Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-27 / 9. szám
6 Budapest, 1918. február 27. fl TŐKE • • • A magyar Kereskedelem prosratnmja Szterényi kereskedelmi miniszter nagyszabású beszédet mondott a képviselőházban, olyan beszédet, amely végre méltó volt a magyar kereskedelem és ipar igazi érdekeihez és a kereskedelmi minisztérium igazi hivatásához. A Wekerle-kormánytól azt várta az ország közönsége, hogy végre gazdasági kormány legyen. Az általános választói jog megoldásán kivid a dilettáns miniszterek és államtitkárok helyett az igazi szakértőket, az igazi munkaerőket kell megnyernie, hogy a fenyegető pénzügyi és gazdasági debacle-t útjában megállítsa és visz- szájára fordítsa. A három legfontosabb tárcának, a pénzügyi, kereskedelmi és földmivelésügyi minisztériumnak az élére Popovicsot, Szierényit és Serényit dezignálta a dolgozó polgárság akarata. A három minisztérium egész szervezete is át kell, hogy alakuljon és alkalmazkodjék, a tényleges gazdasági erőviszonyokhoz, amelyek más szellemet, felfogást és megítélést követelnek, mint amilyen eddig ebben a három minisztériumban dühöngött. Át kell szervezni a három tárca összes szakosztályait és véget kell vetni annak a rendszernek, amely tisztára vármegyei szokásokat honosított meg azokban a minisztériumokban, amelyek első sorban a polgárság érdekeit kell, hogy képviseljék, az egész ország ellátásáról kell, hogy gondoskodjanak és a sok milliónyi fogyasztóközönség szolgálatában kell, hogy álljanak. 'Csak Magyarországon lehet ez a probléma - probléma és most, hogy Szterényi első radikális intézkedései után programmbeszédében kifejezetten megjelölte a maga politikájának útját, mindenki meglepetve ismer a saját gondolataira, a maga panaszaira és a helyes tennivalóra. Olyan természetes volt, amit Szterényi mondott, éppen csak Harkányinak, vagy Se- rényiniük nem jutott eszébe, hogy elmondja. Szinte meglepő, hogy ez a képviselőhöz, amelynek antimerkantil gondolkozása joggal hírhedt, nem tudta magát kivonni Szterényi meggyőző érvelésének hatása alól, vagy talán épp ez a Szterényi egyéniségének legjobb értékmérője. Meg kellett hallgatni és el kellett ismerni, hogy az eddigi gyakorlat ostoba volt és tehetetlen és hogy a bürokrácia sok butasága és botlása után fokozott igényekkel lépett fel az egész adózó polgárság az uj, vérükből való miniszterrel szemben. Szterényi beszéde eleget tett mindazoknak a várakozásoknak, amelyek eddig sohasem váltak valóra. Okos, őszinte és becsületes beszéd volt és valóban uj rendszert jelent nemcsak a kereskedelmi minisztérium adminisztrációja, hanem az egész magyar gazdasági élet irányítása tekintetében. Szterényi megbélyegezte azt a rendszert, amely mindent centralizált magában a minisztériumban és a bürokratikus apparátust a közgazdasági élet megfékezésére, a közönség érintkezésének megnehezítésére állította oda. A miniszter ezentúl az egyes érdekeltségek kezébe akarja letenni a maguk ügyeinek az intézését és a minisztériumnak csak az ellenőrzési jogát és kötelességét tartja fenn. Az ország és főleg a dolgozó rétegek, amelyek megszokták, hogy róluk — nélkülük határozzanak, a miniszter beszéde után megelégedetten és reményteljesen várják, hogy végre törődni fognak-e az ő dolgukkal is. Szterényi kétségkívül a legnehezebb időben vette át a maga eminensen fontos munkakörét, az ipart és kereskedelmet a legsúlyosabb helyzetben találja és mindenki gyors és radikális intézkedéseket vár tőle, épp amikor a gyorsaság és a radikalizmus egyaránt ellenszenves valami. Az ország külkereskedelmi politikája e percben épp oly bizonytalan, mint belső gazdasági helyzete és Szterényi feladata, hogy Ausztriával és Németországgal megállapodjon és a belső piacon is rendet teremtsen. Biztosítani kell az ipar intenzív tevékenységét, meg kell oldania a szénkérdést, reformálni kell a központokat, az átmenőt- gazdasag feladatait elő kell készíteni, a szociális törvényhozásból is nagy darab esik reá s emellett a háborús szolgáltatásokat szakadatlanul garantálnia kell. Történelmi időket élünk a világgazdaság és az egyéni vállalkozás terén is: Szteréyire vár a közgazdasági Napoleon hivatása és csodatévő ereje. Szemle. A tarifák és prémiumok. — A Kenderközpont garázdálkodása.— Osztrák automobilizmus. — Tőzsdeválasztások előtt. — Az Altruista bank altruizmusa. Elhatározott dolog a vasúti tarifák emelése, ami mindenesetre súlyos dolog, de nem lehet tenni ellene semmit. Különös csak az, hogy most tűnt ki, hogy a Serény i-iéle tarifarevizió alapjaiban el volt hibázva és most egészen más rendszer szerint kell az elmaradt hasznot behozni. Elég sajnos, hogy- amikor ilyen kapkodás érvényesül a közönség és a kereskedelem és ipar helyzetének megnehezbitése körül, ugyanakkor példátlan rendszerességgel kapnak kedvezményeket és sok milliós ajándékokat a Máv. kedvenc szállítói. Qrümwald és Schifferék után legutóbb ,a. hírhedt Eisler 'talpfa-cég jutott ahhoz a haszonhoz, hogy k ü 1 ö n prémiumaikat egyszerű kérelmére sietett a Máv. k ü 1 ö n felemelni, noha a lekötött mennyiséget se tudták leszállítani. Reméljük, hogy Szterényi nem fog Serényi nyomdokain járni, s ily len hallatlan előzékenységet, mint amilyennel Eisleréket visszamenőleg honorálták, ki fog törölni a gyakorlatból. Elég volt már a százmilliomosok támogatásából, tessék azokkal is törődni, akik ép oly szegények, mint az állam. * A központokról sok rosszat hallottunk és még több rosszat feltételezünk, de azt, amit egy Kenderközpont nevű intézmény elkövetni merészelt, még sem hittük volna lehetségesnek. Ez a társaság, illetve egy Birnbaum nevű egyén, aki a központ vezetésével van megbízva-, egyszerűen nem vette tudomásul a kormány által megállapított uj maximális árakat, mert evvtel az ő magas és indbkolatlan nyereségük némileg csökkent volna. Úgy látszik, ezek az urak azon az állásponton vannak, hogy a központok kizárólag nehányl kapzsi üzér íelsegitésére alakulnak és megfeledkeznek arról, hogy az ilyen felelős állásban elkövetett visszaélések sokszorosan súlyosabb beszámítás alá esnek, mint a kisemberek és alkalmi uzsorások manipulációi. Törvény elé kell állítani Birnbaumékat és haladéktalanul felül kell vizsgálni annak a központnak az ügyvezetését, ahol ilyen skandalumok megeshetnek. ifi Az osztrák hadiautomobil-társaság, amely az osztrák automobil-cégek szervezete, azt a nagy kedvezményt kaptai meg a hadvezetőségtöl. hogy a hadi aratókat, amelyeket kiselejteznek, iez a társaság fogja a polgári fogyasztás céljaira forgalomba hozni. Mindenesetre csak elismerésre méltó ügyességre vall, hogy az osztrákok igen élelmesen foglalják le maguknak az osztrák és magyar hadsereget, de a magunk részéről megdöbbenve kell látnunk, hogy még csak hasonló szervezetünk sincs, nemhogy hasonló lépésre szántuk volna el magunkat. Ez az egyoldalú felhasználása a hadsereg közösségének épp oly hibája azoknak a katonai tényezőknek, amelyek mindig Ausztria felé kacsingatnak, mint a magyar kormánynak és a magyar érdekelteknek, akik mindig csak egy évvel, nem is egy orrhosszal késnek el, ha cselekedni kell. Azt hittük, hogy az automobilszerv friss és eleven valami; most látjuk, hogy — az omnibusz is gyorsabb nála, ha — magyar. A tőzsdeválasztások küszöbön állanak: március kilencedikén eldől a tőzsdetanács sorsa. Az ellenzék egy1 csomó indítványt készül előterjeszteni, amelyeknek azonban nincs sok létjogosultságuk. Se az éven- kint való választásnak, se a januári közgyűlésnek nincs értelme, s ilyen felesleges erőpróbák helyett arról kellene gondoskodni, hogy végre rend és nyugalom legyien a tőzsdén. Az ellenzék ezen a téren buzgólkodjék és ne keresse az ellentéteket, ha azt akarja, hogy a tőzsde a maga ura maradjon. Jól tudhatják, hogy a kormány igen rövidesen beleavatkozna a tőzsde autonómiájába és ha a reform miatt megint összeütközések lesznek, akkor bele is fog avatkozni. Ezt senki se akarja-, se a kormánypárt, se az ellenzék, épp ezért fölösleges uj világháborút játszani a börzén, amikor a halottak emlékezete még nagyon eleven. * Most jelent meg az Altruist a b a n k mérlege: szomorú egy mérleg, nincs benne se altruizmus se bankszeriiség. Hét éve tengődik ez a szerencsétlen intézmény és még mindig nem tudott mást produkálni, mint politikai jellegű birtokmentést. A banknak igazi rendeltetése az lett volna, hogy parcellázzon, legelő- kölcsönöket és munkásház-kölcsönöket adjon, telepes helyeket teremtsen és bérlőszövetkezeteket alapítson. Ezeket a célokat a bank elhanyagolta: legelőt alig szerzett kölcsönei révén a községeknek, munkásházakra nevetségesen csekély összeget fordított, alig 600,000 koronát, telepei kezdetleges stádiumban vannak és parcellázás helyett tehermentesítette az eladósodott zsentri birtokait. Most két értékes erővel gazdagodott a bank: Lovass Sándor miniszteri tanácsossal, akiről mindenki azt hitte, hogy már rég nyugdíjban van és Zlinszky: István képviselővel, akiről most derült ki, hogy elsőrangú banktehetség. Ezek az urak P ai p p báró vezérigazgatóval együtt lassankint örök álomba fogják ringatni az Altruista bankot, amelynek üres nagyképűségével csak — üres előszobái versenyeznek. A Ksod. csökkenő bevételei. A Kassa- oderbergi vasat, melynek teljesítőképessége a háború tartama alatt rohamosan csökkent, most teszi közzé a december havi szállítási bevételeinek kimutatását. Az összeállítás szomorú képét adja a Kassa-oderbergi vasút telj esi töké- pességémek, amely egy hónap leforgása alatt nem kevesebb, mint 14.29 százalékkal apadt. A vasut-vállalat visszafejlődése kétségtelenül a rossz üzletvezetés következménye és ha az okokat keressük, körülbelül ugyanazokkal a tényezőkkel kell számolnunk, amelyek a Déli Vasat leromlását eredményezték. A protekciós rendszer itt is túlteng és a vezető állásokat nem az arra érdemes tisztviselőkkel töltik be. A magyar magánvasutak adminisztrációja alapos reformra szorul és minthogy a béke étikö- vetkeztével ezekre a közlekedési vállalatokra vitális közgazdasági feladatok elintézése vár, a legfelsőbb hatóságnak, a kereskedelmi minisztériumnak sürgős kötelessége, hogy széjjelnézzen a magánvasutak portáján és személyi tekintetek mellőzésével rendet teremtsen. A Magyar Bank fürdő-akciója. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság nagyszabású idegenforgalmi akciójának egyik lényeges programmpontja: a kiválóbb magyar fürdők és üdülőhelyiek fellendítése, a kor igényeinek megfelelő modernizálása és azoknak népszerűsítése úgy a belföldön, mint a külföldön. Ennek az országos érdekű gondolatnak egyik alapvető tényezője: az állami fürdők kibérlése és azoknak kulturális fejlesztése volt. Illetékes tényezők a bank ajánlatát tárgyalásra alkamasnak találták és ehhez gróf Sreényv Béla földmivelésügyi miniszter is hozzájárult. Megbízható helyről most úgy értesülünk, hogy a szerződéskötésre vonatkozó tárgyalások már befejezésükhöz közelednek és apró részletkérdések elintézése után a bank rövid időn balti 1 birtokába veheti az állami fürdőket, úgy hogy az idei szezon síikerén már az uj tulajdonos fog fáradozni. Hogy az áldozatkész banknak ez teljes mértékben sikerülni is fog, abban senki sem kételkedik. Nemzetközi export és import részvénytársaság. Hetek óta tartó előkészítés után a Magyar Általános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításában létesült N e m- zetközi Kiviteli és Behozatali r.-t. február 20-án tartotta alakuló közgyűlését. Az uj társaság, mely a két bank együttes irányítása mellett fog működni, 10 millió korona teljesen befizetett alaptőkével kezdj meg a hazai közgazdaságra fontos programmjának megvalósítását. Megnyugtató, hogy az uj vállalat nem állami monopólium, hanem teljesen független kereskedelmi társaság, s mint ilyen, az ország kereskedő-köreivlel karöltve szándékozik működni. Az is általános megnyugvást kelt, hogy a társaság vezetésével vezérigazgatói minőségben dr. R e i s s Jenőt bízták meg, aki a Hadi'termény élén a háborús közélelmlezés kitűnő szervezése terén rendl- kiviili érdemeket szerzett. Az uj társulatról az alábbi hivatalos közleményt kaptuk: Az alapítók tervbe vették, hegy az uj vállalat a bécsi Credit-Anstalt, Bodlen-Credit-Anstalt és az Angol-Osztrák Bank által a legközelebbi időben hasonló célból létesítendő osztrák társasággal barátságos viszonyba fog lépni. A társaság igazgatóságába U1 I- m a u ii Adolf főrendiházi tag, Weiss Fiilöp, Klein Gyula, báró Kornfeld Pál, d'r. Rieiss Jenő, dr. Stein Emil és Stern Samu udvari tanácsos, a felügyelő-bizottságba dr. B-r d é 1 v Sándor. F o r g á c s József. M á r t o n v József. O.z órai Abtur, V a g ó József és Zerkovitz Emil választattak be. Az:
