Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-20 / 47. szám

4 Budapest, 1918. november 20. A Polónyi-;éle klikkel szemben Békés.sy Imre szerkesztő szólalt föl. Rendkívül éles hangon utalt arra, hogy a belvárosi pártok Wekerlét küldötték a parlamentbe és néhány héttel ezelőtt Wekerle- Tisza fúziója nem szolgáltatott elég bizalmat. A vá­rosi polgárság nagyobb bizalommal van a Károlyi­párt központi vezetősége iránt, mint az egyes kerü­leti szervekkel szemben, akiket s z ü k k ö r ii ér­dekszolgálatban állottak és nem akartak a rajtuk kiviil állókról tudomást venni, azokról sem, akik a frontról jöttek haza. Mikor pedig H a h o t i Sándor személyes meg­támadás címén kért szót, a jelenlevők nem akar­ták meghallgatni, Békéssy azzal fejezte be beszédét, hogy akik ma kerültek a politika sáncaiba, nem hoztak mást magukkal, mint tisz­teletlenséget a régi rendszer iránt, mely tiszteletet nem érdemel. Ezután az értekezlet elnökéül Aigner Adolf mellé Ballagj Aladárt is megválasztották és meg­állapodtak abban, hogy minden független kerületi szervezet még három tagot választhat a végrehajtó­bizottságba. Kimondták, hogy a Károlyi-párhoz csak a kerületi választmány beleegyezésével lehet csat­lakozni. Városházi revü Mi történt a héten ? A tanácsterem elől eltűnt a folyton hullámzó, folyton változó tömeg és a kapu előtt nem áll szu- ronyos baka, hogy zsebünkből a piros cédulát ha­lássza ki, amely a városházára való belépésre jo­gosít. A lépcsőkön azonban még mindig nem jelen­tek meg a régi vörös szőnyegek, nincsen tehát még rend. a felfordulás még nem vonta be vitorláit, de — ami még mindig legszomorubb — még ebben a pillanatban sem oszlott el a bizonytalanság. Eddig csak annyi bizonyos, hogy a közgyűlésre többé senki sem kiváncsi és a városatya, mint tekintély, mint parancsnokló tábornok, beszüntette üzemét. Természetesen nemcsak a közgyűlés, de a bizottságok is szünetelnek és egyedül a járványbizottság az, amely tanács­talan üléseit még megtartja. A bizonytalan helyzet hozza magával egyéb­ként azt is, hogy alkotó tevékenység nincs a város­házán. Senki sem tudja, hogy mi következik, el­végzi tehát mindenki a napi robotot, de alkotó mun­kára senkinek sincs kedve. Persze nincs is értelme. Az volna tehát a fontos, hogy jönne az uj rezsim, amely hatalmat kapna a kezébe, mert éppen most élünk olyan napokat, amikor cselekedni, intézkedni, jövőt alapozni kell és nem elegendő a hétköznapi adminisztrálás. A tisztviselői kar egyébként nyugodtan várja az uj rezsimet, amely megszabadítja a tisztviselőket egy erőszakos, cezaromániás társaságtól, amely minden lében kanál volt, mindenben rendelkezett és amely undorító hemzsegésével megakasztotta a tisztviselők munkáját. Ennek vége van, sőt ellenke­zőleg az uj rend valószínűleg a tanácsban képvisel­tetni fogja a törvényhatósági bizottságot is, amikor is a tanács tisztviselő tagjainak válláról óriási fe­lelősségek súlya esik majd le. Hogy ez nem késhetik soká, annak legfőbb ta­núsága a Nemzeti Tanácsnak az országház kupola- csarnokában tartott november 16-iki ülésében hozott néphatározatának 1 V-ik cikke, amely utasítja a népkormányt, hogy alkosson sür­gősen néptörvényt az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és nőkre is kiter­jedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi v á 1 a s zt ó j o g r ó I. Kétségtelen azonban, hogy ha e törvény megalkotása nem vesz is nagy időt igénybe, amig az országos választások megejthetek lesznek és amig a községi választásokra rákerül a sor, jelentékeny hónapok fognak még eltelni. Az uj községi választói jog mindenesetre rendkívül radi­kális lesz és igy megindultak máris a viták, hogy milyen lesz az uj törvényhatósági bizottság képe. Vannak akik azt jósolják, hogy a közgyűlés három­negyed része, másik hogy fele szociáldemokratákból íog állani. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a szociáldemokrácia a főváros törvényhatósági bizott­ságában sokkal nagyobb szerepre fog jutni, mint a nemzetgyűlésben. A községi választójogot különben Rácz Gyula dr. miniszteri tanácsos készíti elő, aki a főváros statisztikai hivatalából került annak idején még V á z s o n y i-val a választójogi minisz­tériumba, most pedig Batthyány belügyminisz­ter mellett dolgozik. Az ö munkája veti meg majd alapjait az uj Budapestnek, amelyet ma még válto­zatlanul a régi tanács kormányoz, kormánybiztos és közgyűlés nélkül. B á r c z y főpolgármester és Bódy polgármester is a helyükön vannak és helyü­kön is maradnak. Személyi változás mindössze egy van, és pedig az, hogy' Harrer Ferenc dr. alpolgármester a magyar köztársaság bécsi követe lett és a király személye körüli minisztérium valamint az egykori külügyminisztérium likvidálásával foglalkozik. Harrer dr. meghatalmazott miniszter kü­lönben a bécsi magyar házban székel és igen ko­moly tárgyalásokat folytat az osztrák kormánnyal, amely élelmiszereket kért tőlünk, aminek ellenében különös áldozatokra hajlandó. Harrer kinevezése meglepetésszerűen jött, mert öt úgy látta mindenki, mint aki a városházán keresi ambícióinak kielégíté­sét. Most olyan szerepet vállalt, amely az ellentétes hírek dacára aligha lesz ideiglenes jellegű. Harrert nem fogja többé visszakapni a főváros, de helyét majd csak az általános választások alapján összeülő közgyűlés tölti be, addig pedig helyettesítését K r á t k y János tanácsnok végzi. Van azonban a minisztériumok háztartásának feloszlatásán kívül Harrer dr.-nak még egy igen nagy gondja, szenet szerezni Magyarországnak, min- denekfeleít pedig Budapestnek. Általában mindenkit legelsösorban az a probléma izgat legjobban, hogy hol veszünk szenet? Választ azonban biztosat senki sem tud adni. A belföldi széntermelést a munkásoknak adott ked­vezmények révén sikerült ugyan némileg emelni, de a külföldi szénnel baj van. Az elindított kocsikat az irreguláris cseh és lengyel csapatok nem engedik ke­resztül és igy válságba jutott a budapesti gázgyár, .amely a reggel nyolctól délután 4-ig tartó tilalmi idővel is csak mintegy egy hónapig képe' gázt szol­gáltatni. R i p k a vezérigazgató nem csinál titkot a veszedelemből és nyíltan vallja, hogyha ez idő alatt valami fordulat nem történik a külpolitikai kérdé­sekben, akkor a gázgyár becsukhatja a kapukat. Ugyancsak a szénnel, a vonatközlekedés foly­tonosságával van összefüggésben Budapest élelmezése is, amelyet Erdélyi Mór kormánybiztos irányit és aki rendkívül optimisztikusan ítéli meg a hely­zetet. Hasonlóan jó véleménnyel van ellátásunkról Nagy Ferenc közélelmezési miniszter, aki szerint rendkívül megkönnyíti a helyzetet, hogy a hadsereg részére az utóbbi időben nagy rendelések voltak, amelyeket nagyrészben le is. szállítottak, de ame­lyek nagyrészt rendelkezésre állanak. Budapesten liszt és zsir van bőven. A hús pedig oly sok, hogy a kormány b e -s> z ü n t et t e a hu sít a lan napo­kat. Áresés azonban legföllebb a húsban várható, aminek oka légióként az lehet, hogy a front meg­szűnt husfogyasztó lenni. Ezért hús Budapesten még a hiitőházakba is kerül. Érdekes jelenség az, ame­lyet a liba körül lehet észlelni. Úgynevezett „nyú­zott liba“ ma nem kapható, aminek oka az, hogy megszűnt a háború alatt óriási mértékre emelkedett libazsír-gyűjtés. A baromfi árának ilyenformán ha­marosan igen jelentékenyen esnie kell. Igen gyökeres változást azonban az uj rezsim a fővárosnál tulajdonképen a vlllamosvasíitak uj rendjében hozott. Az uj igazgatóság első teendője a munkabé­rek 50 százalékos felemelése volt, ami a két vasút­nál körülbelül h a r m inc m i 11 i ó t ö b b 1 e t k i- adást jelent. Ennek viszont természetes követ­kezménye a tarifaemelés és vele együtt az egységes tarifa behozatala. A főváros a tarifaemelésből illetve közlekedési adóiul (amiről momentán szó sincs) nyert harminc millióval kívánta háztartási mérlegét helyreállítani. A harminc milliót egyelőre 20,000 munkás között osztják meg. Hogy a deficittel mi lesz? Ez a jövő kérdése. Be kell vallani, igen nehéz, szinte megoldhatatlan kérdés. Palotaforradalom a Zrínyi-utcában A szocialista rendőrség­A rendőrségen az átalakulás tovább folyik. A Népőrség és a katonaság vigyáz a rendre és a rendőrség felhasználja az időt arra, hogy saját kebelében uj.ra helyreálljon a nyugalom. A rend­őrség vezetői maguk látják, hogy az uj rend­szert csak úgy menthetik meg, ha iái mostani rendszertelenséget megszüntetik és olyan alapot létesítenek, amely a testület minden tagját ki­elégíti. Azzal is tisztában vannak, hogy most a rendőrségen minden van, cslaik elégedettség nincs. A főkapitánynak egyéb dolga sincs, mint deputációkat fogad és szónokai. Mindenki tömö­rül és mindenkinek akad sérelme. A bajok gyö­kerei oly mélyrehatóak, hogy olyan komoly, újabb palotaiforradalmi jelekben robbannak ki, amelyek a múlt héten lejátszódtak és amelyek a főváros minden polgárát megdöbbentették. A dolgos, érdemes tisztviselők meg voltak botrán- kozva azért, hogy egy fiatal, gyerekember főta­nácsos lett, mert bizonyos politikai szolgálatot jutalmazni kellett. Az elégületlenség még inkább növekedett, mert két hivatali főnöke nyíltan rá­kiáltott az uj főfisztviselöre: — Miért nem végezte el hivatalbeli restan­ciáit? Előbb tanuljon meg dolgozni és aztán ug­ráljon. A másik főnök hasonlóan kifakadt: — Minden csekélységért hozzám szaladt és most feljebbvalóm akar lenni! Ezek olyan súlyos dolgok voltak, amely előtt a vezetőség sem csukhatta be a fülét. Hozzájá­rult még mindezekhez iái fiatal tisztviselő bántó és támadó fellépése. Rémhistóriákat hozott elő és az elmondott /rémhistóriákra mindenki mo­solygott. A főkapitány és környezete rendet akar te­remteni és ezért mozgalmat indított, hogy a sze­rencsétlen modorú gyerektisztviselo eltávozzék a rendőrség köréből. Azt szeretnék elérni, hogy a hadügyminisztériumban legyen osztálytaná­csos. Az uj főtanácsos különben á rendőrlcgény- ségliez szeretne kerülni és egyes őrszobákat már meg is nyert a maga számára. Ez az újabb agitáció azonban, nagyon veszélyeztette a rend­őrség fegyelmét. A főkapitány és a rendőrség komolyabb eleme tisztán látja, hogy a khaoszból csak úgy tud kimenekülni, ha a rendőrség szocialista alapon meg- szervezkedik és igy a fegyelmet újra visszahozzák a rendőr­ség testületébe. Ezért siettek megcsinálni a bu­dapesti államrendőrségi alkalmazottak szabad szervezetet, amely át fogja venni a Rendörta rnics szerepét. A szabadszervezet újra meg fogja alíclkitani a rendőrtanácsot, de abban a rendőr­ség minden testületé arányosan képviselve lesz. Eszerint a r.endőrtanácsba a r. fogalmazói kar 25 tagot, a r. felügyelői kar 4 tagot, a detektiv- testület 25 tagot, a hivataltiszti kar S tagot, a kezelők 1 tagot, a dijnokok 8 tagot, a számve­vőségi és pénztári tisztviselők együtt 1 tagot, a rendőrorvosi kar 2 tagot, a rendőrlegénység (az altiszteket is beleértve) í75 tagot, nem egyen­ruhás altisztek és kézbesítők 6 tagot és a hivatal­szolgák 3 tagot delegálnak egy évre. A megala­kítandó uj Rendőrtanács eszerint 258 tagból fog állani, amely önmagából kb. 50 tagból álló vá­lasztmányt és ezek tagjai sorából kb. 10 tagú intéző bizottságot fog választani egy évre. A Rendőrtanács súlyt helyez arcai, hogy a Rendőr­tanács tagjaiul demokratikus érzésű, komoly gondolkodású, feddhetetlen jellemű rendőrségi alkalmazottak választassanak meg. A detektivtestű 1 et még tovább ment és ők maguk akarják a rendet és a fegyelmet a saját testületükben fentartani. Erre azért van szük­ség, mert a detektívek most a. rendőrségen any- nyira előrementek, hogy kiváltságos helyzetet élveznek. A detektívtesttilet terjeszkedése ellen a többi testületnek eddig is kifogása volt, most pedig várható, hogy az ellentétek komolyan ki­élesednek. Dániel Dezső detektív egy munka- programul ot dolgozott ki, amelyet a detektiv- tcstiilet elfogadott. Mindenekelőtt újra száműz-

Next

/
Thumbnails
Contents