Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-06 / 10. szám

6

pesti személyzeti osztálya és menet jegyirodája az elnöki osztály közvetlen felügyelete alá helyeztessék.

Evvel az intézkedéssel tehát megszűnik Engel Adolf felügyelő és Babos Ödön főfelügyelő által vezetett osztályok önálló hatás- és működési köre.

Reméljük, hogy mindez csak izeliitöj-ej annak a rendszerváltozásnak, amit egyfelől maguk a déli vasutasok, másrészt viszont az utazóközönség jogosan megkövetelhet. Bizonyos, hogy ha Gordon Róbert vezérigazgató nem a Czölderek és társaik tanácsára hallgat, hanem tudomásul vesz'i a hatalmas erővel megnyilatkozott, kívülről jövő kívánalmakat, akkor elsöpri Htjából ezeket a tehetségtelen öregeket és szabad utat nyit a fiatal vasutas-generáció érvényesülésének.

Szemle.

A Hitelbank jubileuma. — Keményito-uzsora.

— Az Adria manőverei. — Földgáz-bajok.

E hó 19-én tartja meg jubiláns közgyűlését a Magyar általános hitelbank. Félszázados munka, áldozatkészség és hozzáértés eredménye az a mai nivó és tekintély, amely ennek a nagybanknak kivételes súlyt kölcsönöz. Kornfeld Zsig- mond koncepciózus szellemében vezeti ma a bankot Ullmann Adolf, akinek az égisze alatt a bank nemcsak anyagi tökében, hanem erkölcsi javakban is tetemesen öregbedett. A jubiláris esztendő alkalmat ad arra, hogy a magyar közgazdasági élet összes tényezői megállapítsák azokat a szolgálatokat, amelyeket a Hitelbank a magyar piacnak tett s amelyek jelentősége éppen a háborúban bizonyosodott be. A bank igazgatósága megragadta ezt az alkalmat és tisztviselői sorsán otyan lényegesen javított, hogy evvel az elhatározásával állította a legszebb emlékkövet a ritka évforduló elé. Kétségtelen, hogy a Hitelbank egész szervezete, működése, szelleme a

magyar közgazdaság becses értékei közé tartozik.

*

Szterényi kereskedelmi miniszter ismételten leszögezte abbeli álláspontját, hogy a központok reformját és a szabad kereskedelem jogainak felélesztését kívánja. Ezek az elvek remélhetőleg nem maradnak elvek, mert különben a központok tovább is szuverénül fognak garázdálkodni, akármit is tervez a miniszter. Hogy milyen erők mozgatják a központok működését és milyen nehéz feladata lesz itt az oroszlánszeliditönek, legjobban a Keményitőközpont esete bizonyítja.. A közelmúltban emelték fel kétszáz százalékkal a keményítő árát, miután már hónapok óta egyáltalán nem volt áru a piacon. Miért nem volt? Azért nem volt, mert a központ, illetve az érdekkörébe tartozó gyárak visszatartották az árut mindaddig, amig sikerült a nagy áremelést kierőszakol,- niok. Addig 50—60 koronát kellett keményítőért fizetniük a kereskedőknek, fogyasztóknak és gőzmosódáknak, csakhogy keményítőjük legyen, holott a maximális ár — 2 korona 53 fillér volt. Most a nyolcadfél koronás áron lesz elég keményítő, de a központ vezetőit, sajnos, nem fogják lecsukni árdrágításért, pedig rájuk férne.

*

Az Adria vezérei megint szorgalmasan koptatják a kereskedelmi minisztérium kilincseit. Uj ki- vándorlási szerződés kell nekik, a régi alapon, a százpei centes haszon alapján, de most már nem a Cunarddal, hanem a németekkel együtt. Nem tudjuk, lesz-e eredménye a kilincselésnek, de azt tudjuk, hogy a legnagyobb abszurdum volna, ha ez a dologtalan, agyonszubvencionált vállalat szerephez jutna. A háború egész tartama alatt zsebrevágták az állami szubvenciót, a forgalmi személyzetnek azonban redukálták a fizetését. Csak a direktorok élvezték a szubvenciót, Kovács József igazgató például egyébbel sem foglalkozott, minthogy redukálta az alkalmazottak fizetését és felemelte a magáét. Amilyen az igazgató, olyan a vállalat; dologtalan és tehetetlen, éppen csak akkor mozdul meg, ha a sült galamb a szájába akar repülni. Reméljük, hogy most nem repül és a németek, ha magyar vállalattal akarnak társulni, inkább a Le vauiéval, vagy a F o- 1 y a m- és tengerhajózásival állnak szóba. Az utóbbi félig állami intézmény is és ha hajógyár kell, megtalálják a Ganz-Danubiust. Az Adria már eleget keresett a háborún, nem szabad agyóntömni ezt az elhájasodott, kapzsi intézményt,

A Magyar földgáz részvénytársasággal egyre több baj van: nincsenek vele megelégedve se a kormány, se a bankok, se a városok.

Annak ellenére, hogy csak részben van érdekelve a német töke, a Deutsche Bank révén, mégis izig- vérig német vállalat. Egyik igazgatója csak nemrégiben tartott felolvasást Berlinben és felhívta az illetékes körök figyelmét arra, hogy a földgáz cseppfolyósított alakban kiszállj.ható Németországba. Le,- gyünk nyugodtak, a németek nem is fogják elmulasztani az alkalmat és a földgázvonatokat akár füthetik is már. Csak az a különös, hogy a Magyar földgáz r.-t. direkciója ilyen furcsa tervekkel foglalkozik, ahelyett, hogy eleget tenne szerződéses kötelezettségének és például kiépítené a kolozsvári és ma- rosvásárhlyi vezetéket, amelyet az év végén át kellene már adnia. Erről szó sincs és épp ezért már az illetékes tényezők is megsokallták a dolgot. Ha a vállalat rövidesen vissza nem tér eredeti pro- grammjához, akkor a vezetője fog visszatérni oda, ahonnan jött és ahol felolvas, — Németországba.

Hollón Sándor — a statisztikai hivatal igazgatója. Dr. Hollán Sándor min. tanácsos, állam- vasúti igazgató, a kereskedelmi minisztérium elnöki osztályának mindenható Hollánja, rövidesen leilliagyja működési területét, sőt a minisztériumból máris távozott, egyelőre — szabadságra. A m. kár. statisztikai hivatal igazgatói állását dr. Vargha Gyulának államtitkárrá történt kinevezése után dr. Buday László min. tanácsos foglalta el, aki azonban betegeskedik és legközelebb nyugalomba vonul. A statisztikai hivatalnál igy megüresedik az igazgatói állás, amelyre — megbízható értesülésünk szerint — dr. Hollán Sándort fogják kinevezni.

A Ksod urai. A háború alatt a Kassa-oder- bergi vasút egészen elzüllott és lerongyolódott. Olyan beteg intézmény lett, akár a Déli vasút és igy annál meglepőbb, hogy most emelt egy három milliós palotát magának Kassán. Nem tudjuk elképzelni, hogy minek ez a luxus a szegény Ksodnak, amely állami szubvenciókból tengődik? Talán azért kell, hogy Hollán Miklós igazgatóhelyettes ur heti inspiciálásait Kassán kényelmesebben végezze és baráti összejövetelei intézeti hajlékban folyhassanak le? Hollán igazgató urnák (Hollán Sándor ny. államtitkárnak, a Ksod. kormánybiztosa fiának, aki húsz év előtt diurri'istája volt a vasútnak) két szalonja is van Kassán, Pulszky Garibaldi vezér- igazgató ur pedig százötvenezer korona költséggel rendezgette be magának a termeit. Az állam és a részvényesek pénzét eszik meg a direktorok és hogy milyen nagy az étvágyuk, amellett szól a kormány elhatározása, amelylyel a legutóbbi közgyűlésen beválasziatta dr. Ernyei Pál miniszteri osztálytanácsost az igazgatóságba, aki a kormányt, illetve a pénzügyminisztériumot fogja képviselni. Eddig nem volt pénzügyminiszteri delegátus az igazgatóságban, úgy látszik,

most már megelégelték a pénzfecsérlést.

*

Hollán igazgató ur egyébként, ahelyett, hogy folyton a vidéken utaznék, hogy kivegye az esküt az uj alkalmazottaktól, amit alárendelt hivatalnokok is elvégezhetnének, jobban tenné, ha a Beszerzési csoport működését ellenőrizné. Igaz, hogy ez nem jár utazási napidijjal, viszont sok érdekes tapasztalatra tehetne szert. Megtudná azt is, hogy miért helyezték el dir. Bernnek József felügyelőt a csoport eléről, ahol teljes puvoárral rendelkezett és értesülne azokról a panaszokról, amelyek a hivatalnoki kar ellátása körül egyre gyakoribbak, s amelyek a Kassai kéj lakban nem jutnak el a füléig.

Keleti Ö. Lajos bankja a tevékenység terén. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára R.-J. most tette közzé múlt évi zárszámadását, amely szerint a tiz millió korona részvénytökével rendelkező bank 700.000 korona nyereséggel számol el. Ez az apró szövetkezetből átalakult pénzintézet néhány év alatt elég szép karriért futót be. De azért mégis hiitelen, mert rövid időn belül elhagyja előre törtetésének színhelyét és a Rákóczi-utról a Szabadság-térre költözik. Ott akarja az „összes bankszerii üzleteket kultiválni“ és egy nemrégiben megjelent komiinikéjében egyenesen hadat üzent a Hitelbanknak és a Kereskedelmi banknak. Ezek szegények még nem is tudják, hogy milyen katasztrófa vár reájuk, ha Keleti Ö. Lajos bankja megkezdi „a bankszerii ügyletek kultiválását“ a Szabadság-téren. Ott már nemcsak a vezérigazgató ur lesz az intézet íökliense, nemcsak abban merül ki a bank tevékenysége, hogy Keleti 0. Lajos ur szállodáit finanszírozza. Oh nem. A Szabadság-téren már áldásos és

Budapest, 1918. máicius 6.

általános tevékenységet fog a bank kifej leni. A lipótvárosi nagybankok remeghetnek. Ok még nem ismerik Keleti 0. Lajos vezérigazgató urat, amikor az tevékenykedni kezd.

A Magyar Iparbank vezérigazgatója. Az Első Magyar Iparbank igazgatósága az intézet elnökének. Vas Ferenc udvari tanácsosnak, ki a Dunagözhajós Társaság meghívása folytán bejelentette lemondását, érdemeiért egyhangúlag meleg köszönetét és elismerését nyilvánította és az intézet ügyvezető igazgatóját, Salamon József Tivadart, az intézet vezérigazgatójává nevezte ki. A kinevezés Salamon személyében igen érdemes szakembert ért, aki intézetének konszolidálása érdekében értékes tevékenységet fejtett ki és rátermettségével bizonyára teljes mértékben igazolni fogja a beléje helyezett bizalmat.

A Hazai Bank ügyvezetése. A Hazai Bank vezetésével az eddigi ügyvivő igazgatókat, dr. K e— lemen Gyulát és Szé esi Pált bízták meg egyenrangú hatáskörrel. Az ügyvivő igazgatóság tanácskozásait dr. Kelemen Gyula fogja vezetni.

Kinevezések az Országos Banknál. A Magyar Országos Bank Részvénytársaság igazgatósága a napokban tartott ülésében Bálint Ármin és Martin István aligazgatókat igazgatókká, Nagel Ernőt, a fémosztály vezetőjét pedig ezen osztály aligazgatójává nevezte ki.

Hajógyári alakulások. Budapest melleik Albertfalván egy érdekcsoport C a s t i g 1 i o n i Kamii vezetésével motorcsónak-gyárat alapit, egyúttal pedig: az Adria partjain kereskedelmi hajók, motorikus szál- litóhajók és motorcsónakok számára hajógyárat létesít. Ezzel kapcsolatosan vizi repiilőgépkikötöt épit a repülőgépcsónakok és a vizi repülőgépek kipróbálására.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület a

napokban tartotta 78-ik rendes közgyűlését, amely magáévá tette az igazgatóság összes javaslatait és el- htározta, hogy a 13,145.793 K 64 fillért tevő tiszta nyereségből minden részvény után 750 K osztalék fizettessék ki. A nagy tartalékolások után íenmaradó 1,121.455 K 03 fillért uj számlára viszik át. Az ezután megejtett választások során az igazgatóságba Baumgarten Lajost, Biró Zsigmondot, Hajós Menyhértet, báró Hatvan y-D eutsch Bélát,. S i g r a y Pált és Wälder Gyulát ismét, gróf K 1 e- b e 1 s b e r g Kunó v. b. t. t. és Erney Károlyt pe.- dig uj tagokként megválasztották. A felügyelő-bizottságban megüresedett helyeket Gaszner Pállal és K o v á t s Gyulával, a választmányban üresedésben levő helyeket pedig dr. Tóth Istvánnal és dr. Zlinszky Jánossal töltötték be.

A Hazai Bank igazgatósága most tette közzé az 1917. évi mérlegét. A kimutatott tiszta nyereség az előző évről áthozott 423.181.25 korona tekintetbe vétele nélkül 6,408.354.88 korona, eszerint 1.798.047.07 koronával nagyobb, mint az előző évben és az év elejétől fogva rendelkezésre állott 50 millió korona részvénytöke 12.81 százalékos, illetve az áthozat hoz- zászámitásával 13.66 százalékos kamatozásának felel meg az előző évben 40 millió korona részvénytőke után kimutatott 11.52 százalékos, illetve 12.43 százalékos kamatoztatással. Emellett értékpapírok eladásából a befolyt nyereségnek csak egy része van a mérlegben elszámolva és a nem realizált tárcabeli papírok mérlegszerű értékelése ugyanazon árfolyamok alapul vétele mellett eszközöltetett, mint az előző háborús évek mérlegeiben. Az igazgatóság a folyó évi március hó 14-ére egybehívott rendes közgyűlésnek az 1917. évben osztalékra jogosult 250.000 darab részvény után az előző évi 8 százalékkal szemben 9 százalék, vagyis részvényenként 18 korona osztalék kifizetését fogja javaslatba hozni és kerekszámban 950.000 korona nyílt tartalékolását fogja ajánlani.

Az Első Magyar Iparbank tőkeemelése. Az Első Magyar Ipar b a n k igazgatósága elhatározta, hogy a március 20-ára egybehívandó rendes évi közgyűlésen javasolni fogja, hogy a- részvénytőke tiz millió koronáról húsz millió koronára emel- t e s s é k f ö 1. A kibocsátásra kerülő uj részvényekből öt millió korona névértékű részvény elővételi joga a régi részvényeseknek ajánltatik föl oly módon, hogy két régi részvény tulajdona egy uj részvény átvételére jogosít a közgyűlés által még megállapítandó árfolyamon. A fönnmaradó öt millió korona névértékű rész-vényt azAllgemeineVerkehr s- b a n k, Bécs, s a S c h o e 11 e r u. C o. cég Bécs, vezetése alatt álló csoport veszi át, azonban a régi részvényeseknek átengedett részvények árfolyamánál nagyobb árfolyamon. E tökefölemelési művelet lebonyolítása után a bank tőkéje húsz millióra és a kimutatott tartalékok tiz millió koronára emelkednek. Az igazgatóság javasolni fogja, hogy az 1917. üzletévre eső osztalék 24 koronában (8 százalék) állapíttassák meg, a további 470.000 korona, vagyis 4.7 százalék = 14 korona a tartalékok növelésére, valamint nyereségátvitelre fordittassék. Az igazgatóságot a fenti javaslatok hozatalánál ama kedvező fejlődés vezérelte, mely a bank minden egyes üzletágában az üzlet terjedelmére, valamint a jövedelmezőségre nézve megnyilvánul. így az 1911-ben történt utolsó tökeföleme- lés óta a betétek II millióról 71 millió koronára növekedtek.

Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár

e hó 2,-án tartotta meg Harkányi Frigyes báró elnöklésével évi rendes közgyűlését, amely a tiszta nyereség fölosztására vonatkozólag elfogadta az igaz