Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-04 / 36. szám

4 nJt befektettünk, kereken 6700 alkalmazottat tártul| és mintegy évi 30 millió korona kiadá­sún ' m. Fudomásul vesszük azt, hogy a főváros a közlekedési adó beszedését és kezelését meg akarja fizetni; ami annak elismerését jelenti, hogy az, adó beszedésére kötelesek nem va­gyunk; de mindenesetre annak elismerése ez, hogy a beszedést, kezelést és az ezekkel kap­csolatos munkákat ingyenesen teljesíteni nem tartozunk, Ennek természetes folyománya, hogy a székesfőváros nincs jogosítva egyoldalúan megállapitmi az adó beszedéséért és kezeléséért járó összeget, hanem az vagy velünk egyetértő- leg, vagy bírói utón állapítható meg: föltéve természetesen, hogy a bíróság bennünket az adó beszedésére egyáltalán kötelezne. Ebben a pillanatban tehát a leg vehemensebb harcban áll a főváros és a Közúti. Minden attól függ, hogy mit1 eredményez a kereskedelmi mi­niszter közbelépése és közvetítése? © s ® A „Fővárosi Hírlap“ a törvényhatóság nyári szünete alatt a rendes időben, minden szer­dán, de a szokottnál kisebb terjedelemben — csak 6 oldalon — jelenik meg. Sallav tanácsnok a színházak tűzbiztonságáról és a budai lövöldéről. A városrendezési kérdések ak­tualitása az építkezések megkezdésével mindinkább előtérbe kerül. Fölkerestük tehát S a 11 a y Árpád tanácsnokot, a városépítési ügyosztály vezetőjét, akit arra kértünk, mondja el mik azok a teendők, amiket a városrendezés terén legsürgősebbeknek tart: — Programmed adni —- mondta a tanács­nok — ma nem tudok, de nem is kell, olyan gazdag örökséget: hagyott rám Harrer Fe­renc dr. alpolgármester, akinek oldalán, kü­lönben én is szerencsés voltam dolgozni. A mai nehéz viszonyok között végrehajtani azt, amit Harrer dr. célul kitűzött, ez is túlságo­san nagy Programm. Két aktuális kérdésről nyilatkozott még a tanács­nok. Az egyik a tanácsnak az az intézkedése, amely szerint utasította a Vígszínház, Városi Színház és Budapesti Szinház vezetőségét, hogy színházaikban a viznyomást fokozó készüléket állítsanak fel: — Ebben a kérdésben a tanács távollé­tem, szabadságom ideje alatt döntött. Még szabadságom előtt előterjesztést tettem erre vonatkozólag a polgármester urnák, de a döntés csak később történt meg. A viznyo­mást fokozó készülékre a mai vizszüke mel­lett feltétlenül szükség van. A Városi Szín­házban egy a Népszínháztól származó ilyen gépezetet fogunk felállítani. A Vígszínház elég gazdag ahhoz, hogy kibírja ezt a beru­házást, a Budapesti Szinház pedig épen most kap uj gazdákat, akiknek szintén viselniük kell ezeket a költségeket. A készülékeket hat hónapon belül tartoznak felállítani. A budai lövölde környékének szabályozásáról hí­rek jelentek meg, ezekre vonatkozólag a követke­zőket mondta a tanácsnok: — A lapoknak az a hire, mintha a bu­dai lövölde környékének szabályozása már elhatározott dolog lennie és mintha kész ter­veink lennének, nem felel meg a valóságnak. Mindössze az történt, hogy a polgármester ■úrral kint voltunk a helyszínen, megtekintet­tük azt és a polgármester ur meghallgatta az érdekeltek panaszait. Még ott a helyszi­JELJdM5TJEl'^£~ VÁROSLIGET. Naponta d. u. V24, vasár- és ünnepnap d. u. 2 órá­tól (esős időben is) nagy folytatólagos előadáson Ä szinpadofí. 3k körcmd&er. A versenyen kívül álló szeptemberi műsor 25 elsőrangú varieté- és köröndszám. Az idény vége október Biö 15-én. Gyermekek és katonák szakaszvezetőig hétköznap fel helyárakat, vasárnap és ünnepnap pedig teljes helyárakat fizetnek. nen felhívott engem arra, hogy tanulmányoz­zam a kérdést és tegyem meg előterjeszté­seimet. Ebben a kérdésben eddig semmi más nem történt. Kész tervek nincsenek és az én feladatom lesz meghatározni, milyen ará­nyú és milyen természetű szabályozásra van szükség. Természetesen, minit izig-vérig bu­dai ember a legnagyobb szeretettel foglal­kozom a kérdéssel. Kovách Aladár dr. kitüntetése. A király Ko­váé h Aladár dr.-nak, a Mentőegyesület igazgató- főorvosának a Ferenc József-rend tisztikeresztjét a hadiékitménynyel adományozta. A királyi kitüntetése méltó elismerése azoknak a nagy szolgálatoknak, amelyeket a Kovách Aladár dr. vezetése alatt álló mentőtestület minden dicséretet felülmúlóan végez. Beketow-cirkusz. Teljesen uj műsor. Az attrak­ciók közül felemlítjük: 3 Merz akrobaták. Chris­tians légtornász jelenet. Canary „és Pikoló lovas zsonglőrjeiének Kremo Elvira a tánckötélen. Liebling és Muschwann kettős magas iskola, Zoli és Franz mint dijbirkozók stb. stb. Vigyázz a csókra“! Igen nagv sikerű bemutatót tartott a Télikert. Uj szezonját megnyitván, be­mutatta a szeptemberi műsort, amelynek középpont­jában a „Vigyázz a csókr a“ cagnü darab áll. Kitűnő és kedves operett ez, amelynek ötletes, mu­latságos szövegét Balassa Emil, fülbemászó mu­zsikáját pedig Barna Izsó irta. A bemutató közön­sége zajos tapsokkal adózott Borbély Lilinek, Antal Erzsinek, Galla.i Nándornak, Szécsi Ferencnek. So­mogyi Rózsinak, Tábori Imrének, a formás operett főszereplőinek. A műsor többi száma is kitűnő. Az iskolaév közeledése. A tanuló ifjúság szün­ideje mihamar lepereg és a gondos szülők már jó eleve megtették intézkedéseiket a jövő tanévre. Nem feledkeztek meg persze gyermekeik zenetanulásáról sem, amelynek előkészületeire a vakáció ideje a leg­alkalmasabb. Sternberg császári és kirá­lyi udv. hang szer gyáros figyelmébe ajánlja a t. olvasóinknak, hogy az őszi szezon alatt mérsé­keltek az árak. A Henry-aréna szeptemberi műsora páratlan a maga nemében. A 30 számból álló világvárosias mű­sornak legkimagaslóbb slágerszáma a 4 Sylph id a levegőben. Senki el ne mulassza ezt megtekin­teni, mert ilyen csodás látványosságban csak kivé­telesen van alkalma gyönyörködni. Az esti nagy díszelőadás köznaponkint 8 órakor kezdődik. Háztulajdonosok sürgősen küldjék be a hadbavo- nultak lakbérhátralékát — a házakhoz kézbesített nyomtatványokon kitöltve — Budapesti Ház­iul a j o n o s o k Szövetsége, Vác i-u tea 18. elmére. Az Ernszt-muzeum megnyitása. Az E r n szí­ni u z e u m idei művészeti szezonját e hét végén nyitja meg. Az első kiállítás bemutatja Radnav Gyula művészetét, aki erre a kiállításra évek hosszú során át készült. Emellett Pásztor János szobrai is bemu­tatásra kerülnek. A kiállítás iparművészeti részében Lukátsovits Ili miiivei kerülnek bemutatásra. IJotHg&S! IlißMP # TŐKE • e © Szemle Konvenció és jőhánásmód — Korlátozni kell a húskivitelt — Romlik a korona — Válság a H. T. körül — Á sördrágitók uj üzlete Hir szerint a bankok arra készülnek, hogy a banktisztviselő-mozgalmakkal szemben szer­vezkednek. Tiszteljük a nagytőke szervezkedési szabadságát is, épp úgy, mint a banktisztviselő­két, de azt gondoljuk, hogy a bankok konven­ciója tisztviselőikkel szemben részben felesle­ges, részben céltalan. Nem olyan idők vannak, hogy a tisztviselőkkel szemben Statáriálisan le­het fellépni és háborús szolgáltatások után mél­tánytalanság és igazságtalanság volna, ha nem teljes megbecsülés és loyalitás álláspontjára he­lyezkednének velük szemben. A tisztviselőkkel való barátságos együttműködésnek egyetlen módja és lehetősége van és ez a jó fizetés és emberséges bánásmód. Minden konvenciónál többet ér, ha a tisztviselők és a munkaadók kö­zött olyan jő a viszony, hogy egyik félnek sem jut eszébe se a konvenciói, se a reformáció. * A közélelmezési miniszter elrendelte, hogy csökkenteni kell a vágat ást' Budapesten és napok óta 200 darab marhával kevesebbet is vágnak. Az óvatosság mindenesetre helyénvaló, sajnos azonban avval, hogy szaporítják a hústalan na­pokat, nem fogják sem a közönségeit kielégíteni, sem az állatállományt s zap ontani. A közélelme­zési miniszternek egészen máshol kellene az or­voslást keresni. Tessék korlátozni az Ausztriába és Németországba! való kivitelit, amely egyre nagyobb mérveket ölt és a magyar közönséget Budapest, 1918. szeptember 4. gátolja meg abban, hogy húshoz jusson. Gondol­jon a miniszter ur egy kicsit a belföldre is és ne legyen kizárólag azzal elfoglalya, hogy Ausz­triában és Németországban úgy emlegessék a nevét, mint a legelső magyar gavallérét. ’ * Panaszkodik Schmidt vezértitkár ur, hogy romlik a pénzünk és nem lehet a romlást meg­akadályozni. Szép az őszinteség, de még szebb, ha a beismert hibák orvoslását 'is megtalálja. Sajnos, ennyi stitnivalója már nincs se a vezér­titkárnak, se a jegybanknak, amely az egész há­ború alatt közönyösen tűrte, hogy kedvező harc­téri helyzetünk, gazdasági konszolidáltságunk és jó nevünk ellenére valutánk a legrosszabb legyen az ieigész világon. El kell ismernünk azt is, hogy ü jegybankon kívül Ausztria és Németország ön­zése is hozzájárult althoz, hogy erőben, gazda­ságban és tekintélyben való teljességünk dacára garasnak nézzék a koronát. Nagyon jó tanulsá­gok ezek, csak az a szomorú, hogy még mindig nem tanultunk belőlük és még mindig nem va­gyunk tisztában azzal, hogy csak az önálló jegybank és az önálló vámterület segíthet raj­tunk. * A Hadterménynéí válság van: Russo vezér- igazgató távozni akar, mert a közélelmezési hi­vatal delegált a H. T. igazgatóságához egy ügy­védet, akinek sejtelme sincs arról, mi fán terem a gabona. El kell ismernünk, hogy a vezérigaz­gató önérzete teljesen helyénvaló. Elég sajnos, hogy még mindig nem tanultak annyit az illeté­kes körök, hogy fontos gazdasági érdekeket nem szabad személyi tekintetek miatt megbénítani, vagy háttérbe szorítani. Nálunk még mindig az a, szempont a legfontosabb, hogy a papa, vagy a mama kedvenceit jól elhelyezzék, ha emiatt milliókra menő károkat okoznak is, vagy elked­vetlenítenek tehetséges és kiváló embereket. Ez nekik hekitba. A fő az, hogy a protekció érvé­nyesüljön. A közérdek, az csak a második osz­tályon utazhat. A sörgyáraknak szerencséjük van: jó az ár­patermés és úgy látszik, a kormány gondoskod­ni fog arról, hogy a sör drágítják többet kereshes­senek. Nem lehet eléggé tiltakozni az ellen, hogy a hizlalás fejlesztése helyett a sörkartelt hiz­lalja a kormány. A mostani közélelmezési vi­szonyok mellett az árpát sörgyártásra fordítani, valóságos bűn a közérdek ellen. És teljes joggal kétségbe kell esni a kormány politikája felett, ha a sörgyáraik valutajavitás ürügye alatt ki fogják terrorizálni azt az árpát is, amelyet fontosabb, komolyabb és égetőbb célokra kellene fordítani. Sajnos, semmi reményünk sincs arra, hogy a közérdek kerekedjen felül. Minden jel arra mu­tat, hogy a kormány megint Diréheréket és Hag- genmacheréikat fogja boldogítani és az ő osz­talékukat többre becsüli — • a saját hasznánál is. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvény tár­sasáé igazgatósága a kormány részéről értesítést ka­pott, hogy legközelebb kormányrendelet jelenik meg, mely a részvénytársaságok alaptőkefelemelését elő­zetes kormányhatósági engedélytől teszi függővé. A kiadandó kormányrendelet figyelembevételével a bank megfelelt a kormány kívánságának, hogy a hétfői közgyűlésen csupán 20 millió koronával való tőkefelemelést javasoljon, inig a tervbevett további 20 millió koronás alaptőkefelemelést a majd megje­lenő kormányrendelet hatálya alá helyezi. A Magyar Bank rendkívüli közgyűlése ennek megfelelően határozott és kimondta, hogy jelenleg 50.000 darab egyenként 400 korona névértékű, az 1919. üzletévvel kezdődő iszelvénynyel ellátott uj részvényt bocsát ki. A kibocsátandó rész­vényeket mind az eddigi r é! s z v é n y e- s e k n e k biztosítják h j r d e t m é n y s z e r> ii felajánlás utján 5:1 arányban 800 ko­rona kibocsátási á r o n, levonva ez összeg­nek a lefizetés napjától december 31-ig számított 4 százalékos kamatját, viszont hozzáadva darabonként 4 korona részvénykibocsátási bélyegilletéket. Az ily- képpen megtörtént részvénykibocsátás alkalmából a névértéken felül befolyó ártöbblet tekintetében a közgyűlés elhatározta, hogy abból mindenekelőtt 500.000 koronát a bank alkalmazottai nyugdíjintéze­tének újabb megerősítésére juttat, a fennmaradó ősz- • Gázvezetéki javítások PfiPÄMY BudaPest» Vili., Rökk Szilárd-utca 3G. rUÜfiilí Telefon: József 1—48. szóm.

Next

/
Thumbnails
Contents