Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-17 / 29. szám
Hilda pest, 1918. julius 17. Tf 5 negyedszer voir fönn, de (Iriinm Aladár minden jóindulata dacára sem tudott bejutni a polgármesterhez. Egy barátja jóindulatúan próbálta vigasztalni. Hagyd el barátom — mondta Sebestyén — megszoktam én ezt már. így volt ez már Bárczy idejében is. Egy óra múlva szomorúan szólalt meg:- Szegény Bárczy. Egyszer már odáig jutottam nála, hogy csaknem fogadott. De meggondolta magát és i n k á b b I e m o n d o 11. Bódyt nagyon szeretem, nem. akarom, hogy ö is erre a sorsra jusson. Inkább hazamegyek. Budapest a környék gyámja Közös ügyek a főváros és a községek között Bécs már példát szolgáltat Feleki Béla dr. njdlatkozata A pénzügyi bizottságnak a költségvetést tárgyaló ülésén magas-szinvonalu vita indult meg Nagy Budapest kérdésér ő I. H a v á's s Rezső udvari tanácsos vetette föl a kérdést, amelyet a P'őst- vármegye részéről megindított törekvések tettek aktuálissá. H a v a s s Rezső erősen kikelt a gondolat ellen:- Részemről — mondotta — a legerélyesebben állást foglalok az akció ellen. Minden kérdést meg lehet oldani, ha megvannak a. szükséges előfeltételei. Ha ezt az akciónkat a kormány hatvan millióval támogatja, hozzáfoghatunk, de egyébként nem. A vitában H avass Rezsőnek ellenfele Eeleki Béla dr. lett, aki kifejtette, hogy közegészségi, élelmezési. városszabályozási, közlekedési stb. kérdésekben. igenis érvényesíteni kell a .főváros befolyását a környékbeli községekben. A vita csattanójaként '.azonban Bécs város hivatalos lapjában azt olvassuk, hogy a városi tanács M a t a i a dr. Stadtrat kívánságára határozatot hozott a Bécs körül fekvő, községeknek bizonyos vonatkozásokban a fővárossal való összekapcsolása, illetve együttműködése szempontjából. Ezek a kérdések pedig a következők: a) közlekedési k é r- d é s e k, b) a, községek telekpoliti k á j a, c) építkezési és lakáspolitik a, d). e g é s z- s é .g ii g y i k é r d é s e k. Bécs városnak ez a határozata rendkívül fontos és nagyon érdekes, hogy azonos azzal a. gondolattal, amit épen Fele k i Béla dr. már esztendők óta hangoztat. aminek megvalósítása, érdekében azonban semmi sem történik. Fölkerestük ebből az alkalomból F e 1 e k i Béla dr.-t, aki a következőket fejtette ki a F ő v á r o s i Hírlap munkatársa előtt: Az egészség őrsége. Nagyon örülök, hogy a Fővárosi Hírlap figyelmeztet Bécs város nagyfoutosságu elhatározására, annyival is inkább, mert már évek óta hangoztatom a dolgot. Hogy milyen régen, annak tanúbizonysága az, hogy még Heltai Ferenc főpolgármestersége idején hívtam fel a figyelmet a skarlátnak a környékből való be- hureolására és Heltai akkor utasította is Pikier .1. Gyulát, a statisztikai hivatai aligazgatóját egy, a környékből behurcolt betegségekkel foglalkozó statisztikai füzet megírására. A füzet mégis jelent, de több azután nem is igen történt. Ha egészséges fővárost akarunk, ha a főváros élelmezését meg akarjuk javítani, akkor okvetlenül rendeznünk kell a fővárosnak a környékbeli községekhez való viszonyát. Mert hiába építünk nyílt, tiszta utcákat, hiába tesz- szíik meg a legmesszebbmenő hygienikus intézkedéseket, mindez kárbaveszett munka, ha a járványokat nap-nap után behurcolják. Aminthogy a félrendszabályok sem érnek semmit, mint például egy időben, amikor észrevették, hogy skanátos gyermeket hoztak be Budapestre. utána kifüstölték a villamos-kocsit. Természetes, hogy ez hiábavaló intézkedés volt, mert a skarlátot akkor már régen széthurcolták. Hogy többet ne mondjak, a spanyol náthái is amint ezt a főorvos ur hitelesen megái.a- pitotta megint csak a környékről hozták be Budapestre. Ha tehát a főváros a környékbeli egészségügyre befolyást nem gyakorolhat, hiába lesznek nekünk kitűnő kórházaink, eredményt elérni nem tudunk. Városrendezés a jövő számára. Íme a rendőrség máris rájött arra, hogy amig föl nem égeti ti bűnözök és gonosztevők környékbe.i nyugalmas fészkeit, addig Budapest rendőri viszonyait sem lehet megjavítani. Bécs nem most cselekszi meg először, hogy a környéket fölszivja és Berlin is meggyarapodott már néhányszor a környékbeli községekkel, de leginkább ott van London példája, amely világváros tulajdonképen a Cityböl alakult ki, a Cityu kívül eső rész londoni grófság volt és London a környékező községeket köz- igazgatási szempontból ellátni tartozik. Természetesen másik kelléke a községekre való befolyásnak a közlekedési kérdések helyes rnego dása. Jó, gyors és olcsó közlekedésre van szüksége nemcsak a községeknek, hanem a fővárosnak, de még talán ennél is fontosabb, amit Bécs város tanácsa ..Bodenpolitik der GerneindeiV‘-nek nevez, valamint az építkezési és lakáspolitika is. Budapestnek kell a községek városszabályozását ellátni már ma, amikor még csak fejlődésükben vannak, mert cgy- szer-valamikor mégis csak Budapest testének részeivé válnak azok és akkor olyan külvárosokat kapunk, amilyeneket most csinálunk. Végre is, ha Gyöngyös városszabályozását Budapest egyik főtisztviselőjére lehetett bízni, mennyivel inkább természetes ez, mondjuk Újpestnél, vagy Lrzsébetfa 1 vánái. Budapest éléskamrája. L)c vannak ebben a részben más megfontolni való tekintetek is. Valamelyik miniszter mondta nem is oiyan régen, hogy Budapest környéke valóságos Sahara. Igaza volt a miniszternek és mindenesetre az is marad mindaddig, amig Budapest a községek Bodenpolitik- ját kezébe nem veszi. Budapestnek kell itt a termelést megszervezni okosan és céltudatosan, hogy a környék mindent megteremjen, amire csak szükségünk van. L1 kel. tüntetni a környéken a Saharát és meg kell csinálni Budapest éléskamráját. Kereskerelmi kikötő Dunapart nélkii. Van azután még valami, amit azonban. ,nem igen szeretek hangosan mondani. , de amiről itt a Fővárosi Hírlap-ban, mi budapestiek egymás között, kell is hogy beszéljünk. Budapestnek alig van Dunapartja. Amikor a part- beosztó-bizottság munkáját végzi, mindig kiderül, hogy a már meglevő szükségletekre sem elegendő az a rövid part, ami fölött rendelkezünk. Ahogy kiérünk a városból, a Duna partja nem a mienk többé. Pedig a dunai hajózás fejlesztése. a háború utánra várható nagy fellendülés, a kikötök építése mind olyan jelenség, amely azt követeli, hogy minden erőnkkel és minden eszközünkkel hosszabbítsuk meg a Duna partját, mert igazán különös lenne, hogy mi azért építsünk kereskedelmi és ipari kikötőt, hogy majdan a hasznot azok a községek vágják zsebre, amelyeknek bővebben van Dunapartja, mint nekünk.- Mindent egybevetve, én nem akarom a megye terheit magamra vál.alni, de igenis elképzelem, hogy Budapest lenne egy megye, egy londoni grófság, amelynek hatósága alá tartoznának ezek a községek, s uey képzelem, hogy adminisztráció, közegészségi, közélelmezési, városrendezési stb. tekintetében a mi hatóságunk és nem Pestmegye kezében iermének a környékbeli községek. Mindenesetre nagyon fontos és igen meggondolni való kérdések ezek. Úgy tudjuk, hogy Body polgármester maga sem hive Nagy Budapest mesterséges cs erőszakos .megteremtésének, a F e 1 e k i dr. által felvetett ideák azonban, amelyeknek megvalósításánál valószínűleg szerepe kínálkozik majd az állam pénzügyi támogatásának is, megértek a megvalósításra, mert ezeket a terheket a. főváros sem ma, sem még messze időn Íréiül nem vállalhatja . magára. Margitszigeti kénes g’yóg’Ffün’dők Kiváló gyógyhatás, tisztaság, kényelem, Kedvezményes jegyek — szigeti belépődíjjal együtt 5.— kor.-ért a dohánytőzsdékben kaphatókGázvezetéki javítások PHPAMV Budapest, Vili., RÖkk Sz;iárd-utca 30. rUunrlT Telefon: iózsef 1—48. szám. A főváros és a rendőrség a gyermekekért Egy napot minden héten a gyerekeknek foglalnak le a fővárosi fürdőkben — játéktér a Vérmezőn, a Szabadság-téren és egyéb forgalmas helyeken Sándor László főkapitány memoranduma Sándor László dr. főkapitány nagy szeretettel csüng a gyermekeken és a gyermekvédelem egyik lelkes barátja. A főkapitány belátta, hogy eredményes működése érdekében összeköttetésbe kell lépnie Bródy Tivadar polgármesterrel és ezért igen meleghangú memorandummal fordult Budapest polgármesteréhez. A memorandum minden szavából kicseng az elhagyatott gyermekek iránt érzett őszinte emberbaráti szeretet. „A gyermekmentés — Írja. a főkapitány - legéberebb gondjaimat képezi és ezen a téren egész Programm él a lelkemben, amelynek megvalósításához keresem az alkalmat, eszközöket és segítő kezeket.“ Azután a főkapitány hangsúlyozta, hogy a főváros segítését igen nagyra tartja és ezért bejelentette, hogy n Hermina-uti laktanyában ideiglenes gyermek- otthont állított fel. A gyermekotthonban harminc fin és tizennégy- tizenöt fiú elhelyezésére van hely. Tiszta helyiség, tiszta ágyak állanak a rendőrség rendelkezésére és itt helyezik el azokat ai gyermekeket, akik bármi oknál fogva a rendőrségre kerülnek. Eddig ugyanis a gyerekeket a bűnösökkel és az emberiség salakjával együtt kellett tartani a kerületi kapitányságokon, most azonban ez a tarthatatlan állapot egyszer és mindenkorra megszűnt. Nagy nehézséget okoz azonban a rendőrség otthonának élelmezése. Nem lehet a laktanyában konyhát felállítani és ezért az ellátás kérdését a rendőrség a fővárossal akarja megoldani. A főkapitány úgy gondolja, hogy a Népház vagy pedig valamelyik közeli Népkonyha vállalná a rendőrség gyermekotthonának élelmezését. A főkapitány azután a fővárosi gyermekek sanyarú helyzetét ecsetelte. Elmondotta, hogy a ködös levegőben elsatnyulnak a gyermekpalánták és csak igen elenyésző százalékot lehet nyaralni vinni, az egészségüket valamiképpen megjavítani. Ezért mindenekelőtt nyáron hetenkénti fürdőhöz szeretné juttatni a gyer- /•mekeket a főkapitány. Azonnal konkrét javaslattal állt elő Sándor László dr. Utalt arra, hogy a fővárosnak sok fürdője van és a gyermekvédelem érdekében áldozatot kér a várostól. Azt szeretné elérni, hogy valamennyi fürdő egy napra teljesen ingyen csak a gyermekek számára legyen nyitva. A gyermekek fürdőzése körül a rendet a rendőrség fentartaná. Igaz, hogy ez a megoldás a fürdők egynapi hasznától fosztaná meg a fővárost, de a veszteség' megtérülne, mert erős, egészséges, fiatal generációt nevelnénk a fővárosnak. Végül a főkapitány •a főváros legforgalmasabb részein játéktereket akar felállítani. Javaslatai szerint Budán, a Lágymányoson lenne játéktér, sőt a Vérmezőt is kiakarja sajátítani erre a célra. Budapesten szintén lennének játékterek. Az elsőt a Tisza Kálmán-téren állítaná fel, berendezne egyet a Városligetben, egy másik a Népligetbe kerülne. A legérdekesebb az a terv, hogy még a Szabadság-térre is játéktér készül. Az előkelő, csöndes banknegyed hangos lesz a gyerek-kacagástól. A főkapitány memorandumát már expediál- ták és jelenleg a polgármester asztalán fekszik az irás. Sándor László dr. főkapitány erősen reméli, hogy a polgármester meg fogja érteni nemes intencióit és mérlegelni is fogja a helyzetet. A főkapitány terve keresztülvitelével Geguss Dániel rendőrtanácsost bízta meg, aki a gyermekvédelem régi apostola. (p. ö.) Budapest minden polgára a legteljesebb szeretettel nézi Sándor főkapitány lelkes fára-
