Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-02-12 / 7. szám

Bsda»esi, 1919. február 12.

<73—7- -—

jfxmzosíjmzMp-,f. ? .X.Í' . ►' • • , ' ! ( ^

Jancsi igazgató ur; Vanczák, meg a többiek

Egy óra a néptanács előszobájában

'■ügy árát töltöttem a néptanács előszobájában. Délntán félhárom volt, amikor Vanczák János iötán íekallogtam a lépcsőkön és s-z előszobában «gyedül hagytam nagybajuszu barátomat S k u 1- 'iéty urat, a tanácsterem szigoru cerberusát, ö is -ilyenkor civílruhát ölt (legalább tanácsnoknak, de »seileg alpolgármesternek néznéd) és boldogan vil- te»!osozik haza családjához*

ki egy óra alatt legtöbbet W i r n h a r d t Ágostom tanácsjegyző nyitotta a tanácsterein ajtaját és hordta a híreket a sajtó számára. Le néikü.e is elégié kellemes volt a társaság. ELkeiö orosz bundában, boldogságtól sugárzó arccal sétált fel és alá egy borotvált ur. A kezében finom biber sapkáját szorongatta laposra, mint valaha császárváróban a k. «. fc„ generálisok.

— Most legalább megkezdhetem a szerződtetéseket Csak arra vártam. Tele vagyok ambíciókkal. ,;kikat és szépet fogok produkálni

■Ránézek és az okos, becsületes szemeiből meggyőződöm róla, hogy őszintén beszél.

W11 dm an h u r, az uj Könyöt-cirkusz üzletvezetője, megkérdi:

— Nem tetszik ismerni? Ez ma Budapest legboldogabb embere.

És a boldog ember már jön is felém és a világ legtermészetesebb hangján mondja:

— Morgenrot Károly.

' ~ t ? ?-- Igen — tfoiytatja Wildmann — Morgenrot ur i hires, a népszerű Jancsi bohóc.

Mondom:

— Szóval mától fogva: Jancsi igazgató ur.

Valóban. Mert jött ki megint a tanácsteremből

W i r r, h a-r d t jegyző és kihirdeti:

— Á Koschke-cirkusz bérletét a tanács Morgenrot és Schmitt uraknak ítélte oda öt éves bérletre. ; , j-=• Igen, igen. — rebegi boldogan Jancsi és biz- lesan arra gondol, hogy milyen jó lesz a saját cirkuszában énekelni bolondos verseit, amelyek olyan aépszerüek lettek, hogy a közönség fele ezért járt » öekeíow-cirkuszba.

(lörbül az ajka, mintha azt mondaná:

— Hiszen ha én előveszem a főző s-k analat.

Körülveszik a barátai, társai, érdekelt hozzátartozói. Egy keskenyképü, barkós ur, S c h m itt, a debreceni cirkuszigazgató, aki most Jancsi igazgatóval' viszi csatába egész vagyonát. Mellette egy elegáns ur, az artista-egylet kiküldöttje. Egy előkelő, tinóm hölgy, cigarettával a kezében: Schmitt ur felesége. A másik sarokban egy topogó, haragos öreg tir tárgyal Bader dr. ügyvéddel, ü maga a többszörös milliomos Koschke, aki már készülődik, hogy welsi, ausztriai kastélyába vonuljon vissza, birtokait művelje, miután évek során 3500 koronát fizetett a példátlanul jövedelmező cirkuszért.

Most Jancsi igazgató ur és Koschke igazgató ur váltanak néhány szives szót, miközben az egyik vidáman,. a másik csüggedten nézi ,a padlót?

— Wissen sie Herr Koschke... —■ mondja Jancsi igazgató ur, mivelhogy Koschke igazgató ur nem tartotta érdemesnek évek során át megtanulni a zengzetes magyar nyelvet.

Közben sűrűn nyílnak a tanácsterem ajtai. C z ó- d e I Ernő egy tanitókülsejü emberrel vonul felre. Most egy idegen szakállas arc surran át a folyosón. Kiderül, hogy Búzát h tanácsnok .volt, aki echt fényes László szakáit növesztett — barnában. Az aj időknek külsejében is kifejezést akar adni. Még nem ocsúdtam fel csodálkozásomból, amikor a mindig száguldó Vita tanácsnok ront be az előszobába és surran be a tanácsterembe. Becsey Antal jön I ki jóképű tajtékszipkájával^ai majd Bokányi szánt ' végig az előszobán tempós, kényelmes léptekkel. Egy kicsit megpohosodott, egy kicsit nyárspolgária- san néz ki, igazán nem venné észre rajta az ember, hogy a belsejében örökkön forró láva kavarog őrült eruptív erővel.

Furcsa. Érdekes alakok, nagyszerű emberfajok és mégis nincs itt az előszobában más fontos, mint a cirkusz. Bukovszky tanácsnok, aki hatalmas síctacsomóvai távozik, pregnáns magyar feje, R ényi Dezső méltóságos léptei. Várossy tanácsnok kedves, kispapos szelídsége — ma mindez nem számit. Ma cirkusz van itt az előszobában. És még inkább felkeltödik a figyelem, amikor a tanácsterem ajtajának zöld posztója előtt megjelenik Bérezel Jenő dr. tanácsnok, aki még egyszer, másodfokon is, kihirdeti a cirkuszi ítéletet Eléje sereglenek r.z újságírók, Jancsi igazgató ur, a szép Schmlttné, Schmitt ur, egy ismeretlen vidéki újságíró, nyilván élénken érdekelt ,az üzletben. Csupa ragyogó arc. Bérezel is mosolyog és öröir.mel adja tudtul az örvendetes eseményt.

Jancsi igazgató ur szépen megköszöni, de Bérezel:

— Nincs. köszönni való. A kötelességünket teljesítettük.

Most egy elegáns ur lép elő:

— Krausz vagyok, az artista-egylet kiküldöttje. Az artista-egylet nevében köszönöm a tanácsnok urnák a döntést, amely az artista-egyletnek szive szerint való, mert a cirkusz uj tulajdonosaitól csak j \ becsületes és szociális elbánást várunk tagjainkkal szemben.

— Egy okkal több — mondja Bérezel — hogy örüljünk a döntésnek, amely ügy látszik az artistáknak is kedves. Különösen örömünkre szolgál, hogy az artisták bizalmával is találkoznak az uj bérlők.

Most szomorúan, lehangoltan ballag ódat a tanácsnokhoz Koschke ur. Bérezel tanácsnok arca egy pillanat alatt megváltozik. Megnyal k az arca, a szemei elfénytelenednek, a mosoly leszárad ■arcáról, most kondoleáln? illik. Finom elckel-őscg- gel adja tudtára Koschke urnák, hogy ajánlata nem találkozott a néptanács jóindulatával.

— Nem tehettünk mást, pedig ahol lehet, nem célja a néptanácsnak, hog^ a régi bérlőktől elváljon. De Önöknek kár volt a Beketow-réle ötlettel dolgozni, ma azonban más időket élünk és nem fogunk precedenst alkotni, hogy aztán ha egyszer sikerült, akkor ezentúl is olyan árajánlatokat tegyenek versenytárgyalásoknál, amelyek szabálytalan utón jutnak el az eredményhez.

Báder dr. keserű jogi vitába bocsátkozik a tanácsnokkal, akit azonban nem lehet meggyőzni annál inkább sem, mert feltétlenül igaza« van.

Bohócok, Iégtoruászok, kötéltáncosok lassankint elszállingóznak. A tanácsülésnek is vége lesz lassan. Merész léptekkel méri a. folyosót Folkusházy alpolgármester, aprózza a járást Déri Ferenc, valósággal kigurul .a zöld ajtón a kövér és okos K o n- d o r Bernát, aztán jön a. karcsú, magas, főurias, de jó demokrata F o c k Ede, vele Lukács Jenő radikális népbiztos és így tovább. A legfeltűnőbb angolos, kuszáltháju (fejével Vanczák jános. M:gkap, nagyon érdekel. Bársony zekéjét, kissé iveit lábát, okos, megértő fejét alig gj'özöm nézni. Na'gycsu'o- rás angol fapipa hiányzik csak a szájából, akkor olyan lenne mint egy norvég halász, a hogy ezt a regényekben olvastuk. Valami ellentálhatatlan bizalomnak kell a szivünkből feltörnie, amikor Vanczák elvtársat látjuk. És nem csalódunk. A szolgákat testvéri szeretettel simogatja a szavával. Öltözik, siet, már valahol várják, ahol megint a közért kell dolgoznia. Derék, jó ember lehet.

(p. b.)

Gyújtógyertya expSoziós motorok számára

című 69838. számú magvar szabadal- n ána< gyakorlatba vétele céljából

Daimler Mo'orengresellschaft cég

Untertürkneimban

belföldi gyárosokkal összeköttetést keres. Felvi- lágncjtássa! szolgál: Straiendorff (WHőtt dr. Halász é-Ro tási szab. irodája Butapest. VII Hársfa-u 25

A főváros clpöjavitója és szabómiihelye. A főváros cipőjavitó üzeme már réóta funkcionál és ige» becsületes munkát végez. A tanács legutóbbi ülésén elfogadták a XVI. ügyosztály tervezetét egy az alkalmazottak javát szolgáló szabómiihely felállítására vonatkozólag. Erről az eseményről Bérezel Jenő dr. tanácsnok a következőket mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának:

— A népt~nács elfogadta előterjesztésemet, amely arra vonatkozott, hogy a fővárosi alkalmazottak számára szabómühe'yt állítsunk fel, "mely javítási és fordítási munkálatokkal foglalkozó majd. A szabómiihelyt kapcsolatba hozzuk majd, a már jó ideje működésben levő cipő- javitóüzemmel és azt ugyancsak a Ráday-utcai mühelyházban helyezzük el. Egyelőre 10—12 munkással kezdünk dolgozni és« egy ruha átfordítása k

ürü1 be1 ü 1 90—100 koronába fog Kerülni. A cipójavitó-üzem uj cipők készítésére való kibővítése, amint azt terveztük, ezideig nem történt meg, mert a forradalom megakadályozott bennünket abban, hogy a németországi gépeket behozhassuk.

Benő és Wein cég. A Oe’lér-fürdö dróthuzaljai révén szomorú nevezetességre tett szert a fíerie és Wein cég, amelyet feljelentettek, hogy a Gehért-fürdö huzaljaiból igen nagy mennyi söget e’tu],"jdon;tott. Most az épülőfélben lévő városházi barakkokon megint ott látható, mint munkával megbízottaké, a fíene és Wein cég neve. Megkérdeztük fíerczel Jenő tanácsnokot, hogy mint áll a megvádolt cég ügye, mire a következő választ kaptuk:

— A Bene és Wein cég ellen bűnügyi feljelentés nincsen, a házi vizsgálat azonban még nem ért véget. Hogy a vádak ellenük ala- posak-e vagy alaptalanok, az majd csak a vég- leszámolások megejtésével fog kiderülni. Ez igen nagy munka, amely még jelentős időt vesz igénybe. Csak, ha ez megtörtént, akkor tudjuk megmondani, hogy van-e valami hiány vagy nincs. Abban, hogy a cég ezenközben uj munkát kapott, nem látok semmi rendkívülit.

Nagy újítások az iskolai gyermekvédelem terén. A főváros néntannesa rerdkivül fontosságú határozatokat hozott az iskolai gyermek- védelem biztosítása érdekében! A tanács által elfogadott javaslat mintegy 40 különböző intéz- menynek gyors megvalósítását kívánja, melyek közül az iskolaorvos! intézményt, az iskolai fürdőket, erdei iskolákat, játéktereket említjük csak föl. Ezeken kívül nagyfontosságu pedagógiai reform, hogy minden1, iskola egyúttal gyermekvédelmi intézet, ebből folyólag minden iskolánál 1-—2 számfölötti tanító lesz az iskola gyámja, ezek csak a gyermekek egészségi és erkölcsi védelmével foglalkoznak. Nagy koncepciójú tervek ezek, amelyeknek igazi jelentőségét csak akkor fogjuk belátni, hai majd a közeli jövőben a megvalósulás utján találkozunk velük.

Krumpli kiilönvonaton. Budapest burgonya-ellátása ezidő szerint igen simán bonyolódik le. A kitűnő — éveken át nem élvezett jeles minőségű — szabolcsi burgonya rendesen érkezik meg a íővá rosba annyira, hogy ma szinte előleget lehet adni a lakosságnak a jövő hónapok porcióira. Arni pedig legérdekesebb: Budapestre ma különvonatok szállítják a burgonyát. Szegény krumpli se gondolta volna, hogy az isten igy felviszi a dolgát.

A háztulajdonosok a főváros tanácsához. A ház- tulajdonosok beadvánnyal fordultak a főváros tanácsához. Beadványukban keserű panaszokat halmoznak fel amiatt, hogy a főváros háborús deficitjét a községi telekértékadóval és a pótadó felemelésével akarja fedezni. A telekértékadőt már a kormány is jóváhagyta, a pótadó emelésére azonban ezideig még nem történt döntő elhatározás. E tekintetben azt bizonyítják a háztulajdonosok, hogy ma is a községi pótadőnak több mint kétharmadrészét a ház- +ulajdon viseli. A háztulajdonosok nyers jövedelmének 5.33 százalékos adózásával szemben — mondja az emlékirat— állott minden más jövedelmi forrás tiszta jövedelmének 0.6 százalékos adózása. A te- lekértékadó kizárólag az ingatlantulajdonokat terheli és a háztulajdonosok nem ismerik el azt, hogy ez az adó kizárólag a telektulajdonosokat sújtaná. A háztulajdonosok ez alkalommal nem lépnek fel