Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-02-12 / 7. szám
3 Budapest, 1919. február 12, uj tanításnak egyik föapostola Nagy László, a Gyermek tanul mányi társaság elnöke, ismert pedagógus és az ő fáradtságának lesz az eredménye, hogy Budapesten inár a lövő tanévben bevezetik a tanítás reformját. Mindenekelőtt az elemi iskola átalakítására van szükség. Az uj ele-ni iskola teljesen magába fogja olvasztani az óvodát, az eddigi elemi 'Iskolát és eddigi középiskola négy osztályát. Tulajdonképpen általános műveltséget fog adni a növendékeknek. , Az óvo-da beolvad az első osztályba, de .£« eddigi merev tanítási rend egészen átalakul. A tantermekből kidobják az egészségtelen padokat és helyettük egy nagy asztalt tesznek a< terem közepére. Minden gyerek kis széket kap és ezentul nem lesz egy helyhez kötve. Tetszése szerint változtathatja1 székének helyét az eddigi merev fegyele n eltűnik. Mindenik gyerek színes ceruzákat kap, amelyekkel kedvére fiirkálhat. A gyerek ezenkívül még meteorjátékhoz jut, amelyből mindenfélét összerakhat és igy ügyességét növelheti, fantáziáját tágíthatja. Egy-egy osztályban legfeljebb húsz-harminc gyerek lesz és a tanító külön-külön fog foglalkozni velük. Az első osztályból az Írás tanítását száműzik, csupán a betűhöz hasonló figurákat rajzoltatnak le velük. Az év vége felé már az olvasáshoz is hozzálátnak, de csak mulatságos formában ismertetik meg az apróságokkal a hetük formáit. A tulajdonképpeni írás a második osztályban kezdődik és ebben az évben be is fejezik. Ez a rendszer semmiesetre se fog hanyatlást előidézni, mört eddig ugyan az első osztályban sokat tafnudt a gyerek, Je a második osztályban nagy reakció mutatkozott. A második osztályban csökkent a gyermekek felvevőképessége és most tulajdonképpen csak az történik, hogy a tanulási anyag jobb elosztásáról gondoskodunk. fiák. Emlékszem, egyszer egy urat vittem az egyik Awdrássv-úti szerkesztőségből a Károlyi-palotaba Ezért a kis utért harminc koronát fizetett. Nem tudná megmondani a nagyságos ur, hiszen ugyanabban a szerkesztőségben dolgozik, hogy ki volt az a szerkesztő? — Dehogy nem, — mondom — biztosan tudom, ki volt. Az emberem arcára kiüt a kék kíváncsiság. £s én végtelen nyugalommal mondom: — Hogyne tudnám. Az az újságíró: Károlyi Mihály volt. C Még a Zsuzsi esetét kell ma elmondanom. Zsuzsi még a béke éveiben szolgált, nálam és most barátságból, hűségből, vagy miiből meglátogatott. — Tetszik tudni — mondja — hogy mikor a nagyságos úrtól elmentem, más állapotban voltam. — Tudom. — A gyerek megjött, fys a János el is vett feleségül. Amikor éppen a gyereknek akartunk nevet adni, kitört a háború, a János bevonult és a gyerek ügyében nem történt semmi. Maradt, ahogy volt. hattyúnak. Közben kezdtem észrevenni, hogy nem lehet az ember iából és egy mérnök ur kezdett udvarolni. Baj. azaz, hogy gyerek lett a dologból. Aztán egy nagyon tisztességes házmesterrel ismerkedtem meg. Jól összeszoktunk és megjött a harmadik gyerek is. Közben pedig a János elesett. Itt maradtam a három gyerekkel. Eddig a Zsuzsi. A tragikomédia azonban csak akkor következik, ha a jogi helyzetet vesszük vizsgálat alá. Az első gyermek ugyanis minden kétséget kizáró módon Jánosé, ez azonban dacára annak, hogy János utólag feleségül vette Zsuzsit, törvénytelen. A másik kettő, miután Zsuzsinak János volt a férje és születésük a Jánossal való házassággal egy időre esett, törvényesek lettek. Megtörtént tehát az a humoros eset, hogy János igazi gyermeke örökre törvénytelen marad, mig az a két gyerek, akikhez a valóságban semmi köze, mindörökre az ő nevére és az Ő terhére lesznek elkönyvelve. A pesti élet, ez a furcsaságokat szülő nagy városi komédia végre rá fog jönni, hogy a szerelőm is revízióra szorul. Még mindig sok fejtörést okoz, vájjon a négy osztálynál magasabb osztályokat a tanítók képesek lesznek-e vezetni, hiszen ezeknek az osztályoknak az eldirigálásához magasabb képzettségre van szükség. De ezzel nem is kell egyelőre sietni, hiszen az átmenet ideje alatt még sok helyes ideci merülhet fel, a fontos az, hogy az első elemi iskola induljon meg az uj szellemben. A tanítók között az előkészületek már megkezdődtek. A Pedagógiai szemináriumban ösz- szegyiijtötték aiz első osztály tanítóit és tanitóBódy Tivadar dr. polgármester, a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában bejelentette, hogy az 1919. évi VII. néptörvény értelmében: a néptanács ügyrendjének kidolgozásán fáradozik. A polgármester most elkészült munkájával, amelyet a Fővárosi Hírlap az (alábbiakban ismertet. A polgármester terve három részre oszlik. Az elsőben a néptanács ügyrendjét állapítja meg, a másodikban a néptanács és a tanács hatáskörét választja szét, a harmadikban pedig a bizottságok szervezésének módját állapítja meg. A néptanács ügyrendje. A főváros-i néptarács rendes ús rendkívüli üléseket tart. A rendes ülések idejét a néptanács előre, határozattal állapítja meg. Rendkívüli til's annyiszor hívható össze, ahányszor azt a) vagy maga a népta- rács határozat ai elrendeli, b) vagy a belügyminiszteriig kinevezett 24 tanácstag közül 6 tanácstag írásban kéri, c) vagy a poká: mester szükségesnek tartja és ezt a fővárosi tanács elhatározza. Az üléseket a polgármester hívja össze. Interpellációk és indítványok A néptanács határozatát a szavazásra jogosult jelenlevők általános többséggel hozzák. A napirendet a polgái mes'er állapítja meg. Interpellációkat a tárgv rövid jelzése me.lett a rendes vagy rendkívüli illés megnyitása előtt az elnöknél írásban kell b .'jelenteni. Az interpellációk előterjesztése a napirend letárolása után következik. Az interpellációra az illető tisztviselő azonnal felelhet, de a legközelebbi rendes ül risen (1 gkésőbb azonban a második rend s ülésen) felelni tartozik. A tisztviselő által adott feleletre az interpelláló válaszolhat, erre a tisztviselő viszont választ adhat, mely után a néptanács vagy tudomásul veszi az adott feleletet, vagv amennyiben azt kielégítőnek nem találta, az interpelláció tárgyalását a jövő ülés napirendjére kell kitűzni. Önál ó indítványokat mindenkor Írásban, az ülést megelőzőleg kell beadni és közszemlére kit tini Minden indítványt, kivéye, iia a néptanács annak sürgőssége miatt a nyomban való tárgyalást elhatározza, előzetes tárgyalás v.gett a tanácshoz kell utasítani!; azt az indítványt pedig, amely esetleg pénzb 1 kiadással tár. előleges tárgyalás végett a tanácsnak mindig ki kell adni. A titkos szavazás. Titkas szavazásnak van helye: a) a tisztviselők egyházi javadalmatok, továbbá a közigazgatási bi zoHsáig, központi igazoló, bíráló és kiieíö ő választ- már_' és az állandó szakbizottságok választásánál : b) fegyelmi vizsgálat elrendelése kérdésében. A tisztviselőket a nép'anác.s viszonylagos szótöbbséggel és titkos szavazattal választók. Ezekre az állásokra háromnál több egyén is kijelölhető. Mindet egyéb vá rísz társ. kijelölés mellőzésével, önállóan s viszonylagos szótöbbséggel történik. Ha a néptanács többsége akár az elnökség, akár pedig a tanácstagok által, valamely ideiglenes küldöttség vagy bizottság tagjaiul ajiálott egyes nevekbe bele gyezik, a vá- iasziás felkiáltás által is történhetik, Mindenütt, aho a szavazatok a megvTla^Hndók között egyenlően, oszolnak meg. a sors határoz. Az elnök és a jegyző. A fővárosi néptanács üléseit a polgármester avagy ennek helyettese vezeti, aki őrköd k a csend rend és szabályok megtartása felett, a kérdéstől és tárgytól eltérő szólókat az ügy érdemének szem e.őtt tantására figyelmezteti, továbbá a rendet és tanácskozási illemet sértő szólót beszéde félbeszakításával is rendre inti s utasítja, s amennyiben a szóló hibáját ki nem igazítaná, vagv mentsége előadása után Is hasonló ujrbb sérelmet vagv hibát követne el, tőle — amennyiben a néptanács a mentséget el wem fogadná — a szót is megvonhatja. Huzamosabb rendzavarás esetén az elnök, csengettyűvel való jeladás mellett a csendzavarókat név- szerint fe'iszőlitja, s ha a csendet helyre enrn állíthatja, az ülést egy órárál tovább nem teijedhető időre felfüggeszti. Amennyiben a folytatólag megnyitott ülés ismét zajossá válnék, azt az elnök fel is nőit, felvilágosították őket, hogy milyen reformra. kerül a sor és útbaigazították őket Rövid tanfolyamok lesznek a tanítónők számára, majd mintatanitás lesz a szemináriumban és ennek eredményeképpen már a jövő iskolaévben nálunk megkezdődik a modern iskola első éve. Mindenesetre nagyon fogja emelni a kuítur- nivót az uj intézmény és Budapesten, ahol olyan kiváló tanerők vannak, be is fog válni. Most már csak az a kérdés, miképpen és milyen mértékben tud Budapest után kullogni a jó vidék, a vidéki város és a bizony kissé elmaradt failu. (pzlatha^ja. Az ezen eseteket előidéző csend- ft* rendzavarásért az ill tőket felelősségre vorlutja. A polgármester ugv is. mint a főváros közigazgatásának fej', a tárgyhoz bármikor szólhat. Különös kötelamége ügyein,i arra, hoizy a hatóság pénztára minden illetéktelen terheltetéstől a lehetőségit' megóvassék. A rép.tanács rendes jegyzője az elnöki ügyosztály élén á ló tanácsnok, aki az ülés folyamáról és határozatairól szóló jegyzőkönyvet szerkeszti. A néptanács és a tanács hatásköre. A néptanács hatásköre a következő: 1. közjogi és politikai ügyekben: a) a kérel- rnezési és levelezési jog gyakorlása, b) indítványok tárgyalása, c) & felirati jog gyakorlása, d) a közigazgatási és választó kerületek alakítása; 2. általános városigazgatási ügyekben: a) a: költségvetés megállapítása ési ezzel a főváros- igazgatásának általános irányításai és vezetése, b) szabályrendeletek alkotása; 3. városfejlesztési ügyekben: a) a főváros szépítése, utai, utcái, továbbá a közmüvek, építkezések és közmunkák felett való elvi intézkedés, b) a fővárosi pénzalap ügyei; 4. pénzügyi kérdésekben: a) a zárszámadás megvizsgálása, b) a vagyonleltár megállapítása, c) kölcsönvételek, d) községi uj adónemek behozatala, megszüntetése v.agy meglévők megváltoztatása, e) 10.000 koronán felül levő törzsvagyon szerzése, vagy elidegenítése; 5. saját a kalmazottai ügyében: a) uj hivatalok és állások szervezése, a régiek megszüntetése, b) a tisztviselők egy részének választása és helyettesítése, c) hivatalok és pénztárak felügyelete és, ellenőrzése, d) ax alkalmazottak felelősségre vonása; 6. másodfokú döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket valamely törvény vagy szabály- rendelet másodfokú elbírálás végett a törvény- hatósági bizottság közgyűlése (vagy a néptanács) elé utal. A tanács hatásköre a következő: 1. a fővárosi törvényhatóság végrehajtó közege úgy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat körében, egyszersmind önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek a törvények, vagy szabályrendeletek szerint első- vagy másodfokban illetőségéhez tartoznak és amelyek sem a néptanácsnak, sem más hatóságnak fen tartva, nincsenek; 2. előkészíti és vékményes jelentéssel a néptanács elé terjeszti az odatartozó ügyeket, egyúttal gondoskodik a néptanács határozatának a végrehajtásáról. A néptanács femtartja magának a jogot, hogy amennyiben a hatáskör megosztása a jövőben módosítást igényelne, azon a szükséges változtatásokat a gyakorlati kívánalmakhoz képest megtehesse. Ha a tanácsülésben a jelenlevő nem tisztviselő tagok többsége azt a kívánságot fejezi ki, hogy valamely ügy döntés végett a néptanács elé terjesztessék, úgy azt a tanács véleményen jelentéssel a néptanács elé kell terjeszteni. Hat bizottság. A ntptanáqs a hatáskörébe tartozó ügyek eiő- | készítésére a következő állandó szakbizottságokat alakitja : 1. Jogügyi, k ö z r e n d é sz e t i és katona ii g y i bizottság. .2. Pénzügyi. városgazdasági bizottság. 3. Közepi t és i, közlekedési és köztisztasági bizottság. Hogy dolgozik a néptanács 56dy polgármester tervezete
