Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-23 / 43. szám

Budapest, 1918. október 23. 3 bizottság nem vetett fel egyetlen okos ö 11 e t e t. amelyet maga ez a bizottság megvalósi- tandónak ítélt volna. Az egyik azt hamgoz.tatta, hogy meg kell rend­szabályozni a sajtót, ne Írjon riasztó híreket a jár­ványról. A másik — már okosabb — kijelentette, hogy a sajtó soha becsesebb missziót nem teljesí­tett, mint most, amikor a végtelenül könnyelmű kö­zönségben, legalább ébren tartja a félelmet és óva­tosságra kényszeríti. Szegény sajtó, ha ő utánuk in­dulna, bizony nem tudná, hogy mitévő legyen. De ma a sajtónak is a spanyol betegség diktál. Egy szónok azt mondta, hogy nem mer felszái- lani a villamosra^ mert a padok alatt csomagok van­nak. Ismét másik igen fontosnak találta a legyek irtását. A legkomolytalanabb azonban Wenhardt János dr. a főváros kórházainak főigazgatója volt, aki vitába keveredett Friedrich Vilmos dr.-ral ar­ról, hogy egy Kovác;s nevű orvosnak szabad-eirrra- gánprakszist iizni, vagy sem. Félóráig vitatkozott ezen a főigazgató ur, akit végül is a polgármester in­tett le, hogy személyi kérdések nem tartoznak a járvány-bizottság' elé. Igazán jellemző, hogy a búd a­pesti kórházak főigazgatójának, amikor a járványnak tiizzel-vassal való kiirtásáról van szó, nincsen más gondja, mint az, hogy dok­tor Kovács ii z-e magán prakszist vagy s e m. Járványszeriiem terjedt a fecsegési nyavalya és ez a bizottság, ahonnan okos ötleteknek, tudo­mányos megállapításoknak, szigorú intéz ke dé’sekrek kellene kikerülnie, beszélt, beszélt egészen addig, mig a polgármesternek, aki messze kimagaslott a járvány-bizottságból, el nem fogyott a türelme é.s vé­get nem vetett a fecsegésnek. Mi ebben a pillanatban nem tudunk mást taná­csolni, mint hogy a polgármester mindaddig, anrg a járvány meg nem szűnt, ne hivja egybe ezt az üres szalmát csépelő bizottságot, amelyben egész sora iilt az orvosoknak, akik jobban tették volna, ha addig a mig itt ültek, chinin-recepteket írtak volna a betegeiknek. 4 \ Meg kell szűnnie ennek a fecsegő bizottságnak, amely egész sorát az orvosoknak elvonja a bete­geiknek nyújtandó segélytől. A járványt a polgár- mester rendeletéi sokkal biztosabban küzdik le, mint ennek a kupaktanácsnak az ötletei. tervezési munkálatai, amelyek, ha elkészültek, a közgyűlés elé kerülnek, amely megszavazza a szükséges költségeket. A terv az, hogy amikor az aj lakásokba beköltöznek a lakók, akkorra az iskolák is megnyithatók legyenek. Ez nem is ütközik különösebb nehézségbe, mert a ba­rakkok lényegesen gyorsabban épülnek, mint az állandó épületek. Épiilö barakkiskolák. Barakkiskolákról lévén szó, meg kell emlé­keznünk arról a másik négy barakkiskolának az építéséről, amelyek már folyamatban vannak. A négy iskola építése már vállalatba is van adva és pedig a következőképpen: a Tárnok-utcai iskolát 150,243 koronával Brunner Ferenc, az Ó/tegy-ntcai iskolát 100,010 koronával Dömény és Ehrlich, a Templom-téri iskolát 39,215 koronával Koch: Károly és a Szegényház-utcai iskolát 109,749 koronával Brunner Ferenc kapta meg. A megbízott vállalkozók ajánlata a legolcsóbb volt az ajánlattevőké között. A munkálatok azonban nagy nehézségekbe ütköznek, de azért az építkezés már mind a négy helyen megkez­dődött. Különösen nagy bajok vannak a fuvaro­zással, mert a telkek igen nagy távolságokban vannak. Különösen nehezen megközelithető a Tárnok-utcai, amely a Várban van, a többiek pedig a távoli külvárosokban, Kőbányán, & Rá­koson. A középitési ügyosztályban mégis abban reménykednek, hogy az építkezéssel a kora ta­vaszig elkészülnek. irizetlenel! a pályaudvaron Nem üldözik a zsebtolvajokat — Zsebtolvaj, mint detektív — Királyi ügyész a zsebtol­vajok között — Nyugalomba vonuló zseb­tolvajok. Az utóbbi időben feltűnően sok hír érkezett ar­ról, hogy most már a személyvonatokon sem lehet nyugodtan utazni. A nyilt pályán, állomásokon, vagy útközben; valósággal megrohanják a .gyanútlanul utazó közönséget és erőszakkal kifosztják. Hasonló vakmerő fosztogatásokról azelőtt nem beszéltek és igy ön kénytelenül felvetődik az a kérdé.s, hogy miért romlottak meg ennyire az utazási viszonyok? Erre a kérdéísre nem nehéz telelni. Jó néhány ho­nlappal ezelőtt bevonták a pályaudvarokról a detek- tiveket és azóta Budapest valamennyi pá­lyaudvara őrizetlenül áll. Igaz,, hc.gy pol­gári rendőrök őrködnek, elég szépen dolgoznak, de legfeljebb podgyásztolvajokat tudnak elfogni. A zseb­tolvajok és a vasúti tolvajok valósággal külön kasz­tot alkotnak és ezekkel csak úgy tud a detektív bol­dogulni, ha ismeri őket. Összeköttetés nélkül még a legnagyobb rendőrzseni sem megy .semmire se. A régi detektívek jól ismerték a vasúti tolvajokat és már a pályaudvaron elcsípték őket. A vasúti tolvajok ma nyugodtan élnek, a leg­többször ártatlan arccal még köszöntik is a polgári ruhás rendőröket, akik nem is tudják, hogy csak gúnyt űznek velük. A vasúti tolvajok teljes ellen­őrzés nélkül garázdálkodnak és ha .sürgősen nem se­gítenek a mostani állapotokon, akkor vakmerősé­güknek nincs határia. A legutóbbi időben beszéltek egy katonatisztről, akinek egész famíliáját elaltatták kloroformmal é,s aztán valósággal meztelenre vetkőztették őket. Ez egy kissé fantasztikusan hangzik. Kloroformmal való elaltatás'c.sak a detektivregényekben fordul elő. K r a u t f 1 u s kiérdemesült zsebtolvaj specialitása volt a kloroform, de hamarosan ő is letett róla. Egy alkalommal e!.s:amdikált az utitársa és az orra alá tartó.ta a kloroformot. Éppen az ellenkező hatást érte el. Az, illető felébredt, hatalmas pofont illesztett Krautflus ábrázatára. Krautflus aztán egy kalácsot készített, amelyben altatópor volt és ezzel már na­gyobb sikereket ért el. A mostani túlzsúfolt kocsikban a z o n b an ilyesféle trük­kökkel sem lehet operálni. A meglopott utasok valószínűleg fáradtak voltak és később már esküdni mertek volna, hogy nem álmosság, hanem a kloroform altatta el őket. Minden másképpen lenne, ha a budapesti pályaudvarokon, újra me.gj ele nnén e.k a detektívek. Már maga ez a puszta tény, hogy a detektívek a pályaudvarokon őrködnek, elriasztaná a hivatásos zsebtolvajokat és utazó tolvajokat. Ne Harc az otthonért Háromszáz ügyvéd lakást keres — Hetven épitész tervezi az állami kislakásokat — Művészi törekvések a lakásépitési akciónál — Az állami kislakástelepekben a főváros épit barakiskolákat. A főváros szerdai közgyűlése átengedte a kormány részére a X. kerületben levő Balkán- és Bihar-uteák sarkán levő telket, amelyen; az állam „átmeneti családi szükségszállókat“ lé­tesít, hogy a kilakoltatás által hajléktalanokká lett családoknak itt biztosítson otthont addig, amig azok más lakáshoz jutnak. Emellett azon­ban mind többen és többen lesznek a lakásnél­küliek Budapesten, végeredményben pedig úgy látszik eljutottunk a háború végéhez is, amikor lassan miéig fog kezdődni a leszerelés. Félve és aggódva tekintünk ez elé a pillanat elé, bármi­lyen nagyon kívánjuk is már a békét és azt a pillanatot, amikor mindnyájan hazatérnek, akik a frontokon, és a hinterlandban szolgálatot tel­jesítenek., Ebben a ...pilláivá tb an azonban.,.a. hely­zet katasztrófával terhes. A főváros talán ideje­korán megindította az akciót, amely lakást akar adni a hazatérőknek, de a kormány addig késlekedett, amig most valószínűleg lekéstünk. Amíg a kormány eltökélte., hogy építeni fog, akkorra váratlanul gyors léptekkel közeledett a béke és ma itt állunk tanácstalanul. Azok, akiknek lakásra lesz szükségük a le­szerelés után, máris igen sűrűn jelentkeznek. Természetszerűen biztosítani akarják magukat, hogy majd ha hazajönnek, ne legyenek kitéve annak a meglepetésnek, hogy nincs lakásuk. Legelsők voltak az ügyvédek, akik ebben a te­kintetben testületileg léptek fel. A minap ugyanis Szabó Imre tiszti főügyésznél a budapesti ügyvédi kamara küldöttsége jelent meg, akik háromszáz ügyvéd számára kértek lakást. Háromszáz ügyvéd hazakészül a frontról és sürgősen jelentkeztek az ügyvédi kamaránál, csináljanak valamit az érdekükben. A kamara elment: Szabó tiszti főügyészhez, a Lakáshiva­tal elnökéhez, aki azonban sajnálattal volt kény­telen elhárítani magától az ügyvédek kívánsá­gát, mert a Lakáshivatalnak sem uj lakásokat nincsen módjában építeni, sem pedig egyéb la­kást nem biztosíthat. Az ügyvédek mozgalma azonban igen szo­morú perspektívát nyújt. Eddig csak ügyvéd je­lentkezett lakásért háromszáz, mennyien lesz­nek azok, 'akiket! mindnyájukat el kell majd he­lyezni! Ezzel az óriási kereslettel szemben azonban a kormány lakásépitési akciója igen jelentéktelennek mondható, mert mindössze 2200 lükás fog épülni. Hogy ebben a 2200 lakásban hogyan fog el­férni mindenki, aki hazajön és joggal követel lakást, azt nem tudjuk akkor, amikor csak a hazatérő lakástalan ügyvédek száma három­száz. De még ennél is van nagyobb baj és ez az, hogy a lakásépítés még igen-igen kezdetle­ges stádiumban van. Az építkezés mindössze egy helyen indult meg és lassan halad előre. A városházán, olyan személyiségtől, aki a kormány építési program inját és a megvaló­sulás tempóját nagyon jól ismeri, a Tóvárosi Hírlap munkatársa a következő információkat kapta:- Az állami lakásépítés számára a fő­város négy telket engedett át. Az elsőt a Tomory-utcában, amely a VI. kerületben a külső Váci-ut mellett van. Itt a volt Hie- ronymi-féle telkeken épülnek az állami bér­házak. A másik lakástelep a Kenyér-gyár mögött a Juranics-utcában lesz. A harmadik a Kőbányai-ut mellett a Pongrác-utcában, a negyedik pedig a Maglódi-utnál, az uj te­mető közelében az Óhegy-utcában. Egy-egy ilyen telken 500—600 lakás építése van , tervbevéve. •,•>' . . .. — A házak speciális, háborús anyagból épülnek, de nem lesznek barakszeriiek, hanem állandó jellegűek. Az építkezést az Országos Építési Kormánybiztosság irányítja. Az állami házak tervezésében és építésében mintegy hetven épitész vesz részt.- A kormánynak ugyanis az volt a célja, hogy szép, gyors és olcsó építkezést produ­káljon. Nagy gondotí fordítanak a házak hygienikusságára, az építkezés változatos­ságára és arra, hogy Budapestet művészileg szép házakkal is gazdagítsa. — Az építkezés a Tomory-utcában már előrehalad, amennyiben ott már a földszinti íalegyenen vannak. A többi helyen is elkez­dik az építkezést talán már a legközelebbi napokban. A vállalkozók most hordatják ki a telkekre szükséges anyagokat, munkáso­kat toboroznak, már megkezdődött a fuva­rozás, útban van a földmunka megkezdése is. A vállalkozás a közszállitási szabályzat értelmében nyilvános árlejtési utón biztosi- tódik. Az állami házakhoz a főváros barakkiskolákaí épit. A főváros minden tekintetben rendkívül elő­zékeny a kormány lakásépitési akciójával szemben, ami természetes is akkor, amikor az állami lakásépitési akció tulajdonképpen a fő­város lakosságának előnyeit és a főváros fej­lődését szolgálja. A lakásoknak szóló telkeken kívül a főváros két diákszállónak és most csa­ládi szükségszállóknak adott telket. A napokban a városházára megérkezett a kormány leirata, amelynek értelmében a kor­mány utasítja a fővárost, hogy a négy lakóte­leppel kapcsolatban iskolákat emeljen. Miután - mint említettük — egy-egy telepen 500—600 lakás lesz, olyan, gyermeklétszámra leimt szá­mítani, hogy minden telepen szükség lesz isko­lára. Egyelőre a fővárosnak azonban nincsen módjában, hogy állandó iskolákat építsen, ez­úttal is a jő! bevállt barakkrendszerü építke­zésre; fogunk szorulni. A középitési ügyosz­tályban mosti folynak a négy uj barakkiskola i

Next

/
Thumbnails
Contents