Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-08-21 / 34. szám

6

a háború utáni időben is egészen bizonyos, hogy forgalomban maradnak gyártmányai. A megnyitónap publikuma nagy érdeklődéssel szemlélte a kiállított cikkeket, melyekről elismerőleg nyilatkozott W e- k e r I e miniszterelnök Martos igazgatónak.

A kolozsvári Heinrich-íéle gyógyszappangyár r.-t. impozáns kiállítást rendezett közkedvelt készit- ményeiből. Már messziről érezhető volt a kellemes parföm-illat, amit a gyár szappanai a kiállítás területén árasztottak. A cég a kiállításon a világhírű „Szent László“ fertőtlenitő-szappanon kivid több kiváló hires készítményével szerepelt. A kolozsvári „Borax“, „Kátrány“. „Salicil“, „Neutrál“. „Kövér Gyermek“ gyógyszappanok a legkedveltebb és legelterjedtebb készítményei a gyárnak. Technikai berendezése és teljesítő képessége oly fejlett, hogy nemcsak az ország, hanem az egész monarchia hasonló gyáraival vetekszik. W ,e k e r 1 e Sándor miniszterelnök körsétája alkalmával különös meleg hangon adott a gyár igazgatója előtt megelégedésének és elismerésének kifejezést.

Török Sándor, Kolozsvárnak legrégibb, legjobb és legelső cukorkagyára meglepően szép csoporttal vesz részt a kiállításon. A legegyszerűbb merkantil, szuperior, töltött selyem karamella, csokoládé drasé, pergelt mandula, ostya, piskóta, teasütejrtény a legfinomabb deszertig nagy választékban és kiváló minőségben van itt felhalmozva. A gyártmányok kiválósága teszi természetessé, hogy ausztriai és keleti kivitele éppen úgy, mint magyarországi vevőköre szinte napról-napra állandó emelkedést mutat. A cég főnöknőjét, özv. Török Sándornét megdicsérte a cég kiváló gyártmányaiért W e k e r 1 e miniszterelnök.

Steiner József és Fia (Budapest, IV., Vámház- körut 9.) tápszergyár speciálitásait. finom caces különlegességek gyártása, továbbá a karlsbadi, a gyermek és a luxus kétszersültek, valamint különböző mézeskalácsok, finom exporttorták, panirozólisztek és többféle tápszer. Ez a vállalat van hivatva arra, hogy az angol és francia caceseket. a külföldön nagymennyiségben behozott árut kiszorítsa a piacról. Az Ízléses, nagyszerű torták, amiket a cég a kiállításra hozott, feltűnést keltettek. Steiner Hugó cégfőnök fogadta a vernisageon az előkelőségek elismerését.

Nagy és Vértes részvénytársaság (Budapest, V.. Arany János-utca 20.) A modern irodafelszereléis legtökéletesebb darabjaival van a vállalat a Keleti Vásáron képviselve. Masszív, gyönyörű kivitelű amerikai redőnyös íróasztalok, automatikusan elzáró redős irományszekrények, süllyesztő asztalok, összerakható amerikai könyvszekrények, forgószékek, szabadalmazott vertikal- és klisészekrények, angol bőr- bútorok, bank- és uriszobaberendezések garnitúrái és egyes darabjai a kiállítás egyik kétségkívül legértékesebb részletét adják. Wekerle miniszterelnök Nagy Jenő igazgatónak teljes elismerését fejezte ki.

A keleti vásáron mutatta be enyv-gyártmiányait a monarchia egyik legrégibb gyára, az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár rt. A gvár által előállított gyártmányok úgy nálunk, mint a külföldön a hasonló gyártmányok közül elismerten a legjobbak. Az Első Pesti Spódiumgyár a háború előtt az egész világpiacot ellátta a magyar enyvvel. A háború következtében egyrésze ezeknek a piacoknak veszendőbe ment, az eriyv egyik legfontosabb kiviteli cikk maradt és a gyár, úgy mint ezelőtt, ezentúl is állandó szállítója maradt Németországnak és a semleges külföldnek, valamint a Balkán-államoknak,

Melocco Péter cementáru-gyárnak (IX., Ferenc- körnt 4L) kiállítása rendkívül érdeklődést keltett a közönség körében. A mükő-siremlékek. márványmozaik-lapok. virágvázák, fakeresztet pótló miiköke- resztek. továbbá cementcsövek, stb„ ennek a régi és előnyösen ismert gyárnak kiváló produktumaiból csak mutatóul szolgálnak és igazolják a gyár jó Ízlését és kiváló munkáját.

Keleti és Murányi vegyészeti gvár r.-t„ mely mái' a háború előtt jelentékenyen exportált a Balkánra és Oroszországba, csinosan berendezett fülkéjével magára vonta a figyelmet. Wekerle Sándor miniszterelnök behatóan érdeklődött dr. Keleti Kornél vezérigazgató, kereskedelmi tanácsosnál a gyár gyártási képessége felől és a vegyi festékek exportja, a Lisoform produkciója dolgában. A látottak fölött teljes megelégedését fejezte ki az igazgatónak, ki elmondta. hogy a mai nehéz anyagbeszerzés dacára a gyár nagy feladatának úgy megfelel, mint békében.

Óceán Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi r.-t.

(Budapest.) A gyár részvénytársaság a Welleminsky é:s Gottlieb cégből fejlődött ki. Különböző konzervárut hozott el a vásárra. A vállalat készítményei ismertek és különösen külföldön nagy elterjedtségnek örvendenek.

A Budapesti mészárosok és hentesek csontfeldolgozógyára rt„ e 2 és fél millió K alaptőkéjű vállalat modern gyártelepe a IX.. Illatos-uton fekszik. A gyár be van rendezve az állati csontok legtökéletesebb feldolgozására és technikai zsiradékokon kiviil a legtökéletesebb csontenyvet gyártja. Fontos terméke a gyártják továbbá a bőrenyv és zselatin, mely cikkekben nem csupán az országban, hanem a világpiacon js domináló szerepet biztosit magának. Efiyv- gyártmányai a Balkán államokban, is nagy kedvelt- ségnek örvendenek és az egyes országokban használt speciális enyvminőséigeket is gyártja. Kiállítása e produktumokat' mutatja be.

Országos Vaskereskedelmi rt, A íiilcki zománc- •edény, fémára gyár és vasöntöde impozáns-készletet állított ki. Zománcozott lemezekből készült főző-' edények, vedrek, fazekak, dézsák, olajszűrők és más

háztartási cikkek pazar kivitelben állanak a cég fülkéjében. Külön feltűnést keltettek a megnyitáson a gyár vashordó- éis Meidinger-kályhái. Valamennyi áru szolid, szép kivitelben dicséretére válik a kiáru szolid, szép kivitelben dicséretére válik a kipróbált régi magyar zománciparnak. Wekerle Sándor kiállítási fülkéje előtt s elragadtatással dicsérte a külföldi vendégek előtt a fiileki zománcipar remekeit.

Herz Ármin fiai szalámigyár, zsiradékok nagyban (Budapest. Soroksári-ut 76). A gyárat 1882. évben Herz Ármin alapította meg. 1888-ban a fiai, Herz Lajos és HílSiz Viktor vették át. A telep a legmodernebbül van berendezve, saját gőz-diselmotor- és elektromos üzeme és hütőházá van. Három erő- és harminc segédgéppel dolgozik. Háború előtt mintegy ötszáz munkást foglalkoztatott. A cég gyártmánya békeidőben főleg Ausztriába került kivitelre, volt azonban számos vevője a vámkülföldön is.

Gottschlig Ágoston rt. kiváló minőségű gyártmányait már a békében is jól ismerték és kedveltek voltak. E cég kiállítása első pillanatban ízlésesen választott és elrendezett üvegformáival tűnik fel. A Gottschlig rt. 40 év óta foglalkozik a legkiválóbb likőrök gyártásával és ma ott tart, hogy készítményei valóban felülmúlják a békében annyira kedvelt francia gyártmányokat. Általános ismert konyakgyárt- mányai dacára a háborúnak Németországban és Ukrajnában jelentős piacra találtak és ott közkedveltségnek örvendenek. A cég, mely a B a r o t i szesz- finomító, konyak- és 1 i k ő r g y á r rt. érdekkörébe tartozik, a Belvárosban. Váci-utca 22. alatti mintaraktárt tart, hogy a nagyközönség is kényelmesen hozzáférhessen gyártmányaihoz.

Sternberg1 cs. és kir. udv. hangszergyár (VII., Rákóczi-ut 60.) nagyszabású csoportja feltűnik a kiállításon. A hangszerek mindegyike figyelmet érdemel. Kitűnik a gyárnak „Etofon“ beszélőgépe, mely akár beszél, énekel vagy zeneszámot ad elő, feledteti, hogy gépet és nem beszélőt, éneklőt, vaev zenekart hallgatunk. Kiváló szerkezete felülmúl minden külföldi gyártmányt. Figyelmet érdemel a gyár zongoráival, melyek hangra, kiállításra nézve kiválóak. A hegedűk. fuvolák, cimbalmok, klarinétok, harmonikák, rézhangszerek kiállítása érthetővé teszik azt a nagy forgalmat és exportot, amit évtizedekre^ visszamenően a gyár felmutat. Sternberg Árminnak a gyár megalapítójának és kiváló szaktudású főnökének W e k e r 1 e miniszterelnök teljes elismerését fejezte ki.

fi TŐKE

\ •••

Szemle

A Magyar Bank tőkeemelése — Rekvirálni kell a malmokat — Szénadó és szénbányászat — 90 millió a kisiparnak

A Magyar Bank nein rég közölt félévi mérlege impozáns bizonyságát adta annak, mennyire fejlődött a bank minden üzletága és milyen vezetőszerepet játszik a bank- üzlet minden terén. Az üzleti tevékenység nagyarányú fejlődése és a megoldásra váró fontos feladatok szükségessé tették; az újabb tőkeemelést, amelyet a szeptember 2-ikára összehívott rendkívüli közgyűlés fog elhatározni. Az igazgatóság javaslata szerint az összes részvényeket a régi részvényeseknek fogják felajánlani 5:2 arányban, úgy, hogy a tranzakció valóban a részvényesek szempontjából legelőnyösebb feltételek mellett fog. lebonyolódni és kétségkívül fényes sikerrel fog járni. A magyar közgazdaság! élet szempontjából csak üdvözölni lehet a Magyar Bank tőkefclemelési műveletét, mert uj. lehetőségét adja meg annak, hogy ez az életerős és agilis intézet úgy a belföldi, mint á külföldi piacon megoldja azokat a problémákat, amelyek lebonyolítására hivatott. A bank egy sereg uj vállalatot hivott életre és régi vállalkozásai meggyarapodva-és szilárdan néznek a béke elé. Meg vagyunk arról győződve, hogy a küszöbön álló tranzakció a Magyar Batik fejlődésének uj korszakát jelenti.

*

A pékek egyre panaszkodnak, hogy a malmok olyan rossz minőségű lisztet szállítanak, hogy az előirt minőségű kenyeret képtelenek elkészíteni és épp ezért a budapesti sütő ip artest illet most kérvénynyel fordult a közélelmezési miniszterhez és kérte, hogy ezeket az anomáliákat szüntesse meg, inert ha a megengedettnél barnább kenyeret sütnek, a pékekeket büntetik meg. A pékek panasza újabb bizonysága annak, ■hogy a malmok nemcsak kihasználják a háborús konjunktúrát, hanem jogtalan hasznot is szereznek maguknak és emellett a közellátás érdekeit is károsítják. Rámutattunk már arra,

Budapest, 1918. augusztus ci.

hogy a malmok visszaéléseit egy módon lehet megakadályozni, ha tudniillik az állam egyszerűen rekvirálja az összes malmokat és maga veszi kezébe az üzem vezetését. Sajnos, ettől a megoldástól nemcsak a malmok húzódoznak, hanem — az állam is.

*

Igen érdekes felszólalásban mutatott rá Chorin Ferenc a főrendiházban arra, hogy a szénadó a magyar széntermelést hátrányosan fogja befolyásolni. Rámutatott arra, hogy a magyar szénbányászatnak külön nehézségekkel kell megküzdenie, mert az üzemi anyagokban olyan nehézség jelentkezik, mely páratlanul áll. nincs elegendő munkaerő és emellett a munkabérek nálunk magasabbak, mint Németországban. Kétségen kívül áll, hogy a szénadó nemcsak a fogyasztó-közönséget, hanem a bánya- vállalatokat is érzékenyen sújtja, módot kell tehát találni arra, hogy az adó gyakorlati kivitele ne épp az ellenkező eredményt idézze elő. mint amit várnak tőle.

A kisipar segélyezése egyike a legnagyobb háborús feladatoknak. Végre kezdenek foglalkozni vele és az állam 9b millió koronát irányzott elő ipari hitelszövetkezet alapítására. Reméljük, hogy ezt a 90 milliót nem fogják haszontalanul elprédálni, hanem tényleg arra a célra fordítják, amire szánva van. Nem szabad tudniillik elfelejteni, hogy minél több kisipari műhelyünk van, annál kevésbbé vagyunk rászorulva a lelketlen osztrák gyáripar segítségére, s minél jobban függetleníteni tudjuk magunkat tőle, annál nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. A kisipar támogatása az egész társadalom érdeke és annak a 90 milliónak, amit előirányoztak reá, az utolsó krajcárig a kitűzött nemes és tisztességes célt kell szolgálnia.

Áruhalmozás hirdetésekben. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság szervezeti és ügyviteli szabályai értelmében a Bizottságnak kötelességei közé tartozik az is, hohgy a lapok hirdetéseit figyelemmel kisérje. Ezen az alapon Friedmann Ernő úrhoz, az Árvizsgáló Bizottság elnökéhez, azt a tiszteletteljes kérdést intézzük, volt-e szives elolvasni a Keleti Vásár alkalmából a Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T.- nak a lapokban megjelent hirdetéséit, amelyek nem az Árvizsgáló Bizottság elnökének, de a teljesen laikus olvasónak is kell. hogy szemet szúrjanak. Elolvasván a tömeghirdetést, az ember abban a boldog tudatban teszi le ez újságot, hogy istenem, hiszen nincs is háború. Béke van. béke, amikor minden elképzelhető anyagot kapni lehet. A Hazai. Kereskedelmi és Forgalmi R.-T. legalább nem vesz tudomást a háborúról, wag- gonszámra ajánl megvételre bőrkenőcsöt, kocsikenőcsöt, festéket, vasvitriolt, keserűsét, lakatot, talpszöget, vasalót, van 20,000 darab -be- főttestivegje, 200 vaggon mésztrágyája és szinte felsorolhatatlan tömegben a legritkább cikkek, amiket ma keresve sem lehet kapni. És megdöbben az ember, amikor azt olvassa, hogy a Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T. hajlandó bárkinek eladni kétszáz vaggon portlaneementet, amivel azonnal meg lehetne kezdeni a budapesti építkezéseket. Tessék jól megjegyezni, cementet, amit a hadvezetőség tudvalevőleg lefoglalt. Cementjének’ ma tulajdonképpen senkinek sem szabad lenni, csak a hadvezetöseg- nek. Vájjon honnan van akkor cementje a Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T.-nak. amely a hadvezetéshez bizonyára annyit ért. mint hajdú a harangöntéshez. Általában azonban ez a második kérdésünk Friedmann elnök úrhoz — hogyan juthatott a Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T., amely a háború harmadik esztendejében alakult, iparengedélyhez, amikor a lánckereskedelemről szóló törvény értelmében csak az kaphat iparengedélyt, aki a háború előtt, is ugyanazzal a kereskedlerrii ággal foglalkozott, amelyet most űzni akar. Végül pedig a hirdetésekben feltárt Eldorádó vagy vau, vagy nincs. Ha nincs, akkor közönséges blöffel van dolgunk, de ha van, akkor a legszenzációsabb áru- halmozással állunk szemben, ami megint sokszorosan' megérdemli Friedmann elnök ur ügyeimét.