyen Polónyiban lángolt, rendkívüli szükség lett volna. Bátran azt írhatja az ország Polónyi koporsójára tett koszorújára: Polónyi Géza akkor halt meg, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. A költségvetés. A költségvetés munkálatai szorgalmasan folynak tovább a pénzügyi ügyosztályban, de még hosszú hetekbe fog telni, amig a nagy munka -teljesen elkészül. A pénzügyi ügyosztályban most két irányban folynak a munkák. Egyrészt az ui rendszerű költségvetésben formaösszhangba hozzák az ügyosztályokból beérkezett anyagot. Másrészt számolnak azzal, hogy az egész költségvetés ma tulajdonképen csak kombináción alapulhat. Fűnek a kombinációnak alaptétele az a feltevés, amit mindnyájan remélünk, hogy tudniillik az ország gazdasági helyzete konszolidálódni fog. Énnek feltevésével kerülnek be majd a költségvetésbe a kombinált számok. Ezeknek a kombinációknak azonban az. egész költségvetésben egységeseknek kell lenniük. Az egyes ügyosztályok és üzemek természetesen önállóan szolgáltatván be adataikat, ezt az egységesítést magának a pénzügyi ügyosztálynak kell keresztülvinnie. A pénzügyi ügyosztály e célból most minden egyes tételt felülvizsgál és az illetékes iigyoszályokkal való közvetlen tárgyalás után állapítja meg a költségvetésbe beveendő most már végleges összeget. Megnyílik a Lánchíd. A Lánchíd javítási munkálatai a befejezés felé közelednek, annyira, hogy a múlt héten már megtörtént a hid miitanrendöri bejárása is. Most már csak a végső munka, a Lánchíd újból való falburkolása van hátra. Nagy Gyula miniszteri tanácsos. A közélelmezési minisztérium sajtóosztályának kitűnő főnökét. Nagy Gyula miniszteri oSztályitairácsost. miniszteri- tanácsossá nevezték ki. Nagy Gyula, kiváló képességeinek köszönheti karrierjét, amelyet őszinte örömmel kisérnek nemcsak hivatnhioktársai. hanem az újságíró társadalom is, amelynek Nagy Gyula egyik legjelesebb tagja. A tűzoltóság jubileuma. Félszázados fennállásának évfordulóját ünnepelte vasárnap a budapesti hivatásos tűzoltóság. Az érdemes, lelkes testület ünnepélyén a kormány, a főváros, az államrendőrség és több egyesület méltó módon a vezetőkkel képviseltette magát. Janicsek főparancsnok szemléje és Bjaschnek főtiszt jelentése után Sal lay Árpád dr. tanácsnok' ismertette az áldásos intézmény történetét, utána Body dr. polgármester köszönte meg az önfeláldozó, derék tűzoltók közhasznú munkáját. Janicsek Andor főparancsnok köszönő szavai után a tűzoltóság a szerelvényekkel együtt felvonulást rendezett a nagyszámú vendégek előtt. A mozik és a spanyol járvány. A járványbizottság ma is tapogatódzik, ma sem ismeri teljesen azokat az intézkedéseket, amelyek a spanyol járvány terjedését radikálisan megszüntetnék. Ez nem a járványbizottság hibája, mert maga a spanyol betegség még ma is a legtitokzatosabb rejtély az orvostudomány előtt. De> a járványbizottság előtt mégis állanak már beigazolt tanulságok, hiszen csak ötnegyedéve annak, hogy az első járvánnyal megküzdöttünk. Az egyetlen tanulság a csoportosulás meggátlása. Ezt a tanulságot le is vonja a> járványbizottság akkor, amikor az iskolákról van szó. D e n eún jut eszébe ez t az intézkedést megtenni a mozikkal szemben. Hiszen mi is ismerjük a frázist, amely a mozit a kultúra terjesztésűnek bajnokává emeli, de e tekintetben talán mégis több és fontosabb szerepe van az iskolának. Az. iskola azonban be van zárva, a mozi pedig nyitva van. Gyermekeink, akik az iskolában nem kapták meg a spanyol betegséged akadálytalanul megkaphatják a moziban. Hogy a mozielőadásiok között szünet van, az ■ is valami, de nem minden. A spanyol betegség, amint az alaposan és fájdalmasan beigazolódott, sokkal nagyobb veszedelem, semhogy íélintézkedé- sekkel meg lehetne elégedni. És ha már igy van. miért éppen a mozit tüntetik ki ezekkel a félintséz- | kedésekkel? Milyen privilégiuma van a moziknak, hogy a veszedelem pillanatában is ilyen szőrmentén bánnak velük a városházán? Biztos védelem spanyol nátha ellen a Fodormenta Lysof ormmal való száj- és toroköblögetés.
