Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-03-19 / 12. szám
Budapest, 1919. március 19. o Egy kiváló orvosprqjrelsszorunkhoz b e t e 1 e p Y- tcttek két szobába négy- szabólegényt, akik azzal kezdték meg a berendezkedést, hogy a tapétát lesz a g g a 11 á k, mert a sima papíron n e m gyűlt meg a gyufa. Az orvostanár természetesen kétségbe esve jár, kesereg, mert a rombolás minden idegét sérti. (éhhez hasonló esetek egész sora forog közszájon, de sa.mos mindent el kell nézni és még nagyobb igazságtalanságot is meg kell bocsátanunk, mert a lakáshivatal kivívta azt, hogy a télen nem volt I a k á s f o r r a d a 1 o m. Pedig — mert már bevall- hatjuk - mindenki ettől remegett. Badikáiis községi politikát! Dr. Oláh Dezső nyilatkozata Nagy Vince belügyminiszter a Fővárosi Hírlap hasábjain megjelent nyilatkozatában jelentette be, hogy a községi választások csak a nemzetgyűlés megválasztása után, tehát április végén, vagy májusban kerülnek sori\ A közbeeső időt az egyes pártok agilis szervezkedésre használják fel és értekezleteken, gyűléseken fejtik ki pro- grammjukíalt, amelyet az uj idők szellemének megfelelően, a községi politikában kifejteni óhaj tanaik. Az Országos Radikális Párt a községi politikában szintén kibontotta a zászlóját. A párt községi programm- ján'ak irányelveit dr. Oláh Dezső az alábbiakban ismerteti a Fővárosi Hírlap olvasóival :- A főváros alkotmányának és szervezetének kérdésében nem tartom helyesnek az uj néptörvény rendelkezéseit. A múltak tapasztalatai alapján állítom, hogy egy négyszáz főből álló néptanács éppúgy munkaképtelen lesz, mint a régi törvényhatósági bizottság volt. Nézetem szerint a legfeljebb 150 tagból álló néptanács kellene, mely a főváros tör- vényhozótéstiilete volna, pénzügyeit intézné és fő- tisztviselőit választaná, mig a tulajdonkénem közigazgatási teendők decentralizálandók volnának és a kerületi _elé>Ijáróságok mlellett felállítandó 100—120 tagú választmányokra bízatnának. E kerületi választmányok maguk választanák az elöljárókat és kerületi orvosokat, hatáskörükbe tartoznának a szegény- iigyi, népjóléti intézmények, a kerületi közigazgatási szervek ellenőrzése, ipar és kereskedelmi ügyek, építési ügyek, sőt elsősorban a gyámhatósági ügyek. A közönséggel közvetlenül érintkező, viszonyait jól ismerő kerületi választmány és kerületi tisztikar- sokkal alaposabban és gyorsabban intézhetné el az ügyeket, mint a jelenlegi központi tanácsi szervezet, melyben minden ügy 4—5 ügyosztályon át vándorol. A tanácsi iiyosztályok szárna és személyzete is lényegesen csökkenthető volna, ha minden ügyosztályhoz a megfelelő szakszemélyzet (ügyész, mérnök, számvevő, orvos) volna beosztva és a teendőket az Írásbeli vélernényezgetés mellőzésével rövid utón szóbeli érintkezéssel elintézné.- A néptörvény fenntartja a régi felebb ezési fórumukat vagyis a miniszteri döntést, ami bizony a v a I ő d i autonómia fogalmával össze n e m i é- r. Helytelennek tartom azt is, hogy a Néptanács elnöke a kormánytól függő főpolgármester, vág.', polgármester és nem a néptanács által megválasztott elnök, aki teljesen független. — A főváros pénzügyi helyzete igen s ö t é t. A háborús évek fedezetlen kiadásaival együtt 186,000.000 a hiány. A jövő év deficitjét a költség- vetés 91.632.235 K-val irányozza elő. Ezen felül a NEW-YORK KÁVÉHÁZI Esténként symphonikus zenekar hangversenyez, Elsőrangú étterem A Barban Oszkár zongorázik A kávéházban minden délelőtt :: leveskulonlegességek :: legsürgősebb beruházásokra körülbelül 200,0(10.000 a szükséglet. A háborús hiány túlnyomó részben az állami feladatok teljesítéséből származik. Ennek fedezéséről a kormány feladata lesz gondoskodni. Ezenfelül az államra kell áthárítani a főváros ösz- szes tanügyi kiadásait; mert az oktatás ügyét máskép, mint egységes állami oktatással helyesen megoldani nem lehet. Pénzügyi szempontból sem képes a főváros a tanügyi terheket, melyek évente 42,000.000 koronára rúgnak — elviselni. — A költségvetési egyensúly helyreállítására alkalmas, a házbéradó átengedése, átmenetileg a jövedelmi és vagyonadó pótlékolása. Ezen jövedelmi források átengedésére a kormány hajlandónak mutatkozik. A pótadók felemelését nem helyeselném, mert pénzügyi eredménye nem sokat jelent, ellen- lton kihatással volna a házbérekre.- A lakáskérdés megold á s a igen sürgős. A legnagyobb áldozatok árán is. nagy tömegű kis lakások építése szükséges. Ezek olcsó előállítása és gazdasági területekkel, különösen kertekkel való egybekapcsolása céljából ajánlatosnak tartanám, ha a környékbeli községek közül azok. amelyek erre alkalmas területekkel rendelkeznek, a fővároshoz csatoltassanak. — Ugyancsak szükségesnek tartom a főváros belső területén levő nagyszámú üres és kellően be nem épitett telekre záros határidővel pl. 5 évvel a beépítési kényszert és a kisajátítási jogot. — A közlekedés züllött állapotának rendezése haladékot nem tűr. Különösen a Rákóczi-ut és Andrássy-ut. valamint a Dunaparti villamos vonalakat kell tehermentesíteni. Rövid időn belül, egy év alatt nagy ipartelepeink képesek volnának 200 autóbuszt előállítani, e célra a nagyszámú katonai teherautók gépvázai is felhasználhatók. Ily módon a legolcsóbban gyors megkönnyebbülés volna elérhető. Közbiztonsági okokból feltétlenül szükséges a Rákóczi-uti csomópont keresztezéseinél, a Berlini-téren, Kálvin-téren és az Andrássy-ut kezdőpontján és az Oktogonon gyalogjárók számára felüljáró hidak építése. A jövő problémája persze gyorsvasutak nélkül meg nem oldható. — A vízi közlekedés is elmaradott. A jelenlegi propellereket az átkelési forgalom helyett, a közelfekvő dunai községekkel való sűrű összeköttetés létesítésére kellene felhasználni. A lakáskérdés és közélelmezés szempontjából egyaránt fontos, ha fölfelé Esztergomig, lefelé Ercsiig óránkénti közlekedés volna. Az átkelési forgalmat 1000 m. távolságokban közlekedő kis motoros csónakokkal ingaíor- galomban kellene lebonyolítani. — Budapest fekvésénél fogva predesztinálva van arra. hogy a kelet és nyugat tranzit ó-f o r g a 1- mának központja legyen. Ecélból mellőzhetetlen tgy nagy méretű kereskedelmi kikötő létesítése. Minden perc késedelem veszélyes, mert Pozsonyban a fővárosnak hatalmas versenytársa támadhat. — A k ö z é 1 e 1 m e z é s kérdéseinek szabályozására nagymérvű kommunizálást tartok szükségesnek. Helyeslem, hogy a főváros, nagy termelő területeket óhajt megszerezni, de ez csak akkor lehet célravezető, ha a megszerzendő területen a legintenzivebb gazdálkodás ipari üzemekkel (malom, cukorgyár, szeszgyár, konzervgyár) folyik. Kívánatosnak tartom az egységes kenyértipust és a kenyéripar monopolizálását, természetesen a luxus pékipar érintetlenül hagyásával. — A vásárcsarnok szűk. Kitelepítendő lenne belőle egy külön csarnokba a saison-cikkek (zöldség, főzelék, gyümölcs) árusítása. A jelenlegi bizoméányos-rendszer helyett az áruk elosztását árverések utján kellene eszközölni. — A világítás és erőforrások problémája, szénkészleteink fogyatékossága mellett a legsúlyosabb probléma. Földgáz és vizierök kihasználása végleges szerencsés, megoldást létesíthet. De a telepek egységesítése, valamint a szén beszállítása helyett annak a bányaüzem telepén villamos energiává való feldolgozása után való bevezetése igen jelentékenyen csökkenthetné a szénfogyasztást. — A közegészségügy fedezésére a csatorna és főleg a vízmüvek kiépítése a föfeladat. Ugyancsak sürgős a luetikus betegségek és tiido- vész leküzdése. Az előbbi célból ambulatóriumok és kórházak felállítását, az utóbbira főleg erdei szanatóriumok létesítése fontos. Mindkét betegség leküzdésére a házasság előtti orvosi vizsgálat és az újszülöttek vizsgálata is kötelezővé teendő. A gyermekhalandóság leküzdésére járványkórházak álli- tandók. Akik magyarok akarnak lenni Németek, bosnyákok, oroszok jelentkeznek honosításra A forradalom óta. minthogy ;i népkormány azt a helyes álláspontot foglalta el. hogy csak magyar honos tiszteket és legénységet vesz át a védősereghez, az őrse reghez és a pénzőrséghez. a külföldi honos tiszteket és a katonai hivatalnokokat pedig nyugdíjazza, — az aktiv tisztek és a leszerelendő kiil- föy honos legénység valóságos rohamával kellett a kaK ügyosztály illetőségi alosztályának megbirkózni^ 'Htithogy a külföldi honos legénységnek leszerelési , "ulek nem iár, kezdetben még német bi- i odaírni állaíRpolgárok is számosán honosították magukat. A forradalom óta mostariig mintegy 300-an szereztek magyar állampolgárságot, ami igen nagy szám, ha tekintetbe vesszük, hogy egy év alatt a honosítások száma nem szokta meghaladni az ötve- net sem. Úgy látszik a horvátok és a bosnyákok sincsenek valami nagyon elragadtatva Jugoszláviától, mert annak a bosnyák ezrednek a katonái, — akik Budapesten állomásoztak — számosán maradtak vissza és kérték felvételüket a védőrséghez és ennek feltételeként szintén honosíttatták magukat. Sokan visszamaradnak orosz és romám hadifoglyok is és megnősülve itt alapítanak exisztenciát. Ezeknek honosítása azonban csak örökbefogadás utján történhet, minthogy,a törvény által előirt föltételeknek ma még nem tudnak megfelelni. Az oroszok közül sok orvos, mérnök és gyárimunkás telepedett már meg a magyar fővárosban és kérte honosítását. Dr. Czebe Jenő tanácsi fogalmazó, aki a katonai ügyosztályban a honosítási ügyeket intézi, a következő érdekes információkkal szolgált a Fővárosi Hírlapnak: — A miagyar honosság megszerzésének a forradalom óta egyik nagy akadálya volt az, hogy ia) volt Ausztriából alakult államokban íel- bomolván a rend, a kérelmezők nem tudták az ottani kerületi kapitányságoktól a honosításhoz szükséges elbocsájtási okiratot megszerezni. A belügyminiszter az igiatzságügyminiszterrel egyetértőleg a főváros előterjesztésére kimondotta, hogy a volt Ausztria honpolgárainak, ha magyar állampolgárságért folyamodnak, előbbi hazájuktól elbocsájtást nem kell kérniök. A németausztriai köztársaság még az elmúlt év decemberében ehhez hasonló néptörvényt hozott, vagyis Németausztriábiatn is felveszik a magyar állampolgárokat, ha tőlünk elbocsájtási okiratot nem is kértek. — A horvátok honossági kérdésében a főváros felterjesztésére most döntött sál belügyminiszter. A horvát-szlíavonországi származású egyének honossága a döntés szerint vitás nem lehet és illetőségük megállapítása a kellékek igazolása esetén nehézségbe nem ütközik. A bosnyákok és a fiumei származásúak honossági, illetve illetőségi kérdése most van döntés alatt az igiaizságiigyminiszteriumban. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a bosnyákok magyar honossága, minthogy 1908 óta Bosznia-Hercegovina külföldnek nem tekinthető, rövid időn beÜif megállapítást fog nyerni. Ugyanez áll a fiumei származásuakrai is, mert habár Fiume mint külön, Magyarország koronájához csatolt test jött tekintetbe, (separatum regni Hungáriáé coronae adnexum corpus) és külön illetőségi síatutumja is volt, lakosai mlaigyar állampolgárok, voltak, épp úgy, mint Horvát-Szlavonországban, ahoS szintén külön illetőségi törvény volt. — Véleményem szerint az illetőségi és honossági törvény elavult és az uj szociális világnézet folytán sürgős revízióm szorul. Azt hiszem, hogy ez a népkormány egyik legközelebbi feladata fog lenni, minthogy már eddig is egész sorát alkotta meg a korszakos jelentőségű néptörvényeknek. iKraszner József I cementáru-gyár részvénytársaság Budapest, Külső Kerepesl-ut ML st Ojíllnl* és fal burkolómunkálatokatvUHUla Gyári mozaik és cementlapokat. Kut- gyürüket, csöveket stb. stb. Telefon: József 52—72.
