Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-10 / 28. szám
amiül, hogysem a saját vámosának gazdálkodása iránt érdeklődnék. Ezideig a szegény költségvetésnek egyetlen látogatója sem volt és igy szomorú, de korai őszülésnek adta bus fejét. Sem az idén, sem máskor nem élt senki Budapesten ezzel a törvényadta jogával. Ács számtanácsos pedig minden délelőtt 9 12-ig hiába várja az érdeklődő polgárt. Julius 18-ikáig kötelessége várni, de bármily optimista lélek is, megvan róla győződve, hogy az idén is hiába várja. Budapest, 191S. juüus 10. Wekerle nem kap cipőt Vidám dolgok a cipőhivatalból Budapest közönségének ellenségei közé beállott a cipöjegy is. A közönség nem győzi panasszal, hogy amióta cipőjegy van, azóta még úgy sem lehet cipőhöz jutni, mint azelő.t. Ez természetesen azoknak a panasza, akik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy nehány pár vadonatúj cipőjük álljon a szekrényben. A mezítlábasok jól jártak, amennyiben a cipőjegyért való küzdelemben az oldalbordájukat be nem törték. A cipőrendelet végre is az ő számukra készült és ha itt célt értek, nem fontos az, hogy például a színpad fényes csillagainak, harminc, vagy csak húsz használható cipőjük van-e. Egyébként a cipöhivatalt elszán; puritánság jellemzi. Mondjunk-e többet, minthogy a cipöhivatal élén egy tanár áll? De milyen tanár! Lengyel Gyulá- m;k hívják és Justicia is enasszony módjára bekötött szemekkel tartja kezében az igazság mérlegét. Félelmetes ember a maga ho/záíérhe'etlenségeben, amelyben csak egye len ember, a íölöttese. Vita Emil dr. tanácsnok múlja fölül. Pedig micsoda ostromoknak vannak mind a ketten kitéve! Vita tanácsnoknál például a minap megjelent kedvenc regényírója és cipójjgyet kért. — Uram. mond a, csak nem írhatom mezítláb halhatatlan müveimet? Vita azonban udvaria an, de kérlelhetetlenül felelt: — Mester, ha nem Írhatja mezítláb a regényei . talán hagyja a lábán azokat a csinos sárga cipőket, a in e I y e k m őst is a 1 á b á n v a n n a k. Lengyel Gyula, a cipőigazgató még nagyobb sikerekkel dicsekedhetik. Nála nemrég W ekerle Sándor miniszterelnök nevében jelentkeze.t valaki, hogy a kegyelmes ur cipőjegyet kér. Lengyel Gyula feltolta a homlokára az okuláréját és elővette a Wekerle bejelentését. Megnéz e: hat pár használható c i p ő j e v a n. Most Be rend Miklós dr. professzor szólo't. a m. gyár orvosi karnak ez a büszkesége, aki a szegény gyermekekért úgy dolgozik már űrnapok óta, min ogv napszámos. Különösen a fertőzőbetegségek elkerülésének módjaira vonatkozott előadása. A gyermeket. mihelyt gyanús jelek mutatkoznak, el kell különíteni a többitől. Minden szállodában lesz egy szoba erre a célra. Azu án a kanyaró, vörheny és diphteria tüneteit ismerte te, hogy idejekorán intézkedni tudjanak a felügyelőnők. Es it. megszigorodott a professzor hangja:- Nem habozom kijelenteni, hogy aki ezt a kötelességét elmulasztja, azt szégyenszemre még aznap este haza fogjuk küldeni. Viszont a íeliigyelö- nők érdeme lesz, ha semmi baj sem fog történni. Hétszázan helyeseitek erre és biztosra lehet venni, hogy ebből a társaságból Berend tanár szavai után két hónapra mindenki a hőmérőt fogja a világ legfontosabb műszerének tekinteni. Most a kormánybiztos szólott és kijelentette, hogy a felügyelő-személyzet működése elé teljes bizalommal néz, majd így szólott: — Megragadom az alkalmat, hogy e helyen is hálámat és köszönetemet fejezzem ki Berend tanárnak, hogy személyesen elvállalta az akció nagy és felelősségteljes munkával járó főfelügyeltét. Az ő személye az akció élén olyan garanciát nyújt, amelyről nem lehet elég hálával és elismeréssel megemlékezni, annyival is inkább, mert a tudós tanár kiterjedt orvosi praxisát szinte elhanyagolva, minden idejét ennek az ügynek szenteli. Majd ismét’ a feliigyelönőkhöz fordult és emelkedett hangon mondta: — Leginkább önökön áll, hogy ezt a szép akciót a j ö v ő b őé n ó r i á s i a r á n y okba n megismételj ii k és erős lábra tudjuk állítani ezt a meggyengült, szegény országot a szebb és boldogabb jövendőre váró generáció segítésével. — Nagyon sajnálom, ma még nem adhatok a kegyelmes urnák cipöjegyet. Körülbelül másfél évbe art, ; inig azokra kerül a sor, akiknek hat pár jó cipőjük van. Nem járt vele szerencsésebben AJ a r e n z i gróf lovassági tábornok sem. Neki is cipő kellett, lovagló cipő. Más van neki, de valami speciális lovagló cipőre még fájt a foga a kegyelmes urnák. Lát persze hogy nem kapott. Furcsa anomál'ák \ annak azonban a liszthivatalokban, ahol ir:ózato; tülekedés folyik. Az egyik iskolában például Iá tunk egy rendőrt, aki a költői igazságszolgáltatásnak úgy vélt eleget tenni, hogy a számokat, amelyeknek rendjében a cipőre áhitozó- kat a liszt-kisasszony elé bocsátják, egyszerűen feldobni a levegőbe. Aki milyet el tudott kapui, olyan sorban jutott be. Aki egyet sem tudott kaparintani, annak pechje volt, az hazameheted. Beszéltünk egy kis fiúval, aki siránkozó arccal állott ott. Most voltam itt tizenötödször és mert kicsi vagyok, a nagyok mindig elkapják a fejem fölül a cédulákat. Négy keserves háborús esztendőbe tellett, amíg végre, úgy látszk, a legteljesebb e'ré'ylyel fekiisznek bele az árrágitás meggátolásába? Hogy eredmény lesz-e, az egészen más kérdés. Egyelőre azt is eredménynek kell tekinteni, hogy komoly és erélyesnek Ígérkező akció indult. És itt c ponton nem szabad megfeledkezni Szterényi József kereskedelmi miniszter kiváló érdemeiről, aki csodálatos erélylycl fogott hozzá ehhez a hálás munkához. Azzal, ami a cipészek körül történt, mindenesetre példát szolgáltatott arra, hogy a kormány, amikor az árdrágítás halálos ítéletét meghozta, nem enged magával packázni. Az árdrágítás ellen indított akció azonban tovább folyik és ennek az akciónak ügy látszik mindinkább szaporodó eseményeiről lehet majd beszámolni. Ma csak annyit lehet megállapítani, hogy valami megmozdult és Budapestnek az árdrágítás parazitái által agyonsanyargatott közönsége a legteljesebb bizalommal néz azok felé, akik megmentésére kötelessé g s z e r ii e n vállalkoztak. A legújabb közös-ügy. Meg van a legújabb közös ügy Ausztria és Magyarország között. És cl kell ismerni, hogy ennél sziimpatikusabb közósiigyet eddig még nem is igen láttunk. A közös ügy ugyanis az árdrágítók irtása. Közös erővel és szövetségi hűséggel fekiisznek bele az osztrák és magyar ár- vizsgáló-bizottságok ebbe a munkába. Az első közös tanácskozások Becsben folytak le, szombaton pedig Budapesten ültek össze. Egyelőre ugyan a tárgyalások meghiúsultak, de a közös akarat továbbra is fennáll. A fővárost ezen az ülésen Vita Emil dr. tanácsnok képviselte, akinek e tekintetben nemcsak gazdag tapasztalatai vannak, hanem egyben hatalmas sikerekre is tud rámutatni, fnogy mást ne említsünk, ő az, akinek n legtöbbet köszönhetünk abban a tekintetben, hogy a szén és a fa körül Budapesten nem üthette fel a fejét az. árdrágítás. A szombati ülésen azonban az eddig megjelent híradásokon túlmenően szenzációs kijelentések is hangzottak el. Az elnöki székben a minisztertanácsban elfoglalt Szterény iJózsef kereskedelmi miniszter helyett Friedmann Ernő dr. a magyar árvizsgáló-bizottság elnöke tilt, aki elnöki megnyitójában olyan .erélyes hangokat pendített meg, amilyeneket eddig nem hallottunk, de amelyekből épen ezért komoly reményeket meríthetünk. Föl lvJI jegyeznünk beszédének egy részét, amely igy hangzott: — Eljárunk kérlelhetetlen szigorúsággal mindenki ellen, aki a mostani áthalmozásnak akármilyen irányit tényezője is. 'iljárunk mindenki ellen, legyen az akár maga az állam is. Semmire és senkire tekintettel nem leszünk, ellenben le fogunk leplezni mindenkit, akinek a drágításokban része van. Ez az a hang, amit ezen a téren mindenki szívesen hall, de külön pik libériája Friedmann Ilyen kedélyesen megy ez a liszthivatalokham Elmondtuk az esetet Lengyel Gyula igazgatónak, aki elkeseredve mondta: Borzasztó ezekkel a rendőrökkel. Mindig bajunk van velük. Az egyik részegen jelenik meg. a másik goromba, a harmadik meg ilyeneket csinál. El fogok járni a főkapitánynál és megkérem, hogy e ináljon rendet. Még egy eipöliir. A tanács tudvalevőleg hirdetményben közölte, hogy az ócska cipőket el lehet adni az ószereseknél, amit azok elismervénnyel igazolnak. Aki ezt az elismervényt a cipőhivatalnál felírni a ja, annál igazolják, hogy a készlethejelcntésnél javításra alkalmatlannak minősített cipőkészlete fogyott. Ilyenforbán az ószeresek a Népruházati Bizottsághoz eddig 500 pár ócska cipőt juttattak cl. Most aztán ezeknek rendbehozatalára a Rottenbiller-utca 35. szám alatt cipészmfihelyt rendeznek be és a ki- javi.ott cipőket ismét az őszeresek utján bocsátják áruba. 3 dr. beszédének az, hogy magát az államot is említette. A másik nem kevésbbé érdekes fölszólalás volt Fries báróé, az osztrák árvizsgáló-bizottság ehiöké-é, aki ezt mondta többek között: — Fájdalmasan mondom, hogy az entente méltán örülhet, mert a mi közönségünk nem bírja tovább a kétségbeejtő és katasztrofális áremelkedéseket. Éppen ezért kell mindent megtennünk, azért kdl tiizzel-vassal irtanunk az árdrágítást, mert ezen a fronton is le kell gyűrnünk az ellenséget. Sajnos, későn kezdtük meg a küzdelmet, de mentsük meg, ami még megmenthető és ne segítsük elő az entente diadalát. Nem érdektelen feljegyezni, hogy mit kivannak a'z osztrákok. Az ő határozati javaslatuk az, hogy azoknál a cikkeknél, melyek állami rendelkezés alatt állanak, maximális árakat állapítsanak meg; viszont a nem állami rendezés alatti cikkeknél csak irányárak állapitand ók meg. Ennél az osztrák kívánságnál az a fontos, hogy azt Magyarorszag szempontjából aggodalmasnak kell tartanunk. Nálunk ugyanis az országnak minden főterménye, mint például a gabona, főzelék, hús, élőállat stb. egytől-egyig állami rendezés alatt áll. Mindezekre nézve tehát Ausztria maximális ár megállapítását követeli. Ezzel szemben Ausztria legfőbb produktumai, különösen az ipari cikkek nincsenek áilam.i rendezés alatt. Ezeknél tehát az osztrák kívánság értelmében csak irányárak megállapítása jöhetne szóba, aminél pedig tudvalevőleg hiányzik a büntető szankció. Ez a tulajdonkénem oka a legújabb tárgyalások meghiúsulásának. Ä kereskedelmi kamara a főváros elien. A budapesti kereskedelmi és iparkamara újabban szintén erőteljes akciót indított a drágaság ellen. Ennek az akciónak során most szigorú támadást szándékoznak intézni a főváros ellen. A kamara közélelmezési szakosztálya ugyanis a múlt héten Székács Antal udv. tanácsos elnöklésével ülést tartott, amelyen a főváros élelmiszerüzem működése ellen hozot; határozatot. Ennek a határozatnak a lényege az, hogy a kamara azt kívánja, hogy az összes maximális árral bíró és j e g y h e z k ö t ö 11 áruk a j ö v ő ben k i z á- r ó lag az élelmiszer-kereskedők u t j á n hozassanak forgalom b a. Ennek a kívánságnak megokolása az, hogy az élelmiszerüzem árszabályozó és ármérséklő rendeltetéssel alakult, ezt a hatást azonban a legtöbb általa forgalmazott cikk lekin. etében azok jegyit ezkötöttsége és it a tár árral való bírása következtében ,gyakorolni nem tudja. Ilyenformán — mondja a kamara — a fogyasztók érdekeinek előmozdít á s a Léikül okoz kárt a kereskedelemnek. Egyben azt is reméli a kamara, hogy az élelmiszerüzem bódéi előtt való csoportosulás ezzel az intézkedéssel véget érne Tüzzel-vassal az árdrágítás ellen Friedmann Ernő erélyes nyilatkozata — Mit akarnak az osztrákok ? Az árbiráíók közös konferenciája Folkusházy alpolgármester a kereskedelmi kamara állásfoglalásáról
