Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-10-06 / 41. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 október 6-án 41. szám gC&úriZE TÉSJ UÚTPOSÍ, Egfósz éwe í '>K. Etil évre ...........— 5 O K, 1E ffy&s számok kttplia- láft a kiadóhivatalban. politikai és közgazdaság! P'eíeáas »zofkeszKéi t OüCSÖ föwiiíl hdilaO Megjelenik minden mxum • dán. Szawkesztöség ám kiadóhivatal t VI. á««. Sztv-utca mm 13. ezdam Telefon 1S7-1M Aftíh elmennek, és pedig, akik eimenneik anélkül, hogy évtizedek szorgalmas, értékes munkája után, a fiatalokkal, az újaikkal megmérkőzhetnének: megilleti néhány szó. Nem a hivatott testülettől kapják ezt az utravalót, hanem csak egy újságtól, amely velük, az ő munkájúik niellett állva, gondolataikért, vagy azok ellen küzdve dolgozóit a város javáért. Akik most eimenneik, sok, szép munkás emléket visznek magukkal: azt kívánjuk azoknak, akik most jönnek fiatalon, tettre készen, hogy ha majd egyszer az ö órájuk is üt, ők is olyan nyugodt lélekkel, tiszta kézzel, a jól végzett munka büszke tudatával térjenek nyugovóra, mint ezek, akik közül a legtöbben idő előtt válnak meg hivataluktól. Krátky János és Buzay Károly teljes nyug- dljjogosultsággal hagyják el helyüket, ennek dacára is azt kell mondani, hogy mindkettőjükért kár, hiszen mindketten munkabíró emberek még, akiknek tapasztalata és tudása jó szolgálatokat tehetnie a m:ai nehéz napokban. Krátky János mérnökember, telve ennek a fajtának nagyszerű tulajdonságaival: nyilteszüséggel, precizitással és talán még ezek fölött is ki kell emelni: megközelíthetetlen, meggyanúsít hatatlan tisztességgel. -Sajnos, ennek a makulátlan léleknek az - utóbbi hetek eseményei után fullánkkal a lelkében kell sikerei színteréről távoznia. Buzay Károly szorgalmas, alkotó tisztviselő volt, különösen a közegészségügyi ügyosztály élén szerzett nagy érdemeket és még ma is azoknak a terveknek a megvalósításán dolgoznak, amelyeket ő termelt. Sajnos, néhány év előtt egy affér, amelyből Buzay igazoltan került ki, megbénította munkakedvét és elvették tőle a munka lehetőségét. Soha sem szabad azonban elfelejteni azokat a szolgálatokat, amelyeket hosszú köz- tisztviselői pályáján városának tett. Búcsúzik Kemény Géza ás. A vallása miatt ikell mennie, dacára annak, hogy egyike a legfiatalabb tanácsnokoknak és ha sokat alkotott éle lében,, amit soha nem lehet elfelejteni, azt mint jegyző és főjegyző alkotta. Alig hogy tanácsnokká választották, jöttek a foradalmak és Keményt, aki különösképen indexen volt a forradalmároknál!, siettek skartba tlenni. Egyik törhetetlen energiájú, munkában fölülmulhatatian, Íráskészségben iegelőljáró tisztviselőjét veszti benne a főváros. Pedig még sokat várhatott volna tőle. Vita Emil dr. elvesztése nagyon fájdalmasan érinti a városházát, amely szinte elképzelhetetlen az ő mindig sürgető munkája, az ő mindenben járatos, mindennek utánnanézeft tudása nélkül. Annyi szeretettel és annyi szorgalommal, mint ő, talán senki nem versenyezhet a városháza hivatalszobáiban. Valahogy a háborús német tisztekhez lehelne az ő munkáját hasonlítani. Ezek, a háborús német tisztek arról voltak nevezetesek, hogy bárhová állították őket, megálltak a talpukon. Aki soha sem látott életében malmot, agy* hét alatt a legkitűnőbb malomigazgató lett Romániában; akinek sejtelme sem volt a vágóhid- rólí, egy hét alatt Franciaország legje'esebb vágóhíd igazgatóia lett. Vita Emilből, aki kitűnő jogász, hamarosan közgazdasági szaktekintély lett, mert felsőbbsége erre a pályára állította. Az utóbbi esztendőkben különböző közgazdasági intézményektől a megtisztelő meghívások egész sorozatát ’kapta; de dacára, hogy az állások mindegyike nagyobb díszt és több pénzt juttatott volna neki, makacs szeretettel ragaszkodott a városházán legegyszerűbben berendezett kis tanácsnoki szobájához. De nem is csoda, hiszen az alkotások,' egész tömegét: kezdte és fejezte be itt. Megteremtette a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetet', az idegenforgalmi hivatalt, a Gyáli-uti uj közraktárakat. Kezdeményezte a kereskedelmi kikötő építését, amivel annyit dolgozott, hogy ez maga is elég tevékenység lenne egy emberöltőre. Az ő sürgetésére szüntették meg a hid- vámot és neki köszönhető az egész háborús kisipari hitelakció. A háborús közellátás terén is rengeteget fáradozott és általában el lehet mondani, hogy amit «ez a lelkiismeretes, nagykép- zettségü, örökké tanuló, myilteszü főtisztviselő kezébe vett, az mindig remckbekészült alkotássá nőtt1. Elvesztése pótolhatatlan veszteség a fővárosnak és megbecsülhetetlen nyeresége lesz azoknak, akiknek majd sikerül tudását, munkáját, szorgalmát szolgálatukba állítani. Wildner Ödön dr. már régebben szabadságon van és ez idő alatt sikerült megrendült egészségét helyrehozni. Hogy ő is elmegy, a főváros legműveltebb főtisztviselőjét veszti el. Wildner Ödön valósággal tudós, akinek hatalmas irodalmi érdemei is vannak és valószínű, hogy most, amikor talán tudományos kutatásainak iránya miatt elmegy a városházáról, valószínűleg a tudománynak és az irodalomnak fogja szentelni rendkívüli tudását és rendkívüli tehetségét. Mint városi főtisztviselő, szintén sok értékeset és maradandót alkotott, igy legelsősorban a városi kislakásokat. Azt a kultúrát, azt a tudást és azt a íinomlelküséget, amelyet ő képviselt, egyelőre talán hosszú időre nélkülözni lesz kénytelen a főváros. A sor, az elmenendők szomorú sora, talán még ki fog bővülni; de reméljük azt is, hogy a megmentbe,tőket meg lehet még menteni, mert a veszteségszámla akkor is igen súlyos, ha ezek öten maguk vannak rajta. fi tanácsnok-választás izgalmai első és második sor küzdelme — $ csütörtöki mérkőzés Csütörtök lesz a nagy nap, amelyen végre valaháxa átesünk.■*. íőBs^uselők vá’asztásámés legalább a legfelsőbb fokokon megkezdődhetik a munka, hogy mire az összes választások megtörténtek, a legfőbb tisztviselők kész programmal, végrehajtásra szánt tervekkel indíthassák meg az ügyosztályok' tevékenységét. Ma, amikor a változhatatlan előtt állunk, ez lehet az egyetlen vágya és reménye mindenkinek, aki a város javát akarja és keresi. Dolgozni és mindig csak dolgozni, teremteni, 'annyi erő a tanácsnak adatott, hogy valahogyan kilábaljon végre ez a város abból a katasztrofális helyzetből, amelybe a háború és a forradalmak döntötték. Ami magát a csütörtöki választást illeti, előttünk áll a jelölő választmány hivatalos jelölő listája, amely hosszú és zavaros tárgyalások után született meg. Ismeretes, hogy a nemzeti és keresztény szempontból való megbízhatóság alapelve volt az, amelynek a pályázókat a Keresztény Községi Párt központjában, kerületeiben és a kijelölő választmányban is alávetették. Ahogyan azonban az elvet alkalmazták különböző helyeken, a mód és a mérték különböző volt. Hogy zsidó vallásu pályázót nem jelöltek, ezt az elvet minden'forum követelte és ezt egyöntetűen keresztül is vitték. Sokkal súlyosabb ütköző pont volt a szabadkőművesség kérdése. Ki volt szabadkőműves és milyen szabadkőműves voli: ez a kérdés más és más megítélésre adott alkalmat. A hiatalos lista mutatja, hogy milyen megítélésben volt ennek a kérdésnek része a kijelölő választmányban. A jeget ebben a tekintetben kétségkívül Lung Géza esete törte meg. Lung valaha szintén szabadkőműves volt, bár hazafiasság szempontjából kifogás alá nem eshetett a működése. Ha azonban kérlelhetetlen szigorral viszik keresztül az elvet., akkor őt sem lehetett volna jelölni, dacára annak, hogy a keresztény pártban városi kérdésekben tevékeny akciót fejtett ki. Jelölték tehát első helyen, de jelölték Marker Aladár dr. tanácsnokot is, akire bebizonyították, hogy csak rövid ideig volt szabadkőműves és a páholyok munkájában egyáltalán nem vett részt. Bukovszky Viktor, Várossy Gyula tanácsnokokat és Édes Endre helyettes tanácsnokot csak a második sorban jelölték. .Maga a.hivatalos jejül/Hista. különben a következő: A 12 jogi minősítésű tanácsnoki állásra: Első helyen: Marker Aladár, dr. Csupor József, dr. Bérezel J,enő, Sztankovics Szilárd, dr. Sallay Árpád tanácsnokokat, Sánta Dénes, Szaszoviszky József, dr. Lung Géza, Vájná Ede, dr. Lobmayer Jenő, Borvendég Ferenc és Till Antal főjegyzőket. Második helyen : Bukovszky Viktor és dr. V á r o s y Gyula tanácsnokokat, Édes Endre helyettes tanácsnokot, R a j h á t y Ferenc, dr. P u r é b 1 Győző főjegyzőket, dr. linger Béla, dr. P a p p e r t h Győző, K a r á n y i Emil, dr. Buzsáky Rezső, Schar a Béla, Schöberl Ferenc és dr. Z i 1 a h y Kiss Jenő tanács- jegyzőket. Harmadik helyen : Rákosy Andor, dr. K i n t z 1 y Pál és C z i b o r Gyula főjegyzőket, Vaszary Gábor, Gazsi Benő, B u n y i t a y Sándor, dr. H o 11 z s p a c h Ödön, dr. G o s z 1 e t h Ernő, dr. Márkus József, G u t h Ferenc, dr. Torda y Lajos tanácsjegyzőket é*s dr. Novák Sándor árva- 'széki főjegyzőt. A két műszaki minősítésű tanácsnoki állásra; Első helyen: Fock Ede tanácsnokot és Orczy Gyula műszaki főtanácsost. Második helyen: Bárdi István és Gerenday Dezső műszaki főtanácsnokokat. Harmadik helyen: Bar ezen Gyula és L i n h a r d József műszaki főtanácsosokat. Az á r v a- széki elnöki állásra: Első helyen: Dr. Ágos- t o n Géza árvaszéki ülnököt. Második helyen: Dr. Kirch knöpf Ferenc tiszti alügyészt. Harmadik helyen: Bállá Károly árvaszéki ülnököt. A tiszti- főügyészi állásra: Első helyen: Dr. Szabó Imre tisztifőügyészt. Második helyen: Dr. Zu na Béla tisztiügyészt, harmadik helyen: Dr. K1 i m Róbert tisztiügyészt, A t.i s z t i í ő o r v o s i állásra dr. Szabó Sándor tisztifőorvost, mint egyetlen pályázót. A főszámvevői állásra: Első helyen: Ács Ferenc helyettes főszámvevőt. Második helyen: Kiás er Kálmán, harmadik helyen: L y a c h a t o- v i c h Dénes számvevőségi főtanácsosokat. Az e 1 ő 1- j á r ó i állásra az összes pályázókat minősítette a jelölőbizottság és pedig: W igh János helyettes kerületi elöljárót. Cső may Gáspár, Sánta Dénes, Szén te Miklós, Szaszovszky József, Rákosy Andor, Szabó Gyula, Halász Elemér, dr. K i n t z 1 y Pál, Kálmánczhelyi Béla, dr. Spannberger Alajos, Károlyi József és Jankó Béla főjegyzőket, dr. H e t é s s y Ferenc, Sebő Gusztáv, Homonnay László, dr. Zilahy Kiss Jenő, dr. Tompó József tanácsjegyzőket, Dulácska Jenő fogalmazót, dr. Réthy Pál adóhivatali számtanácsost és dr. Kovács Mikós, Ruszt városi tanácsnokot.
