Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-30 / 5. szám

Az Unto ni ajánlata.

Az Unió most azután ujabb ajánlattal fordult a fővároshoz és pedig olyannal, amelyet valószínű leg akceptálni is fognak, Ez az ajánlat ugyanis lényegesen előnyösebb, mint az, amelyet a múlt évben tett és amelynek hasznáról föntebb számoltunk be. A tárgyalások a bérlő gyár és a főváros között már meg is indultak és valószínűleg hamarosan be is fejeződnek.

Az Unió r.-t. ugyanis leszerződött a kormány által alapított Takarmányforgalmi részvénytársasággal arra, hogy íj is fogja az úgynevezett egységes lóabrakot gyártani. Az Unió Teli&p- utcai gyára azonban nem alkalmas airra, hogy ott terjeszkedjék, kénytelen volt tehát a fővárosnak megtenni ajánlatát. Az ajánlat értelmében az Unió r.-t. a saját költse izén 120,000 koronás beruházással kibővíti a főváros mütakarmány- gyárút. Uj épületet emel és azt ellátja a szükséges felszerelésekkel. Az uj gyár nagyobb lesz, mint a főváros mai gyára. Az Unió ennek ellenében négy esztendős időtartamra az eddigi

1909 és 1918.

Szétnéz az ember azon a hallatlanul nagy munka- területen. amelynek kapui most kezdenek kinyílni Budapest hosszú időn át lenyűgözött erői számára, nem lehet elkerülnie a. figyelmünket annak a körülménynek, hogy. egy decenniumra visszatekintve, ugyanezeket a jelenségeket látjuk. A nagyvárosnak, a milliós Budapestnek tiz esztendő elegendő, hogy mindannak, nyomán, amit akkor tervezett és alkotott, u.ira megkezdje ugyanazt a iundame.utumrakást. Tiz esztendő alatt a szükségesség ugyanolyan sürgető és ugyanolyan elkerülhetetlen maradt, mindössze az arányok változtak meg. Amit tiz év előtt építeni kellett, 1 amit tiz év előtt meg kellett alkotni, ami tiz év előtt egy ui Budapest kialakulásához szükséges volt. az ma S/.éditöen meghatványozódott és aki megéri, meg fogja látni, milyen kábulatósan meg fognak a sziiksé- * "ességek és a feladatok arányai növekedni ujabb tiz •esztendő alatt.

Úgy latszik, a tiz esztendő egység a nagyváros életében. Ha tovább is visszamennénk, talán még inkább ki lehetne, mutatni ezt a törvényszerűséget; de az összehasonlítás Így is. érdekes és a figyelmet a végletekig lekötő. . 1909 és 1918 összevetését kíséreljük meg itt gyors, az újságírás technikájának megfelelő sietséggel. A tiz év előtti tervek hatalmas palotájából nyitunk ki egy-két ajtót, hogy megelevenedjék előtűnik a múlt, amelybőli ma sok mindenre nézve okos tanulságokat lehet levonni.

I.

1909-nél kritikusabb esztendeje nem volt Budapestnek. Hogy a hatalmas lendület, amellyel a munkához neki kellett látni, sikerült, első sorban talán annak köszönhető, hogy olyan friss, fiatal, a nagyra- hivatottság éi zésévé] annyira telitett polgármester allolt az ügyek élén, mint Bár ez y István. Ereje is volt hozzá megmászni az alkotások ég felé nyúló tor- nj/át és rátenni a bokrétát. Ha nem igy lett volna, ő tett volna Budapest Solnesse, a nagy alkotások szédülő fejű mesterembere.

Budapest, 1918. január árfeltételek melleit bérbekapja a főváros meglevő | mütakarmánygyárát, az újonnan épülő gyár épület pedig teljes felszerelésével négy esztendő után ingyen a lóváros tulajdonúba megy ál. A nég\ év alatt viszont az uj létesítményben gyártott egységes ló takarmány minden vaggonja után 80 korona jutalékot ad a fővárosnak.

Az eddigi számítások szerint minimálisan napi öt-hat vaggon termelésre gondolnak, ami átlag napi 150 koronát jelent a fővárosnak. Minimálisan évi 200 munkanapot véve alapul, a főváros négy esztendő alatt a 120,000 koronás gyáron kivid legalább 120,000 korona készpénzt is kap.

Ezzel azután egyben teljesen komplett is lesz a főváros míítakarmánygyára, mórt a meglevő szári tó-gyáron kívül lesz egy keverő-gyára is.

A trambolin

Körséta a városházán

A főváros tisztikara számára az utóbbi időben megnövekedtek a lehetőségek az érvénye- iilés utján. A tanácsnoki állások egész sora üresedett meg és — úgy tudjuk — a sor még mindig nincs befejezve. Buzay Károly tanácsnok nyugalombavonulása már legközelebb (úgy tudjuk március 12-én, akkor lép ugyanis 35-ik szolgálati érébe) be fog következni és akkor Demjén Géza örökének betöltése után erre az állásra is kiírják a pályázatot. Olyan preventív intézkedések történtek azonban, amelyek most már szinte megszabják az előmenetel útját. A tanácsnok-főjegyzői állásból ugyanis újabban egy különös műfaj alakult ki. A tisztviselők azt mondják igen elmés meghatározással, hogy a tanácsnok-főjegyzői állás lett

az érvényesülés trarabolinja.

Az ember kényelmesen fölsétál a trambo- lima és nyugodtan beleugrik a most már kellemes, langyos vízbe, amelyen a trambolin-adta lökéssel vidáman, átcsúszik néhány ügyes tempóval.

Az érvényesülés „epe trambolinjára legutóbb Városy Gyulát állítatta a közgyűlés bizalma. A szorgalmas és. tehetséges Városy máris túl van a nagy ugráson, benne lubickol a vízben, tanügyi tanácsnoksága befejezett dolog, annyival is •inkább. merf a polgármester intézkedésére máris birtokába vette az ügyosztályt, amelynek vezetésére nála alkalmasabb, kiválóbb embert igazán keresve sem lehet találni. A közgyűlés természetesen örömmel és lelkesedéssel fogja megválasztani Városyt tanácsnokká, ami már abból is látható, hogy a tanács Demjén örökére igy írta ki a pályázatot; egy tanácsnoki és az esetleg megüresedő tanácsnok-főjegyzői állásra.

A trambolin,on most Sallay Árpád helyezkedett el a polgármester bizalmából. Egyelőre helyettesi címmel ül csak ott, de kétségtelen, hogy a legközelebbi közgyűlésen meg fogják választani és akkor majd ő fogja várni az alkalmas pillanatot, amikor ugrani lehet a trambolinról. Mert a legközelebbi tanácsnok minden kétséget kizáró módon ö lesz. Ö tölti be majd Buzay örökét és a trambolin ismét megüresedik. Ki iesz a szerencsés utód a irániból in on? — ez még a jövő kérdése. Akiknek legtöbb reményük van, azok között Kemény Géza és Édes Endre főjegyzőket emlegetik. Csak azt az egyetmem lehet még tudni, mikor kerül megint a sor az ugrásra? Mert Bódy alpolgármester távozásáról végleg elhallgatott a krónika, hacsak a villamos tarifaügyek elintézése után nem lesz ismét aktuális az ti vezérigazgatósága.

A tanács tagjainak uj munkabeosztása után most arról v annak hírek, hogy

az alpolgármesteri csoportokat is újra fogja beosztani a polgármester.

Arról, hogy a beosztás milyen természetű lesz. ma még semmi liir sincs forgalomban, de több okból lehetetlennek mondják, hogy ez a beosztás a jövőben is igy maradjon, ahogy ma van.

Az uj helyre beosztott tanácsnokok ma mar átvették uj reszortjaikat. Wildner tanácsnok átvette a szociálpolitikai ügyosztályt, melyet ö alapozott meg annak.idején és amelynek ügyköre most hir szerint ki fog bővülni. Csupor tanácsnok a közegészségügyi ügyosztály vezetésével foglolkozik és valószínűleg megtartja a Népoperáról való gondoskodást is, amint azt Márkus Jenő dr. is tette annak idején. A népélelmezési ügyeket azonban,, amelyeket Demjén Géza szabadsága idején ruháztak rá, vissza fogja adni a szociálpolitikai ügyosztálynak. Ezek

a népélelmezési kérdések

különben most megint alighanem kátyúba jutnak. Tudvalevőleg ennek a kérdésnek a magva

Csak egy futó pillantás a kijelölt feladatokra, a tanácsi előterjesztések olyan tömege fekszik előttünk, ami papirosban hatalmai tömeg, jelentőségük pedig egyenesen felmérhetetlen. Érdekes feljegyezni azt a megfigyelést, hogy a nagy rnunka.programmokat mindig a drágaság, a gazdasági viszonyok ziláltsága és mindenekíelett a í&kásbajpk előzik meg. A nagy betegségnek ezek vetik előre árnyékát, ezek a láz szimptomál, ezek után következik mindig a nagy .gyógyító akció. 1909-ben elsőbben a vármegyék átiratai jelentkeznek. Baranya vármegye a bankkartell létre- jöyősének megakadályozását kívánja, Budapest azonban napirendre tér a kérdés fölött, mert a. kartell már amugy is meghiúsult. Háromszék vármegye a közép- birtokos osztály védelme ügyében ir át, a munkabérek emelkedése miatt panaszkodik, Somogy vármegye pedig ugyanekkor a takarmányhiány miatt fakad ki. Budapesten pedig megjelenik r deficit, megdrágul a hús. a kenyér, a szén és mindezt bekoronázza a lakáshiány. Közben egy tízmilliós átmeneti kölcsönre is szükség volt és a tanács helyesen megérezve, hogy az ilyen nagyarányú válságok legelőször kioperálandó rosszindulatú daganata a la.káskérdés, legelőször ennek rendezéséhez fog. Az ilyen válságok meg- < idusa akkor kezdődik meg, amikor a kömives az első téglát belemártja a malterbe és a helyére illeszti. Ezért volt n agyfon tossá-gu az 1909. évi január 7-iki közgyűlés, amelyen Bródy Ernő okolta meg indítványát. Ez az inütvány a következőket kívánja • a ■aiiács terjessze elő azok a- a konkrét javaslatait, amelyek a főváros beépíthető háztelkei egy részének olcso tisztviselői és munkáslakásokul szolgáló fölépítésére vonatkoznak, intézkedjék a tanács az iskoláknak bérházakból uj iskolaépületekben való elhelyeliót, amikor az átvonuló katonaság állandóan fölemelve tartja ezt a számot és az idegenforgalom is jelentékeny lendületet vett. az üres lakások száma kevesebb, mint kilenc év előtt a nagy válság idején volt. Ma csak 334 lakás áll üresen.

Hogy általában milyen súlyos esztendő volt az 1909-ik Budapest életében, csak az előttünk fekvő tanácsi előterjesztések és egyéb akciók legfontosabb- jait kell elősorolnunk. Íme:

A népszinház-utcai villamos kiépítése. (R é n y i tanácsnok munkája..)

A főváros nagyszabású fölirata az uj ipartörvény kérdésében. (Faller tanácsnok.)

A főváros ha.'tvantagu küldöttségének Füle p p Kálmán főpolgármester és Bárczy polgármester vezetése alatt való tisztelgése Wekerle Sándor miniszterelnöknél azon kívánságok érdekében, amelyeket a főváros a városi háztartások érdekében az állalmi egyenes adóreform terén megvalósítani óhajt.

Előterjesztés az Országos szakszervezeti tanácsnak a- munkanélküliség ügyében való kérvényéről. (F e s t e t i c h tanácsnok.)

A sertésvásárpénztár életbeléptetése.

Küldöttség a fővárosi nyugdijsza.bályzat jóváhagyása érdekében.

. Eeleki Béla dr. indítványa a lakásínség ügyében.

A József föherceg-honvédhuszárlaktanya kibővítése. (P iperkovics tanácsnok.)

Előterjesztés a légszeszvilágitási kérdés megoldásáról. (V o s i t s tanácsnok és Buzáth tanácsjegyző.)

Bárczy polgármester nagy. előterjesztése a lakásviszonyok javítása ügyében.

Előterjesztés a beruházó-kölcsön tárgyában és a munkaprogrammról. (B ó d y tanácsnok.)

Előterjesztés a községi takarékpénztár fölállítása ügyében. (Bódy tanácsnok és Márkus Jenő dr. tanácsjegyzö.)

A fővárosi törvény revíziójának előkészítése.

Szabályrendelet a főváros központi pénztárának hatásköréről és szervezetéről.

Előterjesztés az állatkert építéséről. (Bódy tanácsnok.)