Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-27 / 13. szám

2

Budapest, 1918. március 27.

dar dr. alpolgármestert helyettes elnökévé. I nnék a bizottságnak a munkájához fűzött reményeket azért tartom komolyaknak, mert egy részt hatalom van a kezében, másrészt pedig magában foglalja az összes érdekelt ügyosztályok vezető főtisztviselőit. Van azonkívül igen praktikusan beosztott négy albizottságunk. Az egyik Déri Ferenc dr. alpolgármester vezetésével az egész lakásprogrammot irányítani fogja, a másik Folkiishdzy alpolgármester elnökiéivel a magánépitkezést irányítja, a harmadik Szabó Imre dr. tisztifőügyész elnöklésével a jogi természetű kérdéseket oldja meg, a negyedik alosztálynak Krátky János tanácsnok vezetésével a fővárosi építkezések végrehajtása a feladata. Benne vannak azonban a bizottságban Harrer Ferenc dr. tanácsnok, aki a magúin építkezések körül hivatott intézkedni. Fociz Ede tanácsnok a közmüvekről, fíuzáth János tanácsnok pedig a közmüvek másik csoportjáról gondoskodik, Vá- rossy Gyula dr. tanácsnok az iskolaügyekben, Stankovits Szilárd tanácsnok pedig a pénzügyi kérdésekben lesz irányadó.- Igen fontosnak tartom, hogy ez a bizottság ilyen összetételében tulajdonkénen a közgyűlés és a tanács egyesítése, úgy hogy ennek a bizottságnak módjában van a gyors és hatásos intézkedés. Előnye a bizottságnak az is, hogy helyet foglalván benne az érdekelt ügy osztály ok képviselői, ezúttal nem kell egy-egy kérdéssel iigyosztál.yról-ügy osztályra vándorolni, hanem a bizottságban ülő tanácsnok azonnal intézkedhetik.

Barakkok építése és a hivatalok kitelepítése.

A legfőbb cél természetesen a lakások termelése és pedig hatósági és magánúton egyaránt. A hatósági lakásépítés meg fog indulni a kidolgozandó Programm alapján, mig a magán- épités lehetőségeit biztosítani szintén feladatául tűzte ki a bizottság.

A hatósági lakástermelés legkönnyebb módja a barakképités. További eszközei a régi lakások fölszabadítása, hivatalok kihelyezése, a központoknak és magánhivataloknak számukra építendő barakkokban való telepítése. Értesülésem szerint a pénzügyminiszter máris elhatározta egy hatalmas barakknak a felépítését, amelyben a minisztérium olyan osztályai íoglalHarmincéves emlék.

Egy csudálatosán szerény könyv akadt a kezembe. amelynek'szerénysége annyira megy, hogy az iró.ia egyszerűen ,,a szerzö“-r.íek nevezi magát, a cinre azonban A budapesti társaság. A könyv harminc esztendő előtt íródott és ez, adja meg egyik legnagyobb érdekességét. Mi. fiatalabbak, nem igen emlékszünk az akkori budapesti társaságra, nekünk sok újat tud elmondani. Az öregebbeknek ke éves és melengető érzés lesz. ha az érdekes könyv adataiból idézünk egyet-mást emlékezetükbe.

J an azonban érnél még nagyobb fontossága is a könyvnek. Az a. tendencia, amelyet harminc esztendő előtt szolgálni kívánt. „Divat most — írja a névtelen szerző — könyvet írni Európa fővárosainak társadalmi életéről. A modor, amelyben ezt eddig megkísértették, e munka szerzőjét lelkesíti legkevésbé." Rögtön vitába is bocsátkozik Madame A d a m-mal, aki „emelkedett lelkének egész hevével forrott a mi hazánkhoz, s jót tett nemzetin kkel, midőn felkarolta polgáriasodása ügyét.“ Madame Adam azonban könyvet irt a berlini, bécsi, londoni társaságról. de megfeledkezett a budapestiről. „De hát látja, asszonyom! — írja tovább a szerző — sok vér folyt abban a. tragikai 1848—49-ben e haza földén azért, amiért Ön Franciaország leánya — mélyebben hullámzó szenvedélyekkel tudott lelkesedni, mint minden egyéb földi kincsért, a jogegyenlőségért.“ A jóindulatú Madame Adam azonban szomorú szemmel latta Magyarországon és Budapesten „a hagyományos aa-isztokra'tizmust.“ Ezzel a meglátással szemben — s ez a legérdekesebb — a könyv B u da p e s t h A r 111 hjc év előtti de m o k r á c i á j á n a k vedel m é t tűzte ki céljául.

Ebben az időben irta meg különben Angelo de- Gy.bern._at is gróf is La Hongrie p o 1 i- pue et sociale cimii könyvét. Hires könyv is volt és jóindulatú, de sok 'tekintetben félrevezették. Megírta például ,a, gróf, hogy Petőfi szerb volt, Kossuth üldözte a nemességet, Apponyi Albert grófról azt-mondta, hogy At ila unokája, Prileszky Tádé vezére a szabadelvű pártnak, Gninwald Béla báró.

nak majd helyet, amelyek eddig bérhá-zakbtm voltak elhelyezve. Ez a pénzügyminisztériumi barakk a városban egy nagyobb középület udvarán fog fölépülni. Hogy mit jelent ez, azt elegendőképpen illusztrálja az, hogy ma 3000-nél több lakószobát és a hozzájuk tartozó konyhát és más mellékhelyiségeket foglalnak le a hivatalok a maguk céljaira. Igen nagy jelentősége lenne ennek az akciónak, ha mindezeket a lakásokat vissza lehetne, adni eredeti rendeltetésüknek.

— Az akciónak ugyanebbe a körzetébe esik a hadiintézményeknek a hasznos középületekből való kitelepítése. Fel kell szabadítani végre az iskolákat és más középületeket, mint például a műcsarnokot, amelynek visszaadása életfeltétele a művészeknek. A hadiintézményeket természetesen szintén barakkokban kell majd elhelyezni. Az úgynevezett luxusközépületek felszabadítását nem tartjuk ilyen fontosnak és ilyen sürgősnek.

A magánépitkezés akadálya.

A feladatok másik nagy csoportja.: a magánépitkezés talpraállitása. Ez is igen fontos feladat annál is inkább, mert sok a pénz és mert ma nagy a tülekedés az ingatlanok vásárlása körül. Egyik legfőbb akadálya a magánépitkezés talpraállitásának a lakbérrendelet, amely nem engedi meg, hogy a lakásbérek közeledjenek az építkezési költségekhez. A háborús áron épült lakást pedig nem lehet békeáron bérbeadni.

Miért nem lehet építeni?- A hatósági és magánépitkezés közös akadályai ismét külön csoportot alkotnak. Ezek az építkezés technikai lehetősége, vagy lehetetlensége, körül mozognak. Ez a technikai lehetőség legel,sősorbrn ez anyagon múlik. Tulajdonképpen1 e tekintetben legfontosabb a szénkérdés. Mihelyt szén van, van anyag is.

A muekáskérdésnél fontos, hogy munkás legyen és hogy a munkabérek íixiroztassanak legalább egy épület befejezéséig. Nagy nehézséget támaszt .ai fuvar is. Lófuvar nincs, de lincseli vaggon se. Az- építőanyagot nem tudjuk Budapestre hozni, mert a legnagyobb építőanyagot termelő gyáraink, a nagy fürészmüvek, eeTrefort meg — égy titán. A magyar paraszt,' a .gróf szerirt, vakon imádja a mágnást, nyíltan „bagage dcmocratique“-fól beszél és 1848-at az „anarchia“ iveként igyekszik feltüntetni. Ezekkel a. vádakkal és szamárságokkal szemben' -kellett megírni ezt a könyvet harminc esztendő' előtt, ma pedig érdekes, értékes képét találjuk bernié- annak a budapesti életnek, amelyből ma már csak néhány kedves, finom öreg ur maradt meg a mi számunkra.

Lássunk néhány kitépett lapot az emlékek könyvéből.

Az udvar,

A budai várban a legdovagiasabb magyar király, !. bereue József lakik. Arharminc év előtti iró szerint ..az a fejedelmi kéz. amely oly bizton lövi le a láthatatlanságbe emelkedő bérei sast, s oly remekül kezeli rohanó hadoszlopainak élén a vágtató arab nénen a gyeplőt, napjában — fejedelmi íróasztalánál is annyi munkát végez, hogy alig bírná meg azt az uhumnak kevésbé edzett kenyérkereső hivatalnoka-.“

V király négykor-ötkor hajnalban már hivatalos aktái között ül, érti a birodalom összes népeinek nyelvét és tizenkettőt folyékonyan beszél. Felséges nejével, a királyasszonynyal angolul. társalog, de gyakran magyarra fordítják a szót. Mindenkire emlékszik, akit valaha'csak egyszer is látott.

A királyné a magyar nemzet bálványa. Egész irodalom keletkezett szépségéről, jóságáról. Politikába rém 2.vatkoz.ik, mégis ő volt az, aki felséges urát megbékéltette a magyar nemzettel. Rudolf főhet7 cég .„rtendkivüli tünemény a Habsburgok dinasztiájában. Hires vadász, múzeumban ülő, górcsövező, boncoló természetbúvár és jeles iró, aki még J ó k a i Mórt is elragadja írásainak finomságával. Szereti a kemény, őszinte szót, „megmondta elég érthetően, mi nem tetszik neki ifjabb m á g n ás aj 11 k- b a 11.1 Fenséges nejével, a szerletetreméltó Síefá- u i a főhercegnővel az emlékezetes erdélyi napokban jfiu főurainkat és családjaikat meghitt körükbe vonták.

A királykisasszony, Mária Való r i-a főhercegnő, rkj R 0 11 a y Jácint püspök nevelése, már ak kor magyar: yelvii könyvét ii‘, . Szihmiiy-e,két. alkot '

mentgyárak, vasgyárak, mind vidéken vaunak. Először a vaggonhiány miatt vidékről nem lehet az anyagot a fővárosba hozni, ha pedig már megérkezett a budapesti pályaudvarok valamelyikére, akkor nem tudjuk az építkezések színhelyére vinni.

A kormánybiztos.

Az uj bizottságnak feladata, hogy mindezekben a kérdésekben konkrét propoziciókat tegyen. Fölmerült azután az a gondolat is, hogy a hatóságok és magánosok találjanak egy fórumot, amely mindezekben' a kérdésekben teljes hatalommal dönthet. Ez lett volna! az átmenet- gazdasági minisizterium, amely azonban, úgy látszik, nem kapta meg az ehhez nélkülözhetetlen hatáskört. Nincs tehát más mód, mint a kormánybiztos kiküldése, aki mindezekkel a- dolgokkal közvetlenül foglalkozhassék és meg legyen a minden irányban való intézkedési joga.

Egységes vizelosztás

A vízmüvek kibővítése

A XII. ügyosztályban lázas munka folyik. B u z á t h János dr. tanácsnok és Borvendég Ferenc tanács- jegyző egy hatalmas előterjeszlésen dolgoznak, amely a vízre vonatkozik. A jóindulatú, szorgalmas ügyosztály, amelynek a vízhiány révén az utóbbi időben olyan gondok szakadtak a nyakába, amilyenekkel talán egyetlen ügyosztály sem küzdött a háború alatt, ha vizet nem tud is többet produkálni, legalább igazolni kívánja, hogy a vízhiánynak nem a főváros az oka és hogy a beállott természeti viszonyokkal szemben a tudomány és annak legkitűnőbb művelői is tehetetlenek.

Éppen ezeken a hasábokon mondta el a múlt héten Búzát h. János dr. tanácsnok, hogy amióta statisztikát vezetnek a Duna vízállásáról, soha sem fordult elő, hogy március hónapban, amikor a hegyi vizek lefelé igyekeznek, 120 centiméteres vizünk lett volna. Sovány vigasztalás, hogy az idén nincsen árvizünk, hogy a szegény óbudaiak, akiket eddig minden esztendőben kikergették otthonukból az Ördög-' árok, meg az Aranyárok, az idén nyugodtan maradhatnak hajlékukban. Viz azonban nincs, nem azért-, mert a vízmüveknél történtek mulasztások, hanem; mert a természet nem gondoskodott rólunk.

magyar nyelven — sajnos azonban, írónk nem mondja meg, hogy ezeknek a drámai művöknek mi let: a sorsuk. József főhercegnek magyar az anyanyelve, az életmódja, a gondolkodása. „Nem ismer kasztszel- femet és affektációt.“ Az álcsuti csizmadiával varrat magának csizmát, családját íelpakkolja a megrakott szénásszekér tetejére, tulajdon fenséges kezével főzi a paprikást minden rendű és rangú szüreti vendége számára, takaros makrapipával ajándékozza meg egykori nevelőjét, a tudós R ó 111 e r Elóris apáturat és táncra perditteti .1 ó k a i Mórt a főhercegi kastély palotás termében.

Emeli Budapest társadalmának színvonalát K 0 b u r g F ü 1 ö p herceg és Kobu r g L u j z a tő hercegasszony jelenléti; is. A dunapa.rti palotában a házias feaestélyeken nem születés, hanem műveltség szerint állapítják meg a legkedvesebb vendégeket, arm miatt hv;h-life-unk nem egy tagja, szívesen kerülte a palotát.

A királyi pár sokat és szívesei időzik a Gras- salkovichok egykori fészkében, Gödöllőn. Nem áll itt még csak őr sem a kapu előtt, asszonyok járnak kibe a kapun, hónuk alatt kenyér meg -liba. A kiséret sem nagyobb, mint valamelyik takarékosabb magyar föuré és a kastélyban a legnagyobb ur a szolgabiró. A nép pedig — itt az isászegi csatatér tövében - imádja a királyi párt.

Sajnos azonban, magyar udvartartás csak papiroson van. A zászlósinak csak a főrendiházban ülnek, a királyi pár körül való szolgálatokat a Becsből le- ránduló osztrák főurak látják cl. Éppen '-tavaly interpellált ez ügyben Ugrón Gábor képviselő, de Orczy Béla báró, a latere miniszter menfegetödző válaszát tudomásul vette a, többség. No majd ha. fölépüi a/ uj királyi palota, minden másképp .lesz .. .

A bécsi udvar merev. I spanyolossága azonban nincs meg. többé Budapestén. Itt a. kisnemesi családiból származó Eerenc.zy Idának a királyné társai? kodóiiőjcvé .való alkalmazását úgy látják, mintha BuT dán a 48-a s t-ö r.v évn y c k s x é 1.1 e m é b e 11 en,gei(- ményt 'tettek volna, az udvari élet, szertartásossága? nak rovására. A kasztszeriien fegyelmezett kamara; bálok helyett Budán ebédeket és estélyeket tartanak.