Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-06 / 6. szám

b

ten és mivel a jókedv manapság igen kapós portéka, a Télikert februári telt házai biztosak. Azonfelül az uí miisor másik attrakciója maga is elég arra, hogy telt házakat vonzzon, Ez L o o Hesse, a nagyszerű táncosnő és bámulatos partnere Joachim von S e e w i t z báró, mind a kettő elegáns, érdekes, hajlékony,» és finom, a tánc élvezői igazi művészi gyönyörűségüket találhatják bennök. Táncaik olyan színvonalon állnak, hogy a legmagasabbrendii művészi kritikára is számot tarthatnak. Ilyesmit igazán csak Nizsinszki és Anna Pavlova tud produkálni. A kitűnő februári műsor e két főszáma köré a színházi és varieté-számok egész serege csoportosul és a bemutató közönsége viharosan tapsolta a béke varietéTéletére emlékeztető gazdag programmot„Legyen világosság II.“ Ez a cinre a M o z g ó- k é p-0 11 h o n szenzációs uj darabjának. A szekszuá- lis betegségek veszedelmére világit rá ez a: bravúrosan készített ötfelvonásos dráma, melynek tendenciáját azonban nem érezzük ki, mert minden figyelmünket és érdeklődésünket leköti a darab lüktető drámaisága. A Mozgóké p-0 11 h o n igazgatósága rendes miisorbeosztásától eltérően, mig ez a grandiózus filmalkotás van műsorán, 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor tartja az előadásokat, amelyek pontosan kezdődnek és tartamuk alatt senki sem mehet be a nézőtérre.

Az Uránia uj miisora. Az Urániáé- heti uj műsorán két nagy film van. Az egyik roppant érdekes regény Anyaság címmel, a másik egy izgalmas filmtörténet, amelyjniek cime Elve eltemetve. Mind a két film játék telve van uj, merész és mélyen a lélekbekapó gondolattal és helyzettel. Az Uránia előadásai ismét öt, hét és kilenc órakor kezdődnek és a pénztár egész hétre árusít jegyet.

A Fclies Capr ce februári műsora humorban, ka- cagtatásban, ha lehet, még túltesz az e szezonban eddig adott műsorokon. A német bohózatban, melynek cime: „Er oder Er“, szerzői a sok sikert látott Olinger és Taussig, Budapest kedvencének, Rótt Sándornak alkalma nyílik egy szenzációs kettős szerepben összes kiváló kvalitásainak ragyogtatá- sára. Annyi humort és ötletet halmoz fel ebben a szerepben, hogy a közönség folytonos nyiltszini tapsokkal jutalmazza kacagtató alakításáért. Méltó partnerei R. Türk Berta, Kmochné, Teszt, ory Lya, G e r ő, R o s © n és Lé n á r d. S a t y r bohózata „A menyasszony leánya“, melyben Rótt, mint öreg falusi zsidó kabinetalakitást nyújt, a teljes magyar társulatot foglalkoztatja hálás szerepekben, s a kiváló gárda ismét olyan tökéletes összjátékot produkál, amilyet csakis itt tudnak.

Steinhardt uj szerepe. Csütörtökön premier volt a Kristálypalotában. Steinhardt, a legnépszerűbb budapesti varieté komikus nagyszerű uj bohózatban játszik. A bohózat cime: „Barátom a Maxi!“ és Steinhardt minden eddigi sikerét felülmúló kacagtató alakot személyesít benne. Azonkívül uj szólókkal is kedveskedik Steinhardt, csupa falrengető vidám nótával. Steinhardt mellett nagyszerű a varieté műsor is.

~ ifi Tö KE

e • •

Á tőzsdéről.

A börze tartós betegsége. — Választási mozgalmak.

A hírhedt börze-reform bukása óta a budapesti tőzsde nem tud magához térni. Most már a bankok élesztgetnék az alvó leányzót, de ez mély álomba merült, sőt néha úgy tetszik, mintha meg is halt volna. Három hosszú hónap óta tart ez a narkózis, amely már a legöregebb és legkitanultabb bőr,ziánerőket is kétségbe, ejti. Most már nemcsak az a baj, hogy a kontremin minden ellenhatás nélkül kényére-kiedvére garázdálkodik a tőzsdén, hanem valóságos szerencsétlenség, hogy alig van üzlet, még az egy órára lerövidített tőzsde-időt is alig tudja betölteni a minimumra csappant forgalom. AM lesz ennek a vége, senki sem tudja. Tény, hogy a mai helyzet legkellemetlenebb a bankokra, amelylek egymás után kénytelenek kitolni saját és iparvállalataik elhatározott emisszióit, az uj papírok kottirozása nagyrészt késik, a most bevezetett néhány papír elhelyezése a legnagyobb nehézségekbe ütközik, egyszóval a bankok cirkulusait a legerősebben megzavarta a tőzsde, tartós betegsége. Decemberben megjósolták a javulást januárra, januárban februárra, most pedig március—áprilisra jövendölik a tőzsde nehezen várt napsütését. Négy fontos tényező kell hozzá, hogy a börze végkép ellanyhult irányzata megjavuljon: legelsősorbau a Wekcrle-féle cidöjav ástátok visszavonása,

vagy legalább is lényeges enyhítése, másodsorban a szén-krízis megoldása, aztán az élelmezési zavarok és ezzel kapcsolatos izgalmak megszüli- telese és végül a breszt-litovszki tárgyalások kedvező befejezése. Ha ez a négy föltétel megvalósul, akkor a tőzsde is rohamosan meg fog javulni és a bankok nyugodtan el merik vállalni a felelősséget üzletfeleikkel szemben, hogy ismét

értékpapirvásárlásra animálják őket. Mindenesetre az ország érdekében való volna a mostani féktelen és lelkiismeretlen játék letörése. A tőzsde kigyögyitásával az ország gazdasági szívverése kapna' uj életre és hogy ez mihamarább igy legyen, mindnyájunknak az óhajtása.

A budapesti tőzsde tagjait egyébként ma még az üzletnél is jobban érdekli -— a választás. Csak március közepe táján lesz a tanácsválasztó közgyűlés, de a pártok máris fölvonul- tak. Az egyik tábor, a nagyobbik és a komolyabb, Krausz Simon köré csoportosul. Ez a régi tanács tagjait akarja újból megválasztani, a megüresedett nyolc helyre pedig a régi tanács nívójához méltó komoly és érdemes férfiakat kíván a tanácsba küldeni. A tőzsde régi, tiszteletreméltó tagjainak nagy táborával áll szemben az u. n. ellenzék, amely egy-két posszibilis névtől eltekintve, csekély erejével az önjelöltek szekerét tolja. Nem kétséges, hogy a Krausz Simon pártja győzni fog, még pedig fölényesen. Érdeke ez a tőzsde intézményének is, amelyet az átmenet-gazdaság idejére meg kell erősíteni súlyban, tekintélyben, hogy az ország gazdasági életének minél nagyobb hasznára lehessen.

Szemle.

A MÁV. adminisztrációjának egyszerűsítése. — Wekerle programmja. — Lesz-e zsír? — Panaszkodnak a cukorbárók.

S z t e r é n y i megkezdte működését és az első intézkedésével egy kínai copfot tépett le: megszüntette a Mávnál divatos írásbeliséget és a közvetlen, szóbeli érintkezést léptette életbe. Ezentnl a Máv. igazgatói állandó összeköttetésben lesznek a miniszterrel s így egyfelől felelősségük is csökken, másrészt felelősségérzetük — remélhetőleg — jelentősen gyarapodik. Eddig a Máv. és a kereskedelmi minisztérium között egy egész világ terült el s ha nem is volt ellenségeskedés köztük, annyi bizonyos, hogy a Máv. vezetősége mindig arra hivatkozott, hogy nehézkes a szolgálati viszony és a minisztérium nem elég gyors, viszont a minisztériumban folyton a Máv.-ot szidták, miért nem tud lépést tartani a szükségletekkel s a rendéletekkel. Ennek a felemás helyzetnek most vége szakadt: Szt erényi személyesen fog tudomást szerezni a Máv. adminisztrációjáról, bajairól és teendőiről és nyilván igen hamar rá fog jönni arra, hogy hol és miben van változásra szükség. Üdvözöljük Szt erényi .elhatározását, amely egy tollvonással leszámolt egy sok évtizedes ostoba tradícióval.

*

W e k e r 1 e programmbeszéde nem tartalmaz gazdasági vonatkozásokban semmi lényeges nóvumokat. A miniszterelnök mindent megígért, amit csak lehetett, mérsékelt földreformtól egészen a gyökeres adóreformig. Természetes, hogy rendkívüli obligókat vállaltunk magunkra a háború alatt s igy érthető, ha még Wekerle sem meri azt ígérni, hogy valami nagyon jó dolgunk lesz a háború után. A nagy vagyoni adót ép úgy el kell viselniük azoknak, akik bírják, mint a fogyasztási adót azoknak, akik — nem bírják. Ezen már se okoskodás, se sopánkodás nem segíthet, aminthogy azon se, hogy nagyon fogunk közeledni Németországhoz. Egyébiránt a miniszterelnök ép úgy hangsúlyozta a városok védelmét, mint a; falu érdekeinek képviseletét, egyáltalán mindenkinek megadta a magáét, legalább is elvben, nehogy valaki elégedetlen legyen vele. Ettől a programúitól nem lettünk okosabbak és nem találtunk benne több pozitívumot, mint az önálló hadsereg Ígéretében. Azt is akarja tudniillik minden érdekelt tényező, de egyelőre nem csinálnak semmit, hanem várnak, hogy mi lesz háború után, amikor majd kiderül az is, hogy mi is tulajdonképen a mi gazdasági program- műnk?

Nagy értekezlet volt szombaton a zsirellátás ügyében, sokan beszéltek, sokan tettek propoziciókat, sokat panaszkodtak és sokat követeltek, végül azonban nem derült ki, vájjon lesz-e elegendő zsírunk. Nem is erről volt tulajdonképpen szó, hanem arról, hogy a termelőnek lesz-e elég haszna és keres-e elegei a malacain is. A gazda érdeke: ez volt a vezető szempont a hosszú tanácskozáson, ezért lelkesedett mindenki, a minisztertől kezdve egészen a jegy- zökönyvvezelőig. A végén sikerült megállapítani, hogy a zsirellátás a miniszter által felvetett keretek közt komoly akadályokba nem ütközik és a kifejtett Programm alapján a szükséges termelés keresztülHudapcst, 19ÍS. íébrüái' 6.

vihető lesz. Majd meglátjuk: egyelőre azonban attól tartunk, hogy legfeljebb Ausztria fog valamit kapni — a sertésekből és zsírból, mi pedig meg kell, hogy elégedjünk —• ígéretekkel.

*

A cukorgyárosok egyre-másra panaszkodnak, hogy nincs cukorrépa, nincs szén, nincs vaggon, tehát nem lesz cukor se hamarosan. Evvel szentben hivatalosan azt jelentik, hogy a cukorrépa feldolgozása szakadatlanul folyik és a szükséglet biztosítva van. Nem értjük a dolgot. Vagy a gyárosok jaj- veszéklése hamis, vagy a hivatalos tájékoztatás, vagy á gyáros urak másképp beszélnek lapjaikban, mint a közélelmezési hivatal tanácstermében? Vagy pedig már létrejött a; kompromisszum s a tavaszra újra megdrágul a cukor? Úgy látszik, az utolsó eshetőség a valószínű s a panaszok abban az arányban csitulnak el, ahogy az egyes miniszterek engedékenyebbé válnak. Hiába, Magyarországon csak a cukorbáróknak érdemes panaszkodniok, az ö sírásuk eljut a kegyelmes fülekig, a közönségé azonban megreked a panaszirodában.

Háborus karrier. A sok tarka, furcsa és az igazságtalanság érzetét keltő háborus karrier között is kirívó az a pálya, amelyet egy Bronn er Jakab nevű morva ügynök futott meg a háború alatt, természetesen nem odahaza, hanem itt — Magyarországon. Bronner nem sok aprópénzt hozhatott magával a háború elején, mert különben nem állott volna be a Gottschlig Ágost r.-t. ügynökének. Itt kezdte meg a meggazdagodás felé való törtetését. A háború • teremtette és azelőtt ismeretlen arányokban kezdte meg a szesznek, pálinkának és rumnak Galíciába és Bukovinába való Iiferálását. Később a megtollasodott ügynök már mint a Gottschlig r.-t.-nál, amely tulajdonképen magánvállalat, mert a 900.000 koronás részvények összessége Herzog Ignác tu’aj- donában voltak, mint egyenrangú fél, mint üzlettárs szerepelt. Ekkor megvételre kínálták a B a r ó t i szesz gy árt, amelyet Bronner meg is vett. Annak 320.000 koronás alaptőkéjét nemrégiben felemelte hat millió koronára és már mint „Baróti szeszgyár“ megvásárolta a Gottschlig r.-t.-ot és átvette annak bérleti szerződését is, amely a martonvásári D r é h c r- féle szeszgyárra vonatkozik. Ezek után pénzének és vagyonának boldog tudatában teljes joggal és szősze- rint való értelemben mondhatja Bronner ur mindenkinek, aki még ma is pálinkaféle után áhi ozik: ,.M a r h a, igyál Gottschlig rumot!“

A Forgalmi bank Berlinben. Értesülésünk szerint a For g a 1 m i b a n k németországi affiliált vállalata, a hamburgi Warenhandels A..-G. Berlinben saját fiókot fog felállítani.

A Mob. és a Központi Iparbank teknikai fúziója. Értesülésünk szerint a Magyai országos bank és a Központi kereskedelmi és iparbank teknikai fúziójának ügyét is elintézték és a Magyar országos bank úgy határozott, hogy ti Központi kereskedelmi és iparbank bankosztályát átköltöztetik az Andrássy-nti föinlézetbe.. mig a Központi kereskedelmi és iparbank áruosztálya egyelőre a Vilmos császár-uti helyiségben marad. A Magyar országos bank Andrássy- uti palotáján egyébként most nagy átalakítási munkálatot fejeztek be és a bankosztályhoz hozzávették a palota.egész utcai frontját, ahol tudvalévőén a Holzer-kávéház volt.

Gazdasági munkánk a meghódított Szerbiában. Ezen a címen most jelent meg dr. P á r t o s Szilárdnak, a Sertésforgalmi iroda érdemes főtitkárának uj könyve, amelyben szerbiai tanulmányutjának eredményéről számol be. A könyv foglalkozik a megszállott szerb területek közigazgatásával, mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari helyzetével és azzal a kulturális munkával, amelyet a hadvezetüség ott végzett. A szerző igen érdekes statisztikai anyagot dolgoz fel és valóságos tanulmányt ad a hozzáértők és laikusok számára egyaránt. Könyvéből teljes képet szerezhetünk nemcsak a hivatalos Szerbiáról, hanem arról is, hogylan él most a szerb nép és hogyan készülnek a jövőre. A könyvet a Keleti Központ adta ki, ára 6 korona és kapható a Központnál (VI., An- drássy-út 12.) és Biró Miklósnál, aki ízléses kiadásban állította elő ezt a becses és tanulságos müvet.

AJikes gróf mármarosi favállalatainak fúziója. A

néhány héttel ezelőtt Mikes gróf által tiz, millió teljesen befizetett alaptőkével létesített Fa- és Vegyiipari Részvénytársaság — mint értesülünk — február 4-én tartott közgyűlésén elhatározta a Bolhái F a i p a r r.-t.-gal — ennek beolvasztása utján való — fúzióját és alaptőkéjének 25 millió koronára való fölemelését. A fúzióval kapcsolatos rész-