Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-12-15 / 51. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 december 15-cn 51. szám WllimtainoiiimiiaiiinwiBiii«iinaiteoiiniiiiDiiiPuiniiir»8aiHamaniPHinmpinamnmainainaimiimniii aUZÖWlZK TÉS* JÍJff Jr*ff Wgjrif— évr**t _____1O0 PC. Tét ó vr*e ............-* öO,K~ Kf gy&s sxttwnob frupha- WA a feSaóó hivatalban. Városi, politikai és közgazdasági hetilap Tmlalöm si«f>A«sslő t JD OLCSÓ Emil MCegrfml&n itt mlnifi tfdn. Szentkmsntö** Madó hivatalt VI. Szív-utca mm 19» Tv itt fon .M.M..M. 1 A kenyér gondja megint ránk szakadt. Politikusok, az ország sorsának intézői vitáznánk: megint affelöl, honnan', hogyan fogunk megélni. Az élelem kevés, a pénz kevési, veszedelemben vannak legegyszerűbb, legszegényesebb életigényeink. Úgy mondják, hogy nagy és tiszteletreméltó önfeláldozással mégis sikerült úgy megoldani a kérdéseiket, hogy senki sincs predesztinálva az éhen- halásra. Fájdalom, ilyen messzire íveli mennünk, amikor tulaj dón képen mi mindnyájan, akik itt a nagyvárosban robotolunk, mi is megtesszük becsülettel az országgal szemben való'kötelességünket. Valahol el kellett tehát hibázni a dolgot, talán épen ott, hogy a gabona és minden, egyéb még ma sem'szabad forgalom tárgya. A háború eszközeivel dolgozni a békéiben, nem vezethet jó eredményre. Ha talán szabad forgalom lenne,, belátná az, akinek terem,, hogy nem emelkedhetnek az-égig az árak: és a szomszéddal való kőnk ünnepei a is enyhítene valamit a dolgokon. Mert'valahol mégis csak el kell kezdeni az árak csökkenését. De iroi kezdjük? i\i. nfs/i ei, hogy1 egy szisztematikus drágaság-csökkentésnek a csizmán, vagy a nadrágon kell kezdődnie? Senki. Mégis csak a tojásból lesz a csirkét, ha a tyuk: tojj,a is a tojást. A gabonaárak pedig mindaddig! nem Tn utalnak hanyatló tendenciát, amíg vissza nem térünk a szabadkereskedelemhez. Persze nem gondoljuk., hogy ezt azonnal ad abszurdum lehetne vinni és a határon át mindent ki lehetne bocsátani, de eddig mindent megpróbáltak és semmi sem használt, csak épen a szabadkereskedelemmel nem kísérleteztek. Általában valahogy ügyet kellene már vetni arra is, hogy .miiként lehet a kezük vagy eszük munkájával kereső emberek, jövedelmét arányba hozni a megélhetésihez szükséges összegével. Őszintén szólva, nem lehet megérteni, miből tengetik az életűiket az emberek és ugyanakkor, a mikor az állam becsületes jóindulattal gondoskodni kíván a betevő falatunkrálj, ugyanakkor más oldalról olyan rohamot intéznek ellenünk az áraik emelésiével, hogy az embernek káprázik a szeme. .Felemelik a villamos tarifát, felemelik a vizdijat és ezen a cirrten 40 százalékos közüzemi pótlékkal terhelnek meg bennünket, .megfenyegetnek. hogy drágább tesz a villany és a gáz is. Tudjuk, hogy a fővárosnak sincs miből élnie, de van-e nekünk!? Miért pont a legfontosabb élet- szükségleteinkre'vetrk (ki a rettenetesebb adókat? Hol van itt a demokrácia? Hol van itt a szociális érzék? Egyszerre rázuditani Budapest polgárságára mindezt igazán nem lehet. Hogyan, miből győzze a tksztviselő, a munkás ezeket az áremeléseket, amikor eddig sem tudta, 'boraiét tellett? Akik a város gyeplőjét a kezükben tartják, jól gondolják meg, lehet-e ezt csinálni. Mert mi fog ezután következni? Jönnek az uj bérkövetelések,, jön az uj fizetésemelési kérelmek végesza- kadatlan sorozata. Borzasztó cinkuIns vitiosus ez,, amiből kivergődni mindaddig nem lehet, amíg állandóan odanyulunk, ahol úgy sincs és nem oda, ahol van. Mielőtt cselekednének, gondolják jól meg a dolgokat, mert ebben a rettenetes összeomlásban, amelyben élünk, nem lehet a végletekig vinni a nyomor kiuzsorázását. • •» A hó az idén fölösleges pontossággal érkezett meg és amíg idebent a rosszal fütött szobában az ■ ember papírra veti a gondolatait, odakint ostoba szorgalommal Szitál a fehér pihe. Érdekes a hó adminisztrációja. Jóformán még csak' a szándéka volt meg inkább a havazásnak, amikor már megjelentek a plakátok, hogy hol lehet jelentkezni a hólapáttoláknak. Az idén azonban a legendás juris doktor, meg a többiek nem jelentkeztek. Vájjon hol lehetnek? De nem jelentkeztek a hivatásos hőlapátolók sem. A hó közben elszégyelte magát, hogy ö most már ilyen lenézett munkát tud adni, amire már juris doktorok sem vállalkoznak. És szépyenében elolvadt. Szégyene szennyes, hideg tevével elárasztotta az utcát. A lyukas cipőkön besurrant a hóié, a papirUápak leáztalr És megérkeztek q téli örömek: a nátha, az influenza. Egyetlen káromkodás emléke a finom, fehér hónak. A villany és a gáz is sorra kerültek, miután a vizdij már fel van emelve és a házbéremelés i.s fenyeget. A tanácsi előterjesztés, nyilván hangoztatni fogja, hogy az áremelés progresszív alapon történik és hogy a kisembernek a hajaszála sem fog meggörbülni az uj áremelésbe. A progresszivitás azonban a közönség teherbíró képességében iá megvan. A tisztviselőt a neki jutó legkisebb áremelés is jobban agyonnyomja, mint a gazdag fiskálist, vagy földesurat a nagyobb. A tisztviselők ma nyilván úgy gondolkoznak, hogy az az igazi progresszivitás, amely őket teljesen kihagyja a számításból. A mulatóhelyek tulajdonosai a kultuszminiszter vél jártak záróra ügyben. Ugyancsak ott voltak az egyetemi hallgatók is, akik a menza tönkrejutása miatt panaszkodtak. Kint a folyosón a bajbajutott emberek egymásra találtak. Felébredt köztük a szolidaritás, Segíteni igyekeztek egymás baján. A táncprodukciókat bemutató mula- t óhely falajdánosok ugyanis kijelentették, hogy ha ők is megkapják a tizenkét órás zárórát, akkor szívesen adnak naponta és fejenként ezer koronát a diáikétkező javára. Most a szegény diákoknál aligha lehet jobb kortesük a nuilatéáielytulajdonosok záróra kívánságainak. Valahogy a kielégülés érzését kelti az emberben ez a kis történet és valahogy azt érezzük ki belőle, hogy az emberek egymás között sokkal jobban el tudják intézni a dolgokat, mint a hivatalos szobákban. Csak az a fontos, hogy szóba álljanak egymással az emberek, vagy ahogy mostanában szokták mondani: helyreálljon a lelkek egyensúlya. Bérezel és Bárdi az uj tanácsnokok Szaszovszky tanácsnok-fójegyzó A közigazgatási 'bíróság -— mint ismeretes, - a tanácsnok-választás iránt beadott összes ffellebbezések mellőzésével elismerte a tanácsnokválasztások törvényes lefolyását. Ilyen formán ma már semmi akadálya sincs annak, hogy a függőben hagyott két tanácsnoki állást is betöltse a közgyűlés, amivel azután végre-valahára eljutunk odáig, hogy legalább egész tanácsunk lesz, amelynek léte vagy nem léte nem függ többé a föllebbezésektől. A két állás azonban, amelyet most kívánnak betölteni,, korántsem elegendő sem a véletlenül kibuktatott tanácsnokok elhelyezésére és a megsértett jogos ambíciók kielégité- sóne. Annál is inkább igy van ez, mert a most betöltésre kerülő két állás közül csak az egyikre választanaik jogi képzettségű pályázót, a másikat műszakira miinő sütették át. Helyesebben egy műszaki tanácsnoki és egy tanácsnok-főjegyzői állás kerül ezúttal betöltésre. Remélhetőleg ezúttal a csütörtöki választáson nem lesznek meglepetések!, miután a Keresztény Községi Párt a jelölés dolgát ezúttal alaposan i ^egyket tn és ti z- •:!•■ ö !::! y °! ö! te1 A a » havazást a pártfegyelem védelme alá helyezték. A harmincas bizottság már a múlt csütörtökön összeült és már telkikor döntött a jelölés kérdésében, majd a központi jelölés listáját tanulmányozás és hozzászólás céljából kiadták a kerületeknek. Majd a kerületek megnyilatkozása után szombaton végleg elintézte a harmincas-bizottság a tanácsnok-választás dolgát, amit a keddi pártértekezlet is tudomásul vett. A Keresztény Községi Párt jelölése azonban újítást is hozott, amivel tulajdonképen az első választáson idkövetet, —• hogy úgy mondjuk - technikai hibát akarják helyrehozni. Az első választáson nem írtak ki ugyanis külön pályázatot a tanácsnok-főjegyzői állásra, de erre az állásra megválasztottnak elejétől fogva Szaszovszky Józsefet tekintették, aki a választástól fogva tényleg az elnöki ügyosztály élén áll. Ezt a dolgot most agy reparálják, hogy a tanácsnok- főjegyzői állásra Szaszovszky Józsefet választják meg, mig az ő lemondása révéin megüresedő tanácsnoki állásra első helyen Bérezel Jenő dr. tanácsnok a jelölt. A műszaki tanácsnoki állásra öt kerület Bárdi Istvánt, három Kordély Kovács Bélát, kettő pedig Warga Lászlót jelölte. Itt abban a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk. nem láthatunk egészen tisztán. Bárdi István főtanácsos régi, érdemes tisztviselője a fővárosnak,, amelyet 32 év óta szolgál. Vele szemben igen érdemes ellenfél Warga László műszaki tanácsos, aki a városépítési ügyosztályban kiváló alkotó munkát végez. Kordély-Kovács Béla mérnökiről közelebbit nem igen tudunk. Szaszovszky József körül azonban még az utolsó pillanatban is akadt egy' kis baj. Az utolsó pillanatban ugyanis meggondolta magát és „ami biztosi, az biztos“ álláspontra helyezkedve, visszavonta a tanácsnak a főjegyzői állásra már előbb beadott pályázatát. Valószínűleg a szavazás körül előbb szerzett szomorú tapasztalatai indították cirre a lépésre, amelyet azonban gyorsan sikerült vele visszavonatni. Ilyen formán — a zsidó vallásu volt tanácsnokokon kívül — ismét nem jutnak be a tanácsba StankovMs Szilárd és Marker Aladár volt tanácsnokok, kimarad az öt íöllebbezéssel szereplő Halász Elemér, Liber Endre és Borvendég Fe-