Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-02 / 1. szám

6

Budapest, 1918. január 2.

az építkezés befejezésére. A záros határidő már küszöbön van és most Russ János bejelentette, hogy az építkezés megállóit, mert a fagy miatt nem lehet dolgozni.

Modern Színpad. Keddtől vasárnapig, tehát hat nappal előre elfogytak a múlt héten a Belváros színházának összes jegyei, ami csak külső fokmérője az iii műsor páratlanul intenzív sikerének. Ezentúl minden délutáni előadáson, az eddigi úgynevezett „Fehér kabarék“ helyett a teljes esti műsor, — tehát Biró Lajos nagysikerű Sárgarigó-ja is ■— színre kerül, mérsékelt helyárakkal.

„A Pál-utcai fiuk“ az Urániában. Molnár Ferenc hires diákregénye filmen oly hatalmas sikert aratott, hogy az U r á n i a harmadik héten is műsorán tartja. Az U-h a j ó k, előre! c. páratlanul álló tengerészfilm mellett tehát a Pál-utcai* fiuk is újra láthatók az Urániában.

Strauss Oszkár dirigál. Érdekes próbák folynak naponta a Télikertben. Strauss Oszkár vezényli a zenekart, mert személyesen készíti elő Venus i m G r ti n e n cimü uj operettjének újévi bemutatóját, sőt a bemutató estén maga fogja dirigálni a zenekart. Ez a premier a színházi élet különösen fényes estjének ígérkezik, nemcsak- mert Bécs, Berlin és Boroszló legkiválóbb énekeseit sorakoztatja egymás mellé. Fellép a világhírű bécsi B e r n a Elza, a hires berlini Fellép a világhírű bécsi Schrödter Frigyes, a Hof- oper tagja, fellép Berna Elza, a hires berlini beauté, aztán Baum Adél, a bécsi Johann Strauss- Theater szubrettje, aztán Óberre n n e r Viktor, a boroszlói operaház tenoristája.

H TŐKE

• 3 •

A nagybankok üzletéve. — A győző valutája.

Nagybirtok és plutokrácia.

A háborús konjunktúra a lefolyt évben érte el tetőpontját. Ez a momentum tükröződik vissza a nagybankok mérlegeiben is, melyek kivétel nélkül nagyobb nyereséggel zárulnak, mint az előző üzletévben. Máris biztosra vehető, hogy a fővárosi vezető pénzintézetek a múlt évinél magasabb osztalékot fognak fizetni és igy a legjobb kilátás van arra, hogy a bank- részvények árfolyama már a közel jövőben emelkedni fog. A bankrészvények az igazi tipikus békepapirok, melyek szolid és jövedelmező tőkeelhelyezést képeznek. Kétségtelen tehát, hogy a béke megkötésével a bankrészvényekben nagy kereslet fog megindulni, ami a kurzusokat természetesen kedvezően fogja befolyásolni. Semmiféle pesszimizmusra nem látunk okot és nem osztjuk azoknak a nézetét, akik békieikírachot jósolnak. A háború kitörésekor jegyzett alacsony kurzusok már azért se térhetnek vissza, mert azóta a gazdasági élet egy magasabb értékbázisra rendezkedett be, amelynek hatása alól a bankpapírokat a legke- vésbbé leihet kivonni. Ami íredig a magas hadiadókat illeti, ezeknek a fedezetére a bankok nagy tartalékokat tettek félre, úgy, hogy ez a momentum aggodalomra egyáltalában nem adhat okot. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a bankok a háborús konjunktúrából erősen kivették a részüket és igen nagy nyereségeket értlek el. Érdekes, hogy a nyereségek nagyobb része nem a tisztán háborús üzletekre, hanem a bankszakma legfontosabb ágára, a i endes kamatüzletre esik. Igen jelentékeny hasznot értek el a bankok az értékpapírüzletnél is, ami az értékpiac rendkívüli fellendülésével függ össziei. Úgy tudjuk, hogy a budapesti nagybankok a béke elérkeztével reájuk váró fontos feladatok elvégzésére óriási tőkéket halmoztak fel, melyek az átmeneti időben a gazdasági élet megszilárdítására, fognak szolgálni. iVezető pénzintézeteink ezekre a nagy tőkékre támaszkodva, abban a helyzetben lesznek, hogy nemcsak az állam, hanem a mezőgazdaság fokozott tőkeszükségleteit is kielégíthetik.

*

Helft ériektől, a volt némert alkancellártól származik az a mondás, hogy a háború után a_ győző államnak lesz a legjobb valutája. Ez a jóslat ma már a beteljesülés utján van. A diadalmas olasz offenzív a után valutánk a semleges külföldön emelkedni kezdett és a béketár- gválások megindulása óta a korona intervalu- táris árfolyama napról-napra rohamosan szökik fel. Természetesen nálunk a külföldi devizák kurzusa ennek megfelelően hanyatlik. Ma

már a hollandi forint nálunk 100 K-val olcsóbb, mint hat héttel ezelőtt. Jelentékenyen estek a skandináv koronák és a svájci frank is. Érdekes megjegyezni, hogy a jegybank meglehetős kedvezőtlen státuszának a Közzététele nem akasztotta meg a koronavaluta javulását. Ez a körülmény azoknak ad igazat, akik a bankkimutatások közzétételét sürgették, azzal az indokolással, hogy a titkolódzás — bármilyen kedvezőtlen is legyen a státusz — nagyon árt a koronaérték külföldön való értékelésének. Ma már nyilvánvaló, hogy valamely állam valutájának a jósága nem az aranyfedezet nagyságától, hanem gazdasági és termelő erejétől függ. A monarchia gazdasági ereje pedig az egész háború alatt igazán impozánsan nyilvánult meg és éppen ez a nagy erő tette lehetővé azt, hogy (ezt a nagy háborút győzelmesen végig- küzdhettiik.

*

A kormány nemrégiben rendeletet adott ki, melynek értelmében a birtokcsere az ország bizonyos vidékein hatósági jóváhagyástól tétetik függővé. Mint értesülünk, ez a rendelet néhány esietben már alkalmazást is nyert. A kormányt eme rendelet kiadásánál magyar nacio- nális szempontok vezették, mert meg alkarja akadályozni, hogy egyes oirtokok a hadiállapot folytán beállott körülmények következtében nemzetiségi kezekre kerüljenek. Az agráriusok azonban ennél többet követelnek. Azt követelik, hogy a plutokráciát is akadályozzák meg abban, hogy nagybirtokokat vásárolhasson. Az bizonyos, hogy a nagybankok és a hadimilliomosok mostanában sok nagybirtokot szereznek meg vagy bérelnek ki. Ez szemet szúr az agráriusoknak, akik a hatalmukat féltik az uj jövevényektől. Mi a gazdasági élet szabadsága nagy elvének áttörését látnok abban, ha az állam a szabad birtokvásárt az agráriusok kívánsága szerint korlátozná. Dei káros volna ez más szempontból is. A magyar mezőgazdaság ugyanis meglehetős visszamaradt állapotban leledzik. Szükség van arra, hogy a banktőke azt felfrissítse. Ebben az irányban nálunk még sok a tenni való és az ország gazdasági haladásának az érdekében mindenesetre kívánatos, hogy a mezőgazdasági termelés intenzivebbé és racionálisabbá tétessék. Ha a plutokráciát a nagybirtokok megszerzésénél :z a szempont vezeti, úgy ennek az akciónak csak örvendhetünk, minélfogva a legnagyobb hiba volna, ha ezt az üdvös evolúciót a1 kormány visszaszorítani akarná.

A Belvárosi takarékpénztár és a református egyházkerületek. Dr. B a 11 h a z á r Dezső, a tiszántúli református egyházkerület püspöke már régtől fogva foglalkozik azzal !a tervvel, hogy a református egyházkerületek pénzügyeit egy fővárosi nagyintézetnéi centralizálja. Balt ház ár Dezső hónapokkal ezelőtt tényleg érintkezésbe lépett több budapesti nagybankkal és azt az ajánlatot tette, hogy a református egyházkerületek mobilis vagyonát, ami harminc-negyven millióra becsülhető, az illető pénzintézetnél betét formájában elhelyezi, viszont a bank, kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a református egyházkerületek keretében előforduló hitelügyeket lebonyolítja. I ekintettel arra, hogy Balthazár Dezső püspök ajánlata a kötelezettséget vállaló bank kebelében nagyszabású szervezet felállítását teszi szükségessé, mert hisz többek között a vállalkozó bank gondoskodnék a református lelkészek esetleges hitelszükségletének fedezéséről és a lelkészi fizetések folyósításáról is, a budapesti nagybankokkal folytatott tárgyalások eredményre nem vezettek. Balthazár püspök azonban nem kedvetlenedéit el és uj tárgyalásokat kezdett több fővárosi takarékpénztárral és ezek a tárgyalások a napokban — mint a Fővárosi Hírlap értesül — tényleg befejezést is nyertek, amennyiben a Belvárosi takarékpénztár r.-t. vállalkozott a magyar református egyházkerületek financiális ügyeinek az intézésére. A kétségtelenül nagyszabású üzletet jelentő megállapodás értelmében a Belvárosi takarékpénztár megkapja a református egyházkerületek mobilis 'tökéit és a kezelésre külön osztályt fog szervezni. Ezzel kapcsolatosan pénzügyi körökben arról is beszélnek, hogy a Belvárosi takarékpénztár igazgatóságában személyi változások is lesznek, amennyiben Balthazár püspököt és több református kiválóságot a takarékpénztár igazgatóságába be fognak választani. A felállítandó osztály élére a Hajdúböszörményi hitelbank és takarék- pénztár cégvezető-titkára: Fenyvesi Sándor kerül. Fenyvesi Sándor deszignálását valószínűsíti az a tény, hogy a fentebb említett vidéki pénzintézet elnöke: dr. Balthazár Dezső püspök és Fenyvesi, mint a református egyházkerületek bizalmi embere fogja vezetni a Belvárosi takarékpénztár uj osztályát. Balthazár tervének megvalósításával egyidőben a fővárosi és vidéki intézetektől tetemes összegű betéti tőkéket vonnak el. A református egyházkerületek látható vagyonának jórésze készpénztökékböl és értékpapírokból áll és ezt eddig vagy félszáz pénzintézet kezelte.

Lers államtitkár —• titkos tanácsos. A király Lers Vilmos báró kereskedelmi miniszteri államtitkárt valóságos belső tilkos tanácsossá nevezte ki. A királyi kitüntetés ezúttal a magyar közgazdasági élet egyik legérdemesebb és legkiválóbb alakját érte, aki hosszú hivatalos pályáján a hazai ipar és kereskedelem érdekeit mindenkor nagy szaktudással és buzgalommal szolgálta. Senki Magyarországon a kiegyezés bonyolult kérdéseit nem ismeri alaposabban, mint Lers államtitkár, akinek a legutóbbi gazdasági tárgyalásokban is vezető szerep jutott.

A Mercur vállalatainak terjeszkedése. Értesülésünk szerint a Mercur váltó üzleti r.-t. debreceni aífiliáltja, az Általános forgalmi bank szerződéses viszonyra lépett a debreceni Bankegyesület r.-t. cimü intézettel. A két intézet között létrejött szerződés értelmében a B a n k e g y e- sülét r.-t. alaptőkéjét lebélyegzik 20 százalékra és uj kibocsátással a régi nívóra emelik. A Mere u r afiiiliáltja ugyancsak kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a Bankegyesület r.-t.-ot egy éven belül magába fogja olvasztani és pedig olyanodon, hogy az intézet részvényeit 330 koronás áron, tehát 30 korona ázsióval uj kibocsátású részvényeivel ki fogja cserélni. Az Általános forgalmi bank tei mészetszeriien átveszi a Debreceni Bankegyesület iparvállalatait és ezzel a Mercur ipari konszernje tetemesen bővülni fog. Az Általános forgalmi bank tartja a kezében a Mercur vált ó üzlet r.-t. leg- rentabilisabb vállalatait, mint a budapesti Welle- minszky és Gottlieb céget, az Óceán halkonzervgyárat, a Feketeerdői üveggyárat, az Flesdi mészégetőt és még számos, jól jövedelmező ipari vállalatot, amelyek a Mercur váltóüzleti r.-t. ipari hálózatának gyors fejlődésében nagy szerepet játszanak. E helyen említjük meg, hogy a Mercur váltóiizleti r.-t. azon ipartelepei, amelyek földgáz területen dolgoznak üzemeikben földgáz használatára rendezkedtek be és igy az üzem folytatása — ellentétben sok más iparvállalattal, amelyek íütőeszközök hiányában üzemeiket heteken át kénytelenek szüneteltetni —fennakadást nem szenved.

Kinevezés a Dgt.-nái. Az Első cs. kir. szab. Du- nagözhajózási társaság igazgatótanácsa dr. B a r n a Károly központi felügyelőt forgalmi igazgat ó-h e- 1 y e 11 e s s é és magyarországi jogtanácsossá nevezte ki.

Előléptetések a B. K. V. T.-nál. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság igazgatósága S ó s Ármin helyettes igazgatót igazgatóvá, S z é- k e 1 y Ignác, Spanyol Sándor és Haeffner Arthur főfelügyelőket helyettes igazgatókká, Benda Miksa felügyelőt főfelügyelővé, Reiter Lajos fő- pénztárnokot és Gábriel Albin főmérnököt íeliigye- lövé nevezte ki.

Kinevezés a Fonclérenél. A F o n c i é r e Pesti B i z t o s i t óéi n t é z e t igazgatósága Ribáry Frigyes titkárhelyettest az intézet cégvezetőjévé nevezte ki.

Működik a sertésforgalmi iroda. Az Orsz á g o s Sertéforgalmi Iroda Bálvány-utca 7. sz. a. helyiségében működését megkezdette, miután ügyrendjét a közélelmezési miniszter jóváhagyta. Az iroda a munkát öt főosztályban fogja végezni. Ezeket a sertésátvételi bizottság részéről Pártos Szilárd dr. és Elek Dezső, a Haditermény r.-t. kirendeltjei közül pedig Mangold Sándor, Zenkay Viktor és Schnabel Viktor cégvezetők fogják vezetni. A pénzügyi miveleteket a Haditermény r.-t. fogja lebonyolítani amely Reisz Jenő dr. igazgató révén az előmunkálatokban is közreműködött.

Az Union gőzmalom barcsi malma. Az eszéki Unió n g ő z m alom barcsi malma tavaly leégett, de a társulat a malmot most újból üzembe akarja helyezni. Az építési munkálatokat az anyag és munkaerő hiány azonban nagyban késlelteti és ezért a barcsi malom üzemibe helyezését az őszi hónapokra halasztották. A rnalomépitkezéssel előreláthatóan február—'március hónapokban készülnek el. A barcsi