Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-11-19 / 48. szám
4 Budapest, 1919. november 1$. /y^1 * JZ0M£O&JI1£MP e munka rengeteg költséggel jár. Anyagot alig lehet kapni. Sok' dolog beszerzése egyszerűen lehetetlen. Ennek ellenére is mindent megteszünk, amit csak meg lehet tenni. — A rossz kocsikat kijavíttatjuk, rendeltünk már uj kocsikat, ezek gyártás alatt vannak, de újabb jármüvek rendelésére is sor fog kerülni. Az állapotok jellemzésére itt csak azt akarom megjegyezni, hogy amig a proletárdiktatúra alatt az egyik műhelyben, ahol nyolcszáz alkalmazott dolgozott akkor, havonta csak öt, a legjobb esetben hat kocsi főjavítását végezték el, addig ugyanebben a műhelyben ma hatszáz munkással havonta már negyven-ötven kocsi főjavítását csinálják rneg, — A kormány megbízásából folyamatban var, a szentendre-visegrádi, nagyíéiény-érdi és a gödöllő-aszódi vonalak építése, ezeken kívül dolgoznak a farkasréti temetőhöz vezető venal második vágányának építésén és folyamatban van a Kádár-utcában és a Visegrádi- utcában egy hurokvágány lerakása is. Ezáltal a pótkocsi közlekedés kiterjesztése válik majd lehetségessé, mig a farkasréti második vágány lefektetésével a temetőhöz vezető reláció lesz gyorsabb. — Ami a személyzetet illeti, erre vonatkozólag azt mondhatom el, hogy a kommunizmus alatt felvett és feleslegesnek bizonyult alkalmazottakat, főként a nőket elbocsájíottuk. A helyzet ennek következtében lényegesen javult, a íegyelmi és személyzeti viszonyok ma összehasonlíthatatlanul jobbak. Az utasok is tapasztalják, hogy a kalauzok ma pontosabbak és kétségkívül sokkal előzékenyebbek és udvariasabbak, mint voltak a kalauznők. Az alkalmazottak bére tekintetében az ez évi márciusi állapotot állítottuk heiyre. — Ez a megoldás azonban rengeteg ráfizetéssel jár. A mai fizetések és a mai anyagárak mellett naponta százötvenezer koronát fizetünk rá az üzemre. Ha ezt a deficitet elakarjuk tüntetni, akkor vagy hozzá kell nyúlni a vifeldijak felemeléséhez, vagy pedig tizenegyezer alkalmazott fizetését kell erősen redukálni. Ezt az utóbbi megoldást választani nem lehet, hiszen a mai nagy drágaság közepette nem szabad a kezük munkája után élő és valóban nehéz munkát végző emberek megélhetését megnehezíteni. Fel kell tehát emelni a viteldijakat. — Ez annyival is inkább indokolt, mert hiszen a villamosvasút drágított legkevesebbet a háború alatt. Békében a viteldijak átlaga tizenhat fillér volt. Ha a jegyek árát egy koro= nára emeljük fel, akkor is ez a békével szemben csak hatszoros emelésnek felel meg, már pedig tessék megmondani, hogy hol van az a közszükségleti cikk, amely ma a békebeli árnak hatszorosába kerül ? A hús, a liszt, a kenyér ára ötvenszeresre ment fel, a tojás százszor annyiba kerül, mint azelőtt és ha mindenütt indokoltnak tartják az áremelést, ugyan kételkedik-e valaki abban, hogy a vasutak rezsije csak hatszorosa a réginek ? Nálunk az anyagárak ötvenszer és százszor annyiba kerülnek, mint azelőtt és ilyen körülmények között valóban mérsékelt áremelésnek lehet csak mondani, ha a tervezett egy koronás viteldij éleibe lép, A vúeldij emelésére vonatkozólag az igazgatóság különben már megtette előterjesztését a kormánynak, amely azonban ezt ez ideig még nem hagyta jóvá. — A tarifa-emelés egyébként csak átmenetű jellegű lesz és ha az anyagárak csökkenése lehetővé teszi egyéb takarékossági intézkedésekkel együtt a költség csökkentését, akkor a viteldij is alacsonyabb nívóra száll majd alá. Arról, hogy az egyesitett vasutakkal mi fog történni, a miniszteri biztos ur természetesen nem nyilatkozott, mert hiszen ez a kérdés kívül esik már az ő hatáskörén. Ä főváros a románokat keresi. Budapestnek fával való ellátása körül az utóbbi időben az volt az egyetlen reménység, hogy Mardarescu román tábornok 4000 vagon fát ígért és pedig olyan formában, hogy a tanácsnak semmi kétsége nem leheteti az Ígéret beváltásában. Kétségtelen az is, hogy Mardarescu tábornok nem dobálódzo i szavával, ígéreteinek tárgyi alapjai lehettek — közbejött azonban az az örvendetes akadály, hogy a román csapatok kivonultak Budapestről. Ezek után azonban legalább egyelőre a beígért 4000 vagon fának Budapestre való szállításából sem lett semmi, mert Mardarescu tábornok ezidőszeriní számunkra ismeretlen helyen tartózkodik. A dip omáciai érintkezés is megszűnt egyidőre, legalább is addig, amig Románia politikai képviseletet nem teremt Budapesten. A fővárosnak azonban égetően szüksége volna a fára, keresi is a románokat, de egyelőre nem találja. Az aktákra pedig, amelyek a 4000 vagon fán vonatkoznak, egyelőre csak annyit lehet Írni: kézbesiihetetlen. A földiszitett Budapest. A nemzeti hadsereg bevonulásakor a sastollas magyar vitézeket és Horthy fővezért Budapest ünnepi köntösben várta. Valóságos zászlóerdőben aszott a város és ez volt az első eset arra, hogy a hivatalos középületeken njem lengett más zászló, csak a magyar és a főváros: trikolórja. A hivatalos, pompa olyan nagyszabású volt, hogy ahhoz hasonlót a főváros hatósága csak egyszer rendezett: a koronázáskor. A díszítés teljesen Halász József főigazgató tervei szerint és a főigazgató személyes vezetésével történt. Az összes drapériák, zászlók, oszlopok, póznák, sőt az országház téren felállított díszsátor is a főváros műhelyeiben készültek el és a díszítéshez szükséges mindennemű munkát a főváros alkalmazottai házilag eszközölték. Napokon kersztiil lmsz szakmunkás dolgozott éjjel-nappal azon, hogy a főváros valóban ünnepi köntöst öltsön magára. Ez volt egyébként az első alkalom arra, hogy ünnepi aktushoz díszsátor álljon rendelkezésre, ezúttal történt meg először az is, hogy festői ruhába öltözött fővárosi csatlósok tarkították a látványosságot. A díszítéssel kapcsolatban hatvan nagy zászlót feszítettek ki az úttestek között, közel ezer keresztrudas zászlót helyeztek el a bevonulás útvonalain és tizenhat póznára kerültek fel büszkén a nemzeti és ai fövárasli címerek. A zászlók egyrésze külön erre az alkalomra készültek. A díszítés költségei ennek ellenére is nem jelentékenyek, aminek kétségkívül az az oka, hogy a díszítésnél vállalkozókat nem vettek igénybe. A TÖKE. A Fővárosi Hírlap „A Tőke“ címen állandó rovatot tartott fenn, amely rovat hét- ről-hétre behatóan foglalkozott a közgazdasági élet minden megnyilvánulásával. Szakkörökben nagy népsizierüsjégnek örvendett ,,A Tőke1', amit most tapasztalunk leginkább, amikor olvasóink tekintélyes része sürgeti a rovatnak újból való megjelenését. Sajnálatunkra azonban kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a papirhiány és ennek következtében lapunk kisebb terjedelme egyelőre meggátol bennünket abban, hogy régi formájában „A T ő k é“-t uj életre keltsük és be kell várnunk azt az időpartot, amikor a Fővárosi Hírlap ismét régi nagy terjedelmében fog megjelenni. Bízva hisszük, hogy ez az idő már nem késhetik soká. Az Egyesített villamosvasutak uj igazgatói. Az Egyesített Városi Vasutak igazgatóságából törölték Eísenbarth Gyulát, Sajó Lászlót és Wei trier Jenőt, akik pozíciójukat a proletárdiktatúra alatt foglalták el. Uj igazgatóknak bejegyezték: dr. Tor may Gézát, Ágoston Miksát, Sztrokay Istvánt, T ó- b i á s Károlyt, Földes Imrét és C h a t e.l Vilmost. Kinevezés. A S t a n d a r d Magyar Fater- melők R.-T. igazgatóságai, hó 11-én megtartott ülésében Szántó Jenő vezértitkár-cégvezetőt igazgatóhelyettessé nevezte ki. Az Őstermelő mérlege. A Magyar őstermelő Részvénytársaság, ,amely a Magyar Általános Takarékpénztár alapítása, most publikálta első üzletévi mérlegét. Eszerint a vállalat részvénytőkéje 15 millió korona, tartaléktőkéje pedig 2.750,OOi korona, azonban az 1918. első üzletévben csak’ 1,0 millió részvénytőke vett részt A vállalat birtokai a mérlegben cirka 3 millió koronára vannak értékelve, Részvényérdekeltsége más vállalatnál 4.943,500, egyéb érdekeltsége 1.999,447 korona. A vállalat nagyon csekély rezsivel dolgozik, egészben 125,854 korona a tiszti fizetések számlája. így érthető, hogy 336,303 ko- i ona leírás után még mindig 638,631 korona nyerésé get tüntet fel. A vállalat november 29-én tartja közgyűlését, ugyanaznapon, mint a vele érdekközösségben álló Somogy megyei Mezőgazdasági r. t., amely 4 millió korona részvénytőkével 249,983 korona tiszta nyereséget ért el az ugyancsak ,a) most publikált 1918. évi mérleg szerint. A Városfejlesztő tőkeemelése. A Magyar Város- és Községfejlesztö R.-T. augusztus 2-án rendkívüli közgyűlést tartott alaptőkéjének felemelése ügyében, amelyet most vett tudomásul a cégbíróság. Ez alkalommal alaptőkéjét nyolcmillió koronával emelték fel húszmillió koronára. Elsőrangú, kitűnő hangú zongora olcsón eladó. Wagner, Vili., József-körut 15. Kiadja : a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil Révai-nyomda Budapest, V., Ügynök-utca 8. szám. REVU SZÍNHÁZ (Krisiálypalo faji Igazgató Wertheimer Elemér VI., Szerecsen-utca 35. Telefon 120—77. Minden este © órakor a szezon slágere “W Bródy István társulatának előadásában: 99 A CSÓKBAKTER“ Látványos operett 3 képben. írták: HARDT és SCHWARZ. Fordította: BALASSA. Zenéjét szerző: ROBERT STOLZ Rendezte: BRÓDY ISTVÁN. Karmester: BARNA IZSÓ. Szünet alatt az eme éti Amerikai Barban meleg vacsora. Minden vasáráap d. u. >/33 órakor mérsékelt helvárakkat „A Csókbakter“ Jegyek egész hétre elővételi dij nélkül válthatók délelőtt 9—í óráig és délután 3 órától. ksőTte1i: niozflókép-Ofíhon JSÍ9°8n a S 'Tl'W'iC Jä Attrakció 4felvonásban. A főszerepben: o *** B ■ ű Jack a csodamajom. S A-» ínoii ■fßi.fi Filmjáték 4 felvonásban. A főszerepben af\£ lUd/i I Cl I S. OLAF FÖNNS. b Pénz'ár: d. e. '/sll-től Üsl-'H, d. u. 3-tői (vasárnap d. u. 2 órától), s Előadások kezdete hétköznap: d. u. 4, 6 és 8 órakor. BQ7AL OBFETJM Kalandor kisasszony Harmath és Zerkovitz operettje és a kitűnő uj műsor. Vasárnap 2előadás! P. u fái 3 és este fél 7 órakor Régi vagy törött HANGLEMEZEKET legmagasabb áron veszünk WÁGN & R ^király)51, Budapest, József-itörut 15. Fiók: RádG-u. 18. épilési yaiialkosé. Teiefem 175-62. Ipartelep és iroda: V!., Hungária-köruí 78. sz„ Sternberg hangszergyár Rákóczi-ut 60. saját palotájában HANTOS TESTVÉBEN Költségvetés díjtalan. festő és mázoló Budapest, uh., Fózso-utcu 34. Vállalkoznak minden e szakba vágó munkákra modern kivételben. Vidéki megbízásokat is eszközölnek. Telefon: József 46—34.
