Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-13 / 11. szám
4 99 Budapest, 1918. március 13. Háromszáz millió helyeit százmillió lesz a beruházó-kölcsön. A következő kérdésünk a fővárosi beruházó kölcsön éré vonatkozott. Bódy alpolgármlester a következőket jelentette ki . _A kölcsön ügye a legjobb utón van. Meglátogattam sorba azokat az urakat, akiknek a kérdés elintézésében a minisztériumokban i é- sze van és mindenhol azzal a kifogással találkoztam, hogy a kölcsön kibocsátásának semmi akadálya nincsen. A kormány hozzájárulását biztosra lehet venni. Mindössze abban a kérdésben nem döntöttünk meg, hogy már most fölvegyük-e mind a háromszáz milliót, vagy egyelőre csak százmillióval elégedjünk meg? A kérdés az, hogy nekünk, akiknek egyelőre nincs százmilliónál többre szükségünk, célszerű és gazdaságos dolog lenne-e mind a háromszáz milliót fölvenni? Jobb lesz-e gazdasági szfam- pontből, ha a kölcsönnek egyelőre föl nem használható részét is biztosítjuk előre, vagy várunk vele addig, amikor azoknak beruházására is rá kerül a sor? — Hallottuk — mondtuk — hogy aggodalmak merültek volna föl aziránt, hogy a kormány nehézségeket akar támasztani ,a kölcsön fölvétele körül azzal a megokolással, hogy a hadikölcsön kibocsátása is esedékes?-— A hadikölcsön számára — mondotta az ■alpolgármester ur — a mi aránylag kis pénzügyi műveletünk nem lehet konkurrencia. Különben is úgy tudom, az újabb hadikölcsönre csak májusban kerül rá a sor és mi a magunk kölcsönét akkorra régen lebonyolítottuk. Általában, ha a kormány jóváhagyása megvan és végleg megállapítottuk a kölcsön összegét, akkor az egésznek leilintézése alig vesz igénybe többet nyolc napnál. Budapest közélelmezése. Az élelmezési kérdésekre tértünk át ezután. Beszélgetésünk során Öméltósága .a, következőket mondta : Az élelmezési kérdésekben legfontosabbnak tartom azt, hogy ma már bizonyos háborús rend kereteibe tudtunk beleilleszkedni. Ha pedig ez megvan, akkor nincs más feladat, mint hogy a kormány idejekorán megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek az élelmiszereknek azokra a helyekre való irányítására vonatkozik, ahol azokra szükség van. A múlt évben a hiba az volt, hogy ezekkel a rendeletekkel megkéstek, úgy látszik azonban az idén hasonló balesettel nem kell számolnunk, mert a kormány máris megkezdte intézkedéseit. A háborús rendhez tartozik az is, hogy ma már van egy férfin, Nagy Ferenc államtitkár személyében, aki állandóan helyén van és aki már kitünően beletanult nlehéz szerepébe. Akik eddig a közélelmezési ügyeket intézték, mire megtanulták a mesterségüket, máris távoztak a helyükről. Sajnos, ennek a sok változásnak leginkább mi ittuk meg a levét. A kenyérmagvak dolgában az idejekorán való rendelkezések kikerülhetővé teszik majd a zavarokat. A hús dolgában — fájdalom — nem állunk ilyen jól. El kell rá készülnünk, hogy a hús ára tovább is emelkedni fog, aminek az a természetes oka, hogy állatállományunk állandóan fogy. Ez igen természetes következménye a háborús állapotnak, talán a fokozott fogyasztásnak is, de mindenekfelett annak, hogy állat- állományunk ellátása bizony igen hiányos. Ennek a körülménynek kihatása van a zsirkérdés- re is. A sertések etetése a legnagyobb nehézségekbe ütközik, amit mi, a főváros is, erősen megérzünk. Le kell ölnünk a félig elkészült disznókat, pedig minden ilyen eset ligien nagy gazdasági kárt okoz. Ugyanaz a táplálék ugyanis, amely a hizlalás elején egy kilogramm zsírt termel, a hízás előrehaladottabb állapotában hálom kilót produkál. Így csak természetes, hogy nagy veszteséget jelent, ha a sertéseket időnek előtte öljük le. A legszomorubb azonban a helyzet a lei körül. Itt a bajok teljesen elkerülhetetlenek és el kell készülnünk a legrosszabbra, hogy egyáltalán nem lesz elegendő tejünk. Ennek azután nemcsak a takarmányhiány az egyedüli oka, hanem a szállítási nehézségek is. Az a tej, amely eddig reggeltől estig volt vonaton, most- harmadnapra érkezik meg.. Elképzelhető, hogy milyen állapotban jutunk a három napig utazó tejhez. Természetesen mindent megkísérelünk a tej konzerválására, mesterséges hűtést alkalmazunk, de valószínű, hogy mindez az igyekezet hiábavaló marad Aggodalmas a helyzet a burgonya tekintetében is. Mint ismeretes, a mezőgazdasági termények uj árának megállapítása alkalmával igen mostohán bántak el a burgonyával. Ilyen körülmények között jogosan kell attól tartani, hogy a termelők más, jövedelmezőbb terményeket fognak előnyben részesíteni és igen kevés burgonyát hajlandók vetni. Ennek a megoldása másként el sem képzelhető, mint hogy a kormány kötelezővé tegye bizonyos meghatározott területeknek burgonyával való bevetését, hogy 'ilyenformán legalább olyan burgonyatermést biztosítson, mint tavaly volt, ami a szükséglet kielégítésére megfelelő lesz. Éppen ellenkezőéin állunk a zöldséggel. A jelekből arra kell következtetni, hogy zöldségfélékben egyenesen túltermelésünk lesz, aminek igen egyszerű magyarázata az, hogy a múlt esztendőben a termelők zöldségfélékből rengeteget kerestek. A zöldségfélék nagy jövedelmezősége arra csábította a gazdákat, hogy óriási területeket vetettük be főzeléknek való terményekkel. Any- nyira ment ez az idén, hogy mi be is szüntettük a zöldségféléknek előre való lekötését, mert nem lehet tudni, hogy az ilyen nagy túltermelés mellett mint fognak majd az árak alakulni. Meg van az eshetősége még annak is, hogy a zöldségfélék ára a maximális ár alá fog süllyedni. Kitelepítik a központokat. Végül a lakáshiányról és annak várható megoldásáról nyilatkozott az alpolgármester ur : A lakáskérdés a legsúlyosabb problémánk. Olyan szükséglet van lakásokban, hogy az emberek a szó legszorosabb értelmében sírva jönnek hozzánk, hogy segítsünk rajtuk. Sajnos, nem áll módunkban, hogy bármit is tegyünk. Most azonban van egy megoldásunk, amelynek gondolata Szabó Imrei dr. tiszti főügyész úrtól származik és amely a leggyorsabb és legelemibb szükségen segíteni lesz hivatott. A Hadi- termény r.-t.-gal máris érintkezésbe léptem, hogy legyen segítségünkre. A terv az, hogy a főváros telket ajánl föl a fiaditerménynek, melyen házat építsen magának, amivel azután fölszabadulnak a Haditermény mai hivatalai, tízzel nem kevesebb, mint nyolcvan lakást tudunk biztosítani Budapest közönsége száméira. A Haditermény uj palotája száméra már ki is jelöltük a telkeket és az a szándékunk, hogy ezen a módon olcsó telkek felajánlásával az összes központokat ki tudjuk telepíteni és igy igen sok lakást teszünk szabaddá. A központoknak van elegendő pénzük arra, hogy házakat építsenek, a vállalkozóknak van építőanyaguk, a katonai munkaerőket pedig máris biztosítottuk erre a célra. A telkek, amelyeken a központok házai felépülnek, természetesen a város belsejében lesznek, mert az ő számukra ez igen fontos körülmény. Biztosítani fogjuk természetesen azt, hogy a háború után, amikéin a központok misz- sziója véget ér, a telkeket és az épületeket a főváros visszaválthassa. . Nagy Ferenc duplán Budapest közélelmezési kormánybiztosa Ritka fóka az, amelyikre annyi eszkimó pályázik, mint Budapest közélelmezési kormánybiztosságára. Olyan tülekedés volt e körül az állás körül, hogy igazán ritkán láttunk hozzá hasonlót. Annyi név került forgalomba, hogy az embernek azt kell hinnie, hogy a háború mást sem nevelt, csak közélelmezési szaktudósokat. Ebben a tejjel-mézzel folyó országban bizony nem igen kellett eddig közélelmézni, mindenki megtalálta a maga mindennapi kalácsát és pecsenyéjét. Az uj idők uj hivatást hoztak létre és egyszerre az uj zsenik regimentje is megjelent a láthatáron. A sok budapesti közélelmezési kormánybiztos- jelölt közül a legutolsó I oannovic h Sándor te- mesi főispán volt, akinek lnidapes i kormánybiztos- sagának hamarosan útját szegték.. Kapott a múlt héten helyette egy egész csomó várost és vármegyét. A töméntelen jelölt között azonban addig válogatott a kormány, amig a főváros álláspontját fogadta cl. B á r c z y. István polgármester ugyanis igen helyesen kifejtette illetékes helyen, hogy Budapestnek tulajdonképpen nincsen is szüksége kormány- biztosra. Mert tulajdonképpen mi a. célja ennek az intézménynek? Semmi .más, mint hogy a közélelmezési minisztert megkíméljék attól, hogy a leg- apróbb-cseprőbb ügyben is személyesen kelljen mindenkivel érintkeznie. A miniszternek nem szabad más dolgának lennie, mint hogy a nagy, a generális intézkedéseket megtegye. A kormánybiztos összekötő kapocs az egyes kommunitások és a miniszter között. Miután azonban —- fejtette ki illetékes helyen a polgármester — Budapest amúgy is egyedül áll és egyedül kapna kormánybiztost, egészen mindegy, hogy a kormánybiztoson, mint szócsövön át, avagy közvetlenül érintkezik a minisztériummal. A kormánybiztosság intézményének teljessége azonban azt kívánta, hogy Budapestnek is legyen kormánybiztosa, a kormány úgy állapodott meg, — valószínűleg szintén a polgármester javaslatára — hogy ezt a címet Nagy Ferenc államtitkár fogja megkapni, aki amúgy is állandóan intézte és intézi a főváros ügyeit. A fővárosnak igy jutott az a szerencse, hogy Nagy Ferencet duplán mondhatja a magáénak. Duplán: mint államtiikárt és mint kormánybiztost. Bármennyire nem látjuk Nagy Ferencben azt a közélelmezési zsenit, akit benne jóindulata emberek annak idején felfedezni véltek, mégis ezt kell a legjobb megoldásnak tartani, mert eddig is az volt a szerencsétlenség, hogy amig a városházán szépen kialakult a közélelmezés rendszere, addig fölülről állandóan uj és uj embereket ültettek a tanács nyakába, akik mindig uj és uj rendszert akartak teremteni. Végre most Nagy Ferenc lett az, aki nemcsak a nagy és ábrándos reformok gyermekbetegségein esett át, de egyben meg is melegedett a helyén. A tanács ezt tartja a legjobb megoldásnak és senki sem fogja sajnálni, ha Nagy Ferenc az állam- titkári fizetés mellé még kormánybiztosi napidijakat is kap. Igaz, hogy semmi külön munkája nem lesz, fontos, hogy „a kormánybiztosi hálózat kiépítése teljes legyen.“ És végre is ebben a mai drága világban mindenkire ráfér egy kis mellékjövedelem. Közgyűlés. Szerdán, március 13-ikán, közgyűlés lesz, amelynek legelső és leginkább az érdeklődés középpontjában álló programmponí- ja a tanácsnokválasztás lesz. Bernjén Géza örökét töltik be ezúttal, akinek helyért; valószínűleg egyhangúlag fogják Városy Gyula dr. tanácsnok-főjegyzőt megválasztani, mig az igy megüresedő tanácsnok-főjegyzői állás betöltésénél már komolyabb küzdelem várható, lévén két erőteljes párttal rendelkező jelölt Sallay Árpád és Kemény Géza főjegyzők személyében. Sal- laynak az az előnye, hogy ö már a trambulinon áll és csak ugrania kell. Kemény Géza viszont tisztában van azzal, hogy akár most, akár a legközelebbi alkalommal, de rövidesen helyet kap a tanácsban. A szerdai közgyűlésen különben a tanácsnokkal és tanácsnok-főjegyzővel együtt választják meg az uj kerületi elöljárót, valamint a világítási üzemi bizottság húsz tagját is, akik ugyanazok lesznek, akik eddig a gázgyári bizottság címén együtt voltak. A közgyűlés tárgysorozatán egyébként mindössze huszonnyolc pont szerepel, amelyek közül igen kevés számíthat komolyabb érdeklődésre. Slan- kovits tanácsnok fogja referálni a jövedelem-, vagyon- és hadinyereség-adó, valamint a hadipótlék ügyében készült törvényjavaslatra vonatkozó tanácsi előterjesztést. Fontos határozatot fog hozni a közgyűlés Lock tanácsnok előterjesztésére, amikor kimondja, hogy a soroksári Dunaág balpartján tervezett, úgynevezett ferencvárosi helyi kiköt "> építését még a folyó évben megkezdi és az erre szükséges két millió korona költséget az 1910. , évi nyolcvan millió koronás kölcsön terhére engedélyezi. A közgyűlés hozzá fog járulni ahhoz is, hogy a ki- kötőépitéshez szükséges építési anyag előzetes beszerzésére a 11-ik ügyosztálynak félmillió koronát már most rendelkezésére bocsát. Ezen a közgyűlésen alakul meg egy speciális háborús- bizottság is, amely az építkezési és lakásügyi kérdéseket fogja intézni. Az apróbb ügyek kö- i ziil még mindössze Csupor tanácsnoknak az az
