Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-23 / 43. szám
Budapest, 1918. október 23. 11 5 mely a Tavaszi Vásárt rendezi. s. abban az átiratban tiltakozzék az ellen a terv ellen, hogy a. vásárt nemzetközi alapon tartsák mez. s hogv a vásárra a külföldi iparcikkek is megszorítás nélkül bebocsáttassanak. Mikor tehát a Magyar Kereskedelmi Csarnok tehát (vgy á priori kereskedelmi érdekeket hivatott testület átirt a Kamarához, s átiratában tiltakozott a nemzetközi vásár ellen, nem az egyetemes kereskedői érdekekért szállt síkra. haimm félrevezetette magát Heteé.s Mór által, aki az indítványt megtette. Mert csakis a nagykereskedőknek nem érdeke a nemzetközi vásár, aki nemi lát be a kulisszák mögé. az nem is sejti, hogy ezek mögött a támadások mögött egyéni érdekek rejtőznek, .s hogy a t á in a d ó akciók mögött egves. saját zsebüket féltő nagykereskedők állanak, -akik a detail kereskedők emancipációjától félnek, ha a Vásár keretei kiszélesednek. Mert miről van szó? A Tavaszi Vásáron a gyáros közvetlen kapcsolatot talál a kis- és középkereskedővel. . . . míg a nagykereskedők azt óhajtják, „hogy a kis- és középkereskedő mindvégig csak a nagykereskedő közvetítésével érin kezhessék a gyárosokkal11 ... azt akarták elérni, hogy a külföldi ipartermékek kizárólagos közvetítői maradhassanak, s a hazai detail i s t a legalább a külföldi gyárosokkal ne teremthessen közvetlen kapcsolatot és összeköttetést. Ezért lett He- teés Mór egyszerre magyar iparpártoló, . . . továbbá, hogy . . . Heteés Mórt az egyéni érdeke vezette fnditványának megtételében, ezt az egyéni érdeket tette tetszetősebbé, mikor azt az egyetemes kereskedői érdekek leplébe burkolta, . . . ezért Heteés Mór őszinteségét vonjuk kétségbe, mikor a magyar ipar védelmezőjének vértjét és »sisakját ölti magára. Heteés Mór évente napokat tölt a lipcsei vásáron — aminthogy az ez évi lipcsei vásáron is egy hetet töltött — s ott tömegesen vásárolja a külföldi ipartermékeket., s főleg játékárukat, sőt ezek közt nagyon sok olyant is, amelyet itthon is. a hazai ipartelepeken i .s beszerezhetne. . . . Végül a cikk szólott arról, hogy a Bettel- heim-cég az, államtól szubvenciót élvez, végül a következőkép fejeződik be: Tudjuk nagyon jól. hogy a hazai ipar és kereskedelem fejlesztését nem lehet szen.imentális eszközökkel elérni, s hogy nem frázisok, hanem tettek kellenek. De h»a Heteés Mór is tudja ezt. ... és ne akarja elhitetni, hogy a magyar ipar sorsa függ attól, vájjon a Tavaszi Vásárra beengedik-e a külföldi árut vagy sem. S ő, aki egyike a legnagyobb vásárlóknak a lipcsei vásáron ne tetszelegjen m agának most eigy- szerre, a magyar inarpártoló maszkjában. Egy cég főnöke, ki a maga hasznának jó nagy részét annak köszönheti, hogy k ü 1 f ö'I d j 'cikkeket k ö z vetít a ki s- é S' középkeres k.e d ő k n e k: ne akarja a hazai iparfejlesztés jelszavát felhasználni arra, h o g y a detail'i sták számára megnehezítse a közvetlen összeköttetések szerzését a külföldi gyárosokkal. Mert a Heteés Mórféle magyar iparpártolási akció mögött, amibe — igen helytelenül — a Magyar Kereskedelmi Csarnokot is belevitte, elsősorban! nem a hazai ipar. nanem csak az ő közvetítői érdekeinek védel- m e r e j 1 i k. A Pénzvilágnak erre a cikkére Heteés Mór — recte Hetés Antal — nyilatkozott A Pénzvilág 1914. április 25-iki számában. A nyilatkozatot a szerkesztőség — bár erre kötelezve nem volt — közölte. Ebben a nyilatkozatban Hetés Antal, azt mondotta, hogy az előbb említett cikk Személyes .in vektivákat is tartalmas és minthogy merőben valótlan állításokat is kockáztat, ezeknek cáfolatában itt bele nem bocsátkozhatom, hanem, intézkedtem aziránt, hogy azokat a cikkíróval szemben az illetékes birósá.g hivatalból tisztázza. Hetés Antal sajtópöre. 1916. április 3-án kezdődő tárgyaláson tényleg kiugrott a myul a bokorból, egy kis szereplésre ismét alkalom adódván, megjelent Hetés Antal ügyvéd a fő magánvádló képviseletében. A kir. Törvényszék dr. Fiizes.séry Zoltán elnöklete alatt ült össze. Hetés Antal elfoglalta „védő“ helvét, nagy páthosszal és meg több nagyképűséggel hozzákezdett nagy „vádbeszédéhez“. Kifejtette, „hogy az egész akció egy nagy közgazdasági jelentőségű mozgalom. itt nem r»gyélnek harcáról van szó. hanem egyetemes érdekekről. Itt n°m Heteés Mór zsebe fáj, hanem a magyar ipar sérelme, itt nem Heté.s Antal óhajt szerepelni, hanem Hetés Antal büntetni kíván.“ Kérte a kir. Törvényszéket, hogv engem fogházra, vagy fegyházra és 300.000 korona kártérítésre Ítéljen, mert ennyi kárt okoztam a ßettelheim Miksa és Társa cégnek rágalmazásommal. Megkértem ügyvédemet, László Jenő doktort, hogy védőbeszédemet én mondhassam el. A következőket mondottam: „Tek. kir. Törvényszék! Mielőtt az ügy érdemére nézve lesz szerencsém kiterjeszkednem. legyen szabad egy tény bel5 körülményre a tek. kir. Törvényszék fiigyeimét felhívnom, arra, hogy t. i. ez a per nem Heteés Mór pere. hiszen Heteés Mór nem is jött el sohasem a tárgyalásokra, hanem ez, a per Hetés Antal pere, mert nem Heteés Mór irta azokat a cikkeket, a m e 1;’ e k e t most Hetés Antal inkriminál. hanem ezeket a cikkeket Hetés Antal irta. Hetés Antal volt az, aki utori- utfélen elhelyezte a bombákat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Áru-mintavására ellen, és Hetes Antal volt az. aki hosszabb idő óta burkoltan, támadja az Áru-mintavásárok intézményét, mert amint be fogom igazolni az Áru-mintavásárok intézménye csak egyetlen-egv .szakmára lehet esetleg sérelmes, a nagykereskedői szakmára Tehát először is állapítsa meg a tek. kir. Törvényszék ezeket a ténybeli állításokat, nehogy Hetés Antal itt is az ö megszokott maszkjában feltolta magát Heteés Mór védőjének, holott itt egyenesen arról van szó, hogy Hetés Antal meg akarja védeni azokat az ii g y e f o g y o 11 a n megírt „m ü v e i t“, amelyekkel támadta az Árumintavásárok intézményét. Kérem továbbá a tek. kir. Törvényszéket, hogy rendelje • el m i n d e n irányban-cikkemre rézve a valódiság bizonyítását.“ Felszólalásom hatása alatt Hetés Antal zöldiilt-ké- kiilt. ajka reszketett, mint a nyárfalevél é»s igazán nem hitte azt. hogy ilyen egyszerűen leleplezem a Törvényszék előtt és még leszek olyan merész arra és magam kélrem a valódiság bizonyítását. A bíróság el is rendelte a valódiság bizonyítását. A bíróság mindenekelőtt felolvasta az inkriminált cikket, a Máv. igazgatóságától a szubvencióra vonatkozólag bekért szerződést, amely igazolta, hogy a Bettelheim Miksa és Társa ccg 1911. március 1-től számított öt évre kizárólag engedélyt kapott arra. hogy a pályaudvarokon honi iparcikkeket árusítson. A megjelölt öt év alatt az államvasutak területén senki másnak se honi. se külföldi iparcikket árusítani vagy kiállítani nem: szabad. Majd kihallgatta tóvárosi Fischer Emil, Goldzieh er Géza. Csók ay Adolf nagykereskedőket és Balkányi Kálmánt, az OAJKE akkori titkárát, kik igazolták a cikk állítását A bíróság azon kérdésére, vájjon Heteés Antal akkor, mikor a Tavaszi Vásár ellen agitál, saját egyéni (üzleti) érdekeit véd i-é, a tanuk szintén igennel válaszolt áJk'. A felmentő ítélet. A bíróság a bizonyítást befejezettnek nyilvánítván, engem a bűnvádi perrendtartás 326. §. 3. p o n t j a á 1 a p > á n felmentett a vád alól azért, mert az állítások valódiságát bebizonyít ottnak látta. A VI. B. 6652/27. szám 1915. számú ítélet indokolása szósze- rint kimondja, hogy: „Heteés fellépése késztette Kármán Aladár vádlottat a bevádolt közleményeknek a megírására, amelynek a lényege az, hogy Heteés t anyagi érdekeltség vezérli, amikor a Tavaszi Vásár ellen küzd... A kir. Törvényszéknek meg kellett állapítania. hogy a vádlott panaszolt állításának célia a közérdek előmozdítása volt és hogy az állított tények valódisága lényegileg bebizonyítást nyert . . . A fő magánvádló anyagi érdek e 11 s é g.e nyilvánvaló . . Heteés Mórnak erős anyagi érdeke is fűződött ahhoz, hogv a tervezett nemzetközi vásár része ne jöjjön ... az intézmény elleni felszólalások egyoldalii egyéni érdekből erednek . . Ez a btk. 263. §. utolsó' bekezdése értelmében a vádlott büntetlenségét eredményezte, őt fel kellett m e n t;e n i. Dr. Fiize,s- séry táblabiró. elnök, az Ítéletet részletesen indokolta is. Főleg kiterjeszkedett, '.a Kereskedelmi és Iparkamarában ez ügyben elhangzott vitákra, s felolvasta a kamara 1913 évi február hó 25-én megtartott teljes üléséről szóló jegyzőkönyvből azt a felszólalást, amelyet az Antal által beugratott Heteés Mór tartott a Tavaszi Vásár ellen. Ebben a felszólalásban kijelentette Heteés — ... hogv a magyar -nagykereskedőt károsítjuk, ha a kiskereskedőket, a falusi kereskedőket a gyárossal! összeköttetésbe hozzuk. s hogy a magyar nagykereskedőknek az üzletet a kezéből kivesszük, és azoknak átengedjük .. . Ez a körülmény — mondotta dr. Fiizesséry — világosan bizonyítja, hogy Heteés tényleg saját, nagykereskedői érdekeit igyekszik védeni, de igazolja Láticz'y Leó v. b. t. t., kamarai elnöknek a Heteés egy későbbi felszólalására adott válasza is, amelyet 1914. január 29-én tartott teljes ülésén mondott. Heteés akkor is agitált, felszólalt, mire Lánczy a következőket mondotta: — . . különösen nem volna szabad itt azon körök részéröl felszólalásoknak történniük, amelyek talán nem egészen tárgyilagosak egy ilyen intézménynek a megítélésében. En elismerem minden- jogos versenyérdek megvédésének a szükségét, de mégis a közérdek szempontjából sokszor le kell mondani olvan egyoldalú és egyéni érdekről is. amelyek, anélkül, hogv ez végzetessé válna az illető érdekekre, mégis a közérdeknek bizonyos áldozatot hoznak . . . méltóztassanak csak továbbra is bizalommal lenni vállalkozásunk iránt, tessék annak inkább propagandát csinálni és nem kritikával ellenhan.gulatot kelteni a vállalkozás iránt . . . A bíróságnak ilyen ítéletére Hetés Antal nem számított, nem számított pedig azért, mert mielőtt a Törvényszék visszavonult volna itélethozásra, még egyszer felszólította Hetés Antalt, hogv vonja vissza a perét, jelezni akarta azt, hogy sok igaza Hetés Antalnak nem lesz. Hetés Antal még egv uj spiccset vágott ki, mire a bíróság visszavonult é.s a fenti íi e 1- mentő Ítéletet meghozta. Hogy ez az ítélet milyen hatást keltett Hetés Antalra, azt nem akarom részletezni, úgy is hosszára nyúlik ennek az ügynek az ismertetése, csak meg akarom még említeni, hogy a; z ítélet -.után haragosan f e 1 e b b tízé s t jelentett be Hetés Antal és kijelentette, hogy majd a táblánál találkozunk. A kir. tábla 1916. szeptember 2-ára tényleg kitűzte a főtárgyalást. Én védőmmel meg is jelentem pontosan. Egyszerre a legnagyobb meglepetésemre megszólít bennünket Hetés Antal helyettese és közli velünk, hogy „az ügyvéd ur nem kívánja megtartani a felebbezési tárgyalást és inkább kifizeti az eddigi perköltségeket.“ Ezen meg/utamodás után igazán nem volt okom sokat törődni Hetés Antallal, mint a magyar ipar őrével, az ügyet befejezettnek és elintézettnek tekintettem. Nem tekintette azonban annak Hetés Antal, aki ezt a harmadféléves pofont nem szívesen tűri el és még mindig igyekezik ott, ahol lehet, nekem al- kalmatlankodni, ott, ahol lehet, az Árumintavásárok intézményének ártani. A bosszúálló „galgóczi“. Ezért haragszik Hetés Antal a Keleti Vásárra és ezért óhajt mindenáron bejutni az Árumintavásár- osztály tagjai sorába és ezért használja fel a Budapest Székesfőváros t. Tanácsát és a közgazdasági T i- zottság igen tisztelt tagjait, hogy valahogy módot kapjon arra, hogy ezt a pofont, mit azóta nehezen visel, visszaadja nekem. Ezért nem érdemli meg Hetés Antal, hogy reflektáljak a közgazdasági bizottságban azon kijelentésére, hogy „a legutóbb lezaj- • lett Keleti Vásár vezetőségét inferiorisnak tartja“ és ezért nem érdemli meg Hetés Antal, hogy tiltakozzam az ellen, „hogy ha a kamara ennek intézésére alkalmasabb férfiakat nem fog találni, akkor a fővárosnak kell ezt az ügyet a kezébe venni“, mert itt nem inferioritásról van szó, hanem arról, hogy He^és Antal a bátyja üzletének helyzetét kényelmessé szeretné tenni, amire pedig a kiváló cég üzletvezetőinek semmi szükségük nincsen, ép úgy, ahogy nincs szükségük Hetés Antal íogadatlan prókátorkodására sem, ami ellen ők állandóan tiltakoznak is. Hetés Antal, nem pedig a BeFelheim cég, (a céggel nem is szabad összetéveszteni) nem tudja saját hiúságát és szereplési viszketegségét megkülönböztetni az egyetemes nagy közgazdasági érdekektől. A közgazdasági bizottság félrevezetése. Még csak azt akarom kifejteni és ezt nem He- tésnek mondom, hanem a Székesfővárosi Tanácsnak és a főváros közgazdasági bizottság tagjainak, hogy Hetés Antal, valótlanságot mondott, azt állitván, hogy „én a hatóságot félre akartam vezetni“, akkor, mikor azt mondottam, hogy Heinrich Ferenc Hetés meghivatásának kérdését Déri alpolgármester úrral elintézte, mert én Purebl tanácsjegyző úrral, aki hozzám telefonon a közgazdasági bizottság „óhaját" tolmácsolta, szószerint annyit közöltem, „hogy az egész meghívás kérdését majd Heinrich Öméltósága elintézi Déri alpolgármester úrral.“ Tehát valótlant állít Hetés, mikor azt mondta, hogy én úgy nyilatkoztam, hogy ezt a kérdést már elintézte Heinrich elnök ur, mert nem is intézhette el, hiszen Heinrich Öméltósága a fővárostól való távolléte és fiának gyászos halála következtében fizikailag sem volt abban a helyzetben, hogy ebben a kérdésben addig beszélhetett volna Déri alpolgármester úrral. Figyelmébe ajánlom tehát Hetés- nek, hogy ha valamit állít, ne tegye azt úgy, hogy annak az ellenkezőjéről könnyű szerrel lehessen meggyőződni, főképpen ne állítsa be tendenciózusan
