Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-16 / 42. szám
6 Budapest, 1918. október 16. SJm'/waviiíjzmjp len pillanatig- nem férhet hozzá kétség, hogy ezek a szorgalmas, munkás emberek a háború alatt a banktrezorok előtt a nemzeti védelem szánzációs és hősi szolgálatát teljesítették. Nagy részük volt hangya-munkájukkal a: magyar jövendő megalapozásában és most, amikor a gazdasági önállóság szivárványa kezd felénk mosolyogni, nem lehet kétség benne, hogy a béke hadseregének is hasznos, fontos osztagai fognak a pénzintézeti tisztviselőkből alakulni. Jutalom a múltért és előleg a jövőre: le- he't-e szerényebb, mint ha a tisztességes, a gondtalan felé közeledő megélhetést biztosítják számukra? Ez az oka annak, hogy a pénzintézeti tisztviselők mozgalma felé különös érdeklődéssel fordul mindenki, aki a magyar gazdasági élet jövőjét féltő gondolattal őrzi. A bornak nincsen maximális ára. A kormánynak, amikor a borral manipulálóknak szabad prédájává tette a közönség zsebét, az lebegett a szeme előtt, hogy a bor egyrészt nem közszükségleti cikk, másrészt viszont a borkivitel révén a külföldi aranyfolyamnak a magyar föld felé való áradását vélték elindítani. Ez az oka annak, hogy az árvizsgáló-bizottság és a rendőrség nem tudja lecsukatni a borral uzso- ráskodó vendéglősöket. Ha igy van is azonban ez. mégis arra kell hivatkoznunk, hogy a maximális árak mellett volt valaha még egy másik intézmény is, amelynek meg kellene akadályozni ezt a tűrhetetlen és szemérmetlen üzérkedést. Ezt az intézményt valaha: üzleti tisztességnek hívták. Vájjon a jó öreg üzleti tisztesség is hősi halált halt ebben a szörnyűséges háborúban? Mert ha az üzleti tisztességnek ma is számottevő szerepe lenne a vendéglősiparban, akkor a borárakon meg kellene látszania annak az irgalmatlan zuhanásnak, amely beállott ott, ahol nem a vendéglős, hanem a termelő adja el a bort. A vendéglősnél ma is 12—30 koronába kerül egy liter bor és a vendéglős urak pirulás nélkül azt hozzák fel védelmükre, hogy ők nem az olcsó borból, hanem a régi drága borból vásároltak. Még ha ez igaz is, kihagyják a számításból, hogy akkor, amikor a termelői árak emelkedtek, akkor ők már felemelt árakon adták el azt a bort, amit potom pénzen szereztek be. A vendéglős urak mindenesetre igen kényelmes és veszedelem nélkül való gazdasági elveket vallanak: olyanokat, amelyek csak a termelőkre és a fogyasztókra nézve lehetnek súlyos következményekkel: az ő bőrük, az ő üzleti hasznuk azonban mindenképpen érintetlen marad. A kereskedelmi miniszter szakbizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogyan leli ;etne Budapest alatt olyan hidakat emelni, amelyek által lehetséges lenne tengeri hajóknak is áthaladniok. Budapesten áthaladó tengeri hajók!... milyen1 perspektívája a jövőnek! Es fel kell jegyeznünk, hogy a gondolat nem uj, mert az Atlantién Tengerhajózási R.-T. egyizben már felvetette az ötletet egy a kereskedelmi kormányhoz intézett memorandum alakjában. Akkor a kereskedelmi minisztériumban időszerűtlennek tartották a tervet és tulajdonképpen csak most kezdenek annak igazi jelentőségére eszmélni. Most tudjuk már, hogy mit kell és mit fog jelenteni Magyarország számára annak megvalósítása, hogy közvetlen átrakodás nélküli hajóforgalmat létesítsünk Budapest és a Fekete tenger kikötői, illetve a keleti nagy piacok között. Amikor mind bizonyosabb, hogy Magyarország nemcsak akar, de kénytelen is lesz gazdaságilag teljesen a maga lábain járni, rendkívül fontossá lett a folyam- hajózás kérdése. Tenger, minél több tenger kell ahhoz, hogy gazdasági létünket biztosítsuk, fejlődésének alapot nyújtsunk. Ki tudja még, mit, szomorút, vagy örvendetesei hoz a béke: annyit azonban meg kell tennünk, hogy azt, amink megvan és ami biztosan a mienk marad, mindenképpen fejlesztenünk és kihasználnunk Kell. Íme itt a Duna, amelyről a háború éveiben sok szó esett, de olyan követelő, parancsoló erővel még soha, mint éppen ezekben a napokban, amikor eljutottunk a béke küszöbére. Két uj magyar báró. A magyar hadiipar, úgy látszik, befejezte nagyszerű feladatát. Az ország védelmének tökéletes végrehajtásában azonban a frontok hősi harcosai mellett igazi nagy tényezői voltak ők, < akik a hadsereget mintaszerűen látták el mindennel, amire a haza védelmében szüksége volt. A hadiipar két legkimagaslóbb alakja, W e i s z Maníréd és W o 1 í- ■íer Tivadar magyar báróságot kaptak. A király» kegye hervadhatatlan érdemeket jutalmazott. A nemzet hálája és az ország elismerése teljes mértékben csatlakozik a magas kitüntetéshez. Két olyan nagyiparosunk kapta meg ezúttal a magyar bárói méltóságot, akik hatalmas gyártelepeikkel tegnap még a hazát védték, holnap pedig nyilván a béke nagyszerű müvét fogják előkészíteni. Magyarország közgazdasága l')17-ben. Katona Béla évkönyve, melyben a lefolyt év közgazdasági és politikai eseményeit foglalta össze, most jelent meg s kétségkívül ugyanaz a fokozódó érdeklődés fogadja, mély eddig évről-évre tapasztalható volt. Katona évkönyveinek nemcsak az szerzett igen széleskörű népszerűséget, hogy az év eseményeinek biztos ítélettel feldolgozott hatalmas anyaga a gyors tájékozódást és közgazdasági viszonyaink helyes áttekintését megkönnyíti, hanem az is, hogy ma már bármely hivatali vagy üzleti organizációnak alig nélkülözhető lexikonja. Az előbbire nézve elég arra utalni, hogy az általános részen kivid tizenöt fejezetben részletesen feldolgozza az állam háborús gazdasági védő- intézkedéseit, a háborús törvényeket és rendeleteket, a nemzetközi- és Ausztriával közös érdekű ügyeket, külkereskedelmünk fontosabb eseményeit, az állami pénzügyek alakulását, a jegybankok és pénzpiac helyzetét, a pénz- és hitelügy, az értéktőzsde és a biztosításügy terén felmerült minden jelentősebb mozzanatot. Majdnem 10 évre terjed egyedül az iparról szóló, iparcsoportonként és iparáganként is részletezett fejezet, de hasonló részletességgel tárgyalja Katona a kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés és szociális ügyek terén előfordult eseményeket is. Ehhez az óriási anyaghoz képest duzzadt meg az évkönyv is, mely most majd 700 oldalon két kötetben jelent meg Benkö udvari könyvkereskedés kiadásában. A két vaskos kötet ára 40 korona. A ruházati rendelet módosítása. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amellyel módosítja a ruházati cikkek felhasználásáról és iorgalombahozata- láról szóló előző rendeletét. A rendelet szerint a készletben lévő textiláruk november 15-ig jelentendők be és a vásárlási engedély kötelezettség csak december 1-étöl áll fenn. Vásárlási engedély munkában lévő ruhadarab kiszolgáltatásához csak dcember 31-ike után kell. A juhsajt maximális ára. A közélelmezési miniszter módosította a juhsajt maximális árának megállapítására vonatkozó- rendeletét akként, hogy a maximális árak a kereskedők és fogyasztók közötti viszonylatban 12.40 if., illetve 16.40 fillér lesznek. Mit keresnek a cukorgyárak. ANagysurányi Cukorgyár és Finomító r.-t., amely a Hat- vany-család érdekkörébe tartozik, október 24-én fogja rendes közgyűlését megtartani. A mérleg szerint a nyereség a 12 milliós alaptőke után több mint 1,300.000 koronát tesz ki, a tartalékok pedig közel ötödfél millióra rúgnak. A Magyar Aszfalt mérlege. A Mag y a r Aszfalt R.-T. rendes közgyűlését október 24-én tartja meg. A közgyűlésen tárgyalni fogják a december 29- iki rendkívüli közgyűlés tőkeemelési határozatát, még pedig oly irányban, hogy a határozattal ellentétben az újonnan kibocsátandó részvények csak az 1919. évtől kezdve osztalékjogosultak. Tudvalevő, hogy a Magyar Aszfalt R.-T. rendkívüli közgyűlésének határozatait a törvényszék megsemmisítette, de a legfelsőbb fórum jóváhagyta és az ezzel járó eltolódás folytán kívánja az igazgatóság az uj részvényeket nem a folyó, hanem csak a jövő évtől kezdve osztalékra jogosítani. Az egyidejűleg közzétett mérleg szerint a vállalat tavaly 46.000 korona nyereséggel dolgozott, holott az 1916-os évről másfél milliós veszteséget hozott át, vagjds a vállalat ma már teljesen szanáltnak tekinthető. Az Ehrlich iütönyag és kereskedelmi rtg.-nak 1918. junius 30-ikán lezárt mérlege alapján a 17.607 (+ 11.864) K kamattal együtt 292.734 (+ 28.267) K volt a társaság bru’ttojövedelme. Ebből 202.858 (— 13.233) K kellett költségre, úgy hogy az előző esztendőről áthozott 1727 ( + 512) K-val együtt 91.603 (+ 40.797) K a nyeresége a 100.000 K-ról 500.000 K-ra fölemelt részvénytőke és 50.000 K tartaléktőke mellett. A társaságnak összes befektetése 3000 K lő és kocsi, árukészlete semmi sincs, mig értékpapírja 116.853 ( + 70.525) K-val, bankbetéte 649.371 (+ 559.751) K- val, óvadékja 32.740 K-val, egyéb követelése 99.523 ( + 60.358) K-val, tartozása 262.264 ( + 211.466) K-val szerepel a mérlegben. A tégla- és cserépszövetség bizottsága. A hivatalos lap a kereskedelmi miniszter 84.000 számú rendeletét közli, amely a Tégla- és Cserépszövei- s é g előkészítő-bizottságának kinevezését tartalmazza. A bizottságot a következő szakerökböl nevezte ki a miniszter: elnökévé Lukács Józsefet, a ..Kőszénbánya s téglagyár-társulat“ (Budapest, VII.. Király-utca 67.) vezérigazgatóját; a bizottság tagjaivá pedig Nemes Jenőt, az „Egyesült tégla- és cementgyár r.-t.“ vezérigazgatóját, Müller Józsefet, az „Újlaki tégla- és mészégető r.-t. vezérigazgatóját, ifj. Musch ong Jakabot, a „Budapesti tégla- és mészégető r.-t.“ igazgatóját, Szécsi Illést, a „Magyar kerámiai gyár r.-t.“ igazgatóját, Bohn Mihályt, a „Bohn A4, és társai gőztéglagyára Nagykik inda" tulajdonosát, S c h w a r t z Viktort, a Schwartz Viktor és. társai téglagyár igazgatóját, Serly Gusztávot, a „Debreceni gőztéglagyár r.-t.“ igazgatóját és T h u r y Józsefet, a „Miskolci gőztéglagyár r.-t.“ igazgatóját. / _________;_________ Kia dja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP- lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó EraiL RÉVA1-NYOMDA, BUDAPEST, V„ ÜGYNÖK-UTCA 8
