Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-29 / 5. szám

Budapest, 19Í9. január 29.

5

szabbiíotla. A kormánybiztos különben ebben a kérdésben állandó érintkezéM tart fenn Freudiger Ábrahámmal, az orthodox hitközség elnökével.

Az uj clrkuszbérletröl. A főváros tanácsa egyik legutóbbi ülésén, a pályázatok megvizsgálására kiküldött bizottság előterjesztésének meghallgatása után, az állatkerti cirkusz bérletét öt esztendőre Kortyot Sándornak és társának, a takarmány és Terményíorgalmi Részvénytársaságnak ítélte oda. A cirkusz bérlete körül keletkezett nagy hullámzás ezzel véget ért. Beketow tizenegy esztendő után kiesett a bérletből, aminek oka, értesülésünk szerint az volt, hogy a tanács nem akart a jövőben kiírandó pályázatoknál precedenst teremteni arra, hogy a pályázatot annak javára dönti el, aki minden ajánlatot túllicitálva, azt mondja, hogy ő a legtöbbet ígérőnél minden esetre 5000 koronával többet ad. A lényeg most már az, hogy jó kezekbe került-e a főváros cirkusza? értesüléseink szerint a közönségnek nem lesz oka megbánni a cirkusz igazgatásában beállott változást. Könyöték elsőrangú emberek, Amerikát járt világhírű artisták, akiknek az az érdemük is meg van, hogy magyarok. A négyestztendös háborúban végig katonák voltak a négy Könyöt-testvér, és túlnyomórészt a fronton küzdöttek. A cirkusz jövőjére vonatkozólag kérdést intéztünk az uj igazgatósághoz, mely a következő információt adta:

Április első szombatján akarjuk megnyitni az uj cirkuszt, melynek a Könyöt-aerában „Fővárosi Cirk us z“ lesz a neve. Addig kitatarozzuk, kicsinosítjuk a helyiségeket, hogy a közönség uj fényben és pompában lássa viszont kedves szórakozóhelyét. A cirkusz játékrendjére vonatkozólag csak annyit akarunk elárulni, hogy olyan programmot nyújtunk, amilyen Pesten még iienr volt. Az az intenciónk, hogy a közönség estéröl-estére zsúfolásig megtöltse a nézőterei és a bemutató szezon programmja olyan világvárosi színvonalon álljon, hogy a hatóságok és a közönség méltánylását minden tekintetben kiérdemeljük.

Nagy Budapest közlekedési kérdései. Nagybecsű munka jelent meg Kemény Ignác Máv. mérnök tojlából A budapesti nagyvasúti forgalom' megszervezése címmel. A könyv amily mértékben felismeri Budapestnek a jövő középeurópai világgazdasági fontosságát, oly mértékben tartja szükségesnek fővárosunk közlekedési hálózatának e nagy hivatás betöltéséhez szükséges nagyarányú kiépítését. Megállapításai két részre oszthatók. Kijelöli Budapest rendeltetését a középeurópai szárazföldi és vízi átmenő közlekedése terén, ezt szolgálják az általa javasolt uj távolsági [fővonalak, bennök elhelyezett nagy személy, teher- és rendező pályaudvarokkal, a központi átrakodó pályaudvar, a fa, szén és egyéb tömegcikkek forgalmát lebonyolító pályaudvarok. Javaslatainak másik része nem annyira Budapestnek az átmenő forgalomban vállalandó szerepére vonatkoznak, hanem ezen hivatás betöltésével járó általános kulturgazdasági feladatoknak modern közlekedés segítségével való mikénti megoldására. Budapest. mely a Dunára és a páratlanul szép természeti fekvésű Budai hegyvidékre támaszkodik és melyet félkörben öveznek a főváros kulturmagván kívül a szomszédos helyiségek, Dunakeszi, Cinkota, Rákoskeresztúr és Soroksár községekig, a fejlődésre nézve oly előnyös alapfeltételekkel bír, amelyekkel a kontinens egy városa sem versenyezhet. Ezen feltételek kellő kihasználása s így Nagy-Budapest megvalósítása egyedül és kizárólag intenzív közlekedés segítségével lehetséges. Szerző által javasolt városi gyorsvasuk mely Budapestet egy cca 20 km.-es sugarú, zárt körben övezi, bázisa a belőle kisugárzó és ezen környéket felölelő villamos vontatásu szomszédos forgalmú vonalaknak. A mii minden könyv- kereskedőnél kapható és ára 16 korona.

Kinevezések a kórházaknál. A polgármester S i- m o n c h i c h Ferenc kórházi felügyelőt I. osztályú főfelügyelővé, Fe szeli Károly és Páva János (felügyelőket főfelügyelőkké, J a n k o v i c h István, Kovács Endre és Török Sándor főtiszteket felügyelőkké nevezte ki.

A Medgyaszay Színházban az állandóan műsoron levő „Incidens az Inge'borghang versenyen“ és a „Ház tiiznéző“ cimü operetten kívül „A v á n d o r“ kerül ismétlésre. S v ä r d- s t r ö m Valborg és V á r a d y Olga felléptével. Ugyancsak „A v á n d o r“ kerül színre csütörtökön, szombaton és vasárnap délután, mig szerdán, pénteken és vasárnap este Haydn „Patikusa“ van műsoron. Az operákkal együtt természetesen mindig szinre kerül a Szomory-szinjáték és a R-ei- nitz—Drégely—Harsányi-operett, valamint a magánszámok.

A Belvárosi színházban táblás házak előtt íolyt le eddig „Az ötvenéves férfi“ minden előadása.

Az aranyeniber II. része — az Urániában. Ezren és ezren gyönyörködtek az Uránia nagyszerű Corvin,-filmjében, amely Jókai csodás poezisét érzékeltette meg szemeink előtt. Az aranyember I. része után most a Ií. rész került szinre. A regény gazdag rneseszövése ebben a részben bontakozik ki színes pompával, olyan látványosságot tárva elénk, mely feledhetetlenné teszi a filmet. Az uj műsorban A z aranyember II. része mellett egy másik film is

műsoron van: egy nemes női lélek problémája Qlóriás asszony cimmel. Az előadások 4. a/*6 és V28 órakor kezdődnek.

A Revüszinházban Szőke Szakáll, Lonzay Annie, Pázmán Ferenc, Szász Ilona és Sarkadi Vilmos felléptével minden este a „Nancsi“ cimü látványos, énekes s táncos reviil adják, amelyet különösen a harmadik felvonás színpadi technikája tesz érdekessé.

TŐKE

Szemle

Az elhárított kegyelem-dofés — Az árdrágítás alkonya — Szervezik a munkát

A párisi üzenet nem kábít el bennünket, Tnégis a reménységek raja kering a szivünk feleit. Kétségtelen, hogy nem mi vagyunk azok, akikre Wilson meg a többiek gondoltak, kicsike pont vagyunk mi a világtörténelemben, az uj világ kialakulásában, nem egykönnyen vesznek cszre bennünket, de a nagyétvágyú „hódítók“ mégis összehúzzák majd magukat és az életünkre való törésük nem lesz majd olyan mohó, meg fogják gondolni, mit jelent az, hogy nem adhatják meg Magyarországnak a kegyelemdöfést. Megfontolják majd nem lesz-e érdemes ezzel az országgal felvenni a rendszeres gazdasági érintkezési, mert ez az ország még számottevő lesz a jövőben. A másik nagy jelentősége a párisi üzenetnek, hogy a kormány politikáját teljesen igazolla. Nem kelleti és nem volt szabad a jogunkat a letett fegyverrel ki- küzdeni, éppen korrekt passzivitásunk volt az, amely a kegyelemdöfést elhárította a szivünk tájáról. Ám a kormány politikájának igazoló- dása a kormány igazi ereje. A párisi üzenetből a kormánynak óriási erőt kell merítenie. Óriási erőt, amely képes lesz rendet teremteni, mig a rend viszont a gazdasági konszolidációt vonja maga után. Ez a jelentősége a párisi üzenetnek és ma már azok, akik eddig idegesen és könnyelműen üvöltölték a politikai jelszót, ma több joggal mondhatják, mint eddig : nem, nem, soha! De ne felejtsék el egy pillanatra sem, hogy ezt a jogot nem ők, hanem a kormány szerezte meg a számukra.

Baloghy miniszter egy kis rendet akar csinálni a vidéki nemzeti tanácsok körül, amelyek eddig válópöröket intéztek el és diszpenzáció- kaf adtak. Most nem lesz maid szabad az ország többi lakójának rovására az önmaguk élelmiszer-rációjukat felemelni. Az orvosság igen egyszerű : aki renitens az adásban, azzal szemben a kormány is renitens lesz, amikor viszont nekik kellene kapniok. A cukor, meg a petróleum, meg a gyújtó ma olyan büntető eszközök a kormány kezében, amellyel talán angyalokká lehetne varázsolni az embereket. Most már csak az a fontos, hogy azt a hatalmat, amit a cukor, petróleum és gyújtó adnak a kormány kezébe, bölcsen és célirányosan használja ki. jó lenne azonban, ha nemcsak a vidéki nemzeti tanácsokkal szemben lenne ez fegyver, hanem az árdrágítókkal szemben is. Mert tudni kell. hogy az árdrágítás ma újból felburjánzoíf. Hiába végzett becsületes munkát az árvizsgálóbizottság: titokban megint irgalmatlanul nekilendültek az árak. Pedig az árvizsgálóbizottság leszállította a marhahús, a kolbászfélék, a fűszer- és gyarmatáruk, a vendéglői és kávéházi árakat. Megakadályozta a szappan- és petróleumárak emelkedését, leszállította a textil- és szövetárakat. Ezenkívül megakadályozta a mezőgazdasági gépgyárak, a bőrgyárosok stb. áremelő törekvéseit, akciót kezdett a faárak, az építési anyagok és nor- málbuíorok megállapítása iránt. És mégis, mindenki azon panaszkodik, hogy nehezebb a megélhetés, mint volt a háború alatt. De meg is magyarázza az árvizsgálóbizottság annak okát, miért volt eddigi működése mégis improduktív: mert nem volt az intézkedéseinek büntető szankciója. Most lesz. Az árvizsgálóbizoííság- gal vonatkozásban bíróságokat állítanak fel. A fontos az, hogy siessenek vele, mert az árdrágítóknak fürge lábaik vannak. Síatáriálisan kell rájuk mérni a büntetéseket, mert csak úgy lehet velük boldogulni, hogy mielőtt kimérnék rájuk a büntetést, máris a börtönben üljenek. *

Szervezik a munkát. Mindenki számol és mindenki tervez. Az állam, a főváros készen áll már a terveivel. Ha a tavasz eljön, mindenkinek jut egy ásó, vagy egy kapa, amivel megérdemelheti a kenyeret, amit megeszik. És e tekintetben a fővárost külön elismerés illeti. Megkezdi a kereskedelmi kikötő építését, amelynél mindenki dolgozhaíik, aki a kezét emelheti. Óriási iskolaépitőakcióba' fog, ahol viszont a szakmunkások számára nyílik meg a munka birodalma. A kifogás mindenre csak az lehet, hogy azonnal semmi sem történik. Pedig ez is fontos lenne, mert nem látunk nagyobb veszedelmet. mintha az emberek elszoknak a munkától. A munkanélküliség baj, de a munkanélküliség prolongálása — veszedelem. Ezt senki sem akarhatja, de legkevésbbé a munkások, akiknek teherré kezd válni a semmittevés. Ezt az alkot mielőbb le kell venni az emberek válláról, és mi nem hisszük, hogy nem akadna ebben a nagy városban tisztogatni való, nem enne mit eltakaritani a múlt romjaiból.

Kártérítés az Erdélyben elvitt faanyagokért. Az

erdélyi román kormány felszólítást intézett az erdélyi lakossághoz, hogy a íatelepekről elvitt fa ellenértékét fizessék meg a vállalatoknak, vagy pedig vigyék vissza a jogtalnaul eltulajdonított árut tulajdonosaiknak.

Tömeges áruárverések. A hivatalos lap legutosó száma mutatja, hogy az áru-krach egyre nagyobb arányokat ölt. A Budapesti Közlöny tele van áruárverést hirdető közleményekkel és akiknek pénzük van, azok most olcsón vehetnek zászlószövetet, takarmányrépát, vagy brinzói túrót. Egy fővárosi szállító cégnél 170 bődön túró kerül árverésre a vevő késedclmezése miatt. A kikiáltási ár 120.000 korona. Elárvereznek 2 vaggonba berakott takarmányrépát 6970 K kikiáltási ár mellett, továbbá nagyobb meny- nyiségü zászlószövetet, amelyet Weiner Száli már- rnarosi kereskedő nem vett át. Ezenkívül nagyobb mennyiségű zöldség- és konzerváru eladását hirdeti a hivatalos lap.

A Brassói cellulosegyár mérlege. A Brassói cellulose gyár r.-t. — a Hitelbank vállalata — mérlege 555.734 korona nyereséggel zárul. A vállalat alaptőkéje 63U millió korona. A gyártelepek Zernest- ben és Turőcszentmártonban — mind a kettő jelenleg megszállt terület — működnek. 1916-ban megszerezte a vállalat egy román csoporttól a brailai Fabrica de celusa összes részvényeit.

A Báróit Szeszíinomiíó, Cognac és Likörgyár Részvénytársaság a napokban megtartott igazgató- sági ülésében megállapították a lefolyt üzletévre vonatkozó mérleget és egyúttal elhatározták, hogy a folyó évi február hónap 15-ikére egybehívandó közgyűlésnek az elmúlt üzletévre 14 százalékos — 28 korona osztalék fizetését fogja az igazgatóság javaslatba hozni.

Unió műszaki és gépforgalrai r.-t. cég alatt a Magyar unió bank r.-t. uj vállalatot alapított Budapesten (VI., Andrássy-ut 24) 2 millió korona alaptőkével, a felszámoló Magyar Földbérlők szövetkezete,' a Faragó Oszkár és Freitlinger és Jakab cég gép- és műszaki kereskedéseinek átvételére. Az igazgatóság tagjai: Hencz Gyula, Weisz Jónás, dr. Qerő Vilmos és Rónai Dezső. Ügyvezetők: Jakab Jenő ési Fara g ó Alfréd.

A Budapesti Viílaroosszerelök és Műszerészek Ipartestülete Ü. hó 19-én tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul az Ipartestület eddigi vezetőségének a kisiparosság érdekében való működését, s ezért a vezetőségnek elismerését fejezi ki. Tudomásul vette, hogy az Ipar- testület a kisiparosság tömörítésére anyagbeszerző és termelő szövetkezetét alapított, mely az Ipartes- tület védnöksége alatt áll. A közgyűlés az Ipartestület elnöki állására annak eddigi ügyvezető alelnö- két Seiler Armandot választotta meg, alelnökökké Sipos Lászlót és Haas Mórt.

A Star filmgyár és filmkereskedelmi rtg.. mely Í917-ben alakult 1 millió K alaptőkével, a mit tavaly 5 millió K-ra emelt föl, most teszi közzé az 1918. június 30-ikán lezárt első mérlegét, melynek alapján 427.307 K volt a bevétele filmkölcsöndijakból. Ebből irodai és általános költségre 167,429 K, hirdetésre1 és reklámköltségre 65,959 K, kamatra, adóra és házibérre 173,050 K kellett, úgy, hogy 20,869 K-a nyeresége az 5 millió K alaptőke után, a miből 2V» millió törzsrészvény és 2Vl- miliői K elsőbbségi részvénytöke. A társaság telkei és épületei 1.518,976 K-val, gépei, berendezése és bútorai 668,450 K-val, díszletei 292,047 K-val, kész filmjei és nyersanyagja 1,701.924 K-val, követelései 2.974.252 K-val, tartozásai 2,173.238 K-val szerepelnek a mérlegben.

Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP* lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó EmíL

’ V.ÉVAI-NYOMDA, BUDAPEST, V., ÜGYNÖK-UTCA 8