Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-08 / 2. szám

Budapest, 1919. január 8.

szánni ház sorsa is. 1917. májusában vette Vajda Mór és a felesége 365.000 koronáért. Múlt hó februárjában Sell ö n Ger/.son és Fischer Ber.nát már 560.000 koronát adtak a házért, amelyet most K a r- re;s Sámuel és nejének 700.000 koronáért adtak el. A Stefánia-uton sem fizetnek rá a házakra. Dr. D o b a y Aurél és neje, báró M a darass y- Beck Margit 1918. februárjában 470.000 koronáért vásárolták meg a Stefánia-ut 55. szám alatti házat. December 3-án 550.000 koronáért a d t á k el D e i n á n Ármin és nejének. A Harsány! testvérek, a New-York kávéház. egykori tulajdonosai nyolc évvel ezelőtt vásárolták meg a Népszinház- utca 19. szánni házat. Akkor 227.300 koronát fizettek a házért, amelyet most — igaz hogy nagyobb építkezés után — 2,248.000 ko r o n á é r t a d t á k e 1.

Még egy érdekes házvétel történt a napokban, amely a legjobban bizonyítja, hogy a töke kedve nem ment el a házvásárlástól és a házak értéke nem csökkent. Az Est lapkiadó r.-t. 3,100.000 koronáért vásárolta rne.g a Erzsébet-körut, Dohány-utca és Miksa-utcak sarkán levő New-York palotát.

A Telekkönyvi hivatalban nyert felvilágosítás szerint egyáltalán nem csökkent a íő- v árosban a házvételek szám a. Ugylátszik, akinek pénze van, szívesen fekteti bele egy-egy körúti házba. Hiszen van valami igazság benne, hogy a ház mégis csak ház miarad.

Módosítják a birtok-törvényt

4 tehenészettel foglalkozó uradalmakat nem osztják fel

Budapest tejellátása napról-napra rosszabb lesz. Alá már az a helyzet, hogy a két évnél idősebb gyerekek egyáltalában nem kapnak tejet a tejigazolványra, de a többi igényjogosult is csak a részére kiutalt mennyiség feléhez jut hozzá. És a kérdés szakértői tudják jól, hogy ez a helyzet is csak rövid ideig lesz fentartható. Nem vagyunk már íjiessze attól az időtől, amikor a lázban fekvő betegek sem tudnak majd hozzájutni a tejhez.

Ezer oka van annak, hogy idáig fejlődött a hcly- ,, zet. Egyik iegsmmorubb .jelenség, JiQgy .ato'őváros. környékén lévő és tehenészettel foglalkozó uradalmak eladják tehénállományaikat, mert birtokuk jövő sorsát illetőleg tájékozatlanságban vannak. Tudják ugyanis, hogy a birtokpolitikái reform következtében elveszik tőlük a birtokokat és mivel a szarvasmarhának ma még elég tekintélyes ár,a van, teheneiket most adják el, mert nem akarnak várni addig, amig a tehén ára is lejebb megy. A főváros környékén a tehénállomány rohamosan csökken és ennek tudható be, hogy a tejfelhozatal is napról-napr.a alábbszáll. A helyzeten nem változtat sem az, hogy külön miniszteri biztost neveztek ki a tejügyek intézésére, sem az, hogy a vidéki nemzeti tanácsoknak szigorúan megparancsolták, hogy ne intézkedjenek a tej felett.

Sem az egyik, sem a másik intézkedés nem segített és a sok eredménytelen kísérlet arról győzte meg aiz illetékes tényezőket, hogy itt csak radikális eljárással lehet segíteni.

Budapest létérdeke, hogy tejhez jusson, tej pedig csak akkor jön Budapestre, ha megmaradnak az uradalmak tehenészetei. Számbavehető mennyiséget ugyanis csak ezek szállítottak. A közélelmezési hivatalban is rájöttek arra, hogy a tehenészetek nélkül Budapestet még .a mai keretekben sem lehet ellátni tejjel, viszont a tehenészetek nyomban önmaguktól szűnnek meg, mihelyt a birtokpolitikai reformot a tervezett alapon végrehajtják. A közélelmezési hivatalban a napokban egy megbeszélésen szóba került a kérdés és itt az a vélemény alakult ki, hogy

a főváros tejellátásának biztosítása érdekében feltétlenül módosítani kell a birtokpolitikai reform tervezetét. A törvényben ki kell mondani, hogy az olyan birtokokat, amelyeken tehenészet van, csak akkor lehet feldarabolni, ha a földnélküli népet másként földhöz juttatni egyáltalában nem lehet.

Ezt a tervet szociáldemokrata részről is elfogadhatónak találták és megvalósitása elé a szociáldemokraták nem fognak akadályokat gördíteni.

Illetékes helyen ez ügyben a következő felvilá- . gositást kaptuk:

— Újabban mindegyre erősebb lesz az a felfogás, hogy nem szabad szétdarabolni a mezőgazdasági ipari célokat szolgáló földeket. Ha egy cukorgyártól elveszik a répatermő földet, akkor a gyár megbénul és nem

tud dolgozni. A tehenészetet is mezőgazda- sági iparnak nézzük és tisztában1 vagyunk Uzzal, hogy a tehenészet nyomban megszűnik, mihelyt a tehenek takarmányának biztosítására nem áll elegendő terület rendelkezésre. A közélelmezési ministerium tényleg idöterjssztéssel kíván élni ebben a fontos ügyben a földművelésügyi miniszterhez és kilátás is van rá, hogy a közélelmezési minis- téri irm kiváltságának megfelelően agy módosítják majd a birtokpolitikái törvénytervezetet, amint azt Budapest és egyben az ország többi városának az érdeke is megköveteli. Megfelel a valóságnak a Fővárosi I1irlaifj)-nak ,aiz az információja is, hogy a tervbe vett módosítás nem találja szembe magát a szociáldemokraták ellenkezésével, sőt annyit is elárulhatok, hogy maiga az eszme is szociáldemokrata részről vetődött fel.

A kérdés egyébként legközelebb már minisztertanács elé is fog kerülni.

Henrys, Vyx, Michel

Gondoskodás a francia vendégekről

Dacára araiak, hogy Budapestnek, mint stratégiai pontnak, a fegyverszüneti szerződés értelmében való megszállása már több mint egy nóríapja tart. Budapesten még mindig ritkaság a francia katona és az utca népe alaposan megbámulja az aranyzsinórzatu sapkás, kecskeszakállű tiszteket és a kissé barátságtalan kinézésű gyarmati katonákat. Az újságokból mindössze Vyx alezredes neve ismeretes és a közönség teljesen informálátlan arról, hogy tulajdonképen mentiyien vannak, mennyien lesznek és hol tanyáznak a mi francia vendégeink? Némi világot Vetnek ezekre a kérdésekre a Fővárosi Hírlapnak itt következő és illetékes helyről nyert információi.

Vyx alezredes megrendelései.

A franciák összekötő tiszt révén érintkeznek Dormándy alezredessel és Rákosi századossal, akik viszont elszállásolási ügyekben a főváros katonai ügyosztályával tartanak fönn kapcsolatot. Dormándyéknak Vyx alezredes adja tudomására, hogy a megszálló csapatoknak mire van szüksége és ezekről az igénylésekről egy nagyobb terjedelmű értekezlet szokott dönteni, hogy .miképpen lehet azokat kielégíteni. Ezeken az értekezleteken1 résztvesz- nek a hadügyminisztérium, a kerületi építési osztály, a térparancsnokság, a városparancsnokság, a kerületi parancsnokság, a vármegye, a> kultuszminisztérium, a főváros IV. és VII. ügyosztályai és a lakáshivatal képviselői, valamint a menekültek kormánybiztosa. Ez a bizottság jelöli ki azokat a helyiségeket, amelyekkel a franciák igényeit akarják kielégíteni. Az egyes kijelölt heyiségeket izután egy Michel nevű francia kapitány tekinti meg. Michel kalauzai ezeken az utakon! Schmidt István kezelő- főtiszt, akit a katonai ügyosztály rendelt ki melléje.

Hány francia van Budapesten?

Budapesten ezidőszeriut mindössze 1800 francia1 katona van, csupa lovasok, akiket lovaikkal együtt leginkább a főváros környékén, Rákospalotán és Fóthon helyeztek el, de jutott belőlük az Albrecht-laktanyába is.Budapest megszálló csapatai azonban sokkal nagyobb tömegben várhatók, mert hiszen a franciák mintegy ötszáz tiszt elszállásolására szólították fel a fővárost. Annyit tudunk máris, hogy ezek a tisztek nem mind franciák, hanem angolok, olaszok és románok is lesznek.

Emlékezetes, hogy a főváros fölszólította a közönséget, hogy önként jelentkezzék a francia vendégeknek adandó lakásokkal. Ez a kísérlet azonban jobbára csődöt mondott, mire a katonai ügyosztály agitációs körútra indult az előkelő kaszinókba. Megkísérelte ai nagylakással biró mágnásokat és előkelőségeket rábeszélni, hogy önkéntes lakásfölajánlással mentesítsék a kisebb lakásu polgárságot a kényelmetlen! beszállásolásoktól. Ez a lépés sem vezetett teljes sikerre, végre is ui katonai ügyosztály az Andrássy-ut környékén rekvirált lakásokat a francia tisztek számára.

Redukált igények.

Az igényeket ilyen módon biztosította is a főváros, azonban! december 28-án tartott liadügyminiszteri ankét értelmében ezeket a helyeket nem francia célokra jelölték ki, hanem a Lakáshivatal kormánybiztosa. Garbói Sándor biztosította, hogy az igényeket ki fogja elégíteni. A főváros kérte a francia bizottságot, hogy a lehetőség szerint redukálja ezeket az igényeket, miután Budapest óriási lakáshiánynyal küzd. Ennek a kívánságnak Vyx alezredes, miután a belgrádi főparancsnoksággal is érintkezésbe lepett, bizonyos mértékben helyt is adott.

A Budapestre érkező csapatok főparancsnoka Henrys tábornok az Audrássy-ut 125. szám alatt levő Révay-féle villában fog lakni, a melyet a főváros rendeztétett be és a mely rendkívüli kényelemmel és pompával fölruházva várja a tábornokot. Vyx .alezredes lakását és irodáit az Andrássy-ut 114. szám alatt lévő lakatlan villában helyezték el, amelyet a kerületi építészi osztály hozott rendbe. A franciák irodái a Munkáesy-utcai állami iskolában és a Eelsőerdösori városi iskolában vanrc.k elhelyezve. Miután a fővárosnak még ma is igen sok iskolája szolgál katonai célokat, a katonai ügyosztály azt kérte, hogy necsak a városi, de az állami iskolákat is Négy ék igénybe hasonló célokra. Emilek a kérésnek eredményeként engedte át az állam a francia irodák számára a Munkácsy-utcai iskolát is.

Irodák, étkezők.

A hadügyminisztériumban december 28-án tartott értekezlet megállapította a sorrendet, amelyben az igények bejelentésének alapján az egyes helyiségeket a franciák rendeiki: zésére bocsátják. Így abban állapodtak meg, hogy a fr'ainlcia tisztüknek elsősorban öt laktanyában kijelölt üres szobákat, azután pedig a lefoglalt szállodai szobákat adják át. Ezután következniük majd azoknak a magán palotáknak a rendelkezésre bocsájtása, amelyet a francia összekötő tisztek a- Lakáshivatallal egyetértésben alkalmasaknak találnak. 1 rodahcl v iség elvül a franciák az előbb említett iskolákat és a tiszti kaszinókat kapják. Étkezőhelyiségekül a Nemzeti Kaszinó, az Országos Kaszinó, az Erzsébetvárosi Polgári Kör és az esetleg még megüresedő éttermek egyes helyiségeit foglalták le.

A franciák végleges kívánsága ötszáz tisztnek szobával való ellátása, 1S2 iroda és negyven étkezőhelyiség biztosítása, amelyeknek berendezését fokozatosan kérik. A főváros a> 182 irodahelyiséget oly módon biztosítja, hogy az említett iskolákban lévő tantermeket kisebb szobákra osztják.

. Érdckbs még megemlíteni, hogy a jelzett ankéten a Lakáshivatal kormánybiztosa felelősségteljesen vállalta, hogy mindezeket *a kívánt helyiségeket pontosan biztosítani fogja. Most tehát az a helyzet, bogy a francia' összekötő tisztek kívánságait a főváros katonai ügyosztálya a Lakáshivatalhoz közvetíti, amely azután ezekben a kérdésekben teljhataimuan intézkedik.

Diákok a mágnáskaszinóban

Liber kormánybiztes rekviráltat

Abban a népáradatban, amely ma összetörve, keserű lelki állapotban a megszállott területekről Budapest felé özönlik, hogy itt uj hajlékot, uj otthont nyerjen, igen nagy számmal vannak azok az egyetemi hallgatók is, akiket az ország szomorú sorsa a tudő.s forrásától ütött el. Akármilyen erélyes intézkedésekkel lépnek föl a hatóságok a főváros elárasztása ellen, részben már az intézkedések megtétele előtt rendkívüli tömegek jöttek Budapestre, részben pedig nem lehetnek olyan tökéletes intézkedések, amelyeken a humánus gondolkozás és az emberi szív jósága gátat ne törne. A menekülők között is szinte legelsősorban azokra a diákokra kell gondolni, akik nemcsak otthonukat vesztették el, de akiktől elvették azt a lehetőséget is, hogy továbbtanulhassanak és c.gy müveit uj generációt adjanak az újonnan fölépítendő Magyarországnak.

Liber Endre, a menekültek kormánybiztosa, nagy gonddal és szeretettel Istápolja a menekült diákok ügyét. Különösen az erdélyi diákokról van szó, akiknek nagy száma miatt az államra igen súlyos terhek nehezednének, ha teljességgel és egye-