Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-10 / 28. szám

Budapest, 191 s. Julius 10. Body tovább tárgyal a közútival Az egységes közúti közlekedés monopolizá- lásának terve A húszas-bizottság a múlt hétfőn annak rendje és módja szerint összeült és formálisan el­intézte a Közúti kérdést. Bódy polgármester be­jelentette, hogy a megváltásra vonatkozó meg­egyezés nem sikerült, mire a Imszas-bizottság kimondta, hogy akkor hát jöjjön a közlekedési adó. Az ember azt hitte volna, hogy ezzel aztán végleg le is került a napirendről a Közúti ügy. Pedig dehogy. Azt mondhatnánk, hogy az soha aktuálisabb nem volt, mint ma. Beavatottak ugyanis úgy látják a helyzetet, hogy a Imszas- bizottság mostani határozata az igazi ultimátum, amelyet úgy gondolják, mégis akceptálni fog a Közúti. Tény az, hogy a helyzet óráról-órára változik és igy igaz képét adni a dolognak lehetetlenség. Ma már Bódy polgármester és Sándor Pál új­ság-nyilatkozatokban. a nyilvánosság előtt csa­táznak. de hogy mi történik bizalmas megbeszé­léseken, azt senki sem tudja. A kósza hírek is egymást kergetik. Egyik nap például mindenki arról beszélt, hogy a Közúti 9 százalékra szál­lítja le elöbbeni 11 százalékos igényeit, ami lé­nyeges közeledést jelentene. Ezzel szemben azonban Sándor Pálhoz közeledő forrás azt je­lentette ki a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt, hogy Sándor Pál nem Ind arról, hogy neki ilyen szándékai lennének. kszeriiit a főváros 7.78 százalékot Ígérvén, . körülbelül évi 890.000 korona differenciáról van szó. Ezt a különbséget áthidalni, ha ugyan titok­ban tényleg nem történt meg a közeledés, szinte lehetetlenség. Sokkal valószínűbb azonban az a másik hir. amely arról szól, hogy a Közúti le­mondott a földalatti közlekedésre vonatkozó ki­zárólagos koncesszió követelésekről. Ez az a pont. amiről többé egyik oldalról sem beszélnek. A természetszerűen bekövetkezett sakk húzás ezek után nem lehetett más, minthogy a Imszas- bizottság utasította a közlekedési ügyosztályt, hogy tegyen előterjesztést a közlekedési adó felemelésére vonatkozólag. Ez gyorsan meg is történt. Pénteken már tárgyalhatták is a húsza­sok. Csodálatosképpen azonban úgy alakult a helyzet, hogy hosszu-hosszu tárgyalás után sem tudták elhatározni, hogy a szakaszjegy ezentúl do vagy 22 fillér legyen-e. Mig végre a hétfői pénzügyi bizottság mondta ki az utolsó szót. ~\ vak is látja, hogy mindez nem jelent mást, mint azt. hogy a főváros még mindig nem adta fel reményét. Igen előkelő forrásból tudja a Fő­városi Hírlap, hogy Bódy polgármester ineg van róla győződve, hogy az egész egyesitett közlekedés még az év folyamán a főváros kezébe kerül. Emiatt azonban még nem következés, hogy a főváros már most sürgősen meg ne csinálja a közlekedési adó felemelését, természetesen az­zal a feltétellel, hogy a kormány beleegyezését fogja ahhoz adni. A főváros háztartása olyan ruinirozott állapotban van, hogy nemcsak az uj jövedelmek fontosak, de az is, hogy ezek a jöve­delmek hónapokig se késsenek. Ezért kell azon­nal megcsinálni a közlekedési adó felemelését, amelynek felemelése közben, vagy után még mindig van módja és alkalma a fővárosnak a Közútival való tárgyalásokra. Az adóemelést legföljebb olyan pressziónak képzelik, amely a Közútit igényeinek redukálására kényszeríti. Bizonyos csak az, hogy a tárgyalások minden ellenkező hivatalos közlés dacára - nem szakadtak meg. Bódy polgármester nap­nap után érintkezik és megbeszéléseket folytat olyan személyiségekkel, akik viszont Sándor Pállal is érintkezésben vannak. A dolgok érőfél­ben vannak és nem lehetetlen, hogy már a leg­közelebbi időben jelentős fordulat fog beállani. Pozitívumnak, befejezett ténynek kell tekin­teni azonban a Villamos Városi Vasút megváltását. Ennek igy egymagában nem sok értelme van, mert a vasút jövedelmezősége a főváros kezelé­sében sem fog emelkedni, a közlekedési adó fel­emelése pedig igy is, amúgy is a fővárosé lesz. A Villamos Városi Vasút megváltása csak akkor fontos, ha a Közúti megváltásával, mint mono­pólium, az egész közúti közlekedés a főváros kezébe kerül. Ebben az esetben csökkennek tíz adminisztratív kiadások, az egységesítés techni­kai szempontokból is óriási költségmegtakarí­tást jelent és a konkurrencia kimultával az egy­szerűsítések és a természetes megoldások egész sorozata a költségkímélés eredményével fognak járni. A Városinál különben a megváltás úgy fog megtörténni, hogy a főváros a megváltás után tovább törleszti a részvény és kötvénytőkét, fizeti a kötvény kölcsön kamatait és fizeti a rész­vények és élvezeti jegyek után az átlagosztalé­kot. Az áthgosztalék itt 6 százalékos lenne, amihez hozzájárul még a társaság szabadva- gyonának megváltásával előálló P/*°/o, ami együttvéve 7.75 százalékot fog kitenni. Ebben a pillanatban körülbelül ez a helyzet­kép, amely azonban többé nem pusztán a Közúti megváltására, hanem a budapesti közúti közle­kedés teljes monopolizálására és egységesítésére vonatkozik. A budapesti rendőrséi önálló marad Az államosítás rövidesen meg lesz — A ké­szülő törvénytervezet részletei A rendőrség államosítása már régen húzódik. Még a Tisza-kormány akarta megvalósítani és azóta benne vau minden uj kormány programm- lijában. A Wekcrlo-kórmátiy szintén megígérte s ugylátszik az ígéret most már nem marad puszta szó. A vá’asztójogi törvényjavaslat le- tárg.valása után rögtön sor kerül a rendőrség államosítását tárgyaló törvénytervezetre. A kor­mány a kérdés gyors rendezését azért tartja szükségesnek, mert most már számolni kell a leszerelés nehézségeivel és az egész országra szóló gyors leszerelés, a háborúból a békébe való sima átmenetei, csak úgy lehetséges, ha jól megszervezett rendőri intéz néuy áll a kormány­hatalom mögött. A belügyminisztérium rendőri osztályában Jeckel miniszteri tanácsos vezetésével folytak az előkészítő munkálatok és ma már befejeződ­tek. Ma már az a helyzet, hogy abban a pilla­natban, amikor a kormány a képviselőházban tárgyaltatni akarja a dolgot, csak .szól a rendé­szeti osztálynak és minden statisztika a törvény- hozás rendelkezésére áll. Ezek a közvetlen elő­készítő munkálatok csupán nehány napol ven­nének igénybe. Érdekes, hogy a gondos előkészítés ellenére a legbeavatottabb emberek alig vaunak tisztá­ban a dolog lényegével. Ennek magyarázata az, hogy bár az előkészítés a legaprólékosabb rész­letekig megtörtént, tulajdonképpen határozat n'.ncs és még minden megváltozliatik az utolsó) percig.' Ezt a kérdést ugyanis nagyon nehéz dűlőre vinni. Annyi érdek ütközik ossz.., hogy még sokáig kell lavírozni ad lig, ainig a teljesen ideális állapotig eljutunk. A fővárosi rendőrség tisztviselőinek arányo­sítását nehéz keresztülvinni és ezért úgy dön­töttek, hogy egyelőre a státusz miatt a fővárosi, államrendőrség külön marad. Későbbi terv az állami,.iidőrségnok a fővárosi államrendőrséggel való kibővítése. A fővárosi államrendőrség azonban a mostani állapotában nem maradhat meg és ezért nagyszabású átalakításra van szükség. Az államrendőrség státusza messze mögötte marad egyéb álla ni szervezetek mö­gött. Hogy egyebet ne említsünk, csupán a fő­kapitány van az ötödik fizetési osztályban és igy a rendőrség,dn eddig cs ik a főkapitány volt „méltóságos ur“. Az áthidaló intézkedések már megtörténtek. Három uj főkapitányhelyettesi cí­met adtak, viszont a két régi főkapitányhelyet- tes megkülönböztetésül megkapta az udvari ta­nácsosi címet és igy méltóságos lett. A követ­kező lépés a két főkapitány;! dyettes ötödik fize­tési osztályba való kinevezése, melyet a három újabb főkapitány helyett es előléptetése követ. ilyen körülmények között a főkapitány nem ma­radhat meg az ötödik fizetési osztályban, hanem a negyedikbe kerül. Valószínűleg ezt a kérdést úgy oldják meg, hogy a főkapitány államtitkári címet kap. A belügyminisztérium rendőri osztá­lyát teljesen újjá kell szervezni, mert abszur­dum, hogy egy miniszteri tanácsos legyen a fő­nöke és az ellenőre a főkapitánynak. Az államrendöi ségbe beleolvad a határrend- őrség, de a csendőrség egyelőre önálló marad. Később esetleg a csendörség beolvasztására is sor kerülhet, de ezt a kérdést még nem döntöt­ték el. Nagy kérdés az is, hogy miképpen fognak részesedni az egyes városok az államrendörség büdzséjében. Felmerült az a t.Jrv, hogy az ed­digi szubvenciót bevonják és a városok az ed­digi terhek arányában járulnak hozzá az állam- rendőrség kiadásához. Ez azonban nem volna igazságos, mert egyes városok túlságosan bő­kezűek voltak, mig mások viszont nagyon szűk­markúak., Egészen uj kulcsot szeretnének meg- állapituni. A belügyminisztérium rendőri osztá­lya egészen tisztán lát ebben a kérdésben, mert bekérte valamennyi rendőrség statisztikáját és igy könnyen lehelt dönteni. A budapesti detciktivtestületet a főkapitány a saját hatáskörében akarja megreformálni. Ezek­ről az ideákról már egy alkalommal beszámol­tunk. A rendőrség szeretne összekötő kapcsola­tot teremteni a detektív test üdét és a tisztviselői kar között és ezért ilyen irányban fognak állá­sokat szervezni. Legközelebb húsz detektivfel- figyelőt neveznek ki a defekt ivek közül. A húsz állás közül tíz fizetéses többlettel jár. tiz pedig csupán elmet kap, külön fizetés nélkül. A tervek még forrnak és a teljesen tiszta kép csak nehezen alakul ki. A jövő évi költségvetés­ben az uj állások már elhelyeződnek. (p. ö.) 9 * 1 A Fővárosi Hírlap szerkesztőségéből. Bacsó Emil, a Fővárosi Hírlap felelős szerkesztője, nyári szabadságra elutazott. Távol létében a lap szerkesztéséért Pogány Béla helyettes szer­kesztő felelős. Száznyolc progranimpont. Szerdán közgyű­lés lesz, amelynek nem kevesebb, mint száz­nyolc programmpontja van. A száznyolc közül azonban pontosan kiszámítva, tizenöt darab az. amely valamelyes érdeklődésre tarthat számot, közöttük azonban van olyan tizkérdőjeles is, mint a Gregersen-féle telek volt, amely azonban a pénzügyi bizottságban és a huszas bizottság­ban megtett kaland után kínnal keserűséggel le­került a napirendről és visszatért oda, ahol eddig volt, a magas Kúria ítélete alá. Elma­rad tehát az a ttizpróba, amelyet ebben az ügy­ben Sallay tanácsnoknak kellett vonla kiál- lani. A szerdai közgyűlés főszereplői Csupor József dr. és Wildrief Ödön dr, tanácsnokok lesznek. Wildner tanácsnok mindenekelőtt a lakáskérdésben a kormánnyal folyamatban levő tárgyalásokat ismerteti és e tekintetben valószínűleg bőséges alkalmunk nyí­lik majd unalmas felszólalásokat hallgatni. Wild­ner mindenesetre; bő ismertetést fog adni a kér­dés állásáról és nagy fölkészültséggel fogja megvédeni a főváros álláspontját. Korszakal­kotó témáról van szó, remélni szeretnénk, hogy a közgyűlés ennek tudatában szintén ma­gas színvonalú vitával fog tüntetni. A másik fontos tárgya Wildner tanácsnoknak a népjóléti minisztérium felállítása érdekében való felirat a kormányhoz. Ezt a feliratot el fogják küldeni különben az ország minden törvényha­tóságának, hogy azok is követeljék a fővárossal együtt ezt a mai korban igazán nélkülözhetet­len minisztériumot. Csupor tanácsnok a köz­egészségügyi javaslatok egész halmazát, ame­lyeket a bizottsági tárgyalásokról jói ismerünk, viszi'a közgyűlés elé. Köztük van a közkórhá­zak létesítésének és fenntartásának pénzügyi terűéiről való döntés, amely körüí valószínűleg megint vita lesz a kormánynak küldendő ulti­mátum minemüségéről. Arról lesz szó. hogy milyen mértékű és milyen formájú legyen az a fenyegetés, amit a főváros a kormányhoz fog intézni, ha a kórházak íentartásához és felállítá­sához ezentúl sem akar hozzájárulni. Nem ár­tana persze, ha szó esne a Madarász-utcai cse­csemő-kórház költségeinek ucgyedfélrmUiós túl­lépésén')! is. Buzáth tanácsnok a villamos- s gáz­müvek zárószámadásait fogja ismertetni, mig

Next

/
Thumbnails
Contents