Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-20 / 12. szám
Hetedik évfolyam Budapest, 1918. március 20-án 12. szám EEÖEJZETÉS1 7Í**7{Kt Égési, évwe .......... 2& K. Ee í évr»e ................ 14 K. Eg yes sxámoft hajyható fc a íziadó hivatalban. Városi, politikai és közgazdasági hetilap Fetelös sienhesztö: OűLCSÓ Emil Megjelenik minden sier»- dán, Szenfoesxiöség és kiadóhivatal: VI. ken. Sxiv-uica ........ IS. sióm Te lefon ............... 137-15 A választói jog tető alá készül és Vúzsonyi Vilmos igazságügyminiszter a napokban elmondván hatalmas beszédét, tornyot emelt élete nagy alkotásához. Boldog és szép élet, amely lépésről-lépésre azon a nyomon haladt, amelyet képzeletében, gazdag lelkében kijelölt magának. Ma még nem tudjuk, hogy uj csaták kellenek-e a győzelem kivívásához, vagy most már kardcsapás nélkül győzedelmeskedik a demokratikus haladás, annyi azonban bizonyos, hogy diadalutjáról többé letéritcni nem lehet. Az ünnep pedig, amelyet Vázsonyi és vele a demokrácia tábora egy életen át várt, nem késhetik soká és joggal örülhet a miniszter, mert az életben nincs szebb, mint a célját ért termékenység. Ha pedig tető alá került a választójogi reform, akkor uj munkák várnak Vázsonyi Vilmosra. Az ország megújhodása után meg kell ujhodniok a kisebb közösségeknek és el kell jönni a községi választói jog reformjának is. ís ez az, ami bennünket ezeken a hasábokon leginkább érdekel. A reformot magát már régebben bejelentette Vázsonyi miniszter, szombati nagy beszédében pedig annak már kontúrjait is megrajzolta. Látnunk kell ebből az egyelőié csak az alapétveket érintő képből, hogy Vázsonyi a törvényhatósági választói jognál meg fog elégedni a haladás kisebb mértékével, mint amilyennek jegyében az országgyűlési választói jog készült. Bölcs mérséklet fogja törvényhozói tollát ezen a téren irányítani, aminek egyik legfőbb okát mi abban a törekvésben látjuk, hogy a városokban és légióként az ország fővárosában a miniszter meg akarja menteni a hegemóniát annak legjogosabb tulajdonosa: a polgárság számára. Befejezett dolognak kell tekinteni, hogy a törvényhatósági választójog terén nem tesszük meg egyszerre azt a lépést, amelyet az ország- gyűlési választói jog terén megteszünk. Ez a kettő nem lehet azonos, még a legújabb angol választójogi javaslat is különbséget tesz a törvényhatósági és az országos választói jog között és az országos választói jogra vonatkozólag sokkal tágabb feltételeket állapit meg, mint a helyi önkormányzati választójogra nézve. A községeknél és a törvényhatóságoknál a vagyonközösség! jelleget is figyelembe kellett venni. Az országos választói jog szerint annak, akinek akárhol, valahol az országban rendes lakása van és nem csavargó, annak szóhoz kell jutnia az országgyűlési képviselőválasztásoknál. A községi választói jognál ennek nem szabad elégnek lennie. Aki itt Budapesten szavazatával használ vagy árt a közösségnek, az csak olyan lehet, aki ehhez a közösséghez hozzánőtt és abba szervesen beletartozik. A tapasztalt, a városát utolsó csepp véréig szerető városi polgár nyilatkozik meg Vázsonyi- nak ezekben a már felállított alapelveiben. Szinte nem is mernénk azt mondani, hogy a tradíciókhoz ragaszkodó bölcs konzervativizmus ez, hanem annak a nagyszerű ösztönnek megnyilvánulása, amely a városi polgárság jogait és egyedül biztos uralmát akarja megtartani. Különösen a nagyvárosok és főként Budapest népmozgalma olyan képet mutat, amely szerint kész veszedelem lenne, ha, a vándorló, gyökeret a város földjébe soha sem bocsátó elemek intézkednének a polgárság megszerzett és gonddal féltett vagyona fölött. A polgárságnak a jövő Budapestjében is vezetnie kell. A cipő kérdése mindinkább aktuálissá válik, mert Budapest közlekedésiben olyan válság előtt állunk, amely lassan?j de biztosan egyetlen módot, a per, pedesf apostolonim-ot juttatja uralomra. A bérkocsisok újabb emelése megfizethetetlenné teszi a konflison való utazást, az autóbuszok már nyugalomba vonultak, az omnibusz-lovak pedig most készülnek foglalkozást változtatni és kövér pasasok helyett sovány, háborús szemetet akarnak számtani. Ilyen körülmények között mindenki a villamosokat fogja megrohanni, amelynek áréit akárhogy emelik is, mindenképen olcsó marad arra, hogy állandóan túlzsúfolt kocsik közlekedjenek és még mindig ezrével fognak az emberek az utcákon gyalogszerrel iparkodni céljuk felé. Egyszóval a cipó lesz lassan a legáltalánosabb közlekedési eszköz, lévén a jövőben a villamos csak az élelmesek, a tiilekedők és verekedők számára, a konflis pedig a hadimilliomosok számára hozzáférhet A hentesek nagytakarítást végeztek a maguk ipartestü- letiikben. Bittner ur nem szavalhat többé a főváros közgyűlésén a kisipar nevében, mert a kishentesek súlyos kritikát gyakoroltak működése fölött azzal a ténynyel, hogy kibuktatták az elnökségből. Most aztán szint vallhat és a saját nevében adhat be felség- folyamodványt Zeidí Vencel barátja érdekében, akit még röviddel ezelőtt a hentesipar- testület zsírójával szeretett volna megszabadítani a lecsukatástól. Az ipartestület élére most ismeretlen, de friss nevek kerültek, a programul pedig nemcsak a jövőről, de a múltról is igen erőteljes szavakkal beszél. Azt mondja, hogy az uj rezsimnek célja szakítani az önző személyi politikával. Vájjon benne van-e ebben az is, hogy a közönség elé is más lelkiismerettel állhatnak a hentesek, akikből eddig csak nehány furcsán kimagasló alakot láttunk? A kimagasló alakokat részben kibuktatták, részben lecsukatták és mi mindenesetre többet merünk várni a becsületes középszerűségtől, mint amit kaptunk a városatya-hentesektől. A hajléktalan törvényszéki biró esete nagy feltűnést keltett a héten. A biró ur azonban ma már a boldogabb emberek közé tartozik, ha ugyan a nagy világégés közepette lehet valakit boldognak nevezni. Hol vannak azonban a többiek, akik véletlenül nem járnak előkelő hivatalokba és nem pillantanak meg véletlenül négy üresen álló, esetleg nélkülözhető szobát? A lakásbiróság intézménye úgy látszik lassankint indexre kerül olyan helyeken, ahol bőségében vannak a szobáknak, de az természetes is, hiszen jninden olyan háborús intézmény, amely] az igazságos megosztás érdekében működik, elkeseredett ellentállásra talál azoknál, akik dúskálnak a jóban. A hajléktalan biró esetében különben semmi más nem történt, minthogy elvettek egy banktól négy szobát, amely közül három üresen állott, a negyedikben pedig hébe-hóba tanácskozást tartottak. Buzóth tanácsnok nyilatkozik az Általános villamossági r.-t. átvételéről, a Duna sekély vízállásáról és a vizmézériákról Április elsejével a székesfőváros tulajdonába megy át a f Általános Villamossági r.-t., amivei ktromos áram a főváros monopóliumává lesz csaknem olyan mértékben, mint a gázszolgáltatás. A különbség csak a>z, hogy néhány magánüzem önmaga fejleszti az önmagának szükséges elektromos áramot, a köz számára azonban április elsejétől kezdve csak a főváros elektromos üzeme szállíthat áramot. Fölkerestük ebből az alkalomból Buzáth János dr. tanácsnokot, aki a következőket volt szives a Fővárosi Hírlap munkatársa elő’tt elmondani : — Április dsejével a székesfőváros tulajdonába megy át a Budapesti Általános Villamos- sági r.-t. üzeme. A főváros április elsejétől számított hat hónapon belül köteles lefizetni a vételárat, amely harminc és fél millió korona. Ezt az összeget természetesen az uj beruházó-kölcsön- ből fogjuk kérni, aminthogy az már a programúiban benne is foglaltatik. A két üzemet a maga teljességében fönn fogjuk tartani, de természetesen a két üzem egységes igazgatás alá fog kerülni. Uj beruházásokra momentán nincs szükség, de a háború alatt az ilyesmi nagy nehézségekbe is ütköznék.- Még az év folyamán meg akarunk azonban valósítani egy a magunk és a közönség szempontjából igen jelentős reformot. Ez pedig a számlák kikézbesítésének és a fogyasztási dijak behajtásának uj rendszere. Általában a közönség kiszolgálását és a pénzek beszedését decentralizálni akarjuk. Amig egyrészt a gázmüveknek és az elektromos-müveknek a közönséggel való minden érintkezését egységesíteni fogjuk, ugyan akkor eg-yblem megtörténik a decentralizáció is. Nem tudjuk ugyanis, miért ne volna lehetséges egy és ugyanazon személynek behajtani az elektromos-müvek és a gázmüvek számláit, ami mindenesetnél munkamegtakarítást jelent a mi számunkra. Lényegesen egyszerűsíti az eljárást az is, hogy a fővárost részekre osztva decentralizáljuk a közönséggel való érintkezést, amit talán a ma is meglevő gázfelszieirelési üzletek révén fogunk elérni. A közönség itt eszközölheti megrendeléseit, mig a pénzek behajtását eziek a szervek kerületenkint kényelmesebben intézhetik és így a központnak nem lesz dolga a sok aprólékos elszámolással, a százezrekre menő apró pénztári tétellel, hanem csak a kerületek elszámolásait veszi át. Mindez, ha egyebet nem jelentene is, mint azt, hogy legalább három-négy esztendeig nem kell a személyzetet szaporítani, már akkor is hasznosnak bizonyult az uj rendszer. A számvevőség is könnyebben áttekintheti és ellenőrizheti ilyenformán az üzlemek üzletmenetét, de mindenekfelett fontos anyagi szempontból az, hogy a pénzbehajtás e módja mellett pontosan havonkínt hozzá tudunk jutni a pénzünkhöz, mig ma Budapest minden fogyasztója Legalább egy hónappal hátralékban van, ami az üzemek számára mindenesetre jelentékeny kamat- veszteséget jelent. Megkérdeztük a tanácsnokot, hogy milyen reménységei vannak a szüntelen tartó vizmizé- riákka.l szemben? — A viz dolgában példátlan az — mondotta Buzáth tanácsnok, — ami történik. Amikor március hónapban 120 centiméteres viz van a, Dunában, akkor megáll a tudomány, akkor nincs
