Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-01-28 / 5. szám
Budapest, 1920 január 28. szerzett gabona Budapest szükségleteit jelentős időre fedezni fogja. Helyet kapnak a menekült tisztviselők bútorai. Az állam megcsinálta a bécsi Dorotheum mintájára a budapesti árverési csarnokot, amelyre ndzvc az elmúlt napokban remdkiviil fontos elhatározások történtek. Mindeneik előtt eldőlt, hogy az árverési csarnokot az állami zálogház kapja meg, amely igen iontos és becses célokat szolgáló missziókat fog ezáltal elérni. Az egyik uj missziója az lesz az árverési csarnoknak, bogy az összes aukciókat kizáró 11 agosjoggal itt fogják rendezni. Ezzel az ál'am egyes magánosok kezéből igen nagy kcTesetforrásokat csavar ki, mert az aukciók rendezése horribilis jövedelmet jelenteit. Egyben azonban sok vistsizaélés szűnik meg ezzel az intézkedéssel, amely let úgy gazdaságiiig, mint a művészetek szempontjából is igen helyesnek kell tartani. A másik terv rendkívül humánus célt szolgál. A zálogház ugyanis a zi árverési c &a r n o k'hiat n kivan helye adni a m enekült tiszt viselők b u tó ria i!nlak. Természetesem mérsékelt dijaklat kell majd fizetni, de ig-y is megmenekül a menekült tisztviselők kis holmija a biztos veszendőségtől élsi ö beraktározási vállalatok uzsorájától. Örömmel kell különben reményleni, hogy ezzel az akcióval megindul a. hadjárat általában a beraktározási uzsora ellen» amdltynek lába alól valószínűleg hamarosan ki fogják huzni a gyékényt. Bőr- és cipő-szaktanács alakult. A kereskedelmi minisztériumban e héten Tóry Gergely miniszteri osztálytanácsos elnöklésével rendkívül fontos tanácskozás volt, amelyen többek közt ott voltak a főváros képviselői is. A tanácskozáson tárgyalásra kerültek a borbehozatal kikészítés, elosztás, vafliamint a cipő- behozatal és elosztás; összes kérdései. Az értekezlet határozatot fogadott el, melynek értelmében szaktanács a 1 a k i t á s át kérik, amely szaktanácsban helyet foglalnának a bőrgyári ipar, a bőrkisipar, a borkereskedelem és a fogyasztók képviselői is. A szaktanács a bőr és cipőbehozatali, kikészitési'és elosztási kérdésekben a szabadkereskedelem alapján állva véleményeket adna a kormánynak. A Tabaria nem tűzveszélyes. Éveken keresztül veszedelmes tűzfészke volt' Budapestnek a Rákóczi-uti Steinhardt-mulató. A Fővárosi Hírlap többször sürgette, hogy csukják be ezt az orfeumot, s felszólalásunknak meg is (Tett az eredménye: a Steinhardt-mulatót bezárták. Most teljesen átalakítva TabaTin név alatt ismét megnyitották a helyiséget. Valósággal építészeti bravúr, amit ezzel a Tabarinnal csináltak. Pompás előcsarnokká építették át az egykor szűk és íéietveszélyes lépcsőházat, a színpadot befalazták, s a grandiózus páholysorral övezett nézőtér helyén folynak le most a produkciók. Azelőtt rengeteg embert zsúfoltak be ebbe a helyiségbe, most mindössze 300 nézőnek van helye a Tabarinban. így átalakítva most már valóban' nem tűzveszélyes a helyiség, sőt: a Tabarin az előkelő pesti publikum találkozóhelye tett. Megszűnt a Fővárosi kabaré. A Fővárosi Orfeumnak egyik életképtelen fattyúhajtása, a Fővárosi kabaré megszűnt. Sirba vitte a legveszedelmesebb járvány: a közönség részvétlensége. Nem kár érte. Nivótlam tánclokál volt, kényelmetlen, egymásra zsúfolt méregdrága ülőhelyekkel, a közönség nem szórakozott, csak bosszankodott benne. Bosszankodott a mamuskák medvetáncán és a zsarolásig fel- hajszolt fogyasztási árakon. Rövid életű volt a Fővárosi kabaré, utóliérte jól megérdemelt sorsa: béke hamvaira. Miért nincs építkezés? Erre la kérdésre igen röviden azt is lehetne válaszolni, hogy nincs építkezés, mert nincs nyersanyag. Sokkal kevésbbé van azonban vállalkozási kedv. Ennek viszont az a magyarázata, hogy ha már a nyersanyag megvan, akkor horribilis ösiszegbe kerül mágiái az építkezés, úgy, hogy nemcsak a mai lakbérek mellett, de ezeknél lényegesen magasabbak mellett sem üzlet m.;a uj házat építeni. Szakértők most számították ki, hogy egy három- szobás, mellékhelyiségekkel ellátott modern lakásnak építkezési költségei elérik a 250.000 koronát. Ha tehát a háztulajdonos csak öt százalékot akarna keresni — fenntartási költségeket is ebből az öt százalékból fedezve, ami megint a lehetetlenséggel határos — akkor a háromszobás lakásért évi 12,500 korona lak, béTt kellene követelnie, ami a mai házbére k- nek körülbelül a tízszerese. Ez a lakáskérdés megoldhatatlanságának teljes lehetetlenségét bizonyltja. De szinte képtelenséggel határos a íbarajkTukások kai való kísérletezés is, mert ma u barakkok tatarozása és átalakítása többe kerül, mint a háború előtt az uj barakkok építése. Sajnos, ez a jelenség igen kilátástalanná teszi gazdasági helyzetünk javulását is, mert régi tétel az, hogy a gazdasági élet fokmérője az építkezések mennyisége. Ha ma egyi háromszobás lakás építése negyedmillióba kerül, akkor nagyon távol vám az idő, amikor az építkezések komolyan megindulnak és ezáltal eljutunk a normális gazdasági élet határkövéhez. A főváros cselédeket neve!. A proletárdiktatúra különös kéjjel vetette magát a cselédekre, akiket háztartási alkalmazottakká léptetett elő. Ez még nem lett volna baj, amint hogy ezt a címet hivatalos használatban meg ilst tartották, de a cselédeket olyan nevelésben részesítették, amely teljesen lehetetlenné tette a legtöbb esetben a kenyéradó és cseléd között levő viszonyt. Most — mint értesülünk — a fővárosnak gondjaii közé tartozik az is, hogyan lehetne uíbiől építeni azt a rombolást, amelyet a proletárdiktatúra ezen a téren kifejtett. A szociálpolitikai ügyosztály uj vezetőjének, Bukovszky Viktor dr. tanácsnoknak, igen célravezető terve ebben az irányban: a cselédotthonok alapítása. Ebből a célból a tanácsnok máris összeköttetést teremtett a különböző társadalmi missziókkal, védelmi intézményekkel, 'de mindaddig, airnig az etthon megépítése pénzügyi és egyéb akadályokba ütközik, mindezek a lépések és tárgyalások inkább akadémikus értékűek. A már elromlott cselédekből legfölebb a nyomor kijózanító hatása tudja majd az elfojtott jóindulatot, törekvést és tiszta erkölcsi fölfogást újra kiváltani. A főcélnak tehát annak kell lennie, hogy uj cselédanyagot, uj törzselemet kell nevelni. Azi uj háztartási alkalmazottaknak (felfogás, erkölcs és munkaszeretet szempontjából bie kell majd illeszkednie a háztartás keretébe, amelytől ai régieket a vörös maszlag olyan lclkiismanetle- niil eltávolította. Általában az egész társadalmi rend alapjának a családnak kell maradnia, á családi tűzhely oltalmát, szentségét műidért felforgató törekvéssel szemben meg kell védeni ési igy helyes a főváros tanácsának az a felfogása, amely a cselédben a családi tűzhely iránt va'ó mélységes tiszteletét kívánja felébreszteni esi ébren tartami. Első teendő tehát ezen a téren a kvártélyos asszonyok intézményének a föld színéről való eltörlése. Hiszen ezek a prostitúció ési a bűnözés melegágyai ma is, a kvártélyos asszonyok főfoglalkozása rendszerint a körítés és az orgazdaság. Ha a főváros megcsinálja a cselédotthonokat, akkor viszont a háziasszonyoknak is szervezkedlniök kell és szolidárisaknak! ke^ll lenniük abban az egyben, hogy családi tűzhelyük mellé csak olyan cselédeiket engednek be, akik az otthonból kerülnek ki. A behozatali tilalom életbelépte óta sok cikk, melyből aírnrv is csekély készletek voltak hazunkban. ufys^ólván eltűnt av árupiacról. Tgv van ez a hangszerekkel és a hurokkal is, ami n*»gv csanást jelent örvendetesen izmosodó zenekultúránkra. Ebben a helyzetben még szerencse, ho^v Sternberg hangszereyára vállalkozott — legalább rövid időre — a hazai szükségletek kielégítésére, úgy, hogy az idei zemeévad ezáltal biztosítva van. iiiiHMHi»B«mii|nni i iiiirrm ni m» ii' Iliim iip i i mii un niirnirnnrir“Trr~ AZ ERN3T-MUZEUM AUKTIÓI BUDAPEST X különféle magánbirtokból származó műtárgyak, mint régiségek, nagyértékü gyűjtemény régi és modern képekből, (fAlboni, Baroccfo, Bascano, Casanova, Gue cino, Maernasco. Mevtens, Mien’s. Fosa di Tivoli, Ruisdael, Werff-Bar^bás Böhm Deák-Ebner, Hollósy, Kéméndy, Lotz, Mészöly Munkácsy, 7ichv-Alt, Amer'ing. Tina Ender, Eybl, Fischer, Füger, Kriehuber, Pettenkofsn, Rauftl, Thoren stb.) porceUánok, faján- S7ok, arany, ezüst, szőnyegek és bútorok, valamint a Hentzi-szobor Gasser J. által mintázott mellékalakjai. K’álitás: 1920. február 1-én és 2-án 9—~-ig. Auktiő: 1920. február 3-tól ke7dve naponta déleiét* i/jUtöl és délután 724-től. A katalógus ára 15 korona. ~ ROYAL-ORFEUM “ Még csak néhány napig minden este FII 7! Csillagok csillaga Fél 7? Rnual l/ohopo 1 Karinthy. Lovászy, Mihály. Kó'-árr. Forre, nuydl»l\dUdre . uraj, Go^tonyi tréfál. ::: (Fél 7-Kor ) 5 A TŐKE • •• Harc a kurzusok körül Hausse és baisse a tőzsdén — Az Égisz tranzakciója — Mi készül a fapiacon — A bankok tókét emelnek A közgazdasági élet ma a tőzsdén összpontosult: ez az a piac, ahol egyfelől védekezünk a külföldi tőke kapzsi vásárlásai ellen és ahol megdermedt gazdasági forgalmunk kibontakozik. A hausse, amely hónapok óta tombol, nia már nem megy olyan nyílegyenes irányban előre, mint eddig: a szombati és hétfői tőzsde kilengései azt bizonyítják, hogy egy kis óvatosság és tartózkodás nem árt. Ennek ellenére azonban kétségtelen, hogy a mai kurzusok még mindig alacsonyak, ha azt vesz- sziik számításba, hogy dollárban, frankban, vagy fontban milyen hallatlanul olcsón jutnak magyar papírokhoz azok a külföldi kezek, amelyek nálunk most nagy tételekben vásárolnak. Rengeteg papin kerül külföldre és rettenetes módon elszegényedünk. Ezzel szemben mines más védekezés, mint a. kurzusok arányosítása a valutám különbségekhez, úgyszintén a tőkék szaporítása, hogy megnehezítsük a mohó külföldi vásárlások sikerét. Éppen ezért igen helytelen és veszedelmes egyes bankok és a takarékok abbeli törekvése, hogy a lomban d-h itelt megszorítsák, sőt beszüntessék. Nem szabad megfeledkezniük a bankoknak arról!, hogy ezzel nem a spekulációt törik le, hanem megkönnyítik a külföldi tőke betörését és azzal a krach-chal, amelyet előidéznélek', olcsó áron juttatják a magyar papírok százezreit külföldre. A tőzsdeügynökök körében már akció indult meg azért, hogy ezt a helytelen tervet megakadályozzák és bizzunk abban, hogy bankjaink ha • zafias belátása felül fog kerekedni azon a törekvésen, hogy tulzolitanl bebiztosítják magukat, holott kockázatról jóformán szó sem lehet. A tőzsde körül rohamos érdeklődés jelentkezik az E $ í s z ‘ papírjai iránt, amelyeknek Jai kurzusa darabhiány folytán pár nap alatt felszökött 700—750 koronára, de ezen az árfolyamon sincs árai a piacom. A Magyar Bank ugyanis a közeljövőbe« bevezeti a papírokat a tőzsdére és alaptőkejemelést is tervez, miután az Égisz iránt Ikét külföldi csoport is érdeklődik. Elsősorban a Lukács fürdőre van ajánlat, még pedig 30 millió koronán yi összegben, holott az Égisz ezt a fürdőt másfél év előtt alig két millió koronáért vette és azóta jeTentős beruházásokat is eszközölt. Egy másik külföldi csoport érdekeltséget akart vállalni az Égi színéi és hinszeriinit K r a u sz Simon tárgyal a csoport képviseletében. Tekintettel 'arra, hogy lázi Égisz ingatlanai, optioi, hágai; vasutsai stb. ma körülbelül 350—400 millió értéket képviselnek, nem lehet álmodozóknak tekinteni azokat, akik máris 1500—2000 koronás kurzusokról regélnek. A közel jövőben bevezetik a tőzsdére az Unió Színház r. t. és a B ó n i gyártelep r. t. részvényeit, amelyek a magánforgalomban már szintén magasan á'lanak. Rajtuk kívül még egy csomó uj részvényt kívánnak kottirozni, egyelőre azonban a tőzsdetanács meglehetősen tartózkdóan viselkedik az uj bevezetésekkel szemben. Megindult a bankok tökefelemelése sorozata is a M o k t á r tranzakciójával, amelyet rövidesen követ a Magyar Álta- bá nos T a' k a r ék p é ni z, t já r, az Orsz á>g n> s Bank, a Leszámítoló Bank, Hazai Bank és a többi intézetek tranzakciója. Ige« érdekes tárgyalások folynak a Fabank és az Országos Bank között is avégből, hogy a két intézet között olasz tőke bevonásával fúzió jöj j.öJn létre. Ebben a kérdésben és sok más függő terv dolgában a legközelebbi hetek fognák döntést hozni. Uj szeszipari részvénytársaság. A Fővárosi Hírlap már néhány hét előtt közölte és most a hiteles cégjegyzés a Lap iáin is megerősíthetjük, hogy Dietrich és Gotisch lig rumi- és likőr- gyár r.-t. céggel, a Földhitelbank égisze alatt, 3 millió K alaptőkével, (15.000 drb 200 K n. é. részvény) szeszesitalok előállítására és főleg kiviteli kereskedelmére Budapesten uj vállalat alakult. Az igazgatóság tagjai: báró dr. Kohner Adolf (elnök), dr. P a u p e r a Ferenc, Wälder Béla, Hajdú Zoltáar,
