Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-21 / 4. szám

4

Budapest 1920 január 21.

A háziurak pőre a fővárossal.

Emlitettük fentebb, hogy erre az álláspontra a tanácsot a főváros zsebén ütött é r z é- keny kár vezette.

Az augusztus 1-je óta érvényben levő magasabb vizdijak szedésének jogosságát ugyanis a háztulajdonosok igen komoly formában .vonták •kétségbe, Ez a komoly forrna tudniillik az, hogy a magasabb v i z d i j a k a t egyszerűé n n e m haji a n d ók megfizet n i. A H á z t u- 1 a j d o n o s ok S z ö v c t s é ^ e ugyanis körlevélben tudatta tagjaival, hogy a fővárosnak ez az áremelése f ö r vie n y t e 1 e u és igy azt respektálni nem kötelesek. Egyben pedig a t a n á c s h a t á r o- z a t á t megfelebbez.ték a k ö z i g a z g a- tási bírósághoz, amely azonban a mai napig még nem döntött ebben a vitás kérdésben.

A háztulajdonosok lépésének kellően megokolt magyarázata ugyanis az, hogy a főváros közgyűlésén nem ment át a tanácsi rendelkezés cs igy ennek nincs módjában jogerőre emelkedni. Mindez máskép lenne1, ha a tanács határozatát a kormány jóváhagyta volna, ez azonban a u g u s z t u s ó t a nem t ö r- tén t meg és. igy a főváros kénytelen tűrni, hogy a háziurak ne fizessenek, ellenben a fővárosnak súlyos áldozataiba kerül a inai anyagárak és bérek mellett a lakosságnak vízzel való ellátása, amelyet beszüntetni nem tud, mert a levegő után a legfontosabb közszükségleti cikkről, a vízről, van szó. A kormány azonban még mindig azon töpreng, kormánybiztost kiildjön-e a város élére, vagy várja-e be a községi választásokat?

Németország nagyvárosai már a háború alaftt a legsúlyosabb pénzügyi krízisbe jutottak. Megingott háztartásukat nemcsak köicsön-injek- ciákkal táplálták, de egyben sikerült nekik több ízben is állalmi 'támogatást, hathatós segedelmet kieszközöMök. Ezzel szemben mi történt nálunk? Az, hogy az állam még ma sem fizette meg azokat a haltalmais összegekét, amelyeket a főváros a háború alatt a, kormánynak előlegezett. Eveken át tartó harcok uitán sjem sikerült ezeket a követeléseket az államon megvenni és asmiikoir kizárólagosan emiatt megromlott a főváros háztartási mérlege, akkor ránkköszöntött a bolsevizmus miniden rémével és mindenekfölött azzal a mérhetetlen pénzdobálási öltlettel, amelynek eddig még példájáít egyetlen társadalmi közösség isiem mutatta. A háborút és a kommunizmus pénzdobálását azonban Budapest nem fizetheti meg, sajnos, mind a! kettő egyetemlegesen az ország terhe és ha még ehhez a román megszállás rablásait is figyelembe vesszük, épen- ségge'l szerénynek kell mondanunk a főváros számláját, ajm'e'lyet mindössze 180 millióról nyújt be az államnak.

Ma azonban még a főváros bevételei körül is zavairok vannak, ami Iniem ás csoda, mert a forradalmak sorozata mlegzavartaí a mindennapi élet menetét és a fővárosnak is időre van szüksége, amíg háztartási ügyeit rendezni tudja. A kommunizmus bukása óta rövidle járatú kölcsönökkel tudta csak a főváros háztartását vezetni. Ezek a kölcsönök a mai napig 60,000.000 koronáit tiesznek ki. Az együk napról a másikra való élés azonban nem lehet életexisztencia egy világváros számára és a tanács erkölcsi bátorságának, lelkiismereti tisztaságának, a! komoly szükség fellépésének jele, hogy most egy jelentékenyebb!, ihosszulliejáratú kölcsön felvételével igyekszik a főváros háztartását rendbehozni.

Ilyen előzmények után Bódy Tivadar dr. polgármester a tanács nevében a fővárosi pénzintézetekhez fordult és őket ajánlattételre szóli- tdtta föl. A budapesti nafey pénzintézetek, dacára a súlyos gazdasági helyzetnek, a legnagyobb előzékenységgel fogadták a felszólítást és rendkívül kedvező ajánlatot tettek egy 200,000.000 koronás hosszúlejáratú kölcsönre, amelyet már a jövő héten jegyzésre fognak kibocsátani. A kölcsön 4 és fél százalékos kamatozású llesz és kétségtelen, hogy ez a papiros a közönség köréA lift, az istenadta lift.

A lift, az istenadta lift sohasem volt a pesti ember kedvence. Ha a házmester ünnepelni vagy szórakozni akart, ha ai családjával orfeumba ment, vagy másnapos katzenjammerében a divá- non hevert, megjelent a gyászos és iráshibával telített irásmű: A lift nem működik, javítás alatt van. Hogy megsokszorozódott most ezeknek az irásművcknek'a száma! Még jó, ha csak időnként jelennek meg. A legtöbb esteiben állandó szerepet kapnak, mert: a háziúr egyszerűen megtagadja a lift javítását. Ehhez mondani sem kell — nincsen joguk a házi uraiknak, de miután lift - hivatal nincsen, panaszra a lakók legíöllebb a sóhivatalhoz mehetnek. A háziurak kiszámították, hogy nekik az uj helyzetben egy ház felvonójának áram-dij-többléte és karbantartási költsége szobán kitilt és évenkiut átlag száz koronába kerül. Ebben az értelemben a lakásügyi kormánybiztoshoz fordultak a háziurak, hogy a lift külön költségeiket a lakókon beszedhessék. A főváros tanácsa most megadta a választ és kijelentette, hogy a lifthasználatért nem szabad dijakat, esetleg magasabb dijakat szedni. .4 főváros tanácsa, vagy a lakásügyi kormánybiztos azonban mindenesetre igen hasznos munkát végezne, ha megmondaná, hogy a lakók hova forduljanak, ha a háziúr önkényesen beszünteti a tiftközlekedést. Mert a lakók fizetnek, ha a háziurak a díjak szedésére valamely törvényes fórumtól felhatalmazásit kapnak, de az „egyéni

ben is nagy keresletnek fog örvendeni, mert tisztába n 'kell lenni vele. hogy mai fizetésfcépesebb közüliét aligha van az országban, mint Budapest főváros. A 'tanács ezen aíz állápon hozzájárult a polgármester tervéhez és miután a pénzügy- miniszter előzetes hozzájárulása is biztosítva van, megadta a felhatalmazást a polgármesternek a kölcsönszerződés haladéktalan megkötésére.

A Fővárosi Hírlap legutóbb; számában jelent meg Bódy Tivadar dr. polgármester nyilatkozata a főváros pénzügyi terveiről. Ebben: a nyilatkozatban 'egyenlesen szenzációszámba ment a'z az önérzetes, eltökéltséget tükröző hang, amelyen a polgármester a főváros házitartásának rendezéséről szólott. De a nyilatkozaton kívül is meg kell ‘ állapítanunk, hogy sem 2! háború, sem a forradalmak sorozata, sem a bdlsevizmus, sem a'z ország gazdasági romlása, sem pedig a román megszállás nem tudták a főváros pénzügyi helyzetét annyira megingatni, hogy akár a köz- igazgatás menete, akár az üzemek működése egy pillanatra lis fennakadást szenvedett volna. Mindezek fölött pedig ai főváros a legutóbb megkezdte kölcsön szelvényeinek a komm ün alatt félbeszakított fizetését is.

Az anyagi viszonyok mérlegelésénél legelsősorban azonban,1 az Idei költségvetést kell figyelembe venni. Ez a költségvetés ma még nincsen kószán, aminek az az oka/, hogy a gépek precizitásával akarják aunlak realitását biztosítani. A Fővárosi Hírlap azonbafn hétről hétre tudósit ezeknek a költségvetési munkálatoknak állásáról és ezekből a tudósításokból minden kétséget kizáró módon kiderül, hogy amig egyrészről ai takarékosság elvét ad abszurdum kívánja vinni ai tanács, ugyanakkor a bevételek emelését minden módjában álló eszközzel fokozni kívánja. Egész sereg aldót emelnek fel, az üzemi produktumok árai magasabbak lesznek és általában ahol bevételek vannak, miinfdenütt alkálin azkodniok kell ezeknek a mai viszonyokhoz. Az eddigi deficites költségvetésekben 25—30 esztendő előtt megállapított díjtételek szerepeltek minden vonalon, a tanács természetesen a inai súlyos viszonyok mellett nem tűrheti ezeket az anachronizmusokat és így a jövedelmek iglen jelentékeny módon szaporodni fognak minden vonalén.

Ha megemlítjük még, hogy a fővárosnak

az állammal szemben fennálló 180,000.000 koronás számlájának kiegyenlítése stem késlietik már tovább, mint almikor majd az uj közgyűlés e tekintetben tréfát nem ismerő hangon fog fellépni, akkor már csak a főváros vágyóid helyzetének ismertetése van hátra. A külföldi kölcsönök kérdését a békeértekezlet van hivatva rendezni, de még ezt is belefoglalva a mérlegbe, kiderül, hogy Budapest a világ legvagyonosabb városai közé tartozik.

A tanács szerint

a főváros összes terhei 8(M),(M)0.000 koronára rtífiiwK amivel szemben 1,400,000,000 Koronát Képviselnek *r. aktívák, vagyis a tiszta vagyon 600.000.000 koronát tenne ki. — —

Ez a becslés azonban már régen elévült és ha az ingatlan vagyonnak mai igazi értékét állítjuk be a mérlegbe, akkor

a iőváros aktivál milliárdokat tesznek ki.

Ilyen gazdagság, ilyen kedvező vagyoni állás, melletti pusztán arról lehlet szó, hogy a főváros meg akarja magának szerezni a kényelmet arra, hogy minden kötelezettségét fennakadás .nélkül teljesíthesse és meg akarja szerezni aünak lehetőségét, hogy legszükségesebb beruházásait is eszközölhesse, mert hiszen ezeknek a beruházásoknak eszközlése azonos Budapest gazdasági életének újraéledésével. Az uj kétszázmilliós kölcsön tehát a fővárosnak munkája zavartalanságához ad segedelmet, azoknak viszont, akik a kölcsönhöz hozzájárulni k:ivánua!k, olyan biztonságot nyújt, amelyhez hasonlót a ma> viszonyok között szinte keresve sem lehet ftalálni.

Bérezel tanácsnok afrikai expedíciót szervez

Amikor Hagenbeck a saját hattyúit eszi üteg

— Négyezer állat van az Állatkertiben — A

háború alatt 40n/0 pusztult el

Bérezel Jenő dr. tanácsnok a héten bevonult a magyar békeszerződés történetébe. Fölfedezte irányi Dániel egy beszédét, amelyben Elzászról van szó és amelyet, ha most reprodukálnak a franciák előtt, kétségkívül nagy hatást (fog kelteni. Az Irányi-féle beszédet külön kurír vitte Parisba — irja az Ui Nemzedék — hogy A p p 0 n y i gróf minél előbb felhasználhassa azt.

A beszéd mindenesetre nagybecsű dokumentum, felkerestük tehát Bérezel tanácsnokot, mondaná el, miként került kezébe, vagy jutott eszébe ez a kitűnő ötlet.

— Hát olvasgat az ember — szerénykedett a tanácsnok.

— No meg beszélgetünk is néha úgy társaságban. Erről is, amarról is. Szó szót követ. És az embernek eszébe jutnak rég elfelejtett dolgok, amelyeknek megint hasznát lehet venni.

— Hogyne, nagyön fontos dokumentum — mondjuk — külön kurír vitte Párisba.

— No nem épen külön kurír — hárítja ei ismét az érdemet — de épen. kurír ment Párisba és ezt i* magával vitte. Mondhatom, eleget szaladtam, amig az utolsó pillanatban, a legutolsóban, megfogtam a kurírt.

Mindegy, a kincs Párisban van és BtrczeI Jenő van olyan jó magyar ember, hogy ezekben a szomorú órákban nem sajnál egy kis fáradságot, ha valamit használhat.

Ha már itt vagyunk, beszélünk egyébről is. A z állatkertről. Amelyről csak az imént mondott kemény kritikát a Fővárosi Hirlap. Bérezel tanácsnok méltatlankodik, mert a kritikát — mondja

— nem érdemelte meg az Állatkert.

— Nincs baj az állatkert körül, amelyet persze megviselt a háború, de be fogja látni, hogy segiteni nem lehetett. A fókákat igazán csak a csoda menthette volna, meg hiszen nem tudtunk nekik tengeri halat adni. Sózott heringekkel is próbálkoztunk, de nem használt semmi. A fókák bizony megdöglöttek. Erről azonban nem lehetett tenni. Képzelje el, milyen nagyszerűen áll a budapesti Allatkert, amikor H a- genbeck már a saját h a 11 y u i t ebédeli meg. Nálunk a háború a 1 a 11 az állatállománynak csak 40 °/o-a pusztult el, emi igen k * d v • z • irányszám. M a tíi é g í* í »akciókat“ szigorúan meg ke® torolni.

Rendezik a főváros pénzügyeit

A főváros 200 millió hosszú lejáratú kölcsönt vesz föl — Budapest a világ legvagyonosabb nagyvárosai közé tartozikl