Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-12-01 / 49. szám

2

— Az október 7-én megtartott tanácsnok- választás ellen négy okból' tettein panaszt a közigazgatási bírósághoz: 1. A tksztujittast, nem ^ tartották meg az 1920. é\ri IX. t.-c. 21. §-aban előirt 40 napon belül; 2. a tisztujitásról szóló pályázati hirdetményben foglalt 14, illetőleg a szervezési szabályrénidleilet értelmében tényleg fönnálló 13 jogi minősítésű tanácsnoki állás helyett csak 12 lett, betöltve; 3. a tanácsnok- főjegyzői állásra nem lett pályázat hirdetve^ és az nem lett betöltve; 4. a kijelölő választmány jelölése ellen beadott fel folyamodásom inéig! nincs éli nézve s Így a választást fii ins ante patront tartották meg.

.

_ Panasz tárgyává tettóm az október 28-án

meg

tartott

kerületi elöljárói választást

is, mert annak törvényben előirt titkosságát latom megsértve. Véleményem sziámit már a Keresztény Községi Pártnak az a határozata is sérti a titkosságot, mellyel az ö jelöltjeire való szavazást pártkérdéssé tette. A törvényhozás akkor, amikor a titkos választást tette kötelezővé, azt akarta elérni, hogy a választó bizottsági tag minden kényszertől mentesen s csákis a saját meggyőződését k öviét ve, adja le szavazatát. A pártkérdés pedig lelki kényszert jelent. De kifogásolom azt a módot is, ahogy a választás tényleg lefolyt. A Keresztény Községi Párt szavazó lapjait a helyszínén osztogatták ki, álról minden egyes párttagot ellenőrizett a többi jelenlevő s így azon csak. abban az esetben változtathatott, ha az esetleges kellemetlen következményeknek kitette magát. A fővárosi törvény, illetve annak végrehajt ásd rendeleté nem szabályozza eléggé a titkos választást s annak megtartását inkább a becsület védelme alá helyezi. A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló 1920. évi X. t.-c.. illetve az ennek végrehajtása iránt intézkedő 37488. sz. belügyminiszteri rendelet azonban példát ád arra, hogy miként kell azt lefolytatni.- Végre megfölebbeztem a h. főpolgármester urnák

a tanácsnok főjegyzői állásra

vonatkozólag legutóbb kiadott hirdetményét is. Indokaim ez esetben a következők; A tanácsnok-főjegyzői állásra az 1920. évi IX. t.-c. 21. §-a értelmében a közgyűlés megalakulásától számított 40 napon belül föltétlenül ki kellett volna írni a pályázatot. Hogy ez meg nem történt, az okul szolgálhat a tanácsnok-választások . megsemmisítésére és éppen azért az ezen ügyben beadott panaszom egyik indokát képezi. Üzen kérdést nem lehet elvonni az egyedül illetékes fórum, a közigazgatási bíróság hatás- köreköre alól. A tanácsnok-főjegyzői állásra különben abból az alkalomból irta ki a h. főpolgármester ur a pályázatot, hogy a belügyminiszter ur csak egy jogi minőisitésii állásnak műszakivá szervezését hagyta jóvá és igy a második függőben tartott jogi minősítésű tanácsnoki állás közül az egyik ilyennek megmaradt ós betöltendő. Itt azonban kifejezetten egy jogi minősítésű tanácsnoki állásról van szó, mert ezen állásra vonatkozó választást hagyta a közgyűlés függőben és nem a tanácsnok-főjegyzői állást. A tanácsnok-főjegyzői állás azon 12 jogi minősítésű tanácsnoki állás közül kell. hogy kikerüljön, melyeket szabályellenesen töltött be az október 7-i közgyűlés. A jelöltekre nézve nem mindegy, hogy ezt az állást külön töltik-e be, vagy a tanácsnoki állásokkal együtt, mert az utóbbi esetben egészen mások a választási esélyek.

Ezek után most várom az üresedésben levő egy jogi minősitésü tanácsnoki állás sürgős betöltését, mert ez közérdeket képez s mert a törvény, mikor 40 napi határidőt adott a tiszt- ujitásra, világosan kifejezte a törvényhozásnak azt a kívánságát, hogy a tisztujitás folytán megüresedendő állások sürgősen betöltendők. Ennél a választásnál én ismét érdekelve vagyok, mert az augusztus hóban beadott pályázati kérvényem erre is vonatkozik.

ITÁH védelmi r.-t. blitastottnk részét

Igazgatóság BUDAPEST, ERZSÉBET-KÖRUT 48.

ELVÁLLALJA: A biztosítási szerződés’k felülvizsgálását, a biztosítások szakszerű kezelését és á biztosított fél képviseletéi mindenféle biz- Telefon : 95-11. tositási ügyben

Az aranytűd

Fayer Sándor beszéde a költségvetési vitában

A főváros közgyűlésének költségvetési vitája nem igen bővelkedik a szenzációkban, mégis kimagasló eseménynek kell tekinteni azt a beszédet, amelyet F a y e r Sándor mondott a baloldali padokról. Az ellenzéki pártok ügyük árulójának nevezik azokat a bizottsági tagokat, akik ellenzéki programmal kerültek be a közgyűlésbe és a szenvedett sérelmek után ott mégis megjelennek. Ebben a tekintetben azonban feltétlen ii 1 k i v é t e 11 kell tenni ö k F a- y e r S á n d o r r a 1. ki hétfői beszédével nemcsak az ellenzéknek használt, de a főváros érdekében is nagyon sokat tett. mert a közgyűlési terem rendjének helyreállítása érdekében aratott sikereket. Fayer Sándor merész dologra vállalkozott, de az teljes mértékben sikerült neki és a háborúban ezért a Mária Terézia-rend járt ki. Az az impressziónk, hogy ez a beszéd volt az, amely a tegnap még halálos e 11 isi n s; é g e k k é n t szerepl ő k é t p á r t között megépítette a béke ara n y- li i d j á t. További lépések még nem történtek, csak egy beszéd hangzott el. de az érzésünk az, hogy ha a béke megszületik, annak gyökerét ebben a beszédben kell keresni. Megtörtént ugyanis az a csoda, hogy elhangzott egy izig-vérig ellenzéki beszéd. amelyben azonban olyan szaktudás nyilatkozott meg, hogy a többségi párt kénytelen volt állandóan helyeselni, a végén pedig zajos tapssal ünnepelte Fayer Sándort. Dániel megjárta az oroszlán-barlangot, kemény igazságokat — iga-z. hogy az objektivitás szordinojóval — vagdosott az oroszlánok fejéhez, akik végül is farkcsóválva üdvözölték Dánielt.

Fayer Sándornak, a fiatal, Szimpatikus, sok tudással rendelkező és kemény gerincű városatyának azonban nem ez az egyetlen érdeme. Mi itt a Fővárosi Hírlapban, ahol a várost politikában unos-untalan reálpolitikát sürgetünk, nagy örömmel üdvözöljük azokat, a gondolátokat, amelyeket beszédében felvetett. A főváros budgetjét fölényes financiális, szempontokból Ítélte mjeg.i Nem tekintette fontosnak a százmilliós dificitet, mert eniVnek oka nem a főváros, hanem a korona érték- csökkenése. A deficit különben is a közoktatás és a közüzemek deficitjéből áll elő és itt leszögezte azt, hogy a közoktatás állami feladat, a közüzemeknek pedig nem szabad deficittel dolgozniok. Igen okos megállapítása volt az is, hogy jobban járunk,, ha ma külföldi és nem belföldi kölcsönt keresünk.

Egészen fölényes, jelentős szempontokból nézi Budapest jövőjét is. Nem azt tartja íontösnak, hogy a mindenáron való takarékossággal apró cipőbe szorítjuk a megnövekedett lábakat. A világvárosnak világvárosi kiadásainak kell lennie, nehogy világvárosi nívója Itesiil.yedjen, ami nem lenne egyéb, mint maga a csöndes és nyomorúságos halál. Aztán* ott láttuk beszédében azokat a motívumokat i;s, amelyek mindenkor a mi toliunkat is vezetik, mert Fayer odavetette a megmásíthatatlan igazságokat, hogy Budapestnek önmagát kell ellátnia, nem szabad többé az országra szorulnia és itt a legfontosabb a helyes keres, keim! politika. A k e r e s- 1< e d e 1 m i politika helyességével, v a g ,y li e 1 y t e 1 e n s é gjé V e 1 á 1’ 1 v a g y 1) u k! i k a város és i g y ä k e r es k e d el e m n e k mi n- d e n szabadságot, m i n d e n é 1 e 11 <e h e t ői- s é g e t m eg k e 11 a d n i.

Okosak és megka.póak voltak azok az érvei, amelyekkel a töke és a legitim profit jogát bizonyította az élethez. Szép volt és szociális jelentőséggel bírt az a fejtegetése, amely az adó progresszivitásáról szólott. Aztán a részletkérdésekben olyan ötleteket vetett feli. amelyek megkapták a többséget is. így amit a záróra-rendeletről mondott. Ismertette a párisi rendszert. ahol az este tiz óra után fogyasztók harminc százalékos adót fizetnek kiadásaik után a városinak. Antit a .lakáskérelésről mondott, szintén megkapta a hallgatóságot. Helyeselte', hogy a kislakások bérét ne lehessen emelni, de vajion miért védi az állam azokat, akik 6—S szobát tudnak bérelni? A lakáskérdést a fővárosnak kell kezébe vennie és .ahhoz hozzá is juthat, ha kidolgozott tervvel áll elő, amely terv megoldja a lakáskérdést. És meg leltet oldani, mert abból a pénzből, amit a lakáskeresők ügyvédi költségekre, lelépési és ki tudná megmondani, milyen dijukra kiizzadnak, egész -várost lehetett volna már felépíteni. Szólt miég a szállodák nyomoráról, .amely az idegemBudapest, 1920. december 1.

forgalmat .hosszú évekré visszaveti. Hangoztatta még a szociális kérdések megoldásának szükségességét. Általában, gondolatokban gazdag, praktikus beszédet mondott, amelynek — reméljük — már a közeljövőben komoly eredményei lesznek.

Franciák vagy Schifferék?

Mi történik a Margitsziget körül? — Schiffer

Miksa és Kallós István nyilatkozata

Ha minden komoly és komolytalan hír megvalósult volna, amelyek arról szóltak, hogy a franciák ezt meg azt veszik meg, itt meg amott vállaltak érdekeltséget, erre meg arra vállalkoznak, akkor Magyarországon. kezdve a magyar kir. államvasutaktól, minden Paris kezében lenne. A sok kósza hir között mégis akadt egy és más, ami igaznak bizonyult. Ez az oka annak, hogy mégis komolyan kell foglalkozni azokkal az értesülésekkel, amelyek a Margitszigettel vonatkozásban felmerültek.

A Margitszigetet érintő hírek két irányban haladnak. Hir van:

először arról, hogy a jelenlegi bérlötársaság részvény többségét az elmúlt héten Schiffer Miksa nagyvállalkozó vásárolta meg a bérlő )ár saság anyaintézetét öl, a Pesti Magyar Ke reskeáelmi Banktól,

másodszor arról, hogy egy francia pénzcsoport folytat tárgyalást a sziget bérlőkor saságéinak részvényeseivel a részvények megvásárlásáról és ezzel kapcsolatban nagyarányú beruházásokat szándékozik a szigeten létesítene

A Közmunkatanács, amely a sziget sorsa felett illetékes intézkedni, eddig formális jelentést nem kapott a bérlötárssiság részvényeinek eladásáról, csak hallomásból értesültek a francia csoport ajánlatáról. Ha a francia -ajánlat tényleg megtörténik, a Közmunka- tanácsnak aligha lesz különös kifogása az ellen, hogy a sziget hasznosításában francia töke vállaljon részt, mert a mai bérlőtársaságtól, amely 250 milliós beruházásra vállalt kötelezettséget, a mai viszonyok köi- zött nem igen lehet várni, hogy ennek meg is feleljen.

Eelvilágositásért S eh if f e r Miksa vállalkozóhoz fordultunk, aki -a, F ő v á r ősi H i r 1 a p munkatársának ezeket mondta:

— Az elterjedt liirc-khöl mindössze annyi az igazság, hogy bizonyos érdekeltséget vállaltam a rész vén y társa s ágba 11. A többi, aimi a közlésekben! foglaltatik, egyszerűen kacsa. Én eddig egyetlen eleven franciéit sem láttam, aki a Margitsziget ügyében érdeklődött volna. Erről sem nekem, sem a régi részvénytulajdonosoknak semmi tudomásunk nincsen.

Homlokegyenest ellenkezik ezzel a nyilatkozattal Kallós Istvánnak, a bérlötársaság igazgatójának nyilatkozata, aki a E ő v árosi H i r 1 a p munkatársa előtt megerősítette a francia pénzcsoport érdeklődésének hírét, amennyiben ezeket mondta:

— Tény az, hogy egy francia pénzcsoport bérelni akarja a Margitszigetet. Én magam tárgyaltam Kegensburgban és Becsben a francia társaság -teljhatalom megbízottjával és a tárgyalásokban meglehetősen messzire jutottunk, Ezenközben társaságunk részvényeinek birtoklásában bizonyos változások történitek, amelyek ai tárgyalásokat némileg késleltetik; fmégiiS" remélem, hogy a-zoik kbdvezö eredményre vezetnek. A szóban! forgó pénz-csoport a legelőkelőbb párisi vállalkozókból áll, akiknek érdekköréhez tartozik többek között Ostende, Trouville, Wiesbaden lés Konstanza is. Természetesen nemcsak Budapestnek, de az egész országnak hasznára lenne, ha a Margitsziget egy ilyen jelentős társaság érdekkörébe kerülne. A társaság 250—300 millió koronát volna hajlandó a szigetbe beruházni és nagyszállása programmjuk megvalósítása rendkívül megnövelné Budapest idegenforgalmát.

Utaltunk azután Schiffer Miksának a Fővárosi Hírlap szántára- tett nyilatkozatára is, amire Kallós igazgató a kővetkezőket felelte:

— Schiffer Miksa nyilatkozata tökéletesen fed1! a valóságot, mert tényleg sem ö, som a többi részvényes nem tárgyalt a franciákkal. Velük ezideig kizárólag én érintkeztem. Természetesen, ha a franci ákkial való tárgyalás meghiúsulnál, akkor Schiffer urra hárul a feladat, hogy a Margitszigeittel valamit kezdjen,