Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-30 / 44. szám

6 Budapest, 191 <S. október .30. TjOV/U2QAIJlÍJZ[rlJP ország területére kiterjeszti ts tagjai sorába a je­lentékenyebb vidéki politikai hetilapokat is felveszi. Mezőfi Vilmos egy szindikátusi nyomda-alapitás tervéről tett előterjesztést. A közgyűlés az eszmét örömmel iidvözölie és a részletek kidolgozásával a tisztikart bízta meg. A Központi Arvizsgálóbizött- ság által a nyomdai áremelések iránt beérkezett pa­naszok elbírálására és elintézésére alakítót; bizott­ságba a szindikátus Dacsó Emilt küldte ki. A köz­gyűlés végül megválasztotta a tisztikart. Elnök lett: Z 1 i n s z k y István, az ügyvezető alelnök dr. M o 1 - ii á r Jenő, alelnök dr. Szabolcsi Lajos, főtitkár dr. Ormos Ede, titkár L a d á n y i Rezső, pénztá­ros Mezőfi Vilmos, gazda D a c s ó Emil, ellenőr dr. Katon a Sándor, jegyző dr. Pál ló,s Árpád. Herczeg-premiérrel nyílik meg szünet után a Be Ív á r o s i S z i n h á z. Az- illusztris Aró legújabb egész estét betöltő müve a szezon igazi nagy esemé­nyének Ígérkezik. Herczeg Ferenc darabjának, mely egy női lélek izgalmas rajzával fogja meglepni a közönséget illa“ a végleges elme. A hét képből álló színmű dr. Bárdos Arthur rendezésében kerül szinre, szerepeit Paula v Erzsi, Petheő Attila, Körm en d v Kálmán, El a rsá a y i Rezső, Z i 1 a h y Gyula. S z i 1 á.gy.i Rózsi és Boy da Juci játsszák. Baílimt-Sollux. A Pneumatik a-B a 11 í n i t a u t ő a b r ó n 'c s g y á r által forgalomba hozott Bai- linit-Sollux autó pneumatikpótló kiváló minőségéről mindinkább meggyőződést szereznek mindazok, kik ezt a kitűnő pneumatikpótlót autókerekeikre felsze­reltették. Mint a gyár velünk közli. az. autóabroncsok olyan ruganyosak, mint a légtömlővel ellátott pnett- matikok, miáltal a motorra semmiféle káros behatás­sal nincsenek. A napról-napra nagy mennyiségben be­érkező rendelések igazolják ezen gyár ^zoliditását, agilitását és az általa gyártott pneumatikpótlók ver­senyképességét. A gyár Budapest. Vili., Óriás-utca 10. szám alatt van Nemzeti hangszereink. Köztudomásúlag a cimba­lom és tárogató a mi nemzeti hangszereink. Ezéken int érvényre a legjobban a magyar ’ nótának minden bábája! A nemzeti öntudat újjászületésének mai nap­jaiban különös megbecsülésben kell részesülni a gyö­nyörű magyar dalnak és ennek a két magyar hang­szernek Utóbbiakra való tekintettel kérdést intézünk a budapesti Stern b-er g hangszergyárhoz, s ott megnyugtattak bennünket az iránt, hogy a fokozott kereset dacára is megfelelő készlet áll a lelkes ma­gyar zenekedvelők rendelkezésére. fl TÖKE e • • Szemle A hadikölcsön garanciájáról — A nagyét- vágyu kétfejű sas — A lelketlen Polgári Serföző — A Duna kérdésről A politikai csatabárdok: magasan villognak a levegőben, nagy átalakulások, uj Magyarország készül, függetlenségünk, önállóságunk az álmok világából kezd felénk közeledni. Sajnos, a nagy forgatagban azonban csak a politikusok jelsza­vai hallatszanak, a gazdasági kérdések, ame­lyeknek pedig legfőbb támaszainak kell lenniök az uj alakulásnak, a felszabadulásnak, sötét fá­tyol alatt rejtőznek. Nem szabad elfelejteni, bogy ez nem részletkérdés, aminthogy nem részletkérdés még az sem, amikor az Osztrák Magyar Bank aranyát ki akarták csempészni az országból és mindenckfelett nem részletkérdés a hadikölcsön, amely súlyos milliárdok bizonytalan sorsát jelenti. Hol, melyik politikus volt az, akár a jobb, akár a baloldalon, aki megmondta volna, vagy meg akarta volna mondani, hogy mi lesz a 11adikö 1 csönkötvényekke 1? Választ szeretnénk hallani arra, hogy az uj Magyarország hogyan fogja garantálni a hadikölcsönökbel fektetett mil- liárdokat? Mert ne feledjük cl, hogy a. hadiköl- csönt nem a hadseregszállitók és a hadimillio- mesqk sajátították ki. Ellenkezőleg, a milliomo­sok, grófok és püspökök voltak azok, akik ellen ezen a téren a legtöbb és legjogosabb panasz merüli fel. A kis ember, a szegény nép tömte meg koronáival az állam kasszáját, a magyar pa-aszt, a magyar munkás, a nyomorgó hivatal­nok tette lehetővé, hogy a. háborút — sajnos egészen a végkimerülésig folytassuk. Az a lázas és tnzteletrcmétó tevékenység, amelyet a ma- gytr sajtó a hadikölcsönök érdekében minden alkalommal kifejtett, leginkább a kisexisztenciá- kat vonzotta. Nem túlzás az, ha azt mondjuk, hogy a magyar özvegyek és magyar árvák min­den pénze hadikölcsönkötvényekben fekszik. Akármi történik is, akárhogy lesz is, már ma időszerű arról gondoskodni, hogy az ország né­pének milliói koldusbotra ne jussanak. Ostobaság és rosszindulat lennel azt csak föl is tételezni, hogy bármilyen kormány jöjjön is, az országnak ezt az exisztenciális kérdését egy percig is figyelmen kivül hagyná, mi azonban azt hisszük, hogy erről már ma, a nagy kialakulás megszü­letése előtt kell gondoskodni. A hadikölcsönök garanciájáról már ma sem szabad megfeledkezni. És itt nemcsak ai jövendő Magyarországgal kell számolnunk, de a megalakulóban levő délszláv állammal is, amely velünk együtt viselte a há­borút, velünk együtt kell viselnie annak terheit is. Sürgősen meg kell kezdenünk a tárgyaláso­kat, hogy a hadiköícsönnek reá eső részét az; uj államalakulat is vállalja. Mi egészen egyszerű­nek látjuk a megodást. Meig kell állapítani, hogy fejkvóta szerint milyen összeg esik a hadiköl- csönből Magyarországra és milyen összeg az uj délszláv államra. Az így a méltányosság alap­ján szétosztott hudikölcsön-milhárdokat garan­tálni kell az uj államalakulatoknak, amelyek a háború alatt egy testek, ha nem is egy lelkek voltak velünk. A magyar öntúdatraébredés gyönyörű nap­jait éljük. Visszatért a magunkhoz való bizal­munk, kezdünk hinni önmagunkban, függetlenek, önállóak akarunk lenni és ami a legfontosabb, meg vagyunk róla győződve, hogy ki is tudjuk, ki is fogjuk épiteni az önálló magyar államot. Csak Ausztria áll összefont karokkal és ciniku­san mosolyog- a magyar lelkesedésen, a magyar nekigytirkőzésen. Ausztria1 önmagában megbom­lott, darabokra hull szét, dögrováson van, utol­sót hördül, de ez az utolsó hördiilése is egy kö­vetelő, szemérmetlen zsarolás Magyarországgal szemben. A haldokló Ausztria zsebtolvaj mód­jára -akarja kifosztani az életerős, friss, meg- ífjodó Magyarországot. A katonai depókat ki­üríti, az aranyunkat ládákba csomagolja és el­lopja, más oldalon pedig zsarolni készül. Nem ad szenet, nem ad textil-árut, nem ad papirost, ellenben élelmiszert követel. Hogy milyen jogon, azt nem tudjuk. Az egész háború alatt a mi ke­nyerünkön éltek, az egész háborúban mi vérzet­tünk értük. Ebben a rettenetes félévtizedben, amely elszívta ai vérünket, talán még az ellen­ségnél is többefc pusztított rajtunk Ausztria, amely* ma, a mi öntuclátraebredésiink napjaiban, uj követelésekkel lép.fok miközben a katonai raktárakat és a bánfe- pirfcéit szemérmetlenül ki­rabolja. És ennek ,pz Ausztriának adjunk mi enni, amikor nekünk sincs? A játéknak vége vain. Igazságosait szigorít lesz a nép avval a mi­niszterrel szemben, aki mielőtt a magunkét biz­tosítottuk volna és tmielött szénben, papírban, textiláruban ellenértéket kaptunk volna; egyetlen karaj kenyeret ad Ausztriának. J S A háborús konjunktúrák kihasználásában, az undorodásig való kapzsiságban az egész háború alatt a legeiül járt a Kőbányai Polgári Söriözö R.-T., amely nem elégedett meg azzal, hogy a sörnek nevezett moslékkal horribilis árakon csapta be a közönséget, olyan üzletágakra ve­tette rá magát, amelyek még ennél is jövedel­mezőbbek. Kisajátította aiz emberek gyomrát, té- bolyodott dühvcl látott neki a griindolásoknak. Alapított Szent István Tápszer müveket, Vadke­reskedelmi Részvénytársaságot, vidéki élelmi- szcrvállalatokat és mindent, ahol milliókat lehet szerezni. A balekfogasokiiak tetőpontjára azon­ban most igyekszik eljutni, amikor horribilis pénzekén összevásárol vendéglőket, .kávéháza­A Margitsziget tiszta jó levegőjén sétáljon minél többet, mert a jó levegő biztos óvszer minden betegség ellen. A Margitszigeti nagyszálloda ke'lemes őszi-téli tartózkodást nyújt. Köz- p nti fűtés, tisztaság, kényelem. Közvetlen társaskocsi járatok a pályaudvaroktól a szállodáig. A Margitszigeti kénes gyógyfürdő a főváros legkiválóbb hatású, tökéletes berendezésű és legolcsóbb fürdője. A fürdő reggel 7 órától este 6-ig van nyitva; fürdő­jegy ára 7 korona. A Margitszigeti ásványvíz állandó fogyasztása a legjobban ajánlható minden járvány ellen. kát és Ízléstelen, otromba büffékkel teszi ton.kre a pesti utcákat. Aki ismeri a Polgári Serföző üzleti szellemét, csa,k az tudja elképzelni, hogy ezekben az orditóan Ízléstelen, de rengeteg pénzt fölemésztő büffékben milyen balekfogás megy majd végbe. Egy-egy iiyeu büffé portáljának a költségéből meg lehetne javítani a tisztviselők fizetését, ehelyett azonban nemcsak, hogy nyo­morogni hagyják ezeket a szegény páriákat, de egyenesen az emberi bánásmódot is megtagad­ják tőlük. Azt hiszik a Polgári Serfőzönél, hogy a tömeg, amelyre a betegre cicomázott btiífék- ben sízáinitnak, ma a. szociális összetartás korá­ban meg fog feledkezni arról, hogy a papagály - tarka korcsmák tulajdonosai Mr bed t rabszolga­tartók? Azt hiszik, hogy a kistisztviselő, akit vendégként várnak a bűidébe, be fogja tenni oda a lábát, ha megtudja, hogy tisztviselőtársaiknak a bőrét nyúzzák le a szénnyeskezű uzsorások? Nem, ez a számítás csődöt fog mondani. Uj világ van alakulóban, amikor az emberek óvatosabbak lesznek azokkal szemben, akik a/, ö börüköw akarnak élősködni. Régen szerettünk volna már egyet-mást inii a Dunai probléma uj alakulásáról. Akkor még azonban remélni lehetett, hogy a balkáni vesze­delem valahogy rendeződni fog, az előretörő el­lenség valahol mégis csak rieg fog álltunk Ma azonban már számolnunk kell a legrosszabbak Számolnunk kell mindenekfelett azzal, hogy mindaz a sok naiv és íénhéjáző terv, amely a győzelmi mámorban megszületett, úgy összeom­lott, mint egy kilyukadt léggömb. A legjellem­zőbb a helyzetre az a müncheni jelentés, amely kijelentette a Regensburger Anzeiger balkáni munkatársa előtt, hogy a Duna-kérdés ez idő szerint nagyon bonyolult, annyit azonban mond­hat, hogy a Duna-kérdést Amerika segítségével fogják megoldani és Magyarország és Bajoror­szág ne szalasszák el,, hogy ily módon egy jó Puna-politikát inauguráljanak. A volt bolgár mi­niszterelnöknek igaza van, a Duniai-kérdést, úgy látszik, a torkolat felé jobban látják, mint mi idehaza. A mi érdekeink e tekintetben tényleg a bajorokéval azonosak és lem Ausztriáéval. A Dunát meg kell mentenünk magunknak és kér olyan nép, mint a magyar és a bajor, amelyek­nek békevágya miniig nyíltan állott és amelyek mégis a legjobban verekedtek a középhatalmak népei között, mindenesetre számíthat Amerika rokonszenvére. Reméljük és bízunk benne, hogy ez a megodás sikerülni fog és akkor Budapest jelentősége végleg és teljesen ki fog alakulni a Duna-kérdésben. Ennyi haszna talán mégis lesz Budapestnek az elvesztett háborúból. Harc az örökségért. A Budapest-lipótvárosi u.- karékpénztár vezérigazgatója. S c h v a r /. Izidor a napokban elhunyt, de még jóformán cl sem hán­tolták. máris megindult a versengés a vezérigazgatói állásért. A társaság kebelében két komoly jelöltnek van esélye: Rtisz Imre és Beer Béla igazgatók­nak Az előbbinek az, anciénitás jogán, az utóbbinak, mert még Schwarz életében állandó helyettese volt a vezérigazgatónak. Az igazgatóság többsége Rusz mellett foglal állást és amennyiben ö: neveznék ki vezérigazgatónak,’ akkor Beer Béla nyugalomba, vo­nul, amit az intézet tisztviselői kara annál szíveseb­ben látna, mert neki tulajdonítják, hogy az összes pénzintézetek között a Lipótvárosi takarékpénztár al­kalmazottai vannak a legsilányabbul ellátva. A Magyar Őstermelő Részvénytársaság rendkí­vüli közgyűlése elfogadta az igazgatóság összes ja­vaslatait és elhatározta, hogy az alaptőkét 10 millió koronáról 15 millió koronára emeli fel Minden régi 4 részvény 1 uj részvény átvételére jogosit. Az uj részvények 1919. január 1-től részesednek a társaság hasznaiban. A kibocsátási ár 300 K. bélyeg és költ­ségek fejében pedig 6 K. fizetendő. Az elővételi jog 1918. október 29-től november 7-ig gyakorlatidé a Magyar Á 11 a 1 á n o s T a k a r é k p é n z.t ú r Részvénytársaságnál. A közgyűlés egyúttal al apsz ab ál y mó d o s i t ás.s al k a p c s o la t b a n el ha t ár ő z t a. hogy az e’ső üzletév 1918. december 31-én zárul és igy már az első csonka üzletévre is osztalék fizet­hető , ' A Magyar Aszfalt közgyűlése, A Magyar Aszfalt Részvénytársaság .közli, hogy a napokban tartotta közgyűlését. Az iizleteredménv 250.000 koronának az értékcsökkenési tartalékalapba és 10.000 koronának az általános tartalékalapba való helyezése után a részvénylebélyegzésből fennmaradó 24.900.08 K hozzászámitásával 36.735 40 K. melynek uj számlára való elövitele határoztatok el. A köz­gyűlés megadta a felment vényt és R o t te n b ért

Next

/
Thumbnails
Contents