Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-20 / 47. szám
2 V Budapest, 1918. november 20. Népvándorlás Budapestre Megindult a front és a veszélyeztetett területek lakossága — Garbai kormánybiztos tervei — Az uj lakásrendelet Milliárdokat érő építési anyag a hadseregnél A lakáskérdés megoldása úgy látszik, útban van. Csak ma látjuk igazán, hogy milyen mérhetetlen indolenciával kezelték ezt a módfelett fontos kérdést az előző kormányok és milyen irgalmatlan katasztrófa származott volna abból, ha a tizenharmadik órában is ugyanez a taktika, ugyanez a protekciós kiváltságos rendszer maradt volna életben. Garbai Sándor, aki a lakásügyek teljhatalmú kormánybiztosa lett, hatalmas erővel és a megoldás elszántságával kezdett munkához. Az ő kiépített tervei arra vallanak, hogy a megoldás sikerülni fog, mert senki sem mondhatja, hogy az egymillió lakosú Budapesten el nem férne még egy másik millió, ha a lakással való parádénak, a luxusnak és az üzleti számításnak nyakára hág az erélyes kormánybiztos. Sajnos, a menekülés olyan arányú lesz az elvesztésnek kitett területekről, hogy félni lehet, nem lesz-e ez lényegesen nagyobb- arányu, mint az a másik népvándorlás, amely a frontok felől indul a fővárosba. Ami most már Garbai Sándor kormánybiztos terveit illeti, azok természetszerűen két csoportra oszlanak. El akarja osztani igazságos alapon a meglevő lakásokat, másrészt pedig építeni akar. Ami a lakások elosztását illeti, igen radikálisan fog eljárni. Legelső intézkedése volt a kaszárnyáknak hivatalokká való átalakítása. A leszerelés folyamatban van, ez az átformálódás tehát nem fog hosszú időbe telni. A felszabaduló magánlakások visszatérnek eredeti céljaikhoz. Ugyanakkor pedig fokonkint megszűnnek a központok is, amelyeket a köz- társasági kormány egy perccel sem kíván tovább fenntartani, mint ameddig feltétlenül szükségesek. A központok hivatalaiban nagyon sok család fog lakást kapni, azoknak az építkezéseknek azonban, amelyek a központok kitelepülésére szolgáltak volna, nem sok értelmük Evangeliom a forradalom s a köztársaság napjaira. Evangeliomot olvasunk a nagy eseményekben. A forradalomhoz, a köztársaság kikiáltásához, a békéhez és a német-osztrák elnyomás, kiuzsorázás kimúlásához, a nagy felszabaduláshoz és a népuralom bíboros feltámadásához. Evangeliomot olvasunk öreg és uj könyvekben, amelyekben az események prédikációinak mottói lehetnek. És a mottók között is feltűnik Martinovics Ignác Krisztus feje. Martinovics megírta az októberi és novemberi napok egész elméletét. Nemcsak evangeliomot olvasott a forradalomhoz, de megírta annak tökéletes receptjét is. Könyvekből kiszakított apró sorokból áll a nagy napok evangeliorna. Itt az irás olvassátok: Ratze] ezt Írja a Borim birodalomról: „A szabadok szabad származásuk tudatát nem vesztették cl a sejk rabszolgáival (szemben, az u r a 1- k o d o k a z o n ban job b a n b i z t a k a r a b- szolgákba n, mint saját rokonaikban és a törzs szabad f é r f i a i b a n. Nemcsak az udvari tisztségeket, hanem az ország vélelmezését is a legrégebbi időktől fogva főleg rabszolgákra bízták. A fejedelem testvéreit és ambiciózusaid) és tehetségesebb fiait is bizalmatlanul nézték, s mig a legfontosabb udvari tisztségek rabszolgák kezében voltak, a hercegeket az uralkodó székhelyétől távolabb eső pontokra küldték. A hivatalnokoknak és a provinciáknak saját bevételükből kellett a kiadásokat fizetni.“ A fulbák társadalma fejedelmekre, törzsfőnökökre, szabadokra és rabszolgákra oszlik. Fontos szerepük van a k i r á 1 y o k r a b szol g á i n a k, akik katonák és tisztviselők s jogosan tarthatnak szamot a l e g f ő b b álla m i áll á s o k r a. (0 p- p e n h e i m e r.) A Habsburgok igazi jellemzéséhez tartozik az« lesz most már, de annál örvendetesebb az erre szükséges építőanyag felszabadulása'. Nem kíméli meg azonban Garbai a palotákat sem, köztük a királyi palota sem érinthetetlen szentség már. A királyi palotába több hivatal fog beköltözködni, köztük nehány minisztérium, mint Játszi és Linder hajléktalan miniszterek hivatalai. Fölszabadul a horváti minisztérium helyisége is, ellenben a delegáció megszűnte után is szükség lesz a delegáció palotájára, ahol majd a budapesti osztrák követség fogja felütni sátorfáját. A paloták tulajdonosait önkéntes felajánlásra szólította föl a kormánybiztos. Ezek azonban éppenséggel nem siettek és igy aligha lesz más mód, mint a legszigorúbb relzvirálás. A Károlyipalota aligha lesz a rekvirálandók között, mert ez már a forradalmat megelőző hetek óta valósággal a nép és a katonaság háza lett. A forradalom napján a Károlyi-palota már igazi' kaszárnya volt, ahol százával ütöttek tanyát a Bécsből gyalog hazatért katonák. Ekkor történt meg az a bájosan humoros eset, hogy amikor Károlyi reggel fölkelt, egy huszár, egy baka és egy tengerész állott eléje, tisztelegtek és kijelentették: — Jelentjük alássan, ma mi vagyunk az őrség! A forradalom óta ez az egy palota máris rekvirálva van, most következik a többi, amelyeket nem fognak tulajdonosaik olyan szívesen felajánlani. Ezekkel az intézkedésekkel egyetemben a lakáshivatal hatásköre is megnövekedett és pedig olyan mértékben, ami már nagyon kívánatos volt. Az uj lakásrendelet ki fogja mondani, hogy a rek- virálás teljes jogkörrel járhat el, mindent el- rekvirálhat, amit elrekvirálhatónak tart. Ez a rendelet mondja ki, a halálos Ítéletet a paloták érinthetetlenségére is, egyben jogot ad arra is, hogy akinek téli és nyári lakása van, egyiket átadni köteles. Az uj lakásrendelet legérdekesebb pontja az lesz, hogy az uj lakás- rekviráló bizottságok tagjai között fiz női juror is lesz. Igen fontos azonban az. hogy a háziúr többé nem rendelkezik a megürülő lakásokkal, amit Frangepán Ferenc irt a rnainzi választófejedelemnek 1685-ben: „A császár egyik tanácsosa tuondá: Inkább vegye meg a török Bécset, mintsem hogy a magyarok visszanyerjék Budát! Az egész hadviselés csak kicsinált dolog volt: fogyasztani és tönkretenni Magyar- országnak még meglevő kicsinyke erejét.“ N á d a s d y országbíró ugyanekkor igy ir: ..Ha tiz darab marhát hajtott el a magyar, nagyobb volt a lárma, mintsem ha a török tiz mérfölddel kijebb terjesztette volna a hódoltságot.'1 Szóljon evangélium ezekben a napokban a németről ’Is. Az erdélyi Kerné u y Sándor jegyezte föl ez evangéliumot és Pázmán Péter mondta: ,, Pázmán Péter mondja vala egykor nála létemben : — Átkozott ember volna, aki titeket arra kényszerítene, hogy a töröktől elszakadjatok, ellene ingadozzatok, mig Isten a kereszténységen máskép nem könyörül; mert ti azoknak torkukban laktok. Ide tartsatok csak jó korrespondenciát, mert itt keresztény fejedelemmel van dolgotok. Adományotok nem kell, mert noha im látod édes öcsém, nekünk elégségen hitelünk, tekintetünk van mostan a mi kegyelmes keresztény császárunk előtt (II. Ferdinand), de csak addig durál az a német előtt: miglen Erdélyben m a g y a r f e j e d e 1 c m h a 1 1 a t i k floreálni... azontúl mindjárt contcmptusba jutván, gallérunk alá szökik a német,, akár pap, akár barát, vagy akárki légyen." A „német“ katonaságról, a császári zsoldosokról olvassuk el viszont Rákóczi önéletrajzát: — fin nekem — irja — az udvar folytonos gyana- kodásai, kémei, hamis feljelentenek és a vesz epnretörő miniszterek fontpskodásai miatt veszedelmes volt magyarországi jószágaimon élnem: viszont fölötte terhes Belesben laknom, mert távollétemben szegény jobbágyaimat a kyártélyos német katonaság végképp megrontotta. A császári zsoldosok bánásmódja ugyanis a lakosság iránt hasonló volt a pogámert azokat csak a Lakáshivatal adhatja bérbe. Ezt a jogot a Lakáshivatal már régen kiválttá, mig végre meg is kapta. Joga lesz azonkívül ti Lakáshivatalnak átalakítások eszközölteté- sére is. A rekvirálás azonban semmiesetre sem lehet egyedüli eszköze a lakáshiány megoldásának. Sokat fog mindenesetre a dolgon lendíteni, de az igazi segedelmet az építkezések megkezdése fogja adni, ami egyben a várható munka- nélküliségnek is biztos orvosságául kínálkozik. A kormánybiztos úgy fog intézkedni, hogy az összes iparágak azonnal intenzív munkához fogjanak. Garbai valószínűleg már ezen a héten óriási tömegben rendeli meg az épületekhez szükséges alkatrészeket és ezúttal semmiesetre sem fog megfeledkezni a kisiparról sem. A legelső megrendelések ajtókra, ablakokra, pántokra, zárakra, kilincsekre, klozettekre, vizkagylókra, csapokra, csövekre, csatornákra, kályhákra és tűzhelyekre vonatkozik. A továbbiak dolga az, hogy megkezdődjék az építőanyag beszerzése és a magántőkének az építkezés megkezdésére való iiíspirálása. Az építőanyag megszerzése légióként szénkérdés. A kormánybiztosnak azonban arról is tudomása van, hogy rengeteg katonai építőanyag áll rendelkezésére. A megszűnt budapesti hidföépi- tési parancsnokság birtokában milliárdokat érő építőanyag volt, amelyben különösen rengeteg gömbvas van, amit ma sehol sem lehet kapni. Ezt a töméntelen építőanyagot ma már minden külön bécsi audienciázás nélkül átutalja a kormány a budapesti lakásépítési akciónak. Ma a a szabadság napjaiban undorral gondol az ember arra a lelketlenségre, amivel ezt a kérdést az osztrák had vezetőség kezelte. Amióta Budapest ostromának veszedelme elmúlt, a magyar kormány és a főváros állandóan a bécsi generálisoknál kilincselt, akik tudni sem akartak arról, hogy ebből az anyagból a magyar főváros házai emelkedjenek. Most nem kell többet Bécsbc instanciákkal szaladgálni, ellenben megkezdődhetik komolyan és véglegesen az építkezés. Vájjon nincs-e máris későn? Ha későn van. azok a bűnösök, akik eddig halogatták. nyak zsarnokságához a pénz kisajtolásában, amit még gonosz tettekkel is tetéztek; mert a fizetni nem tudók feleségeivel a férjek szemeláttára visszaél á- nek, a nyomoruakra vetett sarc törlesztése fejében. Másokat pedig vertelek, míg ki nem adták lelkűket az ütések alatt ts mig a csekélyebb sértések, vagi’ bosszantások, sőt olykor a nyomor által kisajtolt panaszokat is halállal büntették. Az ily sátáni kínzásokat a közkatonák a népen, a Esztek a nemességen gyakorolták vala." Elgondolom, hányán lehettek a Habsburgok között olyanok, mint 1. Lipót császár, akiről a saját főudvarmestere mondotta (1 r e m o n v i 11 e francia követnek:- A császár nem olyan, mint az önök királya, ki mindent lát, mindent mega végez; a császár 0 1 y a u, m int e g y s z o b o r, m elvet oda á 11 i t u n k, a h óva tét is zik. November 16-ikára szóló evangeliom legyen L a s s a 11 e Ferdiránd szavaiból:- Uj világosság hírnöke gyanánt biborsáv festi vérvörösre a szemhatár »szálát: köd és felhő neki- gombolyodik, összetorlódik, ráveti magát a pirkudá hajnalra és eltemeti egy pillanatra minden sugarát.- de nincs erő a világon, amely megakaszthatná a napnak lassú é\s méltóságos felkelték amely csak eey óra múltán, mindenki számára láthatóan fényt és meleget árasztva úszik az égbolton. A régi rend megholtén érdekes olvasmány az a röpirat, amelyet 11. József Íratott egy Reinhard Menyhért nevű osztrák íróval a nemesség kigúnyolására. A nemesi előjogokat már 1848-ban elsodorta a forradalom, de a röpirat sorai mintha mindazokra ráillenének, akik tegnap még urai voltak Magyar- országnak: — Mit remél a nemes? — kérdi az osztrák röpirat. — Hogy az utolsó Ítéletkor, saját erkölcsének fogyatkozásait tizennyolc nemes ős pótolhatja, hogy
