Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-11-03 / 45. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 november 3-án 45. szám iBtyi3iBiaiiiaiiiagiiaiiiaiiiniiiDHFgiiiai»ipijiDiiiguini»pliiaiginninHiaiiiniiiniiininaiiiBiuaiiiaiiiaiiiaiifi Mxz&fizbtési Jtwrrrct Zágész év.ma ____i 0 0 K. Fé l évve ..........— 50, BZ ßjras számok ftapiia- tók a Madó hivatalban. Várost, politikai és közgazdasági hetilap Felelöm mmwkesxtű t Dacsó Emil Megjelenik mindenawmm- dán, Szewhesxtöség dm kiadóhivatal t VJ. hon. Szív-utca —13, szám* Telefon 07*49 A bölcsesség programmjá“-val, ha a törvényhatósági bizottság elismerte volna ezeket az érdemeket. Most valutát 'kell javítani tudással, nemzetmenttő munkával és a szeretet többtermelésével. Vájjon mikor jut el az a nemes, tiszteletreméltó, vágyva- vágyott történelmi hullám a városházára is. amely már Zákány Gyulát megkapta és magával ragadta? A főváros kórházainak horribilis deficitje Még- az idén letárgyalják a főváros 1920. évi költségvetését Csupor József dr. tanácsnok nyilatkozata csak kivételes embereknek jut k)i. Van a bölcsességben valami hideg előkelőség, amlelyet nem tudnak lángra lobbantam a változó idők;, vau benne valami meddőség a minden lázzal szemben, van valami magábavonultság, mintha egy hegyőrömről nézné az emberük [feje fölött futó felhőket, amelyeket ő mind fölülről lát. A bölcs ember a Házak, az izgalmak idején aszkéta, sivatagba menekült zarándok; de ha jön a kijózanodás pillanata, akkor egyszerre orákulummá válik, tódulnak hozzá a megtérők, a kijózano- dottdki. Egészen véletlen, — vagy talán nem is a véletlen játéka, — hogy égy időpontra esett Apponyi akcióba lépése, Rákosi Jenő tüntető ünneplése éjs sok-sok náluk kisebb, de jó szándékú ember színvallása. Történetesen ebben az 'Időpontban szólalt föl egymásután kétszer is a nemzetgyűlésen, majd ar sajtóban js Zákány Gyula, képviselő. Meg kell állapítani, ;h'ogy Zákány Gyula föllépése sokkal nagyobb jelentőségű, mint az első pillanatra látszik. Nemcsak tehetséges ember, nemcsak a láz gyógyultja, hanem olyan valaki, akinek gyökere van a töme- ,reHven és akiben a tömének hangulata szokott ■ kiütközni. Ez a Zákány Gyula az, akii most kikel az •illúzió-politika tultenigése ellen, ő mondja, hogy ,,a demagógia veszedelmes dolog és a gyűlölet, mely megtépattségünk, katasztrofális leromlottságunk rrtán, mint elkerülhetetlen visszahatás jelentkezett, nem lehet konstruktív erő.' Az ’lluzió-politikának! megvan a hatása, melyen túl a nép követel, felelősségre von, ha a tömeg az ur éls nem a vezetők! így van és mindinkább igy lesz, ha a ’'konszolidáció-ellenes erőkre bátorsággal nem rakjuk rá a szükséges fékeket.“ Nem, a legbölcsebbek sicm mondhatnak mást és ma már százezrek Írják alá ezeket a figyelemreméltó szavakat, amelyek annál fontosabbak, mert hiszen Zákány Gyulát épen az ellenforradalom legintranziigemsebb testületé vetette felszínié. És ha több, mint egy esztendő után ma Zákány igy beszél, akkor nem árulója az ellen- forradalom zászlajának, hanem az a törekvése, hogy mindazokat egyesítse iez alatt a zászló alatt, akrk ott voltak, de akiket a láz kiszorított onnan. Ez a helyzet ma. Épen ezért fontos, amit Zákány Gyula tovább mond: ,,A demagógia, szakképzettség híjával hangoskod óknak nem lehet hosszú pünkösdi királyságuk. Szivem, koponyáin azt parancsolja, hogy e békeratifikációs helyzetben minden poziiűiv tényezővel, mely nincs iellenkezésben a kurzus realizálható prog- rammjával: párt, fete kezet és társadalmi különbség nélkül össze kell fogni, nem pedig test- vérharcoskodni. Igen, igen, valutát javítani, hazáit szeretni, ogy darab Szent István koronáját, — de tudással, nemzetmentő munkával és nem demagógiával. A tudásnak, a munkának és különösen a szeretetnek többtermelésével.“ A főváros orvosválasztó közgyűléséről jövet, ezbket a gondolatokat érdemes elolvadni.. Nem kell hozzá semmit, de semmit hozzátenni. Csak a tiszti-főorvos nyilatkozatára kell gondolni. Csak eszünkbe kell, hogy jusson, mit müveitek ezek az orvosok a háború alatt, hogyan akadályozták meg emberfeletti munkával, feledhetetlen odaadással a járványok pusztítását. Igazán nem lett volna ellenféltben' ,,a kurzus realizálható A főváros költségvetése, mint a FővárosiHir- 1 a p jelentette, már elkészült. Sőt az volt a terv, hogy dr. S i p ö c z Jenő polgármester még a héten nyilvánosságra is hozza. A polgármester és F o 1 k u s- házy Lajos alpolgármester is megbetegedtek azonban és igy arra kérték dr. Csupor József tanácsnokot, hogy a költségvetés nyilvánosságra való hozását halassza el a jövő hétre. A Fővárosi Hiriap munkatársa beszélt Csupor tanácsnokkal, aki a következőket mondta:- A költségvetést a polgármester ur a jövő héten kívánja nyilvánosságra hozni, ami már feltétlenül kívánatos is. Minden törekvésem, hogy a közgyűlés i;s minél előbb tárgyalás alá vegye a budget-t, mert nagyon fontos Henne, fia az 1920. évi KöitsegNIctest 'még 1.921-ben 'kellene tárgyalni. Hogy a tüsztujitás rnég nincs befejezve, ez nem akadályozhatja meg a törvény- hatósági bizottságot abban, hogy a költségvetést munkába vegye.- Az idei. költségvetéssel egyi dobén kívánom a törvényhatóságii bizottság elé terjeszteni a közkórházak költségvetését is, amelyet edd’g mindig külön tárgyalt a közgyűlés. Ha a köz- kórházak költségvetését meglátja a közgyűlés, mindenesetre meg fogja érteni, hogy az a pénztári hiány, amelyet az általános költségvetés feltüntet, nem is jelentékeny. Hiszen a költségvetésben a főváros számos üzeme, adminisztrációs ága ' benne foglaltatik és mindezek együttes kiadásai és bevételei vannak; benne feltüntetve, Is ezek összességéből adódik a deficit. A közkófházak költségvetésében meg fogja látni a közgyűlés, hogy a fővárosnak ez az egyetlen üzeme milyen budget-vé 1, dolgozik és <ez az egyetlen üzem milyen terheket ró a fővárosra. Csupor tanácsnok természetesen nem akar elébevágni a polgármesternek a költségvetéshez, fűzendő kommentárjainak. Annyi mégis kitetszik ezekből a szavakból is, hogy a költségvetési vita élét mindenesetre le fogja tompítani az az összehasonlítás, amelyet a közgyűlés tagjai az általános költség,vetés és a közkórházak költségvetése között tehetnek. Ez az újítás mindenképpen igen élénken fogja illusztrálni a főváros anyagi helyzetét. A célzás, amely a föntebb közölt nyilatkozatból kiolvasható, nem tudjuk, nem azt akarja-e jelenteni, hogy a főváros költségvetésének kisebb, vagy legalább is relative kisebb lesz a deficitje, mint a kórházi alapnak egyedül. Nem is lehetne ezt csodálni, hiszen a betegápolási dijakra, amelyeket B e n a r d Ágoston dr. népjóléti miniszter csak pár hónap előtt emelt fel, a f ő v á ros közkórházai a folyton növekvő drágaság miatt igen jelentékenyen ráfizetnek. Az ápolási dijak ma vidéki és budapesti illetőségű betegek, valamint operált és nem operált betegek szerint változnak. A budapesti nem operált betegek 30 korona, a vidéki nem operáltak 40 korona, a budapesti operáltak 40, a vidéki operáltak pedig 50 korona napi ápolási dijat fizetnek. Mindez természetesen a csupasz élelemre sem elég, a legigénytelenebb égés z- séges embernek is kevés, nem is számítva azt, hogy ebben orvosi kezelés, operáció, orvosság, kötőszerek, ápolás és minden egyéb is benne van. Ne feledjük, hogy az ápolási dijak elégtelenségéből származó többkiadások évről-évre súlyosabb teherként nehezednek a közkórházi alapok, illetve a községi alap háztartására, mely utóbbi kénytelen megtéríteni a közkórházi alapok hiányait. Csak a következő néhány számadatot kell figyelembe vendünk: közkórházi alapok háztartási hiánya volt: 1873—1906. években 643.129 K 28 t 1908. évben 62.121 „ 48 „ 1910. „ 262,328 ,. , — „ 1911. „ 329.581 „ 69 „ 1912. „ 408.059 „ 93 „ 1915. „ 781.800 „ 55 „ 1916. „ 3,308.555 , 75 „ összesen 5,795.576 K 68 f az 1907., 1909., 1913. és 1914. években összesen 538.486 K 38 i volt a községi alapba átutalt tiszta bevételi többlet, mely összeg levonása után a kórházi alapok tiszta hiánya az 1873—1916. években 5,257.090 K 30 í-t tett ki. Az 1917. évi hiány az 1916. évi 31/2 milliónál tetemesen nagyobb volt, mert ez az összeg már megközelítette a tíz milliót. Elképzelhető, hogy milyen szenzációs és egyben miilyen szomorú lesz az a kép, amelyet most fog feltárni a közkórházak állapotáról szóló pénzügyi jelentés. Éppenséggel nem lesz csoda, ha ma már szinte túl fogja lovagolni a főváros általános budgeíjének hiányát. Ez a fájdalmas esemény sem tud azonban niás cete- rum cenzeot kiváltani belőlünk, mint hogv a főváros törvényhatósági bizottságának ma nem kevesebb, mint huszonhárom nemzetgyűlési képviselő és három aktiv miniszter tagja van. Ezeknek kell va.'ümit tenniök, hogy a kormány végre ennek a végtelenük igazságtalan tehernek viselésében segítségére legyen a fővárosnak. Nemcsak méltányosan, de kötelesség- szerüen is. Mert ne- feledjük él, hogy a főváros már többször felajánlotta a kormánynak, vegye át kezelésbe a főváros kórházait, amelyekben az ápoltab hovatartozandósága igy oszlik meg: 15.84—20.07°/o budapesti illetőségű, budapesti lakos- 39.5 —43 °/o vidéki illetőségű, budapesti lakos,. 30.36—33.27°/o vidéki illetőségű, vidéki lakos, a többi külföldi illetőségű. A főváros kórházaiban eszerint 16—20°/o csak a budapesti illetőségű ápolt. 80°/o-ban tehát nem kötelessége a fővárosnak gondoskodni. Az állam azonban.
