Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-09-17 / 39. szám
Budapest, 1919. azepfembes 17. 7 Amint látja az ember, igazán nem fűd ja, hogy a világ legnagyobb csirkefogójával, vagy Legra- jongóbb apostolával áll-e szemközt. Kun Béla s|ir: vájjon kit sirathat, elvesztett hatalmát, hazáját-e, melyet megtagadott 3 melyet ő siilyesztett oiyafnc mélyre, mint előtte soha senkise, vagy a saját jövendőjét-e, mely börtönök mélyén, vizsgálóbírók előtt, akasztófák alatt fog lefolyni? Belépésekor felzug a taps, ez a taps azonban nem Kun Bélának, hanem a síró embernek szól. Fél hat. Az ülés még tart, az ujságirók azonban már leszaladnak az utcára, melyen még senki sem tud semmit, melyen még sikkasztok és rablógyilkosok automobitoznak, vörös zászlórongyok lengenek és hangzatos plakatok hintettek port a becsapott munkások szemébe és kiabálva hirdetik, szinte szétharsiogják a világnak, hogy: Megbukott a proletárdiktatúra! « Kun Béla és népbiztos társai az augusztus 1-éről augusztus 2-ára virradó éjszaka automobilokon Ausztriába szöktek. A munkástanács ülését követő napon, augusztus 3-án pedig, Kőbánya felől bevonultak Budapestre az első román csapatok... Bűnhődnek a kommunista tisztviselők és tanitók — Hatszáz fegyelmi a fővárosnál — A főváros tanácsa ez évi augusztus hó 7-én tartott ülésében dr. Buzáth János tanácsnok indítványára kimondotta, hogy azokat a tisztviselőket, akiket a proletárdiktatúra alkalmazott, elbocsájtja, azok ellen a fővárosi tisztviselők és tanitók ellen pedig, akik a proletárdiktatúrában állásukat meghaladó munkakört vállaltak, fegyelmi vizsgálatot indít, és egyben őket állásuktól felfüggeszti. A tanácsi határozattal kapcsolatosan a polgármester felhívta a hivatalok és üzemek vezetőit, hogy a vezetésük alatt álló intézetekben, hivatalokban és üzemekben fegyelmi vizsgálat alá vonható tisztviselőkről és tanítókról tegyenek jelentést. A bejelentéseket be sem várva, a polgármester felfüggesztette állásuktól azokat a tisztviselőket, akik a proletárdiktatúrában ügyoszíáyve- zetői, vagy pedig elüljárósági vezetői állást vállaltak. A végleges állásban levő közigazgatási tisztviselők és altisztek ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a polgármester rendeli el. Ezekre vonatkozólag a közigazgatási bizottságok fegyelmi választmánya mond Ítéletet. Az elnöki ügyosztály lefolytatja a vizsgálatot és annak eredményéről jelentést tesz a polgármesternek. A polgármester, amennyiben szükségesnek mutatkozik, intézkedik a vizsgálat kiegészítése iránt, azután a fegyelmi ügyet vádindit- vány tétele céljából kiadja a tiszti főügyésznek, aki a vádinditványt közvetlenül a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya elé terjeszti. Az ítéletet ez a fegyelmi választmány hozza meg, melynek határozata ellen fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. Az ideiglenes hivatalnokok és altisztek, ideértve a kinevezett íüzoltólegénységet is, a vonatkozó szabályrendelet értelmében a polgár- mester fegyelmi hatósága alatt állanak. Ezt a személyzetet a polgármester előzetes vizsgálat alapján, esetleg, ha a tényállás vizsgálatot nem igényel, anélkül, a fegyelmi büntetéssel, végső esetben elbocsájtással bünteti. A közigazgatás, személyzetből eddig 59 ideiglenes alkalmazottat és 8 oltisztet bocsájtoit el a polgármester, 62 tisztviselő ellen pedig folyik a fegyelmi eljárás. Ezek közül 56 állásától is fel van függesztve. A proletárdiktatúra alatt különösen szomorú szerepet játszott a főváros tanítói személyzetének egyrésze. Közülük kerültek ki a munkás- kástanácsok leghangosabb tagjai, sőt népbiztosok is akadtak közöttük. A közoktatásügyi ügyosztálytól szerzett információnk szerint a tanügyi személyzet ellen a tanács rendeli el a fegyelmi vizsgálatot és a fegyelmi vizsgálat után, amelybe az á lami tan- felügyelőt is bevonják, a tanács hozza meg a fegyelmi ítéletet is. A középiskolai tanszemélyzetnél a főváros tanácsa csupán indítványt tett a fegyelmi vizsgálat megindítására, a fegyelmi vizsgálatot a közoktatásügyi miniszter rendeli el és folytatja le. A fővárosi tanszemélyzet köréből eddig 430 tanító, illetőleg tanár ellen rendelte el a főváros tánácsa a fegyelmi vizsgálatot, egyben őket állásuktól felfüggesztette ii ■ i mmpm. !«—■"» n.i ........ . m — , A lerongyolódott Budapest A közmunkák a prolntárdiktatnra alatt — Útjavítás, csatornázás, átrendezések — Fock tanácsnok nyilatkozata. A proTefárdikfaturs a főváros műszaki osztáfyai- baas okozta a legkisebb felfordulást, nagyobbrészt okos és higgadt mérnökemberek kerültek az ügyosztályok élére, akik, ha már nem építhettek, de nem is romboltak. Magától értetődő dolog, hogy a proletárdiktatúra azt a rengeteg reparálni valót, amit az öt esztendős háború hagyott maga után, nem végezte el, sőt még hozzá sem kezdett az elvégzéshez. A főváros műszaki osztályaiban a kommunista uralomról, továbbá a fővárosnak az ut- és csatornaépítésekre vonatkozó terveiről Fock Ede tanácsnok a kővetkező nyilatkozatot tette: — A proletárdiktatúra alatt ut- és csafornia- épités szempontjából tulajdoniképpen semmi sem történt. Ezer szerencse, hogy a diktatúra a tavasszal megkezdett munkálatokat nem szakitok- fai meg és a rendelkezésre álló nyersanyaghoz és munkaerőhöz képest elég sikeresen folytatta azokat. A proletárdiktatúra alatt teljesen elkészült az Ördögárok beboltozása, a Julia-utcától a Csaba-utcáig, folytatódott az Aranyhegyi árok beboltozási munkálata, amelynél már csak a két utolsó hűd átépítése van folyamatban. Folytatódott a diktatúra alatt a Ferencvárosi helyi kikötő építése is, ahol a hétiszáz folyóméter partfal szekrényeiből 20 darab vasbetoafrszekrényen dolgoztak és 12-őt teljesen elkészítettek. Ennek a 12 vasbetonszekrénynek viz alá sülyesztése most van folyamatban és minden remény megvan arra, hogy 150 folyóméteren még a tél beállta előtt készen lesznek a partfalépitési munkálatok. — Az ötéves háború alatt borzalmasan lerongyolódott utcakövezietein) és útburkolaton majdnem helyrehozhatatlan pusztításokat végeztek a proletárdiktatúra teherautói, melyek meggondolás nélkül, őrült iramban száguldottak végig a pesti utcákon. A kövezés! munkálatokat a lehetőséghez képest a proletárdiktatúra alatt is folytatta a főváros illetékes ügyosztálya, de természetesen csak kisebb javításokat lehetett elvégezni. Az Üllői-ut niakadam-burkolatának átcserélése háromnegyedes bazalt-burkolatra, mely ez év tavaszán még 600.000 koronába került volna, a proletárdiktatúra alatt megejtett számítások szerint öt milliót emésztett volna fel. A munkástanács elnöksége oly tulmagasnak találta ezt az összeget, hogy a javítás ügyét, mely pedig alig volt elodázható, nem is merte a mun- kástanácsi ülés elé vinni, úgy hogy az Üllői-ut burkolatának preparálása, mely különösen a szemétszállító kocsik közlekedése és általában a szemétszállítás zavartalan fentartása érdekében alig tűrhet halasztást, a mi nyakunkra szakadt. Az aszfalt javítását is, ott ahol az szükségesnek mutatkozott, elvégezte a proletárdiktatúra alatt a fővároís, de természetesen csak igeni kis mértékben. —• Ahhoz a!z óriási munkához, mely most a mi feladatunk, pénz, anyag és munkaerő kell. A legnehezebb dolog természetesen a pénzkérdés), melynek elintézése előtt nagyobbszabásu munkálatok megkezdésére gondolni siem lehet. Súlyos probléma az anyagkérdés is. A Beocsini cementgyár, ahonnan eddig a cementet kaptuk, szerb megszállás alatt van és idnnan hónapok óta egy gramm cementet sem kapott a főváros. A Magyar Általános Kőszénbánya r.-t. tatai cementgyára pedig szénhiány miatt üzemen kívül van. Nagy bajok vannak a kő beszerzése körül is, a korláti bányáik cseh kézen vannak, a somos- kő-ujfalusi bánya üzemen kívül van, a badacsonyi bányákból kaphatunk egyedül némi követ. Hosszú idő fog eltelni, amiig akár a hazai bányákból, akár pedig dunai uszályhajókon a felsőausztriai Mauthausen-i bányákból követ kap a főváros. — A nyersanyaghiány miatt tehát roppant nehézségekbe ütközik még a legszükségesebb és leghalaszthatatlanabb közmunkák elvégzése is, holott ezekre már csak a munkanélküliség leküzdése céljából is szükség van. Hogy a ínuit- kanélkülcséget a lehetőségig csökkentsük, a közmunkák közül legelső sorban azoknak elvégzését vettük tervbe, melyek sok földmunkával, tehát kevés anyagfogyasztással járnak. így, feltéve, ha lesz pénzünk rá, még a tél beállta előtt elvégezzük a rózsadombi 13 öles szerpentin-ut leásási munkálatait, továbbá a Villányi-uti le- dsási munkálatokat, esetleg a Rákospatak me- dertisztitási munkálatait is. Taláni még a tél előtt hozzákezdhetünk a Hungdria-utt főgyűjtő- telep földmunkdlataihoz, továbbá az óbudai csatornahálózat kiépítéséhez is. A Retek-utca rendezési munkálatait, továbbá a Retek-utcának a Fogaskerekű vasútnál a közlekedés biztonsága szempontjából annyira fontos kiszélesítését már is megkezdtük. — A proletárdiktatúra alatt a lehetőséghez képest folytatta az ügyosztály a csatornatlszti- táisi és csatornajavitási munkálatokat is. A teherautók száguldozása meglehetős nagy kárt okozott a főváros csatornarendszerében is, a teherautók vasabroncsai különösen sok vasfedölapot zúztak széjjel, volt néhány csatornabeomlás is, szerencsére komolyabb baleset nem történt. Magától értetődő dolog, hogy a csatornarendszer nagy tisztogatási munkálata, átépítése és kibővítése nem szenvedhet halasztást. — Minden remény megvan arra, hogy az ötesztendős háborút követő békés és nyugalmas években azokat a nagy közmunkákat, amelyeket a főváros lakosságának nyugalma, jóléte és egészsége szempontjából el nem halaszthatunk, el tudjuk végezni. Rengeteg tennivaló van, amiknek nagyrésze olyaml, hiogy a terveket és a számításokat az ötesztendős háború alatt elkészítették a főváros illetékes ügyosztályai. Két nagy városrész, Újpest és Óbuda fellendülését fogja maga után vonni az óbudai híd felépítése, egészen uj városrészek fognak keletkezni, ha megépítjük a harmadik szivattyútelepet, melynek költségei a háború előtt végzett számítások szerint 45 millió koronára rúgtak és amelyet, most örülünk, ha száz millió koronából meg tudunk csinálni, neimi szenvedhet halasztást a Kelenföld csatornázása, ezzel kap csői atbalrt a kelenföldi átemelő-telep megépítése, a 'Villányi-uti főgyűjtőcsatornával kapcsolatban a Sárbogárdi-uti és Andor-utcai főgyűjtőcsatornák megépítése. Halaszthatatlan szükség a városból kivezető főutak makadam-burkolatainak, főleg a teljesen lerongyolódott Kerepesi-, Hidegkúti- és Szentendrei- utak burkolatának háromnegyedes bazaltkőburkolatra való átépítése. Mind-mind olyan feladat, amelyek szebbé és nagyobbá fogják tenni Budapestet és amelyeket már csak a munkanélküliség lehető leküzdése céljából is el kell végeznünk. • ® • Olvasóinkhoz. A Fővárosi Hírlap március hó 19-ike óta ma kerül először a közönség kezébe, lapunk tehát a 13-ik számtól a mai 39-ik számig szünetelt. Szükségtelen szót vesztegetnünk arra, hogy elmondjuk, miért kellett a bolsevista-uralom alatt hallgatnunk. A mi kezünkből nem ütötték ki a tollat a kommün urai, mi megelőztük őket, s mielőtt arra kényszerithet- tek volna, hogy őket dicsőítsük és az ő barbár, zagyva eszméiket hirdessük, magunk hagytuk el az íróasztalt. Nem is volt és nem is lehetett hónapokon át Budapest életének hü tükrét, becsületes, elfogulatlan kritikáját adó újság. Most újból jelentkezünk, hogy folytassuk a közönség által mindenkor méltányolt tevékenységünket. Első megjelenésünknél azonban súlyos nehézségekkel kellett megkíizdenünk. A kommün rátette kezét papirkészlettinkre és elpocsékolta azt is, mint annyi sok papirt, lázitó, gyalázkodó iratainak terjesztésére. Ez az ioka annak, hogy csak ma szólhatunk ismét a közönséghez, amely nyilván a régi szeretettel fogadja a Fővárosi Hir- lap-ot. Itt említjük meg, hogy a papirliiány miatt
