Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-13 / 46. szám

(5 Budapest, 1918. november 13. sjyr —> ^­&£€MSNy£lC m • • Harrer alpolgármester Magyarország bécsi követe. Lapzártakor értesülünk, hogy a minisz­tertanács Bécs’oe Harrer Ferenc alpolgármes­tert nevezte ki meghatalmazott miniszterré és Magyajrország követévé. A főváros katonái. A főváros alkalmazottai közül a háború legutolsó esztendejében mintegy uyolcszázaíp teljesítettek katonai szolgálatot, tizeknek legnagyobb része már vagy leszerelt, vagy a' következő napokban fog leszerelni. Ha­zatérnek ezek békés munkájuk mellé és a fővá­rosnak gondjának kell lenni reá, hogy ha csuk részben is, de kárpótolja őket azért, amit az­alatt az idő alatt vesztettek, unrig a hazát véd­ték. A státuszrendezés alkalmával lesz a fővá­rosnak legelőször módja arra. hogy a háború­ban résztvett alkalmazottait előnyben része­sítse. Kemény Géiza dr. tanácsnok-főjegyző ebben az irányban beható tanácskozásokat foly­tatott a katonai szolgálatot teljesített alkalma­zottak képviselőivel és meg van a remény arra. hogy ha minden jogos igényt kielégíteni nem is lehet, a főváros a legnagyobb szeretettel fogja honorálni azoknak az érdemeit, akik a hazáért harcoltak. Tele van a Gellért-fürdő. A Gellért-fürdő csöndben dolgozik és hozzátehetjük: hajtja a bőséges jövedelmet. Maga a fürdő naponkint 5000 koronát vesz be. Ez az átlagos bevétel. Volt ugyan a spanyol-járvány miatt nehány rosszabb nap, de ma már ismét bátran és kiadó­sán látogatja a közönség a fürdőt. A szálloda még busásabb jövedelmet hoz, aminek jellem­zésére nem kell többet mondanunk, mint azt, hogy ai szálloda előkelő szobái állandóan le vannak foglalva. A hadisegély felemelése és a gyermekielruházó akció kiterjesztése. A keddi tanácsülés Csergő Hugó dr.-nak, a Népjóléti Központ igazgatójának két nagyiontosságu előterjesztését tárgyalta le. Az egyik előterjesztés azt kívánja: kérje meg a főváros a kor­mányt, hogy a hadisegélyeket további hat hónapra folyósítsa és erre az időre a mai segélyezési összegnek kétszeresét adja. Ugyanilyen arányban és ugyanilyen időre kéri a hadiözvegyek és hadiárvák segélyének meg­állapítását is. Csergő dr. másik előterjesztése a kor­mánytól ötmillió k o r o n á t kér a gyermek- fel ruházó akció kiterjesztésére. A fő­város tanácsa mind a két javaslatot- a legnagyobb szeretettel a magáévá tette. A Belvárosi Színház uj miisora. Bárdos Artúr dr. Belvárosi Színházában pompá­san összeállított ragyogó műsort állítottak be. Az u] műsoron Hatvány Lili, Gábor Andor, Ka­rinthy Frigyes és B é k eí f y László egy-egy színpadi aprósággal szerepelnek és ezenkívül elő­adják Oktave Mirabeau egyik kitűnő szatíráját, Gábor Andor, Lovászy Károly, Szirmai Albert zené­jével írtak az uj műsorba magánszámokat. A közön­ség frenetikus tapsokkal honorálta az izgató dráma­jeleneteket, pompás ötleteket, poétikus dalokat. A szereplők közül különösen Mészáros Gizellának, Kökény Ilonának, Ürmössy Anikónak, Vár- nay Jankának, llosvay Rózsinak van nagy si­kere. A férfiszereplők közül Bánóczy Dezső dr., Békeffy László, Boros Endre és Pét hő tűn­tek ki. Most mutatkozott be néhány kisebb szerep- hcn_.H a r s á r. y i Reztső, a kolozsvári nemzeti szín­ház volt művésze, akinek erős tehetségével igen ér­tékes tagot nyert a Belvárosi Színház. Leszállított helyárak az Urániában. A mai nagy átalakulások felforgatják a szinházjáró közönség megszokott rendjét is; erre való tekintettel az U r á n i a-s z i n há z igazgatósága hétfőtől kezdve azt az újítást állította játékrendjébe, hogy e g y nagy filmjátékot mutat be csak egy- egy órás előadásban és — leszállított helyárakkal. Az Uránia e heti filmjátéka el­sőrangú és művészi olasz alkotás. A legelső olasz filmművészek játsszák a F é n y s u g á r az éj­ben című filmet, amely a legszebb jelenetekből fel­épített ragyogóan szép filmtörténet. Az előadások 5, 6, 7, 8 és 9 órakor kezdődnek az U r á n i á b a n lé­nyegesen leszállított helyárakkal. A csábitó. Dráma 4 felvonásban. Irta: Pakots József, rendezte Deési Alfréd. Bemutatta a Corsó november 11-én. Ez az izgalmasan érdekes mese- szövésű darab a leggygönyörübb művészi keretben bíru 1 elénk, amely Deési Allíréd főrendező mű­vészi értékét és invencióját dicséri. A darabban egy fiatal grófról van szó, aki egyszerre két fiatal leány- sziv boldogságát zavarja meg. Közben elcsábít egy szegény leányt, aki szégyenében a kútba öli magát. E becstelen eljárásért a kaszinó becsületbeli választ­mánya kigolyózásra akarja ítélni. E' megbélyegzés elől megmenti öt Garlay báró menyasszonya, amit a csábi tó azzal hálál meg, hogy amikor Edith fele- tsége lett Garlaynak, ennek is elcsavarja a fejét. Ámde utoléri végzete, mert a férj, aki mindenre rájön, csap­dát állít, s a csapodár gróf belezuhan ugyanabba a mély kútba, a melyben áldozata az erdész leány lelte halálát. H o 11 a i Kamilla ez a kiváló moziszi- nésznő a szerencsétlen Edith szerepében kiváló drá­mai képeségéről tesz újból tanúbizonyságot. Különö­sen a darab utolsó jelenetében, amikor könnyes sze­mekkel beszéli el kálváriáját ér el megrendítő drá­mai hatást. Elsőrendű alakítást nyújt a csábitó sze­repében D án Norbert, de jók voltak a darabban Kormai Richard és A n d o r í í y Péter is. Az'elő­adások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Egyenlőség! '(A Mozgókép-Otthon új­donsága.) Évekkel ezelőtt a Nemzeti Színház kasszadarabja volt az Egyenlőség. Egy társaságot a tengeren hajótörés ér s egy robinsoni szigetre ve­tődnek. Egymás mellé kerülnek a szigten ur és szolga, a miss és komornyik, egyformán kitéve az elhagyatottság ezer veszélyének. E különös világban a társadalmi elhelyezkedések felborulnak. Miután a lakáj mindenhez értő ezermester, ö lesz a társaság korlátlan parancsolója, sőt zsarnoka. A darabot Ba­logh Béla kiváló rendezése, továbbá Bojda Juci, Mat- tasovszky Ilona, Andorffy Ida és Kiirthy György ki­tűnő rendezése a megérdemelt nagy sikerre fogja vinni. Előadások 4, 6 és 8 órakor. fi TŐKE • • • Szemle Szenet! — Az ország pénzügyei A vészkiáltások Özöne veri fel a magyar föld lassan-lassan hclyreálló nyugalmát. A neki- vadult indulatokat mélységesen lehűtik azok a hírek, amelyek Magyarország területi integritá­sának veszedelméről szólaltak. És mégis mind­ennél van intenzivebb veszedelem is. Fájó szív­lel írjuk le e szót, de le kell írnunk, hogy ha csak akkora darab magyar föld marad is meg, mint a tenyerünk, akkor is itt ólálkodik körü­löttünk a minden veszedelmek veszedelme a szénhiány. Az egész háború alatt olyan kérdés­nek bizonyult a szén kérdése, hogy végered­ményben, ha mindkét fél örökre kifáradt volna, akkor az győzött volna, akinek még szene ma­rad. Mindez azonban hipotézis, de mélységesen szomorú valóság az, amit mi magyarok érzünk ebben a pillanatban, önálló nemzeti állam let­tünk, biztosítottuk demokratikus haladásunkat, visszanyertük szabad kezünket, de mindezek a vívmányok mind illuzóriusakká válnak, ha nin­csen szenünk. Külső és belső ellenség tör ránk, az ország csodálatosan gazdag vidékeit akar­ják végtelenül fájdalmas operációval a nemzet testéből levágni. Nem tudjuk szavakban leírni, mit jelent az, amit a szerbek, tótok, csehek és románok tőlünk követelnek, de ha mindez a ka­tasztrófa beteljesedik, akkor is az élet és halál szimbóluma lesz a mi számunkra a szén. Eddig békeidején 50 százalékát adta a magyar szén- termelés a magyar szénszükségletnck. Most, hogy széntermelő vidékek vannak veszendőben, még szomorúbb a helyzet. Akár az ellenség által óhajtott összezsugoro­dott Magyarországról lesz szó, akár megmarad az ország területi épsége, a hiányt, az ötven- százalékot, vagy még többet mindenáron bizto­sítanunk kell. Ha nem biztosítjuk, akkor megáll minden. Olyan kérdés ez, amelyet különben Károlyi kormányelnök az első pillanatban tisz­tán látott (szénszakértőt vitt Belgrádira. szén­sürgönyt küldött Clemenctí iuuak), hogy a ve­szedelem elhárítása érdekében minden ellen­séggel barátságra kell lépnünk, minden áldoza­tot meg kell hoznunk. Elképzelhetetlenül bor­zalmas még csak arra is gondolni, hogy szén hijján megállhatnak a vonatok, nem dolgoznak a malmok, nem füstölnek a közélelmezési, víz­vezetéki és világítási üzemek kéményei. Mi lesz akkor? Nemcsak kivitelünk reked meg, de mi Vízvezetéki javítások PflííÁNY BudaPist. VIII.,Rökk Szilárd»u. 30. rUUHIll Te|efon. jözsef 1-48. szám. magunk is éhen halunk, mert brauchet ü’Es- perey jótanácsa dacára sem tudunk többé a szélmalomhoz visszatérni. Késedelemre nincsen idő: szenet kell szerezni, lm a két kezünkkel kapar luk is ki a föld alól. Látjuk, hogy minden megtörténik a hazai széntermelés fokozására, mindez azonban elégtelen. A külföldi szénbeho­zatalt semmi körülmények között nem nélkü­lözhetjük. A legelső feladat tehát a csieh-szlo- vák állammal megállapodni. Úgy tudjuk ebben a tekintetben máris döntő fontosságú tárgyalá­sok vannak folyamatban és a momentán hely­zet nem is a legrosszabb, mert pár nap óta ér­kezik szenünk uz országhatárokon túlról is. Meg kell azonban mozgatnunk minden követ és nem elegendő, hogy szénkormánybiztosunk van, fel kell állítani a szén-minisztériumot is. Mi nem bízunk ugyan a bürokrácia diadalában, de mégis hisszük, hogy ha a szén-minisztériuimban igazi szakemberek foglalnak helyet, akkor lendíteni fogunk a dolgokon. A szénvesz,edelein elhárítá­sára meg kell tenni minden okos, praktikus és célravezető intézkedést; de nem holnap, hanem még ma. Nem illik ugyan tréfálni a történelmi szem­pontokból is komoly pillanatokban:, de nem tu­dunk szabadulni a Sipulusz humoreszkjétől, amely elmondja a pesti nyárspolgár történetét, aki kiment az állatkertbe és a tombolán meg­nyerte a főnyereményt. A főnyeremény pedig egy ifjúi erőben levő oroszlán volt. Mit csinál egy pesti nyárspolgár, akinek kétszobás lakása van a, negyedik emeleten, egy eleven oroszlán­nal? Valahogy ilyen suta, szánalmas módon állunk itt mi is, mi független magyar állam, ami életerős oroszlánunkkal, a pénzügyekkel. Baj van a papírpénz forgalmával és ebben a pilla­natban nincs semmi megoldás az Osztrák-Ma­gyar bank helyzetére vonatkozólag sem. Na­gyon jól tudjuk, hogy a végső megoldás az Ön­álló magyar jegybank felállítása. De mi lesz addig? Addig is az Osztrák-magyar bank élén invenciózus, izig-vérig szakértő férfiúnak kell állania. Erre a végtelenül fontos posztra a kor­mány Beck Lajos volt államtitkárt állította. Mi teljes tisztelettel vagyunk Beck kormánybiztos jeles egyéni tulajdonságaival szemben. Tudjuk nagyon jól, hogy puritán, okos és jóindulatú ember. Sajnos azonban nem az a született pénz­ügyi zseni, akit: egyedül alkalmasnak tartanánk az országot fenyegető rendkívüli veszedelem­nek elhárítására. Az idők súlya:, a helyzet ne­hézsége azt követeli, hogy erre a helyre a leg­kitűnőbb magyar pénzügyi szakembert kelt megnyerni. Tudjuk azt is, hogy a nagy pénz­ügyi zsenik nem lézengenék állás nélkül, de ha az ország felbecsülhetetlen érdekei követelik, hogy áldozatot hozzanak pénzügyi kapacitá­saink, akkor azok el nem zárkózhatnak akár Éber Antalnak, akár Krausz Simonnak hívják őket. Nem pusztán ambíció, de hazafiasság kér- , dése az, hogy az ország legeminensebb érdekei megvédése körül szerepet vállaljanak. Uj ve­zetőség kell és az uj vezetőségnek olyan pro­pagandát és. mindenek felett olyan munkát kell kifejtenie, amellyel bizalmait; tud kelteni a ma­gyar pénzügyekkel szemben. Csak Csehország példájára mutatunk rá, ahol a bank minden ne­hézség nélkül bonyolítja le az ország pénz­ügyeit. Meg kell találni nekünk is az agitáció igazi, gyökeresen orvosló módszerét, mert a pénzügyök konszolidálódásának legelső fel­tétele az Ország bizalma. Ha a bank élén olyan férfiú áll, akinek neve az ország közgazdasági világa szemében! zászló, ha olyan férfin áll oda, aki a meggyőzés erejével tud az országban agitálni, akkor nyert ügyünk van. Szervezkedő pénzintézetek. A fővárosi közép- és kispénzintézetek elhatározták, hogy Fővárosi Pénzintézetek Szövetsége címmel tömő-* rülnek. Ez a szövetség teljesen rendelkezésére áll a kormánynak és részt kíván venni a konszolidálás munkájában. Az alapitó intézetek vezetői megjelentek dr. Szende Pál pénzügyi államtitkárnál is, ahol be­jelentették elhatározásukat. Az államtitkár kijelen­tette, hogy teljesen helyesli a szövetség álláspontját és intézkedik, hogy a jövőben ez az álláspont figye­lembe is vétessék. A szövetséghez a következő inté­zetek csatlakoztak: Belvárosi Takarék, Budapest-Li- pótvárosi Takarék, Egyesült Budapesti Fővárosi Ta­karék, Első Magyar Iparbank, Magyar Általános Ta­karék, Magyar Fakereskedök Hitelintézete. Magyar

Next

/
Thumbnails
Contents