Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-06 / 6. szám

b ten és mivel a jókedv manapság igen kapós portéka, a Télikert februári telt házai biztosak. Azonfelül az uí miisor másik attrakciója maga is elég arra, hogy telt házakat vonzzon, Ez L o o Hesse, a nagyszerű táncosnő és bámulatos partnere Joachim von S e e w i t z báró, mind a kettő elegáns, érdekes, haj­lékony,» és finom, a tánc élvezői igazi művészi gyö­nyörűségüket találhatják bennök. Táncaik olyan színvonalon állnak, hogy a legmagasabbrendii mű­vészi kritikára is számot tarthatnak. Ilyesmit igazán csak Nizsinszki és Anna Pavlova tud produkálni. A kitűnő februári műsor e két főszáma köré a színházi és varieté-számok egész serege csoportosul és a bemutató közönsége viharosan tapsolta a béke varietéTéletére emlékeztető gazdag programmot­„Legyen világosság II.“ Ez a cinre a M o z g ó- k é p-0 11 h o n szenzációs uj darabjának. A szekszuá- lis betegségek veszedelmére világit rá ez a: bravúro­san készített ötfelvonásos dráma, melynek tenden­ciáját azonban nem érezzük ki, mert minden figyel­münket és érdeklődésünket leköti a darab lüktető drámaisága. A Mozgóké p-0 11 h o n igazgatósága rendes miisorbeosztásától eltérően, mig ez a grandió­zus filmalkotás van műsorán, 5, fél 7, 8 és fél 10 óra­kor tartja az előadásokat, amelyek pontosan kezdőd­nek és tartamuk alatt senki sem mehet be a néző­térre. Az Uránia uj miisora. Az Urániáé- heti uj mű­során két nagy film van. Az egyik roppant érdekes regény Anyaság címmel, a másik egy izgalmas filmtörténet, amelyjniek cime Elve eltemetve. Mind a két film játék telve van uj, merész és mélyen a lélekbekapó gondolattal és helyzettel. Az Uránia előadásai ismét öt, hét és kilenc órakor kezdődnek és a pénztár egész hétre árusít jegyet. A Fclies Capr ce februári műsora humorban, ka- cagtatásban, ha lehet, még túltesz az e szezonban eddig adott műsorokon. A német bohózatban, mely­nek cime: „Er oder Er“, szerzői a sok sikert lá­tott Olinger és Taussig, Budapest kedvencének, Rótt Sándornak alkalma nyílik egy szenzációs kettős szerepben összes kiváló kvalitásainak ragyogtatá- sára. Annyi humort és ötletet halmoz fel ebben a szerepben, hogy a közönség folytonos nyiltszini tap­sokkal jutalmazza kacagtató alakításáért. Méltó part­nerei R. Türk Berta, Kmochné, Teszt, ory Lya, G e r ő, R o s © n és Lé n á r d. S a t y r bohó­zata „A menyasszony leánya“, melyben Rótt, mint öreg falusi zsidó kabinetalakitást nyújt, a teljes ma­gyar társulatot foglalkoztatja hálás szerepekben, s a kiváló gárda ismét olyan tökéletes összjátékot produkál, amilyet csakis itt tudnak. Steinhardt uj szerepe. Csütörtökön premier volt a Kristálypalotában. Steinhardt, a leg­népszerűbb budapesti varieté komikus nagyszerű uj bohózatban játszik. A bohózat cime: „Barátom a Maxi!“ és Steinhardt minden eddigi sikerét felül­múló kacagtató alakot személyesít benne. Azonkívül uj szólókkal is kedveskedik Steinhardt, csupa falren­gető vidám nótával. Steinhardt mellett nagyszerű a varieté műsor is. ~ ifi Tö KE e • • Á tőzsdéről. A börze tartós betegsége. — Választási mozgalmak. A hírhedt börze-reform bukása óta a buda­pesti tőzsde nem tud magához térni. Most már a bankok élesztgetnék az alvó leányzót, de ez mély álomba merült, sőt néha úgy tetszik, mintha meg is halt volna. Három hosszú hónap óta tart ez a narkózis, amely már a legöregebb és legkitanultabb bőr,ziánerőket is kétségbe, ejti. Most már nemcsak az a baj, hogy a kontremin minden ellenhatás nélkül kényére-kiedvére garáz­dálkodik a tőzsdén, hanem valóságos szerencsét­lenség, hogy alig van üzlet, még az egy órára lerövidített tőzsde-időt is alig tudja betölteni a minimumra csappant forgalom. AM lesz ennek a vége, senki sem tudja. Tény, hogy a mai helyzet legkellemetlenebb a bankokra, amelylek egymás után kénytelenek kitolni saját és iparvállalataik elhatározott emisszióit, az uj papírok kottirozása nagyrészt késik, a most bevezetett néhány papír elhelyezése a legnagyobb nehézségekbe ütközik, egyszóval a bankok cirkulusait a legerősebben megzavarta a tőzsde, tartós betegsége. Decem­berben megjósolták a javulást januárra, január­ban februárra, most pedig március—áprilisra jö­vendölik a tőzsde nehezen várt napsütését. Négy fontos tényező kell hozzá, hogy a börze végkép ellanyhult irányzata megjavuljon: legelsősorbau a Wekcrle-féle cidöjav ástátok visszavonása, vagy legalább is lényeges enyhítése, másodsor­ban a szén-krízis megoldása, aztán az élelmezési zavarok és ezzel kapcsolatos izgalmak megszüli- telese és végül a breszt-litovszki tárgyalások kedvező befejezése. Ha ez a négy föltétel meg­valósul, akkor a tőzsde is rohamosan meg fog javulni és a bankok nyugodtan el merik vállalni a felelősséget üzletfeleikkel szemben, hogy ismét értékpapirvásárlásra animálják őket. Minden­esetre az ország érdekében való volna a mos­tani féktelen és lelkiismeretlen játék letörése. A tőzsde kigyögyitásával az ország gazdasági szívverése kapna' uj életre és hogy ez mihama­rább igy legyen, mindnyájunknak az óhajtása. A budapesti tőzsde tagjait egyébként ma még az üzletnél is jobban érdekli -— a válasz­tás. Csak március közepe táján lesz a tanács­választó közgyűlés, de a pártok máris fölvonul- tak. Az egyik tábor, a nagyobbik és a komo­lyabb, Krausz Simon köré csoportosul. Ez a régi tanács tagjait akarja újból megválasztani, a megüresedett nyolc helyre pedig a régi tanács nívójához méltó komoly és érdemes férfiakat kí­ván a tanácsba küldeni. A tőzsde régi, tiszte­letreméltó tagjainak nagy táborával áll szem­ben az u. n. ellenzék, amely egy-két posszibilis névtől eltekintve, csekély erejével az önjelöltek szekerét tolja. Nem kétséges, hogy a Krausz Si­mon pártja győzni fog, még pedig fölényesen. Érdeke ez a tőzsde intézményének is, amelyet az átmenet-gazdaság idejére meg kell erősíteni súlyban, tekintélyben, hogy az ország gazdasági életének minél nagyobb hasznára lehessen. Szemle. A MÁV. adminisztrációjának egyszerűsítése. — Wekerle programmja. — Lesz-e zsír? — Panaszkodnak a cukorbárók. S z t e r é n y i megkezdte működését és az első intézkedésével egy kínai copfot tépett le: megszün­tette a Mávnál divatos írásbeliséget és a közvetlen, szóbeli érintkezést léptette életbe. Ezentnl a Máv. igazgatói állandó összeköttetésben lesznek a minisz­terrel s így egyfelől felelősségük is csökken, más­részt felelősségérzetük — remélhetőleg — jelentősen gyarapodik. Eddig a Máv. és a kereskedelmi minisz­térium között egy egész világ terült el s ha nem is volt ellenségeskedés köztük, annyi bizonyos, hogy a Máv. vezetősége mindig arra hivatkozott, hogy ne­hézkes a szolgálati viszony és a minisztérium nem elég gyors, viszont a minisztériumban folyton a Máv.-ot szidták, miért nem tud lépést tartani a szükségle­tekkel s a rendéletekkel. Ennek a felemás helyzetnek most vége szakadt: Szt erényi személyesen fog tudomást szerezni a Máv. adminisztrációjáról, bajai­ról és teendőiről és nyilván igen hamar rá fog jönni arra, hogy hol és miben van változásra szükség. Üdvözöljük Szt erényi .elhatározását, amely egy tollvonással leszámolt egy sok évtizedes ostoba tra­dícióval. * W e k e r 1 e programmbeszéde nem tartalmaz gazdasági vonatkozásokban semmi lényeges nóvumo­kat. A miniszterelnök mindent megígért, amit csak lehetett, mérsékelt földreformtól egészen a gyökeres adóreformig. Természetes, hogy rendkívüli obligókat vállaltunk magunkra a háború alatt s igy érthető, ha még Wekerle sem meri azt ígérni, hogy valami na­gyon jó dolgunk lesz a háború után. A nagy vagyoni adót ép úgy el kell viselniük azoknak, akik bírják, mint a fogyasztási adót azoknak, akik — nem bír­ják. Ezen már se okoskodás, se sopánkodás nem se­gíthet, aminthogy azon se, hogy nagyon fogunk köze­ledni Németországhoz. Egyébiránt a miniszterelnök ép úgy hangsúlyozta a városok védelmét, mint a; falu érdekeinek képviseletét, egyáltalán mindenkinek meg­adta a magáét, legalább is elvben, nehogy valaki elégedetlen legyen vele. Ettől a programúitól nem lettünk okosabbak és nem találtunk benne több po­zitívumot, mint az önálló hadsereg Ígéretében. Azt is akarja tudniillik minden érdekelt tényező, de egyelőre nem csinálnak semmit, hanem várnak, hogy mi lesz háború után, amikor majd kiderül az is, hogy mi is tulajdonképen a mi gazdasági program- műnk? Nagy értekezlet volt szombaton a zsirellátás ügyében, sokan beszéltek, sokan tettek propoziciókat, sokat panaszkodtak és sokat követeltek, végül azon­ban nem derült ki, vájjon lesz-e elegendő zsírunk. Nem is erről volt tulajdonképpen szó, hanem arról, hogy a termelőnek lesz-e elég haszna és keres-e elegei a malacain is. A gazda érdeke: ez volt a ve­zető szempont a hosszú tanácskozáson, ezért lelkese­dett mindenki, a minisztertől kezdve egészen a jegy- zökönyvvezelőig. A végén sikerült megállapítani, hogy a zsirellátás a miniszter által felvetett keretek közt komoly akadályokba nem ütközik és a kifejtett Programm alapján a szükséges termelés keresztül­Hudapcst, 19ÍS. íébrüái' 6. vihető lesz. Majd meglátjuk: egyelőre azonban attól tartunk, hogy legfeljebb Ausztria fog valamit kapni — a sertésekből és zsírból, mi pedig meg kell, hogy elé­gedjünk —• ígéretekkel. * A cukorgyárosok egyre-másra panaszkodnak, hogy nincs cukorrépa, nincs szén, nincs vaggon, tehát nem lesz cukor se hamarosan. Evvel szentben hi­vatalosan azt jelentik, hogy a cukorrépa feldol­gozása szakadatlanul folyik és a szükséglet bizto­sítva van. Nem értjük a dolgot. Vagy a gyárosok jaj- veszéklése hamis, vagy a hivatalos tájékoztatás, vagy á gyáros urak másképp beszélnek lapjaikban, mint a közélelmezési hivatal tanácstermében? Vagy pedig már létrejött a; kompromisszum s a tavaszra újra megdrágul a cukor? Úgy látszik, az utolsó eshetőség a valószínű s a panaszok abban az arányban csitulnak el, ahogy az egyes miniszterek engedékenyebbé vál­nak. Hiába, Magyarországon csak a cukorbáróknak érdemes panaszkodniok, az ö sírásuk eljut a kegyel­mes fülekig, a közönségé azonban megreked a pa­naszirodában. Háborus karrier. A sok tarka, furcsa és az igaz­ságtalanság érzetét keltő háborus karrier között is kirívó az a pálya, amelyet egy Bronn er Jakab nevű morva ügynök futott meg a háború alatt, ter­mészetesen nem odahaza, hanem itt — Magyarorszá­gon. Bronner nem sok aprópénzt hozhatott magával a háború elején, mert különben nem állott volna be a Gottschlig Ágost r.-t. ügynökének. Itt kezdte meg a meggazdagodás felé való törtetését. A háború • teremtette és azelőtt ismeretlen arányokban kezdte meg a szesznek, pálinkának és rumnak Galíciába és Bukovinába való Iiferálását. Később a megtollasodott ügynök már mint a Gottschlig r.-t.-nál, amely tulajdonképen magánvállalat, mert a 900.000 ko­ronás részvények összessége Herzog Ignác tu’aj- donában voltak, mint egyenrangú fél, mint üzlettárs szerepelt. Ekkor megvételre kínálták a B a r ó t i szesz gy árt, amelyet Bronner meg is vett. Annak 320.000 koronás alaptőkéjét nemrégiben felemelte hat millió koronára és már mint „Baróti szeszgyár“ meg­vásárolta a Gottschlig r.-t.-ot és átvette annak bér­leti szerződését is, amely a martonvásári D r é h c r- féle szeszgyárra vonatkozik. Ezek után pénzének és vagyonának boldog tudatában teljes joggal és szősze- rint való értelemben mondhatja Bronner ur minden­kinek, aki még ma is pálinkaféle után áhi ozik: ,.M a r h a, igyál Gottschlig rumot!“ A Forgalmi bank Berlinben. Értesülésünk szerint a For g a 1 m i b a n k németországi affiliált vállalata, a hamburgi Warenhandels A..-G. Berlinben saját fiókot fog felállítani. A Mob. és a Központi Iparbank teknikai fú­ziója. Értesülésünk szerint a Magyai országos bank és a Központi kereskedelmi és iparbank teknikai fúziójának ügyét is elintézték és a Ma­gyar országos bank úgy határozott, hogy ti Központi kereskedelmi és iparbank bankosztá­lyát átköltöztetik az Andrássy-nti föinlézetbe.. mig a Központi kereskedelmi és iparbank áru­osztálya egyelőre a Vilmos császár-uti helyiség­ben marad. A Magyar országos bank Andrássy- uti palotáján egyébként most nagy átalakítási munkálatot fejeztek be és a bankosztályhoz hoz­závették a palota.egész utcai frontját, ahol tud­valévőén a Holzer-kávéház volt. Gazdasági munkánk a meghódított Szerbiában. Ezen a címen most jelent meg dr. P á r t o s Szilárd­nak, a Sertésforgalmi iroda érdemes főtitkárának uj könyve, amelyben szerbiai tanulmányutjának ered­ményéről számol be. A könyv foglalkozik a meg­szállott szerb területek közigazgatásával, mezőgaz­dasági, kereskedelmi és ipari helyzetével és azzal a kulturális munkával, amelyet a hadvezetüség ott végzett. A szerző igen érdekes statisztikai anyagot dolgoz fel és valóságos tanulmányt ad a hozzáértők és laikusok számára egyaránt. Könyvéből teljes képet szerezhetünk nemcsak a hivatalos Szerbiáról, hanem arról is, hogylan él most a szerb nép és hogyan ké­szülnek a jövőre. A könyvet a Keleti Központ adta ki, ára 6 korona és kapható a Központnál (VI., An- drássy-út 12.) és Biró Miklósnál, aki ízléses kiadás­ban állította elő ezt a becses és tanulságos müvet. AJikes gróf mármarosi favállalatainak fúziója. A néhány héttel ezelőtt Mikes gróf által tiz, millió tel­jesen befizetett alaptőkével létesített Fa- és Vegyi­ipari Részvénytársaság — mint értesülünk — február 4-én tartott közgyűlésén elhatározta a Bolhái F a i p a r r.-t.-gal — ennek beolvasztása utján való — fúzióját és alaptőkéjének 25 millió ko­ronára való fölemelését. A fúzióval kapcsolatos rész-

Next

/
Thumbnails
Contents