Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-20 / 47. szám

4

Budapest, 1918. november 20.

A Polónyi-;éle klikkel szemben Békés.sy Imre szerkesztő szólalt föl. Rendkívül éles hangon utalt arra, hogy a belvárosi pártok Wekerlét küldötték a parlamentbe és néhány héttel ezelőtt Wekerle- Tisza fúziója nem szolgáltatott elég bizalmat. A városi polgárság nagyobb bizalommal van a Károlyipárt központi vezetősége iránt, mint az egyes kerületi szervekkel szemben, akiket s z ü k k ö r ii érdekszolgálatban állottak és nem akartak a rajtuk kiviil állókról tudomást venni, azokról sem, akik a frontról jöttek haza.

Mikor pedig H a h o t i Sándor személyes megtámadás címén kért szót, a jelenlevők nem akarták meghallgatni, Békéssy azzal fejezte be beszédét, hogy akik ma kerültek a politika sáncaiba, nem hoztak mást magukkal, mint tiszteletlenséget a régi rendszer iránt, mely tiszteletet nem érdemel.

Ezután az értekezlet elnökéül Aigner Adolf mellé Ballagj Aladárt is megválasztották és megállapodtak abban, hogy minden független kerületi szervezet még három tagot választhat a végrehajtóbizottságba. Kimondták, hogy a Károlyi-párhoz csak a kerületi választmány beleegyezésével lehet csatlakozni.

Városházi revü

Mi történt a héten ?

A tanácsterem elől eltűnt a folyton hullámzó, folyton változó tömeg és a kapu előtt nem áll szu- ronyos baka, hogy zsebünkből a piros cédulát halássza ki, amely a városházára való belépésre jogosít. A lépcsőkön azonban még mindig nem jelentek meg a régi vörös szőnyegek, nincsen tehát még rend. a felfordulás még nem vonta be vitorláit, de — ami még mindig legszomorubb — még ebben a pillanatban sem oszlott el a bizonytalanság. Eddig csak annyi bizonyos, hogy a közgyűlésre többé senki sem kiváncsi és a városatya, mint tekintély, mint parancsnokló tábornok, beszüntette üzemét. Természetesen

nemcsak a közgyűlés, de a bizottságok is szünetelnek

és egyedül a járványbizottság az, amely tanácstalan üléseit még megtartja.

A bizonytalan helyzet hozza magával egyébként azt is, hogy alkotó tevékenység nincs a városházán. Senki sem tudja, hogy mi következik, elvégzi tehát mindenki a napi robotot, de alkotó munkára senkinek sincs kedve. Persze nincs is értelme. Az volna tehát a fontos, hogy jönne az uj rezsim, amely hatalmat kapna a kezébe, mert éppen most élünk olyan napokat, amikor cselekedni, intézkedni, jövőt alapozni kell és nem elegendő a hétköznapi adminisztrálás.

A tisztviselői kar egyébként nyugodtan várja az uj rezsimet, amely megszabadítja a tisztviselőket egy erőszakos, cezaromániás társaságtól, amely minden lében kanál volt, mindenben rendelkezett és amely undorító hemzsegésével megakasztotta a tisztviselők munkáját. Ennek vége van, sőt ellenkezőleg az uj rend valószínűleg a tanácsban képviseltetni fogja a törvényhatósági bizottságot is, amikor is a tanács tisztviselő tagjainak válláról óriási felelősségek súlya esik majd le.

Hogy ez nem késhetik soká, annak legfőbb tanúsága a Nemzeti Tanácsnak az országház kupola- csarnokában tartott november 16-iki ülésében hozott

néphatározatának 1 V-ik cikke,

amely utasítja a népkormányt, hogy alkosson sürgősen néptörvényt az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi v á 1 a s zt ó j o g r ó I. Kétségtelen azonban, hogy ha e törvény megalkotása nem vesz is nagy időt igénybe, amig az országos választások megejthetek lesznek és amig a községi választásokra rákerül a sor, jelentékeny hónapok fognak még eltelni. Az uj községi választói jog mindenesetre rendkívül radikális lesz és igy megindultak máris a viták, hogy milyen lesz az uj törvényhatósági bizottság képe. Vannak akik azt jósolják, hogy a közgyűlés háromnegyed része, másik hogy fele szociáldemokratákból íog állani. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a szociáldemokrácia a főváros törvényhatósági bizottságában sokkal nagyobb szerepre fog jutni, mint a nemzetgyűlésben.

A községi választójogot különben Rácz Gyula dr. miniszteri tanácsos készíti elő,

aki a főváros statisztikai hivatalából került annak idején még V á z s o n y i-val a választójogi minisztériumba, most pedig Batthyány belügyminiszter mellett dolgozik. Az ö munkája veti meg majd alapjait az uj Budapestnek, amelyet ma még változatlanul a régi tanács kormányoz, kormánybiztos és közgyűlés nélkül. B á r c z y főpolgármester és Bódy polgármester is a helyükön vannak és helyükön is maradnak. Személyi változás mindössze egy van, és pedig az, hogy'

Harrer Ferenc dr. alpolgármester a magyar köztársaság bécsi követe lett és a király személye körüli minisztérium valamint az egykori külügyminisztérium likvidálásával foglalkozik.

Harrer dr. meghatalmazott miniszter különben a bécsi magyar házban székel és igen komoly tárgyalásokat folytat az osztrák kormánnyal, amely élelmiszereket kért tőlünk, aminek ellenében különös áldozatokra hajlandó. Harrer kinevezése meglepetésszerűen jött, mert öt úgy látta mindenki, mint aki a városházán keresi ambícióinak kielégítését. Most olyan szerepet vállalt, amely az ellentétes hírek dacára aligha lesz ideiglenes jellegű. Harrert nem fogja többé visszakapni a főváros, de helyét majd csak az általános választások alapján összeülő közgyűlés tölti be, addig pedig helyettesítését K r á t k y János tanácsnok végzi.

Van azonban a minisztériumok háztartásának feloszlatásán kívül Harrer dr.-nak még egy igen nagy gondja, szenet szerezni Magyarországnak, min- denekfeleít pedig Budapestnek. Általában mindenkit legelsösorban az a probléma izgat legjobban, hogy

hol veszünk szenet?

Választ azonban biztosat senki sem tud adni. A belföldi széntermelést a munkásoknak adott kedvezmények révén sikerült ugyan némileg emelni, de a külföldi szénnel baj van. Az elindított kocsikat az irreguláris cseh és lengyel csapatok nem engedik keresztül és igy

válságba jutott a budapesti gázgyár,

.amely a reggel nyolctól délután 4-ig tartó tilalmi idővel is csak mintegy egy hónapig képe' gázt szolgáltatni. R i p k a vezérigazgató nem csinál titkot a veszedelemből és nyíltan vallja, hogyha ez idő alatt valami fordulat nem történik a külpolitikai kérdésekben, akkor a gázgyár becsukhatja a kapukat.

Ugyancsak a szénnel, a vonatközlekedés folytonosságával van összefüggésben

Budapest élelmezése

is, amelyet Erdélyi Mór kormánybiztos irányit és aki rendkívül optimisztikusan ítéli meg a helyzetet. Hasonlóan jó véleménnyel van ellátásunkról Nagy Ferenc közélelmezési miniszter, aki szerint rendkívül megkönnyíti a helyzetet, hogy a hadsereg részére az utóbbi időben nagy rendelések voltak, amelyeket nagyrészben le is. szállítottak, de amelyek nagyrészt rendelkezésre állanak. Budapesten liszt és zsir van bőven. A hús pedig oly sok, hogy a kormány b e -s> z ü n t et t e a hu sít a lan napokat. Áresés azonban legföllebb a húsban várható, aminek oka légióként az lehet, hogy a front megszűnt husfogyasztó lenni. Ezért hús Budapesten még a hiitőházakba is kerül. Érdekes jelenség az, amelyet a liba körül lehet észlelni. Úgynevezett „nyúzott liba“ ma nem kapható, aminek oka az, hogy megszűnt a háború alatt óriási mértékre emelkedett libazsír-gyűjtés. A baromfi árának ilyenformán hamarosan igen jelentékenyen esnie kell.

Igen gyökeres változást azonban az uj rezsim a fővárosnál tulajdonképen

a vlllamosvasíitak uj rendjében

hozott. Az uj igazgatóság első teendője a munkabérek 50 százalékos felemelése volt, ami a két vasútnál körülbelül h a r m inc m i 11 i ó t ö b b 1 e t k i- adást jelent. Ennek viszont természetes következménye a tarifaemelés és vele együtt az egységes tarifa behozatala. A főváros a tarifaemelésből illetve közlekedési adóiul (amiről momentán szó sincs) nyert harminc millióval kívánta háztartási mérlegét helyreállítani. A harminc milliót egyelőre

20,000 munkás között osztják meg. Hogy a deficittel mi lesz? Ez a jövő kérdése. Be kell vallani, igen nehéz, szinte megoldhatatlan kérdés.

Palotaforradalom a Zrínyi-utcában

A szocialista rendőrségA rendőrségen az átalakulás tovább folyik. A Népőrség és a katonaság vigyáz a rendre és a rendőrség felhasználja az időt arra, hogy saját kebelében uj.ra helyreálljon a nyugalom. A rendőrség vezetői maguk látják, hogy az uj rendszert csak úgy menthetik meg, ha iái mostani rendszertelenséget megszüntetik és olyan alapot létesítenek, amely a testület minden tagját kielégíti. Azzal is tisztában vannak, hogy most a rendőrségen minden van, cslaik elégedettség nincs. A főkapitánynak egyéb dolga sincs, mint deputációkat fogad és szónokai. Mindenki tömörül és mindenkinek akad sérelme. A bajok gyökerei oly mélyrehatóak, hogy olyan komoly, újabb palotaiforradalmi jelekben robbannak ki, amelyek a múlt héten lejátszódtak és amelyek a főváros minden polgárát megdöbbentették. A dolgos, érdemes tisztviselők meg voltak botrán- kozva azért, hogy egy fiatal, gyerekember főtanácsos lett, mert bizonyos politikai szolgálatot jutalmazni kellett. Az elégületlenség még inkább növekedett, mert két hivatali főnöke nyíltan rákiáltott az uj főfisztviselöre:

— Miért nem végezte el hivatalbeli restanciáit? Előbb tanuljon meg dolgozni és aztán ugráljon.

A másik főnök hasonlóan kifakadt:

— Minden csekélységért hozzám szaladt és most feljebbvalóm akar lenni!

Ezek olyan súlyos dolgok voltak, amely előtt a vezetőség sem csukhatta be a fülét. Hozzájárult még mindezekhez iái fiatal tisztviselő bántó és támadó fellépése. Rémhistóriákat hozott elő és az elmondott /rémhistóriákra mindenki mosolygott.

A főkapitány és környezete rendet akar teremteni és ezért mozgalmat indított, hogy a szerencsétlen modorú gyerektisztviselo eltávozzék a rendőrség köréből. Azt szeretnék elérni, hogy a hadügyminisztériumban legyen osztálytanácsos. Az uj főtanácsos különben á rendőrlcgény- ségliez szeretne kerülni és egyes őrszobákat már meg is nyert a maga számára. Ez az újabb agitáció azonban, nagyon veszélyeztette a rendőrség fegyelmét.

A főkapitány és a rendőrség komolyabb eleme tisztán látja, hogy a khaoszból csak úgy tud kimenekülni, ha

a rendőrség szocialista alapon meg- szervezkedik

és igy a fegyelmet újra visszahozzák a rendőrség testületébe. Ezért siettek megcsinálni a budapesti államrendőrségi alkalmazottak szabad szervezetet, amely át fogja venni a Rendörta rnics szerepét. A szabadszervezet újra meg fogja alíclkitani a rendőrtanácsot, de abban a rendőrség minden testületé arányosan képviselve lesz. Eszerint a r.endőrtanácsba a r. fogalmazói kar 25 tagot, a r. felügyelői kar 4 tagot, a detektiv- testület 25 tagot, a hivataltiszti kar S tagot, a kezelők 1 tagot, a dijnokok 8 tagot, a számvevőségi és pénztári tisztviselők együtt 1 tagot, a rendőrorvosi kar 2 tagot, a rendőrlegénység (az altiszteket is beleértve) í75 tagot, nem egyenruhás altisztek és kézbesítők 6 tagot és a hivatalszolgák 3 tagot delegálnak egy évre. A megalakítandó uj Rendőrtanács eszerint 258 tagból fog állani, amely önmagából kb. 50 tagból álló választmányt és ezek tagjai sorából kb. 10 tagú intéző bizottságot fog választani egy évre. A Rendőrtanács súlyt helyez arcai, hogy a Rendőrtanács tagjaiul demokratikus érzésű, komoly gondolkodású, feddhetetlen jellemű rendőrségi alkalmazottak választassanak meg.

A detektivtestű 1 et még tovább ment és ők maguk akarják a rendet és a fegyelmet a saját testületükben fentartani. Erre azért van szükség, mert a detektívek most a. rendőrségen any- nyira előrementek, hogy kiváltságos helyzetet élveznek. A detektívtesttilet terjeszkedése ellen a többi testületnek eddig is kifogása volt, most pedig várható, hogy az ellentétek komolyan kiélesednek. Dániel Dezső detektív egy munka- programul ot dolgozott ki, amelyet a detektiv- tcstiilet elfogadott. Mindenekelőtt újra száműz-