Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-21 / 34. szám
A A főváros és az uj villamos rend Csütörtök a kritikus nap — A főváros képviselői az ankéteken — Újra megritkitják ^ megállókat — Kiirtják a rövid lejáratú utasokat — Till Antal tanácsjegyző nyilatkozata Az uj villamos rendről a közönség azt'hiszi, hogy már. régen megbukott. Megbukott az első két nap alatt, amikor bebizonyosodott, hogy semmi haszna nincs, ellenben még a kalauz-kisasszonyok is inkább megszöknek, semhogy a zsúfolt kocsikban hátul föl és elől le jelszavával kommandirozzák a közönséget. A kalauzkisasszonyoknak könnyű, mert azok egyszerűen ledobják a táskát és már semmi közük se a régi, se az uj rendhez. De mit csináljon• a szegény közönség, amielv se jobbra, se balra nem szökhetik meg, annak tovább kell utaznia, a szurony-virágokkal ékes pesti utcán. A közönség tűr tovább, pedig ez a rendelet sem. sokkal bölcsebb. mint jó egynéhány esztendővel ezelőtt volt az, amely kimondotta, hogy aki jön, az a baloldalon, aki megy, az a jobboldalon köteles járni, fia ma visszagondolunk erre az ötletre, igen jót mulatunk és meggyőződésünk, hogy pár hét múlva a főkapitány elöl le — hátul föl ötletén is nagyot, nevetünk a főkapitánnyal együtt. A villamos uj rendjével vonatkozásban olyan 'hírek terjedtek el, hogy a rendet megállapító tanácskozásoknál a főváros tanácsát sérelmesen mellőzték és hogy a főváros tanácsa az uj rend ellen kivan állást foglalni. Megkérdeztük T i 11 Antal tanácsjegyzőt. a közlekedési ügyosztály helyettes vezetőjét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő felvilágosításokat adta:- - Az a hir, hogy a fővárost a reform megvalósítása előtt nem kérdezték volna meg, nem felel meg a valóságnak. A kereskedelmi minisztériumban május havában ilt össze ebben a kérdésben az első ankét, amelyen ott volt a főváros képviseletében Valtinyi műszaki főtanácsos ur. Ugyancsak ott vöt az egyik ilyen értekezleten Rényi Dezső dr. tanácsnok ur is. Más kérdés az, hogy a főváros közlekedési bizottságában nem tárgyaltuk le a reformot, aminek azonban az az oka, hogy részben egy kész tervet kellett volna egyszerű hozzájárulás céljából a bizottság elé vinnünk, másrészben viszont a terv nem egy végleges intézkedés, hanem csak egy most kipróbálás alatt levő gondolat, amelynek sorsa attól függ, hogy beválik-e, vagy sem. A tanács keddi ülésén is ebben az értelemben tettem meg jelentésemet. — A főkapitányságon pénteken tartott ankéten én képviseltem a fővárost. Nem igaz az, hogy ez az ankét azt határozta volna el, hogy a rendelkezést most már véglegesnek tekinti és azt fentartja. Ez az értekezlet semmiféle határozatot nem hozott, mindöss/jj a jelenlevők beszámoltak másfél napos tapasztalataikról. Az uj rend fentartása, vagy elejtése fölött csak a esti- törtökre újból összehívott ankét fog dönteni, ami természetes is, mert egy nap alatt, amely ráadásul ünnep is volt, egy ilyen intézkedést kitanulmányozni lehetetlenség. Az ankét előtt csütörtökön már nyolc nap tapasztalatai fognak feküdni. amelyek alapján sokkal könnyebb lesz a döntés. Mi a magunk részéről természetesen szintén megfigyeltetjük az uj rendet és a csütörtöki ankéten meg fogjuk tenni észrevétetónket. Egyelőre csak az első, ünnepnapi eredmény van előttem, amiből természeteslen nehéz kritikát mondani. Ami a magam egyéni véleményét illeti, az uj rendben sok jó tulajdonságot látok, de természetesein nem mentes az a kellemetlenségektől. Az egészen kétségtelen, hogy a normálisan telt kocsikban az uj rendnek igen nagy előnyei vannak, a zsúfolt kocsikban azonban elkerülhetetlen a tolongás és az összeütközés. Az' ankéten különben sokféle gondolat vetődött föl, sokféle uj reformtcirv született. Ezek között talán egyike a legfontosabbaknak, hogy a ma érvényben levő megádlóhelyek közül még többet be fognak szüntetni. A háborúi alatt egy- izben már megritkitották a megállókat, dia még mindig vannak olyan megállók., amelyek nélkü- lözhetöknek látszanak. Ezzel azt is elérni vélik, hogy a rövid útra felszállók lemondanak a villamosról. A háború alatt talán a pénzbőség, talán a cipő kímélése miatt nagyon elszaporodtak azok az utasok, akik mindössze egy-két állomást utaztak. Az uj rend ezeknek éppenséggel nem r kedvez, mert nem érdemes fölszállaniok, amikor gyalog könnyebben és. kényelmesebben tehetik meg rövid, útjukat. Az az előny hárul ebből a villamosközlekedésre, hogy a kocsikban utazók száma kevesebb lesz és kényelmesebb azoknak az útja, akik nagyobb távolságot kívánnak megtenni., . : Szó volt az ankéten a vásárcsarnokból jövő háziasszonyok dolgáról, valamint a kofák utazásáról. E tekintetben fölmerült az a gondolat, hogy külön kofa-ka cs i kát. fogra a k időnkint indítani.. A rendeletnek legnagyobb ellensége azonban a tél lesz. fia vannak is előnyei a rendelkezésnek és ha életben marad is, télen semmi kétség benne — nem lehet tartani. Ahol 70 korona egy pár cipó A főváros egyik utolsó közgyűlése elhatározta. hogy kibővíti az alkalmazottak cipőüzemét, amely Mezei Gyula dr. igazgató vezetésével eddig is nagy sikerrel működött. A kibővítési munkálatok — mint a Fővárosi Hírlap értesül már a: legteljesebb mértékben folyamatban vannak és a cipőüzemből, amely eddig egyszerű cipőjavitó volt, hanrirosan egy tekintélyes cipőgyár lesz. A tanács előterjesztésére erre a célra a közgyűlés 1.200,000 korona beruházást engedélyezett kölcsöniképen a háborús közélelmezési akció révén elért eredmények terhére. A cipőüzem ezután a tőke után 5 százalékos kamatot fizet és a tőkét is részletekben törleszti. Naponkint 500 pár uj cipő. A főváros cipőgyára, úgy amint a cipőjavitó is volt, a Ráday-utca 33. számú fővárosi épületben lesz, ahol már javában folynak az építkezési munkák. A cél az, hogy olyan hatalmas gyári üzemet lehessen szervezni, amely napi 500 pár uj cipő előállítására képes. A főváros alkalmazásában levő közigazgatási, közoktatási, intézeti tiszti alkalmazottak, valamint az altisztek és szolgák létszáma 10,582 a nyugdíjasoké 1.799 az üzemi alkalmazottaké a gázmüvek kivételével 8,975 összesen 21,356 Ezek mind egykének évenkint egy talpalást és egy fejelést számítva-, i cipőjavitó-mühely- nek évi 21,356 talpalást és fejelést kellett volna végezni. Az üzem az eddigi átlagos -45 főből álló munkáslétszámmal elérhető maximális (napi 40 - 50 pár fejelés és 80 -90 pái tálpalás) munkateljesítmény mellett ezt a teljesítményt el tudja ugyan érni, de hol vaunak akkor még mindig a családtagok? Da ezeket számításba vesszük, akkor az üzemnek évi 85,424 pár cipő fejelésére és talpalásra van szüksége. Ha már ilyen bővítésről vau szó, akkor figyelembe kellett venni az alkalmazottaknak azt a jogos kívánságát is, hogy — mint ez az élelmiszerekéi való ellátásnál is történik — a cipőüzem működését ne csupán a saját részükre, hanem családtagjaik részére is igénybe vehessék és cipöjegyeik ellenében uj cipösziikségleteiket is az üzem elégítse ki. Az üzem kibővített formájában úgy volt tervezve, hogy évente legalább 80,000 pár uj cipőt és mintegy 160,000 pár eipöjavitást fog produkálni. A valóságban azonban ennél is tekintélyesebb lesz az üzem, mert átlagban napi ötszáz pár uj cipőt tud termelni. 1.200,000 koronás beruházás. A főváros erre a célra megvette a Ráday- utca 33. szám alatt levő egész épületet, amelyet azonban átalakításokkal és pótépitkezésekkel a célnak megfelelőbbé kell tenni. Szükség van nevezetesen gép- és munkatermek, raktárak létesítésiére, gépekre, üzemi berendezésekre és egyéb felszerelésekre, amelyek mintegy 600,000 koronát igényelnek, mig a börahyagok beszerzésére és forgótőkére, valamint a Budapesti ál- latvásárpénztárnál nyitott 600,00 K folyószámla- hitelből eddig igénybevett közel 400,000 korona visszafizetésére még további 600,000 koronára, tehát összesen 1.200,000 koronára van szükség. Harminc százalékkal a maximális ár alatt. Mezei igazgató nyilatkozata. A megkezdett munkálatokról egyébként M e z e l Gyula dr. igazgató a következőket mondta el'a F'ő- ! v á r o s i■ H'Fr 1 a p munkatársának:' ; — Az építkezéseket már megkezdtük, az átalakítási munkálatok folyamatban vannak. Éppen most jártam Becsben,' ahol a hadügyminisztériumban az engedmények egész sorát kellett kérnünk. Legfontosabb ezek között az engedmények között az, hogy beengedik Németországból az uj cipők gyártásához szükséges gépeket.- A cipőgyár napi ötszáz pár uj cipőt fog termelni, úgy. hogy el tudjuk látni a főváros ösz- szes alkalmazottait, munkásait, üzemi alkalmazottait, a nyugdíjasokat és minden családtagot is. Természetesen ez az ellátás nem lehet nagyobb, mint amilyet a miniszteri rendelet engedélyez. A főváros alkalmazottai tehát r tekintetben természetesen nem részesülnek előnyben a főváros egyéb lakosságával szemben. Annál nagyobb előnye lesz az tubán a főváros alkalmazottainak. hogy üzemünk lényegesen a maximális ár alatt fogja termékeit kiszolgáltatni. Megmarad azonkívül cipőiavitó-üzemüHk is. amelyet szintén kibővítünk.- Az uj cipő a főváros alkalmazottainak 30 százalékkal lesz olcsóbb, mint azt a miniszteri rendelet megszabja, úgy hogy egy pár ni cipő 65 70 koronába fog kerülni a főváros üzemében.- A gépeket már megrendeltük és azok mintegy 300,000 koronába fognak kerülni. Minden reményünk meg vau arra, hogy a gyárat január elsejével üzembe is helyezhetjük. Munkásjóléti szempontokból is vannak újításaink, igy többek között az üzem ilkalmazottai számára munkásétkezöt állítunk fel. amely szeptember első felében fog megnyílni. • • • Ajánlatok a barakk-iskolák építésére. A főváros által a 1. Tárnok-utcában, a 11. Szegényház-utcában, a X. Óhegy-utcában és a X. Templom-téren építendő barakkiskolákra meghirdetett versenypályázatra beérkezett ajánlatokat augusztus 17-ikén, szombaton délelőtt 10 órakor bontotta föl Szabó Gyula műszaki tanácsos. A beérkezett ajánlatok között több van olyan, amely csak egyik vagy másik barakkiskola tueg- épitésérci tesz ajánlatot, ismét mások pedig alternativ ajánlatokkal szerepelnek. Iskolánkint az ajánlatok a következők: Az I. Tárnok-utcai iskolára: Molnár István 357,500 K és 323,100 K: Kerner Zoltán 201.470 K és 187,470 1\; Koch Károly 180,630 1<: Wel- lisch Náthán utóda 261,196.50 K; Dötnény és Ehrlich 189.050 K; Töke György 237,300 K; Kolozs Lajos 180.400 K, Szentgyörgyi és Társa 239,580 K; Brunner Ferenc 152,243 K. A II. kér. Szegényház-utcai iskolára: Molnár István 758,190 és 232,690 1<; Wippler és Társa 149,860 K; Kerner Zoltán 153,610 K; Koch Károly 133,262 K; Üömény és Ehrlich 142,270 K: Töke György 186,700 K. Kolozs Lajos 134,190 K; Szentgyörgyi és Társa 185,623 K: Brunner Ferenc 102,997.10 K. A X. kér. Óhegy-utcai iskolára: Molnár István 197,920 K és 177,220 K; Kalocsay Mihály 143.060 K; Koch Károly 92,930 K; Wellisch Náthán utóda 138,139 K; Dömény és Ehrlich 97,210 K; Töke György 121,920 K: Szentgyörgyi és társa 128,745 K. A X. kér. Templom-téri iskolára: Molnár István 82,530 K és 74,330 K; Kalocsay Mihály 57,900 K; Koch Károly 394 65 K; Dömény és Ehrlich 57,720 K: Töke György 51.320 K: 'Szentgyörgyi és társa 50,945 K. Az ajánlatok teljes összege: Molnár István (mind a négy iskolára tett ajánlatot) 807,340 K és 896,140 K: Wippler és Társa (estik a Szegényház-utcai iskolára tett íjánlatot) 149,860 K Kaocsay Mihály (az Ohegy-utcái és a Tempom- téri iskolára) 200,960 K; Konter Zotán (a Templom-téri iskola kivételével 462,440 K és 427.440 K; Koch Károly (mind ti négyre) 445,990 K: Wellisch Náthán utóda (a Tárnok-utcai és az
