Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-24 / 30. szám

6 A Henry-cirkusz iuliusi műsora. Henry igaz­gató se költséget, se táradságot nem kiméi, hogy vállalata látogatóinak állandóan a legválogatottabb és mindenkor uj műsort nyújthasson. Az elismert nagyszerű júliusi műsorhoz megint három uj szen­zációs művész sorakozott és pedig a 3 Del i u s testvér, fényes mutatványaikkal, melyekben fia- talsá, erő- és szépség. érvényesül. Stella Ferry, az oroszlánfogu nő. Derringhto in, a humoros ke­rékpáros. Még csak rövid ideig maradnak műsoron, Mitzi Braun kutyaszinháza, Lion a kisasszony, a fényes sodronykötélmü vészelő. Jutányos zongorák. A közelgő nyári idényre való tekintettel figyelmébe ajánljuk olvasóinknak Stern­berg cs. és kir. ttdv. szállító zongoratermeit (Rá- kóczi-ut) ahol túlzsúfolt raktárak állanak gyönyörű választékkal, és a mai viszonyok között bámulatosan mérsékelt árakkal, a zenekedvelő közönség rendel­kezésére. Természetesen mindenki igyekszik idejeko­rán zongorát vásárolni, mert a júniusi vidéki kereslet emelni szokta a megcsappant készletek árait. A vi­déki vasútvonalak részben ismét megnyíltak, de persze bizonytalan ideig, úgy hogy már ezen okból is ki kell használniok a vidéki zongoravevőknek: ezt a kedvező időpontot. 14 sláger. Ennyi, nem kevesebb azoknak az első­rangú attrakcióknak a száma, amelyek a Béketow- cirkusz iuliusi műsorában szeriepeinek. Nem csoda,, ha a cirkusz minden este zsúfolásig megtelik és min­den előadásra az összes jegyek elfogynak. Épen ezért, hogy a felesleges várakozás és esetleg hiába­való úttól a közönséget megkímélje, a cirkusz igaz­gatósága az összes elővételi helyeken, az egész hétre előre is ad jegyeket és ezért külön vagy elővételi dijat nem számit. . fi TŐKE • « • Szemle A jövő évi gabonaárak — Egy magyar ban­kár és az osztrák töke — Á kisipar támo­gatása — Mi lesz Salzburgban ? Az agráriusok már is mozgolódnak, hogy a jövő évi termésárakat már’most megállapittas- sák, hogy idejekorán számot vethessenek a kö­vetkező gazdasági évre az egyes termelési ágak kínálkozó jövedelmezőségével és alkalmazkod­hassanak a megváltozott 'Viszo'nyökhoz. Az' agráriusok finoman úgy fejezik ki magukat, hogy a jövő évi gabonaáraknak fedezniük kell a termelési költségeket. A gazdaközönség hang­súlyozza, hogy szívesebben látna mérsékelten emelkedő, de a termelési költségek bizonyos nyugvópontra juttatása folytán állandóknak ígérkező árakat, mint hogyha esetleg nagyobb mértékben emelnék a gabonaárakat, de egyút­tal megsokszoroznák az iparcikkek árait. Egy­szóval a gazdák magas gabonaárakat akarnak és olcsó iparcikkeket. Egyéb bajuk nincs! * Eurcsa szerepre vállalkozott Mándy Lajos, a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog- bankjának elnöke. A háború előtt pár évvel az elnök ur parcellúzó-bankot létesített, amelynek alaptőkéjét a; vidéki pénzintézetek jegyezték, kikötvén az alapszabályban, hogy tőkeemelés esetén az uj részvények kétharmada nekik ajánlandó fel. Mándy ezután összeköttetést ke­resett a Wiener Bankvereinnal, amely kilátásba helyezett is ötmilliós hitelt, ezt az ígéretét azonban nem váltotta be. Tőke nélkül a kis parcellázó bank nem boldogult és már felszá­molás előtt állt, amikor Mdiuly urnák eszébe jutott, hogy újra ,a Wiener Bankvereinhoz for­duljon. A bécsi intézet hajlandónak is nyilatko­zott arra, hogy az intézet szanálásához szük­séges tökét részvények ellenében rendelkezé­sére bocsájtja, ha e részvényekkel döntő befo­lyást biztosíthat magának az intézet jövőbeni vezetésében. Mindezt egyszerű alaptőkeemelés­sel keresztül lehetett volna vinni, ha az alap­szabályok az alapítóknak nem biztosították volna az uj részvények kétharmadát. Mdmly erre körlevelet intézett az érdekelt vidéki inté­zetekhez és arra kérte őket, hogy a Bankverein javára mondjanak le alapitól elővételi jogaik­ról. A manőver sikerült és Mándy ur szépen nyeregbe ültette a Wiener Bankvereint. így fest egy magyar bankvezérnek úgynevezett haza­fiassága. A kormány végre-valahára készül valamire avégböl, hogy a háború alatt megbénult kis­ipart valamennyire rendbehozza, liir szerint a kormány fel fogja hatalmazni a Pénzintézeti Központot, hogy a háborúból hazatérő kiskeres­kedőknek és kisiparosoknak 5—8000, esetleg 10,000 koronás kölcsönöket nyújtson, hogy ilyképpen régi foglalkozásukhoz visszatérhes­senek. A Pénzintézeti központ erre a célra 80 millió koronát fog kapni az államtól. A kölcsö­nök valószínűleg kamatmentesek lesznek, vagy minimális kamatot kell utánuk fizetni. A terv szép, Szterényi kivételes egyéniségéhez mél­tóan van kieszelve, csak azt nem tudjuk, hogy ha közben esetleg megbukik a kereskedelmi miniszter, vállalkozik-e az utódja is a terv ke­resztülvitelére? A sok dilletáns miniszter után végre egy erőskezü, dolgos, gyakorlati érzésű szakember került a kereskedelmi miniszter szé­kébe. Özönével termeli az uj, közhasznú ideá­kat. Nálunk azonban mindenre kell gondolni és mindent a politika változandóságának nézőszö­géből megvizsgálni. És vájjon ki tudhatja azt, hogy Szterényi termékeny agya előtt mikor zár­ják le az érvényesülési hatáskört? * Salzburgban folynak a tárgyalások, sőt már annak is hire jár, hogy hamarosan ered­ményre van kilátás. Nem tudjuk, jónak vagy rossznak bizonyul-e a megoldás, azt sejtjük azonban, hogy Németországgal való viszo­nyunk ettől függetlenül is egyre szorosabbra válik és — sajnos, — gazdaságilag nem igér sok hasznot a magyar érdekek szempontjából. A kormány még annyi energiát sem árul el, mint Tiszáék s a. csökkenő energiával fordított viszonyban áll a német gazdasági körök céltu­datossága. Az eredmény? ... Efelől már csak a kormány lehet kétségben. Száz milliós háborús nyereség. Legutóbbi számunkban megírtuk a Magyar élelmiszer szál- Utó r.-t. megalapításjt 11 ak, kínlódásának, majd a háború alatt páratlan fellendülésének rövid tör­ténetét. Rámutattunk, hogy alig akadt vállalat, amely a háborús konjunktúrát oly előnyösen kihasználta volna, mint az Éleimiszerszállitó. Kiszámíthatóan bebizonyítottuk, hogy a háború előtt a finánciális tönk szélére jutott vállalat a háború négy esztendője alatt száz milliónál toB- bet keresett. Számvetésünk nagyon egyszerű volt. Kiiszler Henrik volt vezérigazgatót szer­ződése értelmében a tiszta haszon 20 százaléka illette meg. Ezt a szerződést a vállalat tavaly végkielégítéssel felbontotta. A végkielégítés összege legalább húsz millió korona volt, mert Kiiszler Henrik megközelítőleg két millió ko­rona hadinyereségadót fizetett utána. Most már két dologra vagyunk kiváncsiak: 1. mennyi hadiköícsönt jegyzett a Magyar Élelmiszerszál- 1 itó r.-t.? 2. részesedett-e megfelelően a kincs­tár a száz millióra tehető hadinyereségböl? Né­metországban a Daimler-iigy kipattanása vi­lágraszóló botrányt szült, a magyar Daimkrek között hatalmas iramban törtet elő az Élelmi­szer r.-t.: miért ne részesüljön megillető arány­ban a kormány a háborús konjunktúra ily hal­latlan mérvű kiaknázásában? A Ksod-botrány. Holtán Miklós, kassa-oder- bergi igazgató-helyieittes ismert fegyelmi ügyé­ben a vizsgálat niég ho n nyert teljes befejezést, noha a fegyelmit megelőző hivatalos eljárás éppen elegendő anyagot szolgáltatott arra, hogy a magáról megfékidkézetí igazgató botrányos visszaéléseit és bűnösségét megálapithassák. A vizsgálatot — mint már jelentettük — az igaz­gató-tanács tagjaiból alakított fegyelmi bíróság folytatja le, amelynek előadója Samorjay Ksod vasúti igazgató-helyettes. Beavatott helyről úgy értesülünk, hogy a Ksod baszerző-csoportjának rovására annyi visszaélést követett el Hollón Miklós, hogy az Ítélet csak marasztaló lehet, amelynek következményeképen el fogják mozdí­tani állásától. Ez a példás büntetés azonban csak részben elégítheti ki a Ksod alkalmazottakon ej­tett sérelmet és megtorlásban kell részesíteni a legfelsőbb vezetőséget is, amely laza' ellenőrzé­sével hosszú ideig módot nyújtott arra, hogy Hollón Miklós zavartalanul űzhette botrányos visszaéléseit. Pnlszky Garibaldi vezérigazgató­nak is le kell vonni a következményeket. Nem maradhat tovább is ólén annak az intézménynek, amelynek egyébként’sem volt munkás intézője, miart hisz a Ksod vasút adminisztrációjának is­merői jól tudják, hogy a vezérigazgató tevé­kenysége abban merült ki, hogy királyi fény­űzéssel berendezett termes kocsiján igen sűrűn Budapest, 1918. július 24. utazgatott a vasút vonalain. Egyébként a vezér- igazgatói hatáskört teljesen átengedte Hollón Miklósnak, aki nemcsak élt, de mint kiderült, vissza is élt a beléje helyezett bizalommal. A Gyosz és az összeférhetetlenségi törvény. A Gyáriparosok Országos Szövetségében mint már jelentettük — élénk akció folyik hóna­pok óta avégből,' hogy a parlamentben keresztül erőszakolják az összeférhetetlen törvény oly értelmű megváltoztatását, hogy a nagyipari ér­dekeltségek vezető emberei is bejuthassanak a képviselőházba, akkor is, ha ezt erkölcsi vagy tárgyi inkompatibilitás teszi most és mindörökké lehetetlenné. Az eszmét Hegedűs Lóránt, a Gyosz. alelnöke vetette fel és a bankárok, vál­lalkozók és nagyiparosok kaira minden áldozatra kész., hogy a vakmerő tervet keresztülvigye. Hír szerint a Gyosz. külön ellenállás! alappal indul ebbe a furcsa és felháborító harcba, reméljük azonban, hogy a képviselőház minden egyes ön­érzetes tagja és minden független sajtóorgánum meg fogja találni a módját annak, hogy elker­gesse magától azt a feltevést, mintha ebben a kérdésben nem a saját lelkiismerete, hanem a Gyosz. érdeke vezetné. Uj részvény a tőzsdén. A Marosvásárhe- 1 y i kőolaj finomító r.-t., amely a Baruch Je­remiás cég tulajdona, röviddel ezelőtt négy millió koronára emelte föl az alaptőkéjét. Úgy értesülünk, hogy a vállalat a Műnk és Davidsohn bankház közvetítésével legközelebb bevezeti részvényeit a tőzsdére. A magánforgalomban most a részvényeket 620—630 koronás kurzuson keresik. A Városfejlesztő Részvény társasáé tőkeemelése, A Magyar Város- és K ö z s é g í e j be s z t ő Részvénytársaság igazgatósága elhatározta az intézet 12 millió korona alaptőkéjének 20.000 da­rab egyenként 400 korona névértékű uj részvény ki­bocsátása által 20 millió koronára leendő felemelé­sét. Elhatározta továbbá, hogy az augusztus 2-áru egybehívandó rendkívüli közgyűlésen1 javasolni fogja, hogy az uj részvényekből — amelyek a folyó 1.91b. évi nyereségben már részesednek — 15.000 darabot az eddigi részvényesieknek ajánlanak fel olyképpen, hogy minden két régi részvény alapján egy írj részvény vehető át 700 korona árfolyamon, amelyhez még 8 korona bélyegille­ték lés kiállítási, költség., továbbá január 1-től a befi- " zcteíf habjüig“s2aihifaUdlf 5 s^tealékbs rókámat já­rul, míg a fenmaradó 5000 darab, valamint a részvé­nyesek által át nem vett uj részvényeket egy á M a­gyar J e 1 z á 1 0 g H i t :e 1 b a n k vezetése alatt álló szindikátus fogja átvenni. A Magyar Borkereskedelmi Részvénytársaság pénteken tartotta alakuló közgyűlését. Az uj társa­ság alaptőkéje 6 millió korona. A társaság célja a borkereskedelem és a magyar borkivitel fejlesztése, evégből többek között Zerkow'itz Albert nagy- kanizsai borkereskedő céget érdekkörébe vonja. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaivá meg­választották: Kraus z Simont (elnök), itj. Palu- gyay Ferencet (alelnök). Bér Gyulát. Engel Ar­túrt, K <'■ r o d i Simont. Palugyay Antali, özv. Palugyay Józsefnek Pollák Bertát. Fóliák Ferencnek Pollák Viktort. R 0 s e n b 1 ü t h Lajost és Vermes Samut. A Hatvani Növénynemesftö Rt. a napokban tar­totta alakuló közgyűlését. Azt a nagyjelentőségű tudo­mányos munkát fogja az uj intézet folytatni, amely hat éve indult meg a hatvani uradalomban a búzának, árpának, cukorrépának, takarmányrépáinak és lucer­nának részben tenyészkiválasztás, részben pedig ke­resztezés utján való nemesítésére. Az idén már 2000 holdon termeltek remesitett gabonát a hatvani ura­dalomban. A társaság vezérigazgatója Legény Ödön dr. m. kir. gazdasági akadémiai tanár lesz. Az ő vezetésével az uj társaság széles alapokon fogja a növényirmesi-tést a Deutsch Ignác és fia cég -ér­dekköréhez tartozó, uradalmakban tovább folytatni. Kiterjeszti még működését a burgonya nemesítésére, továbbá takarmány és konyhakerti növények magjai­nak nemesítésére és továbbszaporitására. Ez utóbbi jlKEfüW-CIRKUÉ™ I i Budapest egyetlen cirkuszában R Ma és minden este 1/2o órakor. ü i 14 süßer műsor 14 j • 18 mufaMüan 14 attrakció. • Délutáni elindások: £ Csütörtökön 25-én d. ti. J/24 órakor \ mind a 11 sláger £ I Szombaton 27-én d. u. 125 „ / félhtlyánkkal. t Vasárnap 28 án d. ti- 1/a4 órakor nagy ünnepi | előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents